Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-26 / 43. szám

4.

TOLNA VARMEGYE.

1-902. október 26.

— Esküdtek vádlottak nélkül. Lapunk más helyén közöljük azoknak névsorát, kiket a szegzárdi kir. törvényszék ez évi utolsó esküdtszéki ülésszakára esküdteknek kisorsolt. Behívásukra azonban nem lesz szükség, mert a lemult negyedévben egyetlen egy olyan bűneset sem fordult elő vármegyénk területén, mely az esküdtbiróság hatáskörébe tartozik, ami valóban örvendetes jelensége közbiztonsági állapotaink javulásának.

— Halálozások. Szévald Móriczot, a tamási járás közbecsülésben álló főszolgabiráját súlyos csapás érte egyik szépreményü fiának váratlan el- hunytával. A boldogultban Szévald Oszkár, a vármegyei aljegyzőfivérét gyászolja. A mélyen suj tott család irántáltalános és őszinte részvét nyilvánult a legszélesebb körökben. A gyászjelentés ekként szól; »Szent andrási Szévald Móricz Tolnavármegye főszolgabiráj a és neje szül. alapi báró Salamon Elvira szülők, úgy gyermekeik Oszkár és Elvira íájdaomtól megtört szivvel jelentik, hogy hőn szeretett jó fiuk, illetve testvérjük szentandrási ifj. Szévald Móricz a gazdák biztositó szövetkezetének tisztviselője élte virága, 24 éves korában, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó évi október hó 20-án Tamásiban elhunyt. Az Istenben boldo- gultnak drága teteme folyó évi október hó 22-én Tamásiban fél 8 órakor tartandó gyászmise után fog beszenteltetni, majd pedig a kedves halott Dunaföldvárra szállíttatván, a róm. kath. vallásos szertartás szerint gyászmise és ujabbi beszentelés után folyó hó 23-án d. e. 9 órakor ugyanott a családi sírboltba örök pihenőre helyeztetik el. — Tamásiban, 1902. évi október hó 21-én. Áldás és béke lengje körül.« Özv. Streicher Jánosné gszületett Putschli Máriának temetése Hogy észen a vidéki intelligencia és köznép nagy részvétele mellett ment végbe a múlt héteu. A temetési szertartást Magenheim József pécs-belvárosi apátplébános végezte. A temetésen a gyászoló közönség soraiban ott volt Apponyi Géza gróf is fiával, Rezső gróffal. u.Apponyi Gézáné szül. Széchenyi grófné sürgönyben fejezte ki részvétét Grácból, ahol nehéz beteg édesanyja mellett tartózkodik.

— A magyar szent korona országainak közgazdasági állapota az 1901. évben címmel a Magyarországon létező 20 kereskedelmi és iparkamara egy 1307 lappal biró vaskos füzetet adott ki s häng Lajos magyar kir. kereskedelemügyi ministernek ajánlották fel. Ebben a tartalmas jelentéiben a pécsi kereskedelmi és iparkamara felsorolja, hogy a kamara területén 4 kerületi, 8 ipar- , testületi, 3 gyári és 4 magánegyesületi, összesen I tehát 19 elismert jellegű betegsegélyző pénztár mü- J ködött. Az említett pénztárak közül legkedvezőbb j vagyoni viszonyok között a szegzárdi kér. beteg- segályzö pénztár van, mely a szabályszerű 27.225 korona 81 fillérnyi tartalék-alapját már csaknem teljesen tőkésítette s ezen felül még 7550 korona tiszta vagyonnal mint felesleggel rendelkezik.

— A kedvezményes áru vasúti jegy váltására jogosító arcképes évi igazolványok az 1903. évre. Az 1903. évre kiadandó kedvezményes áru vasúti jegy váltására jogosító arcképes igazolványok kiállítása immár kezdetét veendi. Szükséges ennélfogva, hogy az utazási kedvezményre jogosultak közül a tényleges szolgálatban állók, az uj igazolványok kiállítását hivatali felsőbbségük utján, a nyugdíjasok pedig közvetlenül az alulírott igazgatóságtól (Andrássy-ut 73—75 szám) az eddigi eljárás szerbit már most kérelmezzék. Minthogy pedig az 1903. évre egészen uj igazolványok adatnak ki, s igy a jelenleg érvényben levő igazolványokba kapcsolt arcképek nem használhatók, szükséges, hogy minden egyes igényjogosult uj arcképet terjeszszen be. Az arckép előlapjának alsó szélére az illető tulajdonos teljes neve tisztán és olvashatóan rávezetendő. Kezelési illeték fejében ezentúl is igazolványonkint egy korona fizetendő készpénzben, a mi helyett bélyegjegyek nem fogadtatnak el. Ezen illetéket legcélszerűbb a rendeltetésnek pontos megjelölése mellett postautalványnyal a m. kir. államvasutak főpénztára címére (Budapest, Andrássy ut 76. sz.) beküldeni.

—Végzetes lövés. Pénteken délután vígan folyt a szüret Tóth Károly dunavéd- gáti főmérnök baktai szőlejében. A szedő- lányok vígan daloltak, örvendve a jó szüretnek. A legények közül Benyacs János katonaviselt ember egy kettőscsövü pisztolyt is hozott magával s azzal lövöldözött. Lendvai Istvánná, a vinczellér felesége kötődni kezdett a legénynyel s arra a szóra, hogy nem mersz rám lőni, a legény pár lépésnyiről szembe lőtte az asszonyt. Az erős pisztolyfojtás az asszony mindkét szemét, arczát súlyosan megsértette s igy vitték be a kórházba; — az egyik szemét kilőtte a legény, a másikon is alig fog látni a szerencsétlen asszony. A gondatlan legény ellen megindították a vizsgálatot. ' *

— Egy vers miatt. A Veszprémi Újság c"mü krajcáros napilapban Balassa Sándor szerkesztőtől egy kis vers jelent meg minden vonatkozás és sértő szándék nélkül. Bokomándy Gergely honvédhadnagy a verset magára vonatkoztatta, bement a szerkesztőségbe és Balassát lovaglópálcájával megütötte. A zajra nagy néptömeg verődött össze. Balassa följelentést tett e miatt az ezredparancsnokságon. A vers különben, melyért az affér történt, igy hangzik :

Mi hárman.

Ketten szeretjük önt, kisasszony:

Egy csinos hadnagy ur, meg én.

Szegény versiró vagyok én csak,

S a tiszt ur kedves, vig legény.

Az hát világos, hogy ő neki Több a reménye, mint nekem;

Ő sarkantyúját pengeti,

Én meg a lantom pengetem.

Gallérján hordja csillagát ő,

Szivembe rejtve hordom én.

Az I világa a valóság,

Az én világom a remény.

Én fúvóm bús nótámat egyre.

Ő nem dalol. Elég neki,

. Ha önre nézve .egy szót se szól.

Csak sarkantyúját pengeti.-Pisztráng-telep megyénkben. A halászat, mint önálló gazdasági és haszonvételi ág, szakszerű és modern kihasználása újabb kormányzati törekvés. — így a múlt évben létesített pisztrángtenyésztő telep Tolna-Apátiban fényesen bevált, melynek mintaszerű berendezése csak dicséretet érdemel.

— Ahol a tanítót megbecsülik. Verédy Károly dr. székesfővárosi kir. tanfelügyelő Németország népiskoláinak állapotáról fölolvasást tartott- A tudós tanfelügyelő ugyanis nemrég tanulmányutat tett Németországban. Felolvasásának egyik része foglalkozik a tanítói fizetésekkel. Nem tekintve azt, hogy a tanítók ott a társadalomban szép pozicióval bírnak és mindenütt a városi honorati- orok közé számíttatnak, fizetésük is olyan, milyent nálunk talán csak a jövő ezredévben vívnak ki a jobb helyzetet érdemlő tanítók. Drezdában a kezdő fizetés 1300 márka és 28 évi működés után 3500 márkáig viszi a tanító. Lakbérük 500—700 márka. A tanító tehát ott 5000 korona rendes fizetésig emelkedik. Még fényesebbek a viszonyok Berlinben, hol a tanító maximális fizetése 6000 márka és 1000 márka lakbér. A tanítónők fizetése 1300—2400 márka közt váltakozik. Az igazgatói teendőkért a tanítók többnyire 400 márka működési pótlékot élveznek. Sajnos, mi szegények vagyunk és ha a tanító díjazásáról van szó, akkor meg éppenséggel nincsen pénzünk. De azért ezen a téren is már javulás észlelhető.

— A paksi anyakönyvi hivatal értesítése. 1902. évi január hó 1-től október 15-ig. I. Született: 426 gyermek, 197 fiú, 219 leány. II. Kihirdetett : 107 házasulandó, (ezek között 9 külföldi honos). III. Házasságot kötött: 85 pár, (ezek között 7 külföldi honos). IV. Meghalt; 286 egyén (ezek közül 11 dunából kifogott ismeretlen hulla, 17 halva született 8 pedig szegényházi ápolt).

— Elfogott tolvaj. A csendőrség elfogta Baranyai Juditot, ki — mint megírtuk — múlt hó 26-án meglopta a vele vadházasságban élő Horvát Sándor dunaszentgyörgyi lakost. Az ellopott fehér- neműek nála megtaláltattak.

— A vén betyár halála. A bakonyi rablóvilág egyik hírhedt alakja halt meg a minap, Dégk községben: Arany Gyurka, aki Sobri Jóska egy. kori bandájának volt tagja. Hetven éves volt az öreg. Ebből a hosszú életből sokat töltött nehéz, rabságban s ahogy letűnt a rablóromantika, megváltozott a vén betyár is, a sok büntetés után megpróbálkozott, de nem javult meg, az egykor félelmetes haramiából közönséges csirkefogó lett. Künn lakott egy kis házban a falu végén s ha, valami apróság elveszett, tüstént tudták, hogy az öreg Arany Gyurka ludas benne. Csak a minapült a devecseri járásbiróság börtönében 3 hetet lopásért s hogy kiszabadult, újra rossz fát tett a tűzre. Krausz Mór déghi szatócs boltjából lopott el egy kis hordó petróleumot. Ez okozta, vesztét. Amikor ugyanis késő este hazatért s lámpát akart gyújtani, az égő gyújtót beleejtette a. nyitott hordóba. A petróleum lángra lobbant, tüzet fogott a ház is s az öreg haramiát úgy találták. meg holtan, összeégve elpusztult tanyájának kormos falai között.

— Hagymázos betegek. A múlt héten Bony- hádról egyszerre 3 hagymázos beteget hoztak be a szegzárdi Ferenc közkórházba ápolás végett.

— Körözött dijbirkózó. A szegzárdi törvényszék vizsgáló bírája rendőrileg körözteti Schusz- ter Gyula, volt decsi molnárt, ki egyúttal dijbirkózó is volt; a múlt évben Szegzárdon a czirkusz- ban birkózott s majdnem ő lett a győztes. A csinos, zömök termetű fiatal embert Komáromi Ferenc decsi lakos jelentette föl valami lisztmanipuláczió miatt.

— Öngyilkosság. E hó 16-án a szilfási béresek a Nosztány pusztához tartozó u. n. sülyedt- vári régi elhagyott kutban egy ismeretlen asszony hulláját találták. A hullában később nosztányi emberek felismerték 7óth Mihály béres nejét, a kit hozzátartozói mindenfelé kerestek. A nosztányi elöljáróság jelentése folytán a járási szolgabiró a járásorvos kíséretében a helyszínre ment s megállapította. hogy az asszony öngyilkos szándékkal ugrott a kútba, hogy hét év óta tartó kínzó mellbajától szabaduljon. Azt az elhagyott kutat valószínűleg azért választotta, hogy egyrészt meg ne akadályozhassák terve kivitelében, másrészt meg ne fertőztessen más használatban levő kutat.

— Elsült fegyver. Mészáros György 42 éves, vincellér, közép-tengelici lakos fegyvere, a mint a vállán menetközben lógott, véletlenül elsült s oly szerencsétlenül érte bal hónalját, hogy sebe élet- veszélyessé vált. A szegzárdi Ferenc-közkórházba szállították.

— A tudósasszonyok. Fontos intézkedéseket tett legújabban a belügyminiszter a tudosasz- szonyokra, vagy közönséges nevükön : a bábákra vonatkozólag. Ez uj intézkedés folytán a bábák felett a felügyeleti jogot igen megszigorították. A bába közvetlenül a vármegyei, illetőleg járási,, városi vagy községi hatóságnak van alárendelve. Működésének ellenőrzése a közhivatalban lévő és magánorvosok kötelessége, illetőleg joga. A bába tisztaságára különös szigorral vigyáznak. A tisztaság szigorú szabálya kiterjed a bába ruhájára is. Legcélszerűbbnek tartják a tiszta mosóruhát. A miniszteri rendelet legapróbb részletekig intézkedik a bába teendőiről a beteg asszonyok körül. A közerkölcs szempontjából igen fontos az uj miniszteri rendelet amaz intézkedése, hogy tilos a. bábáknak a hatóság engedélye nélkül saját lakásukon szülés céljából idegen nőket tartani. Ha a bába lakásán mégis sürgős szükség esetében szülés történt, arról a bába 24 órán belül köteles jelentést tenni a hatóságnak. A miniszter rendelet még arról is intézkedik, hogy a bába szükségből. keresztelhet is. A miniszteri rendelet szerint, ha keresztény szülők gyermeke életveszélyben forog, a bába szükségből megkeresztelheti a róm. kath. és görög-katholikus szülők gyermekét ezek beleegyezésével. E célból a bába egy edényből tisztavizet (minő a folyó-, kút-, esővíz, olvadt hó és jég) önt keresztalakban háromszor a gyermek fejére,, miközben az adandó nevet, például József és az előirt keresztelési mintát mondja eképpen: »József én téged megkeresztellek az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében« Ezt'a keresztelés tényét a bába tartozik az illető lelkésznek bejelentenie Protestáns és görög-keleti és nem keresztény gyér* mekeket a. bábának szükségből sem szabad megkeresztelni. E miniszteri rendeletek a »Magyar Bábakönyv« függelékét fogják képezni.

— meglopták. Folyó hó 14-én Csonka István őcsényi lakostól a szegzárdi vásártéren Sárközi János lengyel! kóbor cigány 70 koronát ellop ott.- A csendőrök elfogták.

— Körözött szökevény. A szegzárdi kir. járásbiróság Kovács Guncsi Borist, kit lopás miatt iteltek el és a büntetés előp'' megszökött, országszerte körözteti.

jr