Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-03 / 18. szám
XIII. évfolyam. szám. Szegzárd, 1903. május 3. ÖLNAVARMEGYE Előfizetési ár : Igész évre ... 12 korona, í'él évre ... 6 » jegyed évre . . 3 » 'gry szám ára . . 24 fillér. H8flzet<seket ta hirdetéseket a kiadó- ivatalon kÍTÜl elfogad Krammer Vil- L0í könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. S2 Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő: SZÉKEI.? FERENCS. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megéllapi’ott árszabály szerint számíttat uak. Ex*Iex. Megtörtént, bekövetkezett az, amitől i aggódó hazafiak hetek óta féltették a gyár alkotmányosság épségét; az ellennégy év lefolyása után ismét beleso- L-ta az országot a költségvetés nélkül való •vényen kívüli állapotba. Bizonytalan jövendő és kiszámithatat- h bonyodalmak előtt állunk; mindenki kérdi az aggodalom hangján, hogy mi \l ezután, hogyan jutunk ki a zür-zavaros lyzet útvesztőjéből? Áldatlan parlamenti harc után oda ju- Etunk, hogy a kisebbség erőszakos taktika a parlamentáris és alkotmányos sza- [yok megsértésével a törvényhozás több- e akaratának érvényesülését, megnyilat- lását megakadályozta. Vigasztalan- helyzet, melyért a feleséget hiába akarja a függetlenségi párt jöbbségre áthárítani, mert nincs elfogad- p oka arra, hogy a törvényes eszközök- 1 küzdő és az alkotmányosság elveihez Ionian ragaszkodó kormányt az ország vpra szolgáló működésében megakadáA katonai javaslatokat már agyon- az ellenzék; ezt a kedvtelését Itathatná tovább, ha már az ország védő erejének fejlesztését minden áron meg akarja akadályozni. De hogy romboló munkájában mire való és mire lesz jó az a -*herosztra- teszi műve, hogy az ország kormányát a költségvetés nélküli állapotba kényszeritette és óriási közgazdasági károk előidézésének részese legyen, erre elfogadható indokot adni józan, higgadt megfontolás után nem lehet! Parlamenti forradalomnak, a törvényesen fönálló rend ellen való lázadásnak kell tehát tekinteni a függetlenségi párt erőszakos föllépését, mert olyan liberális alapokon álló parlamenti többség akarata ellen folytat engesztelhetlen harcot, mely a tiszta és szabad választások után az ország javára szóló programm alapján jött létre. Olyan többség egyöntetű akarata ellen lázad fel, amely a haderőt a magyar nemzet érdekében és az ország integritásának védelmére óhajtja szükségszerűen fejleszteni. Az ellenzék makacs ellenszegülése a többség akaratának megakasztja a törvény- hozás hasznos munkáját, melyet sóvárogva nélkülöz az ország, és felidézi a törvényesen megszavazott költségvetés nélkül való kormányzás veszedelmét. A tűzzel való könnyelmű játszás, a függetlenségi párt terrorizáló részének ez a manővere sokkal nagyobb , veszedelembe sodorhatja az ország alkotmányát, mint aminő sérelmek fenforgásáért panaszkodnak. Akaratlanul is a klerikális reakczió malmára hajtják a vizet akkor, midőn a szabadelvű alapokon álló kormányzat lehetetlenné tételére törekesznek. Kárörvendve és nevető örökösökként lesik az eredményt a reakczió szolgálatában álló és minden megalkuvásra kész elemek, mert — a történelem tanúsága szerint — ezek az abszolutizmus szomorú állapotában is könnyen megnyugvást találnak, hogy uralmukat fentarthassák, mert régi elvök az, hogy a cél szentesíti az eszközöket! Elismerjük, hogy a véderő javaslatok ellen megindított parlamenti akció hazafias motívumokból és nemzeti érdekből indult ki. Azonban ezt a harcot a függetlenségi párt a terrorizáló elemek szélsőségig menő féktelen eljárásának győzelmével az elfajulásig forcirozta, amikor a kormányzáshoz föltétlenül szükséges törvényhozási fölhatalmazás megszavazását az ország hitelének és tekintélyének kárára megakadályozta. A közös hadseregnek szelleme bennünket sem elégít ki. Tudjuk és érezzük mi is, hogy a német vezényszó, a Gotterhalte, a kétfejű sas, a fekete-sárga lobogó nem alkalmasak nemzeti erőnk gyarapítására és a TARC A. Margit esküvőjén.* i9oj. április 28. I. Kertedben, a virágok Kis fejőket lehajtják, S halk, titkos hangon mind csak A nevedet sóhajtják. Mely már kinyílott félig, Kelyhök’ bezárják újra, Szomorún tekintgetnek Menypsszony-koszorudra., Most kezdték csak bimbózni, S hervadtan epedeznek, Szép szemüket lecsukják, S könny éket permeteznek. Itt bujkál a tavasz már, Tapsolnak a faágak, Kék szeme mbsölyög már, A kedves ibolyának. • Te táv'ozol és élbúvik A kikelet e tündér; Az ibolyák keresnek: , .- Tesvérünk, hova tűntél? II. ' * ’ Most sír csak igazán, búsan A. te zongorád, Hogy utolszor játszol rajta^ *>■ Oh- mily hangot ád! ■, * A pap- költő Margit leányának Urbánszky kir. erdész- ■»prilis 28-án kötött házassági frigye alkalmából irta e ■ményt. A szerk. . A lelked viharzik benne, Az jajgat, az búg, S a mi lelkünk visszhangozza A mélységes bút.. Egyszerre csak szakad a húr, S elhallgat a dal — És szivünkből felszakad egy Halk fájó sóhaj. III. Fehér liliom te, Viruló virágszál: A szemem harmatja Kicsordul: s read száll — Viruló virágszál. Kedves kis leányom, Koszorús menyasszony, Fejedre az ég is Áldást harmatozzon — Koszorús menyasszony. Mint fehér galamb állsz A szent oltár mellett, S imámba foglallak, Szivemhez ölellek 1 A szent oltár mellett. Lelkemből léikedzett Leányom, légy áldott, Szerelem fájáról Szedd a boldogságot -s- Leányóm, légy áldott! IV. Tetszik a szép hajnal, S tüzrózsát tűzdel az égre, A mi napunk, édes Feleségem, száll borús égre. Lányunk most indul S vele száll el hajnali álmunk; Mint a szedeti szőlő, Oly árván, egyedül állunk! Margit! Üres a helyed, Keresünk, keresünk, , de hiába! Keblünkről, leszakadt Kertünk szép drága virága. Am plántáljon dz ég Idegen, más földbe, virágunk: A szeretet gyökerén Itt •élsz a szívünkbe’ minálunk! V. Kis pacsirta, szállj utána, Súgd fülébe, apt, Hogy elvitte mindörökre Tölünk,a tavaszt. Két marokkal szórja ránk bár A tavaszt az ég: Egy virág se nyíljék nékünk, Ha eltávozék. Örömünknek rózsabokra, Az volt ő nekünk — Mit tegyünk é pusztaságban ? Sírunk, könnyezünk! SANTHA KÁROLY.
