Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-02 / 44. szám
TOLNAVÁRMEGYE. 5. A 12 kötetes nagy munka szerk-eszlője Marcsali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet írója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára díszes felbőrkötésben 16 korona; füzetenkint is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál j[Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz) s minden hazai könyvkereskedés utján, havi részletfizetésre is. 1902. november 2. Tudom, hogy becses lapja az elismerésre méltó igaz érdemek kitüntetését szívesen szokta közölni, azért is a Tóthi pusztában folyó hó 27 én Pámer Péter hű cselédnek kitüntetése alkalmával lefolyt ünnepélyt röviden leirom és keretn kegyes közlesét. Pámer Péter, Gyérey Richárd uradalmi főbérlő és nagybirtokos által birt Tóthi pusztán már 30 év óta gazdasági cseléd; rendíthetetlen hűséggel, odaadással és kitartó szorgalommal szolgálta mindég urát. Ezen ritka érdemeknek mél ó módon való elismerése és kitüntetéseként Fenyvessy Ferencz Veszprém vármegyének országosan tisztelt, népszerű főispánja a földmivelésügyi m. kir. miniszter által Pámer Péternek küldött elismerő díszoklevelet — aranyozott rámába foglalva, .— 100 kor. aranynyal, Tóthi pusztán az uradalmi kastély előtti parkban folyó hó 27-én délelőtt 11 órakor, Ko- lozsváry József veszprémi alispán, Koller Nándor várm. főjegyző. Csapó Kálmán tiszti ügyész, Ke- nessey Miklós enyingi já.ási főszolgakiró, Kányái József t.b. főszolgabíró és Lackner László a gazd. egyesület titkára; a Nagy-Daád, Saári cs. kir. csikótelep alezredese, fő- és alintézője, Gyérey Richárd, Gyérey Richárd-né, Strasser Vilmos tót- keszii főbérlő, az uradalmi gazdatisztek, Ozora és SzilasBalhás községeket képviselő elöljárók, az uradalmi cselédség és az ott megjelent közönség jelenlétében, beszéd kíséretében adta át. Ezután pedig Parraghy Mihály uradalmi tiszttartó, Gyérey Richárd nevében egy aranyakkal telt erszényt adott át a jutalmazottnak. Pámer Péter mély meghatottsággal, könnyező szemekkel vette át és remegő hangon köszönte meg az elismerést és kitüntetést, majd pedig meghatottságában a főispánnak kezet csókolt. Ezek után Lackner László veszprémi megyei gazdasági egyesületi titkár mondott beszédet; fejtegette a szocialismus tévtanainak romboló hatását, az országos gazdasági munkás és cselédsegélyző pénztár áldásos hivatását, miből folyólag ajánlotta a tagjai közé való belépést is. Végül Gyérey Richárd a fiatal földesur, kit az egész vidék gyermekkora óta nemeslelküségé- ről, ritka jó szivéről ismer és nagyrabecsül, kit bájos fiatal feleségével az egész környéken a szegények jótevőjének ismernek, Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter urnák, a gazdasági munkások igaz érdemeinek elismeréséről való gondoskodását, úgyszintén Fenyvessy főispánnak megjelenését lelkes szavakkal köszönte meg, majd pedig a puszta népét gazdagon megvendégelte. A nagyszámú előkelő vendégek tiszteletére Gyérey szintéa fényes lakomát adott. Én pedig elmerengve, levonva a következtetést a látottak és hallottak felett, elgondolom, hogy milyen boldogságot, megelégedettséget és nagy erőt jelent az, ha a földesur és cselédsége, gazdag és szegény egymás iránt jó szívvel éreznek: ettől még a legvadabb szocialismus is megszűnik. Hazafiui tisztelettel: Ozorán, 1902. október 30 án v alázatos szolgája : ____ Munkás. — Fontos elvi jelentőségű határozat a gazda és cselédjei közötti viszonyról és nagy fontosságú határozatot hozott a közigazgatasi bíróság a gazdáknak cselédjeikkel szemben, ezek betegsége alkalmával fennálló kötelezettsegükre vonatkozólag. Egy concrét esetben ugyanis kimondotta, hogy a gazda cselédje után minden esetben tartozik a kórházi költségeket 30 napon at fizetni. Fennáll tehát a gazdának ezen kötelezettsége meg akkor is, ha cselédjét a kórházba szállítást megelőzőleg mar a lakásán gyógyittatta és pedig tekintet nélkül arra, hogy az otthon való gyogykezeltetes mennyi időt vett igénybe. Ez elvi jelentőségű határozatot a közigazgatási bíróság azzal indokolja, hogy az 1898. évi 21. t. ez. 5. §-a a gazdát a kórházi költség viselésére kötelezi. Nem tekinthető tehát e kötelezettség teljesítésnek e határozat szerint az a körülmény, hogy az illető cseléd már megelőzőleg rendes orvosi ápolásban részesült, de nem kórházi ápolásban. Ez a határozat is nagy mértékben ösztönzi a gazdákat arra, hogy cselédjeiket minél előbb beirattassák az Országos Gazdasági Mutíkás és Cselédsegélypénztárba, mert ez esetben akár saját lakásukon, akár a kórházban ápoltatták cselédjeiket, a felmerült költségeket csak előlegezniük kell, mert a pénztár, ha a cselédet nem a gazda hibájából érte a baleset, ezen költségeket mindenkor .megtéríti. Saját magán segít tehát az a gazda, a ki cselédjeit a munkáspénztárnál biztosítja. — A méregkeverők fájdalma. A lelketlen népbujtogatók, a kik szegény munkások filléreiből élősködnek, nagyon meg vannak ijedve. Látják, hogy minden erőlködésük daczára is az országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár népszerűsége egyre terjed, s a nép mindjobban felismeri, hogy milyen áldásos ránézve ez az intézményünk. Persze ez nem tetszik az agitátor uraknak, mert ők egyáltalában nem azt akarják, hogy a nép boldoguljon, hanem hogy ők boldoguljanak. Miután pedig a segélypénztár terjedésével az ő népszerűségük egyre fogy, kétségbeesett erőfeszítéssel minden eszközt felhasználnak, hogy a népet tévútra vezessék és visszatartsák a pénztárba való belépéstől. Hiába való erőlködés. A nép erősebb, mint ők gondolják, s kezdik belátni, hogy nem az az ő barátja, a ki folyton és lelketlenül izgatja a fennálló társadalmi rend ellen, hogy ezen a czimen kizsákmányolhassa az »Elvtársakt zsebeit, hanem a ki a népet biztosítani akarja minden eshetőség ellen, s oda törekszik, hogy a beállható munkaképtelenség esetén legyen miből megélni mindenkinek, a nélkül, hogy kéregetésre és alamizsnára szorulna. — Fillokszera és szőlőfelujitás. A magyar szőlősgazdák szorgalmáról, fokozódó szakismeretéről beszél az a jelentés, melyet a földmivelésügyi miniszter az 1896. évi V. törvényezikk végrehajtásáról a jövő évi költségvetés kapcsán a törvény- hozás elé terjesztett. Szerinte a fillokszera által elpusztított szőlők felújításában nemcsak szünet nem állott be, hanem a felújítási művelet még nagyobb arányokban halad, mint eddig, sőt az 1902. év tavaszán ezen a téren a szőlősgazdáknál oly nagy kedv, oly élénk törekvés nyilvánult, a melyhez hasonló eddig még egy évben sem volt tapasztalható. E munka sikere ma szinte biztos, mert van tiszta és jó anyag, mérsékelt árért, de nem hiányzik a hozzáértés sem. Ez meglátszik a munka élő- haladásán is; Volt ugyanis hajdan 622,000 kát. hold magyar szőlő, melyből 1902-ig elpusztult 419.000 hold, fenmaradt tehát 203,000 hold, ebből azonban 78.000 hold homoktalajon van. A fillokszera tehát elpusztíthat még 125,000 holdat. Ezzel szemben 1902-ig felújítottak 105,000 holdat éspedig 1880—1895 ben 24,000-et, 1896—1901-ig, tehát a törvény uralma alatt, 82 000. holdat. A hatás szembeötlő. Figyelembe kell venni azt a 76,000 hold uj homoki szőlőt is, melyet indirekte szintén a fillokszerának köszönhetünk. A jelentés dicséri gazdáink gondos buzgalmát s beszámol azzal, hogy mennyi oltvány és szőlővessző áll rendelkezésére az állami telepeken. Az időszaki tanfolyamok prosperálnak, a látogatók száma 40—50.000. A törvényben rendelkezésre bocsátott 2.400,000 koronát a miniszter 1896—1902-ben fölhasználta. — Méhészet. A földmivelésügyi miniszter a méhészet fejlesztése érdekébep jövőre fokozottabb tevékenységet akar kifejteni. Az idén 20,000 koronát fordított erre a célra, a jövő évre azonban 10.000 koronával többet irányzott elő. Ezt az ösz- szeget a méhészet közvetlen és közvetett fejlesztésére, különösen kaptárak kiosztására és segélyezésére akarja, fordítani. — Borhamisítási kihágási ügyben felmerült eljárási költségek, ha a felek terhére nem eshetnek, a földmivelésügyi tárczát terhelik. (A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 226. sz. határozata.) KÖZGAZDASÁG Kitüntetett gazdasági cseléd. Tekintetes Szerkesztő Ur! — A cselédbér iránt indított ügy elbírálása — a mennyiben az 1876. évi XIII. t.-czikk 119, §-ának esete fenn nem forog — a közigazg. hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir, miniszter- tanács 1902. évi 104577. sz. határozata.) A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. I Búcsú. A zombai birtok bérbeadása következtében — az uradalom központi birtokára —- Nasicra lévén áthelyezve, uj állásomat sürgősen el kellett foglalnom, miért is t barátaim és ismerőseimtől el nem búcsúzhattam. Fogadják mindnyájan ez utón szívélyes búcsúmat. Nasic, 1902. október 25. Fáim László. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése 1902. évi október 22-től október 29-ig. Született: 6 gyermek, 2 fiú, 4 leány. Kihirdettetett: Halbich József — Holcz Katalinnal, Győri József — Csötönyi Évával. Meghaltak: Hauszknecht Ferencz, Reinspach Ádám, [Dékány Antal, Stier Rozália, Zemann Erzsébet, őzv. Perl Simonné szül. Kohn Rozália. Közei 200 oldal terjedelemben jelenik meg a napokban Garay János Nagy Képes Naptára Több mint 5000 czim. Kiváló szépirodalmi rész. A műnyomatú képek a naptár mellékletét képezik. r Ara I kor. Vidékre bérmentve 1.20. Megrendelések Molnár Mór könyvnyomdájához Szegzárdra intézendők. 563. sz./v. 1902. Árverési hirdetmény. Alnlirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. o. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszí, hogy a budapesti Y. kér. kir. járásbíróságnak 1902. évi Sp. VI. 88/6. sz. végzése következtében hivatalból képviselt Gölsdorf Károly budapesti ezég javára, Györkő Lőrincz dunaföld- vári ezég ellen, 205 K. 65 f. s jár. erejéig 1902. évi május hó 10-én foganatosított kielégítési végrehajtási utján felülfoglalt és 655 koronára beesült következő ingóságok, u. m. szobabútorok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a dunaföld vári kir. járásbíróság 1902-ik évi V. 82/6. számú végzése folvtán 105 kor. 65 f. tőkekövetelés, ennek 1901. évi szeptember hó 5. napjától járó 5% kamatai és eddig összesen 100 korona 34 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Dunaföldvárott, alperes házánál leendő eszközlésére 1902. évi november hó 4-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfog adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is ie. és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna,' ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §. értelmében, ezek javára is elrendeltetik. Kelt Dunaföldvárott, 1902. évi október hó 23. napján. I Trietsch, kir. bírósági végrehajtó.
