Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-28 / 52. szám

4. TOliN A V AKMEür Y E. 19U2. deczember 28. — Tiszteletbeli főügyész. A »Pes'i Hírlap* írja, hogy dr. Molnár Gyula budapesti ügyvédet, a jeles irót Latinovics Pál, Bácsbodrogvármegye fő­ispánja tiszteletbeli vármegyei főügyészszé nevezte ki. A »Bácsmegye* cimő lap ezen kinevezés alkal- kalmából azt írja, hogy a vármegye közönsége nagy megnyugvással fogadta dr. Molnár Gyula ki­tüntetését. Az I érdemei, a miket a megye, de különösen Zomber varos kőiül szerzett, annyira ismeretesek, hogy azokat külön kiemelni fölösleges. — Eljegyzés. Leopold Miksa, a szegzárdi Arlow féle magániskola tanítója, eljegyezte Gótz Katalin kisasszonyt Temes-Kubinból. — Vadászat. Gróf Széchenyi Sándor főispán D'óry Pál al-pán, Fördns Vilmos és Stankovánszky Imre tegnap a szegzárdi hegyi erdőkbe vadászatra indullak ki. — Kátai l£pre került. Október hó 12-én éjjel a szegzárdi törvényszéki fogházból vakmerő és furfangos módon megszökött Kátai Imre nevű rab, ki templomrablásért 3 évi fegyházra volt Ítélve, és eppen a szökést követő napon akarták elszállítani fegyházba. Azóta a- veszedel­mes fegyencnek nyoma veszett; hiába kö­rözték mindenfelé, sehol nem tudtak nyo-# mára akadni. Múlt szerdán azonban végre értesítették a szegzárdi ügyészségét, hogy Kátait Székelyudvarhelyen (Erdélyben) el­fogták éppen akkor, midőn ismét egy tem­plomba betört. Héjus Andrásnak vallotta magát, de a körözésekből megállapították s utóbb maga is bevallotta, hogy ő az a Kátai, aki a szegzárdi fogházból megszö­kött. Kátai ezen két hónapnál többre ter­jedő idő alatt bizonyára több bűnt is köve­tett el, mert innen rabruhában és pénz nélkül szökött meg. — Halálozások. Molnár János, a szegzárdi főgimnáziumnak súlyos idegbetegség miatt egy év óla ideiglenes nyugalomba vonult tanára pár nap előtt hosszú szenvedés után elhunyt. A régi sza­bású paedagogusok közé tartozott, ki csak pár év óta működött nyilvános középiskolában, hosszú ideig nevelősködött Egy év alatt súlyos termé­szeti idegbajt (paralyzist) kapott, miért is a minisz­ter egy évig szabadságolta. A halál véget vetett szenvedéseinek, mielőtt még a szabadsága lejárt volna. Fiatal felesége gyászolja elhunytát. — jjohmann Henrik volt nagyszékeiyi biró, ki igen népszerű és tekintélyes ember volt, s a magyar érzés és nyelv terjesztése körül érdemeket szerzett, elhalt Nagy Székelyben. Több éven át megyebizott­sági tag is volr, legutóbb azonban már mást vá­lasztottak meg helyette. — Adományozás. A szegzárdi Népbank a »Tolnavármegyei Általános Tanitóegyesület*-nek tiz koronát adományozott A szegzárdi népbank történetét a vá­lasztmány megbízásából Schneider János varmegyei alszámvevő irta meg, a népszerű intézet 30 eves fönnállása alkalmával. A szépen megirt munka igen élénk, eleven színekben tárja elénk a népbank múltját és hasonló monográfiákkal bátran kiá Íja a versenyt. A 71 lapra terjedő munka igen sikerült képekkel van tHatva, — a népbank régi és uj épü- létét, az elnökök, alelnökók és a jelénlegi igazgató arcképeit hozza igen szép, tisztn reprodukciókban A mű végén tájékoztaió kimuiatásokat közöl az intézet üzleti eredményeiről 1872—1902 években. — A szegzárdi r. katb. iskolaszék ülése. A szegzárdi r. k. hiikozségi tanacs es ^kolas/ek folyó, hó 22-én tartott ülést Wosinsky Mór apát­plébános elnöki, t- alatt, melyben bejelenteite, hogy a hitközségnek 1903-ik évre szóló költségvetése a püspöki jóváhagyással vis z térkezett. A költségvetés szerint az évi bevet. l 42,645 kor. 50 fillér, kiadás pedig 28,601 kor. 50 fiikrben van megállapítva Az iskolaszék tárgy dta az egyházmegyei tanfel­ügyelőség felszólításán hogy a szegzárd-belvárosi leányiskola első osztályában, a hol 93 tanuló van, arányosan kell a tanulókat elhelyezni. Az iskolaszék a tuinépességet úgy tümeite el, hogy a leánygyer mekek közül 12 tanulót a fiúiskolába helyezett át, a hol a tanulók száma nem haladja meg a 80-at. Elhatároztatott, hogy a Piszter-féle alapítvány 63 korona kamatját három szorgalmas és jó maga- viseletü tanuló felruházásara fordítják. Felolvastatott a számvizsgáló bizottság jelentése a hitközség 1901 évi számadásairól, melyeket helyeseknek találtak és igy Steiner Károly penztárnoknak a felmentvény a szokásos óvás fen'artásával megadatott. Woslnsky Mór felolvasta az 1902. évben tett misealapitványo- kat, a mit a hitközségi tanács tudomásul vett. — Több kérvény és folyó ügy elintézése után az ülés véget ért. — Dunazajlás Pakson. Folyó hó 22 én igen váratlanul indult meg a' dunazajlás, a mi sok em­bernek nagy szerencsétlenséget okozott. Több hajót elragadott az á-, melyek némelyikén emberek is voltak. Nagy rongálást vitt végbe a zajlás különö­sen a paksi dunai malmokban. így a többek közt lakács György és Halász Mihály malmát a jég­zajlás teljesen tönkre tette, Oszlermájer István és Molnár Sándor malmai szintén nagy károkat szen­vedtek. — Táncztanfolyam. Dobos Adolf előnyösen ismert táncztanitó megérkezett városunkba s január hó 3-án kezdi meg működését. — Jóváhagyott alapszabály. A «Tolna- vártnegyei Aha/anos Tunuuegyesület« módosított alapszabályát a vallás és közoktatásügyi miniszter jóváh gyta. — Karácsonyi ünnepély a Kath. Legény Egyletben. Karácsony napján este 8 -órakor szép társaság gyülekezett össze a Kath. Legény Egylet otthonában és résztvett a legények ünnepélyén, melyet Wöllel Ferencz egy. elnök és St< kinger János vil. elnök rendezett az ifjú iparos segédek­nek — volt szép karácsonyfa — és azonkívül min­den egyes tag karácsonyi ajándékot is kapott. — Az ünnepélyt énekek, Wölfel Forencz egyleti elnök ünnepi felolvasása Csehi Annuska és Szilagyi Katicza szava atai eg szitették ki — Advent 111. és IV. vasárnapjain is nagy érdeklődés és szép számú pártoló tag jelenléte mellett tartotta meg felolvasó estélyét a Kath. Legény-Egylet — A felolvasáso­kat mindkét esetben WMfel Ferencz egyleti elnök tartotta meg. Szavaltak : Fekete Erzsiké, Malatinsz cy Teréz, Szomju Erzsiké es Vesztergombi Mariska kisasszonyok — Bajomi Ferencz pártoló, Pálfi Sán­dor, Hradeczky Gyula, Koch Gyula, Koncz Károly, Hradek Nándor r. tagok — ApagyilkOS. Borzalmas gyilkosság hírét vettük Alsónyék községből, hol f. hó 23 án a d. e. órákban ifj Sós Zstku Péter édes apját íd Sós Zsikó Pétert az ottani nagyvendéglőben egy szék­kel leülő*te s vad dühében kesét rántva háiomszor döfte az édes atyja testébe aki ennek köveiké stehen azotmal meghall. Az eset úgy történt, hogy az ifj. Zsikó, aki különben könnyelmű, korhely ember, már 22-éről részeg fővel mulatott a nagyvendéglőben, ahova az édes apja a gyilkosság napján elment fiát kérlelni, hogy térjen haza. A pálinkától eszét vesztett fiú azonban, nemhogy hallgatott volna édes apja szavára, hanem vad dühében a kezébe akadt székkel leütötte és késével agyonszurta. A szeren­csétlen apa id. Sós Zsikó Péter tekintélyes földmi- ves gazda volt Alsónyéken, kinek életét saját édes fia oltotta ki. Az apagyilkost folyó hó 24 én hoz­ták be a szegzárdi kir. ügyészséghez, ahol törödel- mesen bevallotta borzalmat keltő szörnyű bűnét. — Szent Anna, szobra. A szegzárd-belvárosi rk. tomplomot már több szobor ékésiti, s ezeknek száma most egy újabbal: Szent Anna szobrával szaporodott. Az értékes szobrot Dr. Komáromy Gyuláné ajándékozta a templomnak. — Csőd. A szegzárdi kir. törvényszék Weiss Jakab hogyészi kereskedő ellen a csődőt megnyi­totta. Csődbiztos dr. Sonnewend Frigyes, tömeg­gondnok dr. Albersz Rezső. — Pótvásár Szakoson. A folyó hóban ked­vezőtlen időjárás m att meghiúsult téli vásár helyett 1903. január hó 13-án Szakoson pótvásár lesz. azt tudom, hogy az asszony már leánykorában kacér volt s hogy előbb vetett ő szemet a főhad­nagyra s azután gyuladt ez szerelemre irányában. A szerelem, melyet a férfi viszonoz, csak a vér játéka, melyet akármelyik szépség előidéz. Elég szép, sőt nagyon szép, miért ne? Ebből áll a pre­lúdium. Egy kis udvarlás, egy kis hazug páthosz, az előzi meg az első találkát. És »Istenem, mit gondol most felőlem?« Ez zárja be a lelkiismeret számláját. Feleség, melyet más tart el — micsoda kellemes állapot! De persze, riszkirozni nem vagyunk hajlandók semmit, legfölebb egy kis lovagi mérkőzést, mert katonatisztnél, ga­vallérnál egy vágás ide-oda nem numerái. Drágábban fizetett és ez igazságtalanság. — Mikor már addig fűzi a viszonyt büntetlenül, mig kedve van, vagy magától fölbomlik, miért kelle neki meghalnia, az asszonynak egy szál szoknya nélkül végig menekülnie a -sötét éjszakán? Hol vagy, ó osztó iga? ság, hogy ilyen kegyetlenséget eltűrsz ? Áldozatok vagytok, szegény főhadnagy és szegény hitszegő szép asszony, mert aki a szerelem miatt hal meg, annak vörös márványkő-koporsójából vörös márványkő-rózsa fakad és üdvezülten ér a menny­országba angyalok szárnyán. Nem sajnálja vérét, életét, mert hiszen Musset szerint eleget élt az, aki szeretett. De ti, ti szegénylelkü, üresszivü teremté­sek, akik csak egy partié házasságtörésre álltatok össze, kik nevettek, ha valaki örök szerelemről sza­val, bizony sajnálni valók vagytok, mert a miért ti — egyik az életével, másik a becsületével — fizet­tetek, az testvérek között sem ér meg egy pipa­dohányt. _____ Sz áz év előtt. Egy német utazó levelei Tolnavármegyéró'l 1800-ban. Németből fordította: Kovách Aladár. Egy német nyelven irt régi könyvecske került a kezembe. Ebben a többek között vármegyénk egy kis területéről is van közlemény. —. Neveze­tesen valami Unger Károly nevű német úri ember 1800-ban, vagyis 102 évvel ezelőtt vármegyénket is meglátogatta és Paksiól Bátaszékig szerzett úti tapasztalatait, hihetőleg nejéhez intézett levelei­ben irja le. — Ezeket a leveleket »Etwas über Tolnám czimen közli a fentebb említett köny­vecske szerkesztője. A levelek nyelvezete arról tanúskodik, hogy Írójuk abban az időben nemcsak műveltséggel birt, hanem gyakorlott iró is volt; sőt a természet szép­ségeit költői lélekkel tudta megirni. Másrészt pe­dig igen becsesek, mivel száz év előtti földrajzi, néprajzi és ipari adatokat tartalmaznak. Tolna, 1800. October 16. »Tegnap este értem ide, már jóformán éjjel volt. Festetics János gróf egész Paksig küldött elénk egy fáklyavivő szolgát, hogy bennünket a tölgyesek és homok halmok útvesztői között ve­zessen, mert itt még egyáltalán nem gondoltak arra, hogy országutat készítsenek, de nem is gon­dolnak erre még sokáig, mert ennek halálos ellen­sége az a feneketlen homok, melylyel a szél és a Duna hullámai kényük-kedvük szerint játszanak. Paksiói kezdve a kocsi unalmas egyhangúság­gal ballag tova; a homok sivit a kerekek alatt s a lovaknak rendkívül megnehezíti a teher-húzást. — Képzelheted bosszankodásomat, mikor a kocsis ezen a homok-tengeren csak úgy találomra hajtott, de hát ez nem is lehet máskép, mert kerékcsapás­nak nyoma sincs, a kocsishoz is, utunkhoz is kevés bizalmam volt, a szekér pedig csigamódra balla­gott. Legalább százszor megkérdeztem, hogy mikor érjük már végét ? — e közben az est is beállt. A homok-mélyedések az utazást még kellemetle­nebbé tették, mivel az ut igen egyenetlen, éjjel pedig szerfelett veszedelmes. Végre egy órai ut után szilárd talajra értünk,, s nem sokára messze terjedő tölgy-erdőben utaz­tunk, melyen át a grófi fáklyások világították az utat; e nélkül lehetetlen lett volna keresztül hatol­nunk, mert a csapást, mely itt is egyenetlen és veszedelmes helyeken húzódik, itt sem lehet föl- ismerni.» Úgy kilencz óra tájban értünk be a kas­télyba.« Ezután a levél írója elmondja, hogy milyen kedélyesen töltötték az estét, s ő különösen nagy élvezettel hallgatta a gróf házi zenekarának, a cseh muzsikusoknak művészi játékát; — azután folytatja tovább : »Tolna mezőváros Pesttől 16 mértföldnyire fekszik a Duna partján s egészen hasonló a többi nádtetős házakkal biró magyar mezővárosokhoz; eg.ykor — a török hadjárat előtt — ismeretes kis városka volt, a hol 1518-ban Lajos király ország­gyűlést is tartott, de ez időtől fogva a 200 évig tartott török dulások igen visszanyomták; most

Next

/
Oldalképek
Tartalom