Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-12 / 41. szám

1902. október 12.

4.

______________________

— Wegmart kis gyermek. Tegnap délelőtt a felső piacon egyik zöldségarulo bolgárnak a kutyája megharapta Zigler Frigyes selyemgyári üzletvezető 3 éves gyönyörű kis fiát és súlyos sebeket ejtett rajta; szerencsére azonban a kutya nem látszott veszettnek, mert mást senkit sem harapott meg. A kedves kis gyermeket azonnal megvizsgálta dr. Komáromy Gyula községi orvos, ki éppen a piacon élelmiszer vizsgálatot tartott. Szükséges volna elrendelni, hogy a piacra kutyákat ne hozzanak, vagy onnan elkergessék őket a városházán unatkozó rendőreink, mert azon a szűk, túlzsúfolt piacon máskor is könnyen történhetnek hasonló szerencsétlenségek.

— Eltűnt asszony. Győri Ferencné szül. Balog Terézia ozorai asszony férje lakásáról körülbelül öt hete eltávozott s azóta sehol sem találják, azért a tamási főszolgabíró utján országszerte köröztetik.

— Kivételes nősfilésl engedély. A honvé. delmi miniszter az általános védkötelezettség fenntartása mellett Szél István decsi, Kurtnacker János mözsi, Halbrukker Bálint nvejkei, Borsodi József szakcsi, Hölcl Antal tolnai, Hopp János györei, Dobos Ferencz Komlós pusztai, Sümegi József bátai, Breining János szálkai, Kriszt József hanti lakosoknak a kivételes nősülést megengedte.

— Gyilkosság Pakson. Még folyó hó 4 én tűnt el Paksról Huni Péter nevezetű egyén, kinek eltűnése nem okozott azonnal valami nagy feltűnést.

. E hó 7-én azonban egy férfi hullát fogtak ki a Dunából, kinek testén súlyos testisértések nyomai voltak láthatók s kiben a három nap előtt eltűnt Hum Péterre ismertek. A gyanús körülmények között történt eltűnés okainak megvizsgálására Jeney kir. alügyész azonnal kiszállt Paksra s ez ügyben a vizsgálat erélyesen folyik.

— Szökevény kereskedő-tanoncz. Még a

múlt hó végén Strott Imre szegzárdi születésű kereskedő tanoncz, ki F. I. szegzárdi füszerkereskedő- nél volt alkalmazva, egy félakós hordót akart leereszteni a pincébe, miközben a hordó kicsúszott a kezéből s neki gurult egy firneiszszal telt nagy üvegnek, mely természetesen összetörött. A fiú ezen időtől fogva a büntetéstől való félelmében eltűnt s még ma sem tért haza; állítólag Budapestnek vette útját.

— Wiről leket megismerni az eredeti Réthy- féle pemetefü-czukorkát ? Arról, hogy az eredeti cukorka soha sincs bádogdobozban, hanem kék papirdobozban s minden doboz a készitő: Réthy Béla nevét viseli, miért is világosan Réthy-ii\t pemetefű-cukorkát tessék kérni.

férkőzik lassankint, hogy valósággal érezzük baráti fájdalma szuggesztiv hatását. A vastag kötet fölötte érdekes és változatos tartalmú. Reviczky lelkülete «mint érzékeny művészi mérleg» sok érzés és benyomás iránt volt fogékony s ezeket mind eldalolta, de költészetének igazi jellegét azok a versek adják meg, melyek a fájdalom és szomorúság megtisztító és megdicsőitő erejéről, az élvezetek hiábavalóságáról, a megbékélt türelemről, a megbocsátásról és részvétről szólnak. Ezeket az érzelmeket, vagy ha jobban tetszik, hangulatokat, dúsgazdag változatossággal, nagy szinpompával és édes zenével öntötte dalokba: s igy lett Reviczky a modern pesszimizmus első nagy, igazi magyar költője . . .

íme, ezt az öt kötetet kaptuk a «Magyar Remekírók» második sorozatában, mely a Franklin- Társulat hagyományos jó Ízlésének megfelelően, méltó keretet és foglalatot kapott abban a modern köntösben, melyben hóditó útjára indul. Pompás diszszel ékesített kötetek ezek: kedvesek az amateurnek, tetszősek a szemnek, de egyszersmind könnyen forgathatók és jól is olvashatók, — az lévén a kiadó-társulat czélja, hogy a közönség olvassa és ne könyves-polczaira állítsa, mint díszes, de hasznavehetetlen ékességet. Merített papirosa tiszta fehér, famentes; nem fényes, hogy a szemet ne rontsa, hanem bordázott és szemcsés: az ódon kézi gyártmány sikerült utánzata ; betűinek finom, szokatlan metszése művészies, a sötétkék nyomás pedig enyhíti az elentétet a fekete belük és a fehér papiros közt s nem fárasztja a szemet. Egy szóval: úgy tartalom mint külső alak tekintetében ez a legbecsesebb irodalomi kiadvány, mely újabban a magyar könyvpiaczra került. S ha még megemlítjük, hogy az ötvenöt kötet ára 220 korona, s ez összeg havi 3 koronás részletekben is tör- törleszthető, — mindent elmondottunk, a mivel e derék monumentális vállalatot a könyvbarátok pártfogásába ajánlni kötelességünk volt.

TOLNAVAHMEGYE.

— UJ bankjegyek. Még e hónap folyamán forgalomba hozza az Osztrák-Magyar Bank az uj százkoronásokat, január közepén pedig az uj ezerkoronásokat. Ötszázkoronások, a melyekről az újságok beszéltek, nem lesznek. Mivel az uj husz- koronás bankjegyeink oly kezdetlegesek, hogy csak egy kissé ügyes hamisitó is könnyen utánozhatja, ezeket is újakkal fogják kicserélni az ezerkoronasok kibocsátása után. A bankjegyek a technika legmagasabb színvonalán fognak állani, s ezt annak az uj guillocheirozó gépnek köszönhetni, a melyet a bécsi államnyomda számára szerkesztettek. Az ezerkoronásokon lesz egy rajzbeli fogás, melyet soha senki nem lesz képes utánozni, úgy hogy ezzel szemben a legügyesebb hamisitó is gyámoltalan lesz

— Ismeretlen holttest. Szeptember hó 28-án Agárd község határában, a Sárvíz-csatornából egy női holttestet fogtak ki. Az 50—60 év körüli nőn foszlányos vörös, barchet szoknya, egy vörös, kockás bélésű ruhaderék, melynek külseje jórészben le volt rothadva, minden jelzés nélküli vászoning, foltozott, rongyos, fehér alsószoknya és egy pár vastag, vöröses, kötött harisnya volt. A barnahaju holttest fülében kis ezüstfüggő csüngött, melyben egy kék üvegkarika volt.

— Körözés. A budapesti kir. törvényszék özv. Pariser Adolfné szül. Neumann Katalin paksi születésű, budapesti volt házmesternét orgazdaság miatt körözteti.

— Szőlő-vétel. Abafi Gyula szegzárdi ügyvéd megvette boldogult Domsits Antónia, ferjezve volt Abafi Józsefné bartinahegyi szőlejét az elhunyt örököseinek megbízottjától.

— A nagyérdemű közönséggel tudatja Fischhof Etel, hogy »női divatárutermét« a Budaiutcából a Vásártér-utca 182. sz. a. helyezte át.

EGYLETEK. INTÉZETEK.

— Tanítói közgyűlés. A tolnavármegyei általános taniléegylet folyó évi közgyűlését múlt csütörtökön d. e. tartotta Szegzárdon, a vármegye- ház nagytermében, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő elnöklete alatt. A közgyűlésen az egyleti tagok igen szép számmal jelentek meg; ott volt Ujváry Béla, az Eötvös-alap elnöke és a Nép. tanítók Lapja szerkesztője is, ki lelkesítő hangon ismertette az Eótvös-alap nemes célját s az egy. leti tagokat tömeges belépésre szólította. Szavainak nyomban meg is lett a hatása, mert a közgyűlés kimondotta, hogy az egylet összes tagjaival belép az egyesületbe. Ezt megelőzőleg Dr. Virosztek A. Győző budapesti mentő-orvos, mint a vallás- és" közoktatásügyi miniszter küldötte, a balesetkor az első segély mikénti nyújtásáról tartott gazdag tapasztalataiból merített, igen érdekes szabad-előadást, melyért a közgyűlés köszönetét szavazott. Majd Meszlényi Zoltán kir. s. tanlefügyelő a tanítók életbiztosítási ügyéről beszélt és teljes szakértelemmel ismertette a »Gazdák Biztositó Szövetkezete« és az »Eötvös-alap* között kötött szerződést. A rendes tárgysorozat csak ezután vehette kezdetét, melyből több tárgy az idő előhaladott, sága miatt a jövő közgyűlésre halasztatott; a letárgyalt tárgysorozatból legérdekesebb volt Gyenes Antal dombóvári igazgató-tanitó előadása a phono- mimikai módszerrel; az érdekes olvasási módszer ismertetése iránt a közgyűlés élénk figyelmet tanúsított s előadónak felolvasásáért köszönetét szavazott. Ezután több kevésbbé fontos ügy letárgyalása után a közgyűlés déli egy óra után véget ért.

— A »Szegzárdi Magyar Első Asztaltársaság« szegény és árva gyermekeket felruházó alapja javára, egyleti helyisége : a Pernitz-féle vendéglőben folyó évi október hó 12-én zártkörű szüreti mulatságot rendez.

— A »Szegzárdi Temetkezési Egylet« ok- tóber hó 19-én d. u. 4 órakor a községháza nagytermében dr. Fent Ferenc elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tart. Tárgya az alapszabályok újabb módosítása.

TÖRVÉNYKEZÉS.

— A »Tolnamegyei községi- és körjegyzők egylete« folyó hó 7-én délelőtt 10 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a vármegyeház nagytermében. Az egylet 82 tagja közül csak 20 volt jelen, ami talán nem annyira az érdeklődés hiányának, mint inkább a kedvezőtlen időjárásnak tudható be.

Kerbolt István egyleti elnök szépen megirt elnöki jelentésének tudomásul vétele kapcsán elhatározta a közgyűlés, hogy az egylet volt fárad- hatlan buzgalmu és lelkes választmányi tagjának: Kühnel Ferencz volt bonyhádi főjegyzőnek f. é. julius hó 31-én, váratlanul történt elhunyta feletti mély sajnálatát jegyzőkönyvileg megörökitteti és Szalay Józsefet, Nagy-Szokoly községnek 30 éven át volt, most nyugalomba vonult jegyzőjét, az egylet megalakitóját, legelső elnökét és mindvégig legbuzgóbb tagját, ki a közgyűlésen felolvasott megható levéllel búcsúzott el kartársaitól, a hála és elismerés jeléül az egylet örökös tiszteletbeli tagjává választotta.

Az egylet 1901. évi számadását és a folyó évi hőgyészi egyleti majálisról szóló számadását megvizsgálás végett Virányi Károly agárdi, Zsig- mond Elemér harci és Pápay István mözsi jegyzőkből megalakított számvizsgáló bizottságnak adatta ki, az 1900. évi egyleti- és az 1901. évi majálisra vonatkozó, megvizsgált számadásokra vonatkozólag pedig a számadóknak a felmentést megadta. A jegyzői árvák segélyezése céljából létesített »millenniumi alap«-ról szóló számadás megvizsgálását pedig szintén a már megnevezett számvizsgáló bizottságra bízta.

A költségelőirányzatot vita nélkül megállapította és az ezévi tagsági dijat 6 koronában állapította meg.

A győrmegyei jegyzői egyletnek a községi adókezelés államosítása tárgyában tett indítványát elfogadta és az orsz. közp. egylethez pártolólag terjesztette fel.

Az orsz. központi egyleti gyűlésre mint az egylet képviselőit: Kerbolt István egyleti elnököt és Kiss Pál gyulajováncai jegyzőt küldte ki, Kühnel Ferenc elhunyt választmányi tag helyére pedig Helfenbein Dániel apáthi jegyzőt választotta meg.

Több jelentéktelenebb tárgy elintézése után a közgyűlés fél 12 órakor ért véget.

4 szegzárdi kir. törvényszéknél iotárgyaiásra kitűzött bűnügyek.

1902. évi október hó 14-én.

Kirchhoffer Ferencz és társa ellen,, hatóság elleni erőszak miatt.

Dobos István ellen, lopás miatt.

Nagy Miklósné ellen, lopás miatt.

Fábián Anna ellen, lopás miatt.

Nyirati Ferencz ellen, gondatlanságból okozott emberölés miatt.

Lacza István és társa ellen, tulajdon elleni kihágás miatt.

Hercz István ellen, lopás miatt,

1902. évi október hó 16-án.

Kecske Erzse ellen, gyermekülés miatt.

Viand Erzse és két társa ellen, lopás miatt.

Kocsis Györgyné ellen, magzat elhajtás miatt.

KÖZGAZDASÁG.

Útmutatás

a gabonazsizsik (Calandra granaria L) irtására.

A gabonazsizsik (egyes vidéken zsuzsok, árpa- zsuzsok, magtári zsuzsok is, tudományos néven Calandra granaria Linné) kis és karcsú termetű hosszú fejű bogár, melynek hosszúsága 3—4 mm., szélessége pedig 0'7 —1 mm. Testszine sötét-barna. E bogár csak a magtárakban él. Lassú járású és repülni nem tud, mert szárnyfedője alul a repülő szárnya egészen hiányzik. Zavarás esetén álhalottat színlel, de azután egy-két perez múlva ismét megmozdul.

A gabonazsizsik az egyes gabonaszemekben fejlődik, még pedig leginkább a búza-, az árpa-,, a rozs- és a kukoricában, — a zabban már ritkábban. Azonban csakis a magtárban elhelyezett magvakban, lábon álló gabonában nem. A nősténye petéit úgy rakja a szemekbe, hogy rajtuk hosszúra nyulott fejével (orrmányával), elébb egy kis lyukat fúr, azután megfordul és petéjét a furott lyukba tojja. A gabonazsizsik lárvája fehér szinü és csak rágó szerve barnás szinü; teste formátlan és igen ránezos, lába nincs. Egész kifejlődöttségét a szem belsejében éri el és lisztes belsejével táplálkozik is, benne bábozódik és a gabonaszemet csak akkor hagyja el, hogyha már teljesen kifejlődött, vagyis mikor már bogárrá vált.

Kártétele abból áll, hogy valamint a kifejlődött bogár, úgy a lárvája is a gabona-szem belsejét annyira kirágja, hogy annak csak a korpája,, héja marad meg. Minthogy pedig a zsizsik teljes kifejlődéséhaz körülbelül 40—50 nap szükséges és egy nősténye 36—60 petét tojhatik és, minthogy