Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-24 / 34. szám

1902. augusztus 24. TOLNA VARMEGYE. 3. — Püspöki körlevél. Augusztus 15-éről kelt Helyey Sámuel pécsi megyés püspöknek IX. számú ■körlevele. Vezető helyen egy pápai brevét közól a -püspök, amelyben az »Adj Isten örök nyugodalmat nekik és az örök világosság fényeskedjék nekik« fohászt elmondok 50 napi búcsút nyernek. Majd a -S. C. E. et Reg. congregatiónak az apácákra vo­natkozó egy rendeletét közli, nemkülönben az In- quisitiónak döntését, amelyben a keresztségnek desinfíoiált vizzel (1 : 1000) való kiszolgáltatását megengedi. Érdekes a körlevél további soraiban közölt pápai határozat, amely eltiltja a világitó gáznak és a villamos fénynek az oltárokon a gyászgyertyák mellett való alkalmazását. Azután következik a pécsegyházmegyei plébániáknak a közp. kongruabizottság által 1901. évben végleg felülvizsgált és megállapított jövedelem összeírása és egyéb kisebb jelentőségű egyházi ügyek. — Képviselő-testületi Ülés. Szegzárd kép­viselő-festülete folyó hó 21 én, d. u. 2 órakor, a -városháza nagy tanácstermében rendes ülést tar­tott. Ezen ülés tárgysorozatából kiemeljük a követ­kezőket: Az 1903. évi költségvetést elfogadták, mely örvendetes tényt tartalmaz: a pótadó 60 %- ról 501/2°/o*ra száll le. A fővárosi 1848—49-iki ereklyemuzeum beadványára elhatározták, hogy Vörösmarty Mihály arcképét megszerzik a község számára. A villamos telep vizsgálatára szakértői •ellenészrevételeket felterjesztik a minisztériumhoz •szakvélemény kikérése végett. Siemens és Halske cég kérvényére a kirótt bírságot elengedte a képv. testület, tekintettel arra, hogy első Ízben történt a mulasztás. A közs. iskolaszék megkereste a képviselő testületet, külön polgári leányiskola építési ügyé­ben. Az államépitészeti mérnökség beterjesztett költségvetése szerint 110 ezer koronába kerülne egy ily uj épület építése. A képv. testület elvben elfogadta a polg. leányiskola építését. Most tehát arra fogja kérni a m'niszteriumot, hogy az építési költség felét fedezze. Reméljük, a mi izterium nem fog a képv. tesület kérése elől elzárkózni és igy városunk s a körnjék in'elligens közön­ségének méltányos kívánsága teljesülni fog. — Ajándékok a múzeumnak. La P erre szül. Siemens Eleonora egy legújabb technikájú, sárga selyemre point last szalagokkal himzett, igen szép íigurá is kézi munkát, Bóth Ferencné szül. Zavaros Flóra a szegzárdi mészáros céh pecsétjét és levelét, továbbá a céh szoborjelvényét és Kossuth bankókat ajándékozott. — Uj nőegyleti tag. Az »Egyesült szegzárd- tolnamegyei nőegyleu tagjai közé legújabban föl­vétetett Adamecz Gyuláné Tápéról — A gyönki rém. kath. templomra Hetyey Sámuel megyes püspök 16 000 koronát adományo­zott és erről személyesen értesítette a gyüjtőbizott- ságnek nála tisztelgő tagjait. A küldöttséget Pelc Alajos szakadáthi plébános vezette a püspök elé, aki ebédre is meghívta őket. Tervbe van véve egy kápláni állomás szervezése is. Spies János pécsi apátkanonok is 100 koronát adott az építés költ­ségeire. — A dombóvári tűzoltó-ünnepség, mely Szent István napján folyt le, igen jól sikerült. A dombóvári tüzoltó-egyesület, mely ezen a napon ünnepelte fennállásának 25-ik évfordulóját, az ün­nepélyre, mely zászlószenteléssel volt egybekötve, meghívta a vármegyében levő összes társegylete­ket is. A tűzoltó-egyleteket magyaros szívesség­gel fogadták a dombóváriak. A szegzárdi tűzoltó­ság nagyszámú küldöttségét Boda Vilmos főpa­rancsnok vezette. — Volt diszgyakorlat, disz- gyülés, zászlószentelés, bankett és esti mulatság. Az ünnepélyen megjelent Döry Pál alispán is, ki szeget vert a tűzoltóság diszes zászlajába. A zászló­anyai tisztet Nagy Istvánná úrnő viselte, férje pedig, mint a dombóvári tűzoltóság főparancsnoka, ezen minőségében már évek óta kifejtett buzgósá- gával szerzett magának érdemeket. — Halálozás. A következő gyászjelentést vettük: »Alulírott fájdalomtól megtört szívvel jelenti a forrón szeretett atyjának Molnár László nyug. állami tanitőképezdei igazgatónak 1902. évi aug. hó 21-én d. e. 7 órakor, életének 69. évében tör­tént gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei í. é. augusztus hó 22-én délután s/44 órakor fognak a templom-utczai házánál beszenteltetni és 5 órakor a bölcskei rórn. kath. temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat a hely­beli róm. kath. plébánia templomban f. hó 22-én d. e. 8 órakor, a bölcskei róm. kath. plébánia templomban pedig f. hó 23-án d. e. 8 órakor fog -az Urnák bemutattatni. Kelt Duna-Földvárott, 1902. évi augusztus, hó 21-én. Béke poraira ! Molnár Irén férj. dr. Róze Henrikné mint gyermeke. — A dohányzás előnyei. Egy angol meg­figyelő azt tapasztaltalta, hogy a dohányzók fogai sokkal tovább maradnak épek, mint a nem dohány­zóké. Kísérletek bizonyítják, hogy az ember száj­üregében rendesen előfordulni szokott hasadó gom­bákat, melyek leginkább okai a fogak romlásának, a dohányfüst ártalmatlanokká teszi. A kolerát, lép- fenét, a tüdőgyuladást okozó baczilusokat a dohány­füst, ha nem is öli meg teljesen, de fejlődésüket nagy mértékben akadályozza. A mérsékelt dohány­zás tehát egészségi szempontból is ajánlható. — A szegzárdi kath. nép éneke. E ismert tény, hogy a szegzárdi kath. hívők a templomok­ban szépen énekelnek. Ebbi n n igy. részük van a kántoroknak: Klieber György belvárosi és Ketskés Elek újvárosi kántornak, akik szép tudással és ambiczióval jnűvelik a nép zene-érzékét. Ketskés Elek a legutóbb rendki/ül ügyes összeá litásban egy énekes-könyvet adott ki, amelylyel szintén a nép éneklési tehetségének fejlesztését czélozza és — úgy látszik — fáradozását siker is fogja koro­názni, mert alig jeleht meg a könyv, máris több száz példányban vitték szét a hivők. Ez különben természetes is, mert nemcsak, hogy kitűnő ének­könyvet kapnak a hivők, de ő minden vasárnapon az újvárosi templomban oktatásban is részesíti őket, ahol minden szép éneket megtanulhatnak; ilyen szép éneket pedig a köny rendkívül sokat tarta'- maz, mert az egész ország magyar katholikusainak számára készült. — A Szent-Ferenc-rendi zárdák személy­zetében következő változások történtek : a duna- földvári házból Bozáky Ödön latort Bajára viká­riusnak, Dobay Pius vikáriust Simontornyára hasonló minőségben áthelyezték és helyükbe Duna-Földvárra Grand Konrád (lator és vikárius) és Baranyai Demeter kerü'tek. A simontornyai háznak főnökévé (praesidens) Vilié Sámuel eddigi budapesti concio, nator lett, mig az edd gi simontornyai ház főnökét* Ambó Jánost Budapestre helyezték át vicariusnak. — A pécsi szini-kerület. Emlékezni fognak olvasóink, hogy f. évi január hó 19-én, Pécsett nagyobbszabásu tanácskozást tartottak Pécs, Szeg­zárd, Nagykanizsa, Mohácv és Kapoávár kiküldöttei abból a célból, hogy a pécsi szini-kerület megala­kítását megbeszéljék. A tanácskozásnak, amelyen Hitting dr. főjegyző képviselte városunkat, az az eredménye lett, hogy az egyes városok igényeinek Iatba-vetésévql a következő tervezetet állapították meg: Pécsett október 1.-től (esetleg 15.-étő) már­cius 31.-éig, Szegzárdon ápril i tői ápril 20.ig, Nagykanizsán ápril 20.-tól junius 15.-ig játszanék a társulat, junius 15.-től julius 15-ig szünetet tart, Mohácson julius 15.-től augusztus 15,-éig, Kapos■ váróit pedig augusztus 15.-től október 15. éig ter­vezték az előadásokat. A napokban érkezett Szeg- zárdra az alapszabály-tervezet, amelylyel a pécsi szini-kerületet megalakítani tervezik. Azt hiszszük, a januári értekezlet után mi sem állja útját a kerület létesítésének. Mireánk kedvező, hogy ezentúl első­rangú társulat játékát élvezhetjük a tavaszi saison- ban — bár csak rövid 20 napig. — Osztrák gyufagyáros üzelmek Az Ignatz I. Taussig prágai gyufagyáros cég utazójával be­járatta Magyarországot és itt a Prágában készített papirgyufát »Paper Vestas« elnevezéssel forgalomba hozta. Megjegyzendő, hogy minden dobozon a gyufa gyártási helyéül Lajta Újfalu van kitéve, hogy ez által az osztrák gyufát mint magyar iparcikket csempészsze be Magyarországba. Az osztrák gyár eme üzelmeire felhívjuk a kereskedők és a közön­ség figyelmét, hogy a megtévesztéstől óvakodjék. őrségen kikérdezvén előbb az inast, engedelmet in­tettek a feljáráshoz; a bolthajtásos vesztibülben gár­dák állottak és a portás a palota balparterre-szár­nyába kisért, hol nehány előtermen, parádéunifor­misban öltözött haus-offizierek közt, az -elöllépő ajtonállót követve, az utolsó antecamerába jutottam, egyedül maradván. Ez egy hosszú terem, a nyitott ablakokon a virágágyak szédítő illatar tódult be; magas alabasztervázak és malachitedények álltak sorban, a falakon régi szövött képek,9 sok szép látnivaló, de nem ilyen felindult lélekállapotban ! — Exoticus növények közt rejtve volt egy rézkalitka, melyben szomorú kis papagály (inseparable) hintáit, nézegetve magát egy tükörben, melyet azért helyez­tek mellé, hogy elveszített párja miatt magát csaló­dással vigasztalja! Egyszerre kinyílott egyik dupla ajtó és 0 Felsége szolgálati kamarása meghajlással tudatta, hogy itt az audientia. Istenhez fohászkod­tam, hogy mély felindulásomban is szegényeim ér­dekében adjon elég erőt a könyörgésre — és adott is. A császárné nyájasan fogadott mint ismerőst, ki már többször hódoltam előtte. Tőle nyertem annak idején a csillagkeresztet is; kegyesen menté magát, hogy a rendesnél hosszabbra nyúlt sétájában meg­késett, magasztalta a nyugodalmas életet, melyet most élvezhet, «mert én már megtanultam—mondá — a nyugalomnak napjait a boldogság napjaihoz számitani.» Átmenve az »Asilo di Caritá«-ra, mely iránt sokszor nagylelkűségét élveztem «Kötelességem — igy szólt — a jótékonyságból minél többet ma- agamra vállalni, hogy könnyítsék az uralkodó csá­9 Gobelin. számén, kinek mint tapasztalásból tudpm, elég terhes a repräsentatio.« Sokféle kérdést intézett Fiume felől — és a farsangi nagy tombolához a protektorságot elfogadta. I Özvegységem óta — mondá — a szegények öröme az én egyetlen farsangi mulatásom.« A boldogult császár neve is kimondatván, én bátorságot vettem felhozni, hogy szent emléke olyan szelíden maradt meg elmémben, ahogyan őt halálos ágyon megdicsőülten láthatám. Ő Felsége erre a következőleg szólt: »Nem is halt ő meg — csak örökre elszunnyadt. Midőn koporsóba tették, soká maradtam vele egyedül elmondva mindent, mit bol­dog házasságunk alatt némely ökokból elhallgatni kénytelen voltam. Nagy szive mindenkor kész volt a bocsánatra és most már ott fönt az Üdvözítő oldalán várakozik reám!| — Nem bírván vissza- szoritni könnyemet, a császárné kérdezé, hogy nem nyom-e valamely terhes gond ? Most elpanaszolva váratlan fájdalmam okát; vigasztalt, reménynyel biztatott és homlokon csókolva, kegyelmesen el­bocsátott. Visszahajtatni Bécsbe, átöltözni és kirándulni Badenbe: egy-két óra műve volt. Mire bepakoltak és rokonaimtól elbúcsúztam késő lett; a házi nép könnyezve kisért kocsimig és lámpavilágnál indul­tam újra Bécsbe és passzus nélkül! szerencsésen átkergetve a lineán, hajnali két órakor a gőzhajó stációnál voltunk. Mikor már szürkülni kezdett, hin- tómat a hajóra tolták és férjem, ki érkezésemet ott várta, beült mellém csöndesiteni. Nem felejtem el soha e kinos éjszakát. — Tekintetem a csillagokat kereste — a magasban, hol a Mindenhatót véljük, de kihez az ember mindig csak nyomorúságában szokott fordulni. Különösen egy csillag fénylett fe­lém, ezen csüngött szemem, talán már felszállt oda az ő szelleme! Ha igen: vedd magadhoz tündöklő csillag az én lelkem’ is és hamvaimat a föld csendje rejtse el... Aug. 7-én virradó reggel kötött ki a gőzhajó Pesten; a parton vártak ezen kora időben Kiss Miklós10 és Mérey Mathild11 saját equipage-ával és úgy el tudott ámítani a szeretet találékonyságá­val, hogy a Szervita-tér helyett a Tigris-fogadóba. jöttünk Csapó Emilia lakására. De ezen pillanatban világos lett előttem a rettentő valóság.. .. Midőn kábultságomból kiébredtem, elvittek végre szülőim házához. Anyám mély gyászban, aléltan borult reám, A drága tetemet már Tengeliczre szállították, 5-én szűnvén meg dobogni a boldogult nagy szive. Kétségbeesésem határtalan lehetett, mert édes anyám hangja majdnem szigorúan hangzott, midőn magához fölemelve, összetett kezekkel kért, hogy most az ő fájdalmát kíméljem, mert ő is a sír szé­lén áll! Múlt és jövő közé fátyol ereszkedett; gondta­lan napjaim örökre letűntek és helyüket elfoglald az első gyógyíthatatlan keserv. — Jól zengi a költő; «Non s’ obblia 1’ ultimo giorno della gioja ed el primo giorno del pianto!« 10 Most halt el Párisban, a külföldön mint magyar pat­rióta, jelentékeny szerepet játszott. 11 Helyt. Tan. alelnök neje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom