Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-02 / 5. szám

2. TOLNAVÁRMEGYE. 1902. február 2. kezébe minden ügyet, mely a magyar faj erejét akár nemzett, akár gazdasági szem­pontból emelni kepes. Ez a központi vezetősége melynek figyelme kiterjedne minden nagy és minden kis dologra, 'összekötő szervül szol­gálna a kormány es a társadalom között. A magyar kormány hiába ösztökéli a társadalmat a nemzeti munkában való rész­vételre, ha nincsen olyan közvetítő szerve, melynek segítségével ezt a törekvést bele- viheti a társadalmi vérkeringésbe. Amidőn tehát örömmel és hazafias lel­kesedéssel konstatáljuk Beksicsnek és a kor­mánynak a társadalmi' élet galvanizálására irányuló törekvését, egyúttal abbeli óhajunk­nak is adunk kifejezést, hogy a fáradhatlan publicista legközelebb azokat a módokat és eszközöket határozza meg, a melyek segélyével helyreállítván a társadalmi egy­séget, ezt a társadalmat állandó és céltu­datos tevékenységre lehetne bírni az ország legjobbjai által oly hőn óhajtott nemzeti regenerálás munkájában. Ha eddig az volt a jelszó, hogy a tár­sadalomnak is meg kell mozdulni, ám lássuk, miképen és mily módon vihető akcióba a magyar társadalom. Beksics Gusztávnak, aki két évtized óta igaz apostola a társa­dalom akcióbavitelének, ezen kérdés tisz­tázásában, nézetünk szerint, elől kell járnia. Minél magasabbra lobogtatja zászlaját, annál többen lesznek, akik követik. VÁRMEGYE. — Bendkivüli közgyűlés. Vár­megyénk törvényhatósági bizottsága február hó 10-én rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatából kiemeljük a kö­vetkező fontosabb tágyakat: Belügyminiszteri ren­delet a közigazgatás egyszerüsitéséről. Pénzügy- miniszteri leirat az adófelszólamlási bizottság újjá­alakításáról. — A honvédelmi miniszter válasza a vármegye üdvözletére. Intézkedés a pótlólagos megyebizottsági tagválasztások ügyében. Árvaszéki hely. elnök kijelölése. — Alispáni előterjesztés a villamosvi/ágitás bevezetése tárgyában. Következ­nek még egyéb alispáni, tiszti ügyészi és árva­széki előterjesztések. magát, Sobri vagy valamelyik társa lett volna, — hajlandók lévén az emberek ilyen alkalmakkor a gyanút valónak tartani és egymást ijeszteni; de a vigyázat ezen szörnyű lortélyos haramia ellen szük­séges, minthogy- csakugyan különféle alakokbin szokott megjelenni. Szolgagyőrött és a Hunkár családnál pandúrok képében jelentek meg Sobriék, a cselédeket pincébe zárva és az uraságot kegyet­lenül megkinozva, tízezer forintot elraboltak. Mivel itt tudva van, hogy ezen haramiák a mi ország­részünkben bujdosnak és zsarolnak, folytonosan jönnek hozzánk kérdések, de még a legfelsőbb helyeken is kiváncsiak ! Megszereztük tehát Kopácsi veszprémi főszolgabíró ur hiteles jelentését, mely magát Sobri Jóskát igy irja le; 27 esztendős, magas sudártermetű, vállbán és csípőben széles, fehér, tiszta, kisasszonyos képű, fekete nyírott hajú, fölfelé álló kis fekete bajuszu, fekete szemű, Vas­vármegyében neveltetett, de aligha Ugodban nem született. Az, ki Hunkár táblabiró urat leginkább megkinozta, egy Mez'öszentgyörgyi Gyuri nevű legény, 23 esztendős, kerek tiszta ábrázatu, rajta sebhely; szőke haja be van fonva, kis mohádzó bajuszkát kikenve viseli, nagy, kékszemü, károm­kodó, garázda. A leghíresebb köztük Milfait Ferenc és Pap Andor. Sobri, — a mint mondják, — soha embert nem ölt, csak társai sarcoltak, gyilkoltak. De hagy­juk ezen szomorú statisztikát — mert habár a jó béesiek mulatnak is rajta, mi magyarok inkább — A közigazgatási bizottság a folyó évre következőképpen alakította meg az egyes albizott­ságokat : Börtönvizsgáló - bizottság tagjai: Tihanyi Domokos, Wosinsky Mór, Perszina Alfréd és Boda Vilmos ; ezenkívül a járásbíróságoknál levő börtönök megvizsgálására : dunaföldvári és paksi börtönökre : Kováts Sebestyén Endre ; bonyhádira : Totih Ödön ; tamásira : Jeszenszky Andor, a gyönkire : Bemrieder József megyebizottsági tagok bízattak meg. Erdészeti-albizottság tagjai: Gróf Széchenyi Sándor főispán elnök, Tóit Ödön alelnök és Perczel Lajos közig, bizottsági tagok; jegyzőül pedig Dr. Szentkirályi Mihály vm. IV. aljegyző lett kirendelve. Erdészeti kihágási |!. fokú biróság tagjai: Rendes tagok: Örjfy Lajos, Perczel Lajos közig, biz. tagok. Hoffmann Sándor és Günther Károly főerdészek. Póttagok: Jeszenszky Andor, Boda Vilmos közig. biz. tagok és Rinaldi Ottó lengyeli, Sexer N. tolnai .uradalmi főerdészek. Fegyelmi választmány tagjai: Rendes tagok: Orffy Lajos, Kováts S. Endre, Fink Kálmán és lihanyi Domokos. Póttagok'. Dr. Kramolin Emil és Perszina Alfréd. Gyámügyi felebbviteli bizottság tagjai: meg­választott rendes tagok : Jeszenszky Andor és Totth Ödön; póttag Boda Vilmos. Kinevezett rendes tagok: Orffy Lajos, Dr. Kramolin Emil, póttag: Wosinsky Mór. Mezőgazdasági munkásügyi bizottság: Ren­des tagok : Kováts S. Endre,: Örffy Lajos, Jeszenszky Andor, lotth Ödön, póttagok: Bemrieder József, Perczel Lajos, Dr. Kramolin Emil és Boda Vilmos ; a bizottság előadója és jegyzője Molnár József mezőgazdasági előadó. Vármegyei pótadó felszólamlási küldöttségi tagok: Fink Kálmán, Dr. Kramolin Emil, Bemrieder József és Orffy Lajos. — Kihágási ügyben panaszlottak felmentése esetén a járási főszolgabírói hivatal által teljesítendő kiszállási költségek a főszolgabírói hivatal által teljesítendő kiszállási költségek a főszolgabíró uti- átalányát terhelik. (M. kir. belügyminiszternek 1901. évi 2260. sz. alaf i határozata.) — Az állami dijnokokról szóló 1897. XXIV. törvényezikk alapján támasztható szolgálati és illet- ményi igények elbírálása a magyar királyi közigaz­gatási biróság hatáskörébe nem tartozik. (A ma­gyar kir. közigazgatási biróság 1167/1901. k. számú határozata.) — Az éjjeli örök intézményének felállításá­val járó s községi pótadó utján fedezendő költsé­gek az 1886. XXII. törvénycikk 130. §-ánalí értel­mében mint belrendőrségre és közbiztonságra vo­rösteljük. — Most rendes katonaságot küldenek ellenük.3 Két évi szünet után kapott mégis Tolna egy uj főispánt és atyám, ki addig nem hagyhatta magára a vármegyét, noha gyöngült állapota már nehezen bírta a kormányzás terhét, — a november 28-iki (1836.) közgyűlésen leköszönt, mindenek sajnálatára. Megható az általános részvétel; Eszter- házy Károly érzékeny és; díszes szavakban búcsú­zott nyilt ülésben, működését magasztalta és támo­gatását »szelíd és bölcs tanácsát« továbbra is kérte. A megyei resolutio pedig4 kimondja, »hogy 9 évi bölcs kormányzatának nemcsak hírét, fényét fenn­tartó külső emlékeket emelt, de a megyei közönség szivében is örök hálát szerzett nevének.« Nekünk is mondotta gróf Eszterházy, hogy amekkora disz­szel hagyta is el! Bár saját sorsunk is dűlőre jönne, — most férjem, ki a főispánságot semmi áron nem accep- tálta, mégis visszavágyódik a hazába, talán Budára a helytartótanácshoz, — vagy ha megnyeri a fiumei gubernátorságot, melyre 'mint az udvarnál beszélik, első helyen lesz candidálva. Én ugyan sokban nehezen válnék el ezen itteni szép és [nagy társaságtól, melyet annyira megszoktam; pedig a megszokás van olyan erejű, mint a hajlandóság ! 8 Sobri nem látva menekülését, öngyilkos lett. 4 Sztankovánszky főjegyző fogalmazványában. natkozó kiadások kiadások a föld- bányaadó és a. pusztai haszonbérlők kereseti adója kivételével az idézett törvényszakaszban megjelölt egyenes adók többi nemeire vetendők ki, s olyan kivetési módo­zat, hogy a kivetendő pótadó alapját képező egye­nes állami adók közül a házadó magasabb kulcséval lenne megrovandó, mint a többi adónemek, helyt: nem foglalhat. (M. kir. közigazgatási biróság 468/901. számú határozata). — Községi igazoló választmány határozat- képességéhez nem szükséges valamennyi tagnak jelenléte, hanem a tagok többségének jelenléte is elegendő. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1900. évi 3048. k. sz. határozata.) — A cselédeknek törvény biztosította útadó- mentességéből azoknak a többi községi pótadók alól leendő felmentésére jogérvényes következtetést vonni nem lehet. (A m. kir. közigazgatási bíróság­nak 1901. évi 169. k. sz. határozata.) Baja—Bátaszék. A »Bajai Független Újság* a következőket irja: »A baja-bálaszéki hid épitésére vonatkozó- híreinket a következő hiteles helyről jött értosülé- sünkkel egészíthetjük ki: *A baja-bátaszéki hid a beruházási kölcsönből fedezendő állami közmunkák között szerepel és tizenkét millió korona van az épí­tési költségekre előirányozva. A hid építését az 1903-ik évben kezdhetik csak meg, mivel az elő­munkálatok -előreláhatólag hosszabb időt fognak igénybe venni.« Ezen hírünkkel egyidejűleg ideiktatjuk a »Szegedi Napló* ez. napilapnak — mely a szegedi kereskedelmi- és iparkamara hivatalos közlönye — folyó évi január hó 21 iki számában megjelent közleményét: »A napokban fölvetettük újra egy czikkben a nagyfontosságu baja-bátaszéki Dunaáthidalás ügyét,, melyben több mint egy évtized óta hallatszanak a sürgető hangok az egész Délvidékről, melynek nagy érdeke, de országos érdek is a Tisza-Duna-' köznek a dunántúli vidékekkel való közelebbi, ol­csóbb összeköttetése le egész a magyar tengerig. Azon alkalomból említjük fel újra a nagy tervet, mikor a magyar kormány nagyobbszabásu befekte­tések czéljából 150—200 milliónyi kölcsönt szán- i dékozik fölvenni és aggodalmainkat hangoztattuk, • vájjon a baja-bátaszéki áthidalás benne van-e a. tervezett befektetésekben? Megkaptuk ma a szen- zácziós felelet, melyet megelégedéssel közlőnk a közönséggel. A tervezett befektetések sorában,. I miként kitünően értesült helyről tudomására juttat­ták, ott szerepel a baja-bátaszéki dunai áthidalás,, j melynek költségeire 12 miliő korona vétetett fel A hídépítés megkezdése előrelthatólag mégis az ipojik évig fog elhúzódni, mert az előmunká­latok nagyobb időt vesztük igénybe. Egyik leghatalmasabb hidja lesz az ország­nak, mert a Duna áthidalandó része igen széles és a hidat, tekintve a várható nagy forgalmat, két- tős vágányra fogják berendezni. A kereskedelemügyi miniszter határozott óha- 1 jára 2 millió koronát vettek fel a Drávának Dőlni- ■/ Mtholjácznál tervezett áthidalására, melyet, ha ad- í digra az előmunkálatokkal elkészülnek, még ezen év őszén meg fognak kezdeni. Most már elhatáro­zott dolog, hogy ez közúti és vasúti hid lesz,, amivel vége szakadt a komp uralmának, melynek közlekedése lassú és drága volt, ami rendkívül megnehezítette a drávántuli falvak népességének I Baranya vármegye felé való gravitálását. Baranyá ban még egy harmadik vashid is épül, még pedig Barcs mellett, ahol most is már van hid, de rész- I ben faalkatrészekből és ezeket is vasszerkezetre I fogják kicserélni. Ezen hid költségei 800.000 koro-' nával szerepelnek a befektetési programmban, mely­ről csak azt kívánják, hogy az mielőbb megváló- süljön. A hidak építésével hirtelen előtérbe lép, ismét a pécs-miholjáczi vasút terve, mely most már konkrét alakot fog ölteni, miután a hid hiánya képezte ez ideig a legnagyobs akadályt, másod­sorban pedig a bonyhád-pécsi elsőrendű vasút épí­tése is eiőtérbe lép, mely az alföldnek Pécsen át a legrövidebb és egyenes utat biztosítaná Fiume felé. ‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom