Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-20 / 16. szám

4

TOLNA V ARME0YE.

I9G2. április 20

meg, kinek egyik varázsa éppen a családi szeretet éneklésének újságában van. És ime: legújabb irodalmunkban mintha újra tűnőiéiben lenne.

Veszelei merít e ragyogó forrásból és e tárgyú költeményei klasszikussá avatják. Édes anyját, aki vigasztalja, ki aggódó szívvel évek során át virraszt beteg-ágya mellett, ki életét lehelné át összeroskadó testébe, a gyöngéd szeretetnek, a háladatosságnak oly közvetetlenségével, oly meg- kapóan egyszerű szavával apostrophálja : hogy ha egyébbel nem. de ezekkel a költeményeivel irodalmunkban maradandóságot biztosított hírének, magának.

íme, hogy éjszaka, tikkadtan, vigaszt nem lelve, a hiú lét kérdésén tépelődik valaki közeledik felé :

«Szelid-ovatosan lopva Egy kéz simul a homlokomra Mint annyi kínos éjjelen.

Aggódva, mint kit láztól féltnek,

Érintését e drága kéznek Óh ismerem, jól ismerem.

S szivemre s önmagámra lelve Forró könnycsepp szökik szemembe,

Mely átragyog az éjszakán.

Van, kit szeretnem s mi vigasztal S elhalmozom hő csókjaimmal Áldott kezeid — anyám.»

(Éjszaka.)

»Csöndes éjben, néma éjszakában Fürteimet simogatják lágyan,

Föltekintek fájón, megtörő tten:

Drága anyám őrködik fölöttem.

S csókeső hull izzó homlokomra Balzsamával enyhet harmatozva,

Hogy e fonnyadt, lázban égő arcon Üde rózsa s kikelet fakadjon.*

(Betegen.)

És nem elég a saját szenvedése. Minden gyötrelme kétszer epeszti, hisz a szenvedést nem lehet megosztani. Örömünkből juttathatunk másnak is s a magunké nem fogy, de szenvedésünk, ha szerette szivén is sebet üt, evvel fájóbb, keservesebb. »Nehéz órában« ez. remekében igy szól édesanyjához:

»Anyám! meghajtom ezt a roskadozó térdet,

Hogy eléd borulva keservesen zokogjak.

Anyám! ha tudnád, hogy marcangol, gyötör engem A vád, ezüstbe játszó fürteidet látva,

Ah! miattam történt, hogy nem boldog örömben Fonnyadt el életed sok drága, szép virága.

Felhő voltam, egy szomorú fekete árnyék,

Mely életed egén örökké ott borongott.

S oly irgalmas vihar utadon sohse járt még,

Hogy leszaggassa róla ezt a fellegrongyot.«

* *

*

Ez a Veszelei költészete. Őszinte, igaz, mint igaz bánata, szenvedése. Sehol mesterkéltség, keresettség benne s bár alaphangja: a szelíd bánatnak, csöndes enyészetnek elegikus érzése minden költeményén átvonul, ez az érzés oly tisztult, sub- tilis lelke oly sok finom árnyalatban ad neki hangot, hogy változatosnak látjuk. Költeményei nem nagyszámuak, de nem akadunk köztük hevenyészettre. Műgond, a forma tökéletessége, a verselés művészetének teljes hatalma zavartalanná teszik gyönyörűségünket.

A mostani kor nagy sietségében sok mindenen átsiklik, mit gondos idők megbecsülnek még s Veszelei Károly alkotásai nem tűnnek el nyomtalan. Igazat súgott szivének az a pillanat, mely elhitette vele, hogy midőn gyarló teste a szenvedések Golgotáját járta, szelleme diadalutját tette meg s mig lelke ott fenn fényről-fényre jár, ide lenn el nem takarja homályosság.

B. D.

Adakozások Bezerédj István szobrára.

— Bezerédj István szobrára az elmúlt héten Simontsits Elemérhez, a szobor- bizottság elnökéhez következő adományok érkeztek :

Laky Dezső felsőireghi tanító gyűjtése 4 K. Rassovszky Julián főszolgabíró gy ütése 101 K. 80 f.

Ehhez járultak: Tápé kisközség 20 K.

Kurcz Lenke 6 K. Gründl Tivadar 5 Korona.

Pechunovits Dániel 5, Bún Lajos 4, Laszczik Gyula 4, Goldstein Ignácz 4, Weisz Gerson 3,

Szentiványi Miklós 2, Novák Szidónia 2, Bergmann Stefi 2, Bors József 2, Malatinszky Gy.,

2, Decsy Béla 2, Magysr István 2 Gangl Ádám 2, Takács Gyula 2, ifi. Freund Ignác fiai 2, Dr.

Roth Zsiga 2, Dr. Hoffmann János 2, Hagymássy Károly 2, Szabó Károly 1, Nagy Gyula 1, ifi.

Demetrovitá Emil 1, ifi. Frank Gyula 1, Kiss Pál 1, Rosenbaum Ignác 1 Fischel testvérek 1,

Dr. Grünfeld Adolf 1 Münz József 1, Schwarcz Gyula 1, Freund Ignác (Hamburg) 1, Bernsdorfer Ignác 1, Rosenbaum Miksa 1, Demetrovits István 1, Steiner Vilmos 1, »Jobbágy* 1, Papp Gy., 1,

Papp István 1, Babay Géza 1 Korona. Weiner Adolf 40 f. Prager Adolf 40 f, Rassovszky Julián 5 korona,

Sánt/ia Károly Sárszentlőrincről 2 K.

Virkonyi Sándor szegzárdi tanító gyütése \ k. 20 f.

jKabay Ferenc medinai tanító gyűjtése 9 K. 10 f.

Ehhez járultak: Kábái Ferenc 40 f. Arany Margit 40 f. Kun Báiint 40 f. Varga István 40 f. Mészáros J. 20 f. Miklós M. 10 f. Szűcs J.

20 f. Kulcsár J. 40 f. Szeligman Lajos 1 K.

Huszár J. 40 f. Huszár M. 20 f. Küfaber Zsófi 20 f. Küfaber Juli 20 f. Varga J. 20 f. Strasser Lajos 40 f. Mihajlovits Lucián 1 k. Bodai József 10 f. Deutsch Arnold 20 f Bencze M. 20 f. Nagy György 30 f. Szűcs István 20 f. Bodai István 10 f. Mester József 10 f. Kovács József 20 f.

Oberländer J. 30 f. Feiler J. 20 f. Patai J. 20 f.

Horváth J. 20 f. Bodai Mihály 10 f. Mohácsi Istvánné 20 f. Tauszig Adolf 30 f, Berényi J.

10 fillér.

Eddig befolyt összesen 8328 K. 87 f.

A „Tolnamegyei Kör“.

Folyó hó 10-én esti 6 órakor tartotta a »Tolnamegyei Kör* alakuló közgyűlését, melyen megyénk ifjúsága nem remélt nagy számban jelent meg. A megjelent ifjak a gyűlés megnyitására Vogl Jakab állatorvostan hallgatót kérték fel, a ki el- is foglalta a korelnöki széket. Üdvözölje a jelenlevőket és az alapszabálytervezetet tárgyalás alá bocsájtotta. — Az alapszabályok végleges megállapítása után megejtették a tisztikar és választmány tagjainak megválasztását.

Elnök lelt: Kerese Kerbolt Károly.

Alelnöki Szepessy László.

Titkár'. Koritsánszky Ottó.

11. titkár: Dömötör Endre.

Jegyző: Róih Dénes.

II. jegyző: Orffy Jenő.

Pénztárosul a közgyűlés, — mivel az ezen állásra ajánlott Eibach Kornél beteg — ideiglenesen Sass Istvánt választotta meg.

Ellenőr-. László Lajos.

Háznagy. Rátkay Endre.

Választmányi tagok'. Fonó Gizella, Hajdú Miklós, Haypál Sándor, Kálmán Endre, Lőwen- sóhn Imre, Spitzer Ödön, Wagner Richard, Rumi Imre és Sass István.

Póttagok'. 'Lőwensohn Sándor, Vogl Jakab és Bocsor László.

Miután a tisztikar megalakult, elnök az elnöki széket elfoglalta és rövid beszédben — addig is, mig alkalma leend programmját bővebben kifejteni, — rámutatott azon célokra és törekvésekre, melyek őt mindig vezérelni fogják; hangoztatta, hogy az az erkölcsi kapocs, a mely a szülőföld azonossága folytán már amúgy is megvan a kör tagjai között — a kölcsönös tisztelet által csak erősödni fog, és melegágyává lesz oly nemes törekvéseknek, — a melyek különben, — ha a kör tagjai továbbra is izolálva maradtak volna egymástól — sohasem születtek volna meg. Kérte az ifjúságot, hogy a politizálástól, a mely csak viszályt és széthúzást szül, — az ifjúságot tulajdon- képeni céljától elvonja, — tartózkodjanak, hanem helyette azon fáradozzanak, hogy csendes munkálkodással úgy saját, — mint a kör érdekeit előmozdítsák.

A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Koritsánszky Öttó titkár indítványára a közgyűlés nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy disz- elnökül Rátkay László országgyűlési képviselőt fogja küldöttségileg felkérni, és ezzel a felkéréssel elnök — s alelnökön kívül: Koritsánszky Ottót, Róth Dénest és Spitzer Ödöntgbizta meg.

Ezután Szepessy László' alelnök indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy május havában zártkörű felolvasó ülést rendez. — A közelebbi módozatok megállapítása végett választmányi gyűlés hivandó össze.

Megállapította továbbá a közgyűlés, hogy minden kedden és pénteken este a Janisch-ven- déglő külön termében összejövetelt tart. Ilyen összejövetelek alkalmával lehet a titkárnál beiratkozás végett jelentkezni, a mikor a pénztáros a beiratási és tagsági díjakat is elfogadja.

Miután elnök az ülést bezárta, kedélyes beszélgetés között még sokáig maradtak együtt ifjaink.

HÍREK. _____

— Személyi hír. Gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk tőispánja, múlt vasárnap este Szegzárdra. érkezett s a hivatalos ügyek elintézése után, kedden este utazott vissza Nagy-Doroghra.

— Előléptetések az államvasutaknál. A szegzárdi mógy. kir. allamvahuű osztályaié'nökse^nél Goldberger Arnold mérnök a IV. rangfokozat 3 ik osztályából ugyanazon rangfokozat 2-ik osztályába, — Fuksz Dezső segédmérnök pedig az V rangfokozat 3 ik osztályából, ugyanezen rangfokozat 2-ik osztályába léptek elő.

— Uj képviselő. A kézdivásárhelyi kerüleiben Ráth Endrét választották meg függetlensegi-párti képviselőnek. Az uj képviselő most múlott csak 24 éves; dunaföldvári származású, Rátkay László országgyűlési képviselő közeli rokona s néhány év óta Kossuth Ferencz titkára volt.

— A muzeum ünnepélyes megnyitása. A múlt kedden tartott megyei közgyűlésen elhatározták, hogy a vármegyei muzeum hivatalos megnyitását junius hó első felében fogják megtartani, s erre a belügyminisztert és a vallás- és közoktatásügyi minisztert, mint akik az épület létesítéséhez 120,000 korona segélylyel járultak, továbbá a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségét meg fogják hívni. A muzeum- egyesület az ünnepélyre »Évkönyv«-et fog kiadni, mely a muzeum létesítésének, gazdag anyagának leírását és az egyesület történetét és alapszabályait foglalja magában.

— Gyémánt- és aranymisés papok a pécsi egyházmegyében. Babocsay Pál, ki 1893 óta címzetes kanonok s a némethii e speresi kerület nyugalmazott esperese, ez év folyamán üli pappá szenteltetésének hatvanadik évfordulóját. Aranymisés áldozópapja ez év folyamán kettő lesz a- pécsi egyházmegyének, az egyik Hanny Gábor praelatus kanonok, volt szegzárdi belvárosi plébános, a pécsi egyházmegye volt tanfelügyelője, a második Szauter Antal görcsönyi plébános, aki júniusban tartja meg aranymiséjé*.

— Kaszinói estély. Múlt szombaton a S2eg^ zárdi kaszinó termeiben táncestély folyt le. A férfiak közül sokan jelentek meg, mig a hölgyek csekély számmal voltak képviselve, de azért késő reggelig szakadatlanul folyt a tánc. Jelen voltak asszonyok; Selcz Józsefné, özv. Szigeth Gáborné, özv. Szigeth Nándorné; leányok: Börsody Tériké, Horváth Györgyike, Katona Bertike (Esztergom), Selcz- Juliska, Szigeth Margit, Vasvári Dóra (Pécsről.)

— Keresztszentelés. Múlt vasárnap, Mucsi- ban Streicher Péter esperes három keresztet szentelt fel. A keresztszentelésen a környékből is igen sokan megjelentek és áhítattal hallgatták az esperes szép beszédét. A kereszteket Háj Ede plébános emeltette, s egy hires tiroli szobrászszal készíttette azokat, igy tehát — mint műbecscsel biró dolgok — az áhitat felgerjesztésére is alkalmasabbak az uton-utfélen látható torzalakoknál.

— Veszelei Károly temetése. Ap egész országban fájdalmas megdöbbenést keltett Veszelei Károlynak tragikus halála. A nagy tehetséggel megáldott fiatal költő elhunytában lapunk nemcsak az irodalomnak veszteségét, hanem egyik legrégibb és leghűbb munkatársának kimúlását is gyászolja. Tizenegy éven át küldte be nekünk,., hol sűrűbben, hol ritkábban, de mindig költői ihlettel megirt, mély érzésektől áradozó, - a szelíd rezignáczió és csendes bánat akkordjait művésziesen pengető verseit, melyek közül az elsők a Tolnavármegyében láttak napvilágot, utóbb a Hét, a Budapesti Napló és a többi nagy lapok hasábjain is, minduntalan találkoztunk nevével. Költői működését más helyen részletesen méltatjuk, itt csak annyit jegyzünk még meg róla, hogy temetése az elmúlt vasárnapon óriási részvét mellett ment végbe. A ravatalnál az Újságírók Egyesületének kiküldöttje: Hajdú Miklós fővárosi hírlapíró

Klem dr. dombóvári rabbi mondottak beszédet. Költőnknek utolsóirása, melyet közvetlenül halála előtt pár perccel édes anyjához irt, kit végtelen gyöngédséggel annyira imádott és aki viszont fiát hosszú kínos betegsége alatt önfeláldozással ápolta, következő levele, volt:

»Kedves jó Anyám!

Áldja meg az Isten, hogy évek hosszú során mellettem hiven kitartott, hűségesen gondozott és ápolt — bocsássa meg kétségbeesett tettemet — nem bírom martyr sorsomat tovább viselni. A szenvedéseket nem lehet megszokni, ha olyan természetűek, mint az enyéim. Az utóbbi hetekben már alig aludtam valamit — örökké fenyegetett a vész, a melytől mindig rettegtem. Különben is nem sokáig éltem volna, roppantul