Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-10 / 19. szám

TOLNA VARMEGYE, 1903. májuus 10. TÖRVÉNYSZÉK. A szegzárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1903. évi május hó 12-én. Takács Györgyné ellen, becsületsértés miatt. Vaszari József ellen, becsületsértés miatt. Eisler Bernét ellen, becsületsértés miatt. Wittiner Ignácz ellen vagyonrongálás miatt. Krammer Aladár ellen, becsületsértés miatt. Schamorzil Karolin ellen, becsületsértés miatt. Johancsik Józsefné és társa ellen, becsület- sértés miatt. 1903. évi május hó 14-én. Csapó József ellen, lopás miatt. Ugrón Imre és társai ellen, súlyos testi sér­tés miatt. Ábel János ellen, súlyos testi sértés miatt. Vas József ellen, súlyos testi sértés miatt. Jordán Mihályné ellen, lopás m:att. — Magyarországon községi illetőséggel bíró magyar állam polgárok által kötött házassá­gokra nézve a bíráskodás a H. T. hatályba lépte őta a 114., 133. és 136. §§. értelmében az 1868. évi LIV. t. c. 36. §-a szerint annak a kir. bíróság­nak hatáskörébe tartozik, melynek területén a házas­felek állandó és utolsó együttélésük volt. (M. kir. Curia 1903. évi 5416/P. sz. határozata. — Házas asszonynak idegen férfiak irá­nyában a nő családi állásával meg nem egyez­tethető kihívó, sőt hűtlenségre is következtetendő magaviselet bontó okot képez. (A m. kir. Curia 1902. évi 7795. sz. határozata) 6. ______________________ KÖ ZGAZDASÁG. Vidéki pénzintézetek versenye.* Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Ismerve a közügy iránt mindenkor tanúsított nes érdeklődését, legyen szabad alábbi közle- nyemnek megfelelő helyen becses lapjában helyt lú Az utóbbi időben a vidéki pénzintézetek köré­it igen éléi.k mozgalom indu't meg, a pénzinté- :i rendszer, reformálása tárgyában. A fővárosban ngresszusok, bizottsági gyűlések tartatnak. Két gy lábor keletkezett; az egyik egy nagy köz- nti intézet segélyével szövetségi alapon óhajtja kérdést megoldani, a másik párt tisztán erkölcsi ipon egy országos kötelék létesítését czélozza. í mindkét részről a törekvés oda irányul, hogy vidéki intézetek érdekeit, úgy ki, mint befelé j .«égvédje s hogy meg legyen közöttük a szolidáris j kollégiális kapocs, amely az eddig kivívott anyagi és erkölcsi erejök' t s tekintélyüket növelje. Aki nagyjában ismeri hazánkban a pénzintézetek áldá­sos működését, csakis elismeréssel adózhatik, mert kevés ki\étellel egy egészséges verseny f jlődött ki, amely a még röviddel ezelőtt oly hiányos vi­déki hitel szervezetet oly tág alapra fektette, hogy I a kis- és nagy-gazda, kereskedő és iparos hitel- I igényeit gyakran és olcsón kielégítheti a nélkül, hogy ezzel ez az intézetek további egészséges I fejlődésére és stabilitására kártékonyán hatna. Ezzel , csak azt akarom dokumentálni, hogy az intézetek i között kifejlődött tisztességes, szelíd versenyt nem ítélem el, de elitélem határozottan az inszolid ver- ! senyt, amely vidékünkön lábra kapott s a mely j intézeteink anyagi és erkölcsi romlására vezet. Az eddig előfordult pénzintézeti katasztrófák j nagy része a laza ellenőrzés és felületes kezelé'i j módszerből ered, ez szülte az általános felháboro- | dást és jogos bizalmatlanságot, ami ellen a vidéki intézetek szövetkezve állást foglalnak és ennek radikális javítását célozzák. Mégis mi történik itt a vidéken ? Szolid intézethez nem méltó módon, más szomszédos intézetek székhelyén szatócs bolti niveaun álló képviselőségek állíttatnak fel, minden kisebb községekben provisiós házaló-ügynökök jár­kálnak, ezen hándlé politika, hamis jelszavak, inszolid egymásra való licitálás és a telekkönyvi állapotoknak böngészése, a jelzálog adósoknak el- csalogatása céljából, mind oly eljárás, mely az intézetek erkölcsi és anyagi súlyát fogja a mini­mumra leszállítani. Tisztában vannak-e a szomszédos intézetek t. igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai, hogy a kölcsönök megszavavását, folyósítását kivonták hatáskörükből s ennek nagy részét reá bízzák kevésbé megbízható házaló ügynökökre, akik nem a nemesebb értelemben vett versenyt, hanem az *) Anélkül, hogy ezen közlemény esetleges személyes célzatát vagy lokális vonatkozását ismernők, tekintettel figye­lemre méltó, közérdekű fejtegetéseire, egész terjedelemben közöljük azt. A szejk. intézet méltóságával össze nem egyeztethető áldat- ; lan harczoi folytatnak, tisztán önző érdekeik szem­pontjából? Továbbá kérdem, hogy a kölcsönös védelem és kollegiálitás szempontjából helyes e azon elv, hogy más társintézetek székhelyein sza­tócs bolti nívón álló képviselőségeket állítunk fel ? ' hová tog vezetni, ha a jogos önvédelem terére lépve s egymással szemben a legádázabb s leg- csunyább harcot, küzdelmet folytatjuk? Ennek kö­vetkezménye egy irtó háború leszen, a melyből győztesen ugyan senki sem fog kikerülni, de oly sebeket is ejthetünk, hogy egyik-másik elvérzik, vagyis egy oly borzasztó konkurrenda fejlődik ki, hogy a kölcsön kamatlábnak oly niveaura való lesülyesztését vonja maga után, mely az intézetek létjogát és egzisztenciáját nagyban fogja veszé­lyeztetni. Minden pénzintézetnek meg van a maga köre, kerülete, klientúrája, ezt ápolja, fejleszsze, meg van adva a szó legnemesebb értelmében a verseny jogosultsága is, amelyben üzletkörét tá­gíthatja a nélkül, hogy ezzel a kollegiálitást sér tené. Ezen körülményre vagyok bátor a társinté­zetek t. igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjait felhívni, a kiket a fent vázolt és kifejlődött egész­ségtelen versenyért teljes anyagi és erkölcsi fele­lősség terhel; vessenek véget ezen áldatlan harc­nak s az ügynökök által előidézett üzelmeknek, mert még most nem késő. Férjünk meg szépen egymás mellett, legyen meg közöttünk továbbra is a szolidáris kollegiális kapocs, társintézetekhez méltó módon járjunk el egymással szemben, legyen a verseny, a melyet kifejtünk, a pénzintézetek tekintélyének megfelelő, ez esetben meg van minden előfeltétel a további egészséges fejlődésre. Felette óhajtandó, hogy ezen sajnálatos ügy egy közös értekezleten kölcsönös jóakarattal elin- téztessék. Pakson, 1903. évi április hó 30-án. Rabinek Pál, a Paks-vidéki takarékp. igazgatója. — Ugyan azon községben levő több ál- ! landó üzleti helyre nézve külön üzletvezető beje- | lentése nem szükséges. (A m. kir. kereskedelem- j ügyi miniszter 1903. évi 311. sz. határozata,) — A kenyérsütés háziipar jellegét nem veszti el azzal, hogy a kenyérsütók a kenyerét nem I I saját terményeikből állítják elő. (A m. k'n keresk. j j miniszter 1902. évi 60.654. számú határozata.) V • .. y/- ./ ‘ Ins ill, icdWfe. ID bl || llöl fi 8ü£ 300 ind. eric 815 y Budapest ^ ijj 71 65 h-4 h-k I 0 H° 2 451 jÜ ő$jK Ind. 11* 5°° Ili 5Ü ll56 510 1 Sárbogárd Y ind. érk. 10*° 414 1112 655 2°i 6— Nagy-Dorogh 918 215 943 721 o43 hi 712 Kölesd-Tengelic g45 l38 910 741 313 7 22 Hidja-Apáthi 824 104 853 8°a CO ** OD 75 0 Tolna-Mözs 801 122« 822 8*> 407 822 érk. ind. 7« ll56 812 8S0 422 8« Szegzárd Ind. erk. u 11™ 72* 8*2 434 822 Ocsény 718 11H 71-2 855 450 81 Decs . 706 U12 712 911 509 922 Pilis-Berek (>VJ l052 712 925 523 912 Bátaszék j a 1035 712 1122 — 1122 Bouyhád J 1 522 — 5n 140 — 1222:1 Dombóvár | 322 — 2?*o goo — 820 II Y Budapest P érk. ind. ; 8 22 — 8"° Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vo- I natokníl az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. I A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése 1903. évi április 29-től május 9-ig. Született: 8 gyermek, 4 fiú, 4 leány. Kihirdettetett: Singer Simon — Pollák Estivel és Bati János — Hencz Júliával. Házasságot kötött: Gyüszü István — Szegedi Emilia Jozefával, Cseh János — Bősze Erzsébettel, Meghaltak: Özv. Doór Ferenczné szül. Pauer Katalin 70. Simon- takács Julianna 14, Straub János 69, Deli Ferenczné szül Vass Klára 59, Dabi Mihály 18, Szabó István |||| és Mesz- lényi Károly 62. Mindennemű nyomtatvány »• jutányos áron készül ♦ ♦ Ujfalusy Lajos Utóda MOLNÁR MÓR könyvnyomdájában Szegzárd. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 80. szám vh. 1908. Árverési hirdetmény. Alulirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. oz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bony­hádi kir. járásbíróság 1903. évi Sp. II. 54/2., Sp. II. 56/3. Sp. ÍI. 57/2. és Sp. 58/2. számú végzése következtében Dr. Schvetez Antal, Dr. Vámosi Ern5 és Dr. Müller Jáno3 ügyvédek által képviselt Rózenblüth Adolfne závodi, Kún Mór és Straicher Benő bonyhádi lakosok javára, Rózenblüth Adolf závodi szatócs ellen, 1000 K., 390 K. 80 fillér, 400 korona és 88 korona 45 fillér és jár. erejéig 1903. évi április hó 17. és 18-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le­foglalt és 1964 korona 95 filléréé becsült következő ingó­ságok, fis m.: vászon és posztó áruk nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a bonyhádi kir. járásbiróság 1903. évi V. 67/2. számú végzése folytán 1000 K., 390 K. 80 f. 400 K. és 88 korona 45 fillér tőkekövetelés és ezek 1903. évi március hó 30-ik napjától járó 5 % kamatai és eddig összesen 360 korona 90 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Závod községben, alperes üzlethelyiségé­ben leendő eszközlésére 1902. évi má;us hó 22-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1981. évi LX. t. c. 107. és 108. §-a értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták, s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1891. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Bonyhádon, 1902. évi május hó 7. napján. Török Hugó, kir. bir. végrehajtó. 397/1902. sz. (3946. í—i.) [ HIRDETMÉNY. Havi 30 korona fizetés és az alkal­maztatás idejére kiterjedő 12 korona lak­bérből álló javadalomra a szárazdi nyári gyermekmenház részére dajka kerestetik.; Pályázati kérvények folyó hó 20-ig a felügyelő bizottságnál adhatók be. Szárazdon, 1903. évi május hó 5-én. Maresa Gyula Bernhardt Henrik jegyző. (P. H.) biró r i 5 Pincze eladás. 2 3 f Szegzárdon a pincze-soron £ Fi f egy téglával kirakott, nagy cserepes ^ I tanyával, ebben szobával ellátott jó 5 ^ karban lévő pincze kedvező fizetési « Tj feltételek mellett eladó. (395!. 1—1.) S Tudakozódhatni lehet a kiadó- £ _ Ki 5 hivatalban és lapunk nyomdájában. 2 Inánál a,

Next

/
Oldalképek
Tartalom