Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-24 / 34. szám

6. TOLNA VÁHMEGYE. 1902. augusztus 24. — Az 1902/3. tanévre vonatkozó értesítés. H szegzárdi áll. főgymnásiumnál az 1902/3. tan­évvel megnyílik 'a VIII. osztály. A magánvizsgála­tok, valamint a javító, pótló és felvételi vizsgálatok folyó évi augusztus 30-án reggel 8 órakor kezdőd­nek. A tanulók felvétele és beírása szeptember há­rom. első napján történik. Ezentúl egy hétig csakis a késedelmöket szigorúan igazoló tanulókat veheti fel az igazgató. A még később jelentkezők felvéte­lét az igazgatóság utján benyújtott folyamodványra a tankerületi főigazgató engedheti meg. Azoknak, a kik a tanév első hónapja után lépnek be az in­tézetbe, az addig végzett tananyagból vizsgálatot kell kiállniok. A gymnasium első osztályába csak oly növendékek vétetnek fel, kik életük kilenczedik évét már betöltötték, és vagy arról, hogy a nép­iskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert nyitványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mérvű képzettséggel bírnak. 12 évesnél idősebb tanuló felvétele iránt a tanári testület határoz. Mindazon tanulók, kik első ízben iratkoznak az in­tézetbe, beiratáskor iskolai bizonyítványukon kivül keresztelő levelüket (illetőleg születési bizonyítvá­nyukat) és újra oltási bizonyítványukat is bemutatni tartoznak. A felvételre minden tanuló személyesen ' és atyja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az intézet igazgatójánál jelentkezni. A kik az V-ik osz­tályba kívánnak felvétetni, a beiratás alkalmával szüleik, illetve gyámjaik által nyilatkozni tartoznak az iránt: vájjon a görög nyelvet vagy az ezt he­lyettesítő tantárgyakat (görög remekírók ismertetése magyar fordításban és szabadkézi rajzolás) logják-e lanulni ? Az oly tanulóknak, kik már a IV. osztály­ban nagyobb előmenetelt tanúsítottak a nyelvekben, ajánlatos a görög nyelvet választani; a kik azon­ban nagyobb tehetséget és hajlamot tanúsítanak a reáliákra (mennyiségtan, természettudományok) mint a nyelvekre, sőt ezekben már eddig is nehézsé­gekkel küzködtek; azoknak határozottan ajánlandó a görög nyelv elhagyása, hogy a másik két idegen nyelvből (latin és német) ne koczkáztassák jövendő előmenetelüket. A később választandó életpályákat tekintve a görög nyelvre különösebben azoknak lesz szükségük, kik nyelvészet- vagy történet­tanári pályára készülnek lépni, vagy papi tanul­mányaikat nem a seminariumokban, hanem az egye­tem theologiai facultásán, vagy valamely protes­táns theologián kívánják végezni; viszont a görög helyett választott irány ajánlatos különösen azok­nak, kik mérnöki, bányászati, erdészeti, gazdászati, katonai tengerészeti, pénzügyi, vasúti, postai, magán­hivatalnoki pályára kívánnak lépni; jogi és orvosi pályára bármelyik iránynyal lehet menni. — Aki időközben irányt változtat: a másik iránynak addig végzett tananyagából felvételi vizsgálatot tartozik tenni. (1890. XXX. t.-cz. 4. §. A fevétel (beiratás) alkalmával minden tanuló fizet: felvételi dij címén 8 koronát, az ifj. könyvtárra és az évi értesítőre 2—2 koronát, összesen 12 koronát. — Ezen dijak fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandíj 60 korona, mely négy rész’et- ben fizethető,■; u. m. az első részlet október 15, a második deczember 1., a harmadik márczius 15. és a negyedik május 1-ig. A kik ezen határnapokig nem tesznek eleget kötelezettségöknek, az iskolát többé nem látogathatják. Szegénysorsu és jó maga- viseletü tanulók, s a jeles vagy legalább jó előme­netelt tanúsítottak, a tandíj elengedéséért folyamod­hatnak. Az iskolai és szegénységi bizonyitványnyal fölszerelt folyamodványok az intézeti igazgatóhoz czimzendők és nála adandók be. Oly szülők gyermekei, kik beigazolják, hogy egyszerre három vagy több fiút gimnáziumban, reáliskolában avagy polgári iskolában, tudomány­vagy műegyetemen avagy hasonló intézetben tanít­tatnak, szegénységi bizonyítvány nélkül is folya­modhatnak a tandíj felének elengedéséért és a íél- tandijtól föl is mentendők, ha iskolai bizonyítvá­nyuk, ille‘őleg értesítőjük a kellékeknek megfelel, sőt a kedvezmény az esetre is kiterjed, ha az illető szülők gyermekei között polgári leányiskolák, ille­tőleg felsőbb leányiskolák növendékei is vannak. Középiskolai, felsőbb leányiskolái tanárok és iskola- szolgák, továbbá polgári iskolai és népiskolai taní­tók fiai folyamodványukat szegénységi bizonyitvány­nyal fölszerelni nem kötelesek. Folyamodni minden tanévben csak kétszer lehet: az év első felében szeptember 15-ig, a má­sodik felében február hó 15-is. A vidéki szülők helyesen cselekesznek, ha gyermekeik szállás-helyének megválasztásában az igazgató útmutatását veszik igénybe, a ki szívesen ajánl megfelelő szállást nyújtó családokat.­_______ Az igazgatóság. Is kolai értesítés. A szegzárdi á. s. k. polgári fiuskolában a tanu­lók fölvétele a jövő, azaz 1902—903. isk. tanévben szeptember hó 1—4. napjain d. e. 9—12-ig törté­nik. Ugyanezen napok délutánjain ejtetnek meg a javitó- és fölvételi vizsgák és 5-én esetleg 6 án a magánvizsgák. A beiratásra megállapított időn túl szept. végéig a tanulók csak a késedelmet igazoló, méltánylást érdemlő okoknál fogva vehetők föl. A polgári iskola I. osztályába csak olyan tanuló léphet, ki életének 9. évét betöltötte és az elemi népiskola IV. osztályát sikerrel elvégezte. A középiskolákból a polg. iskola megfelelő osztályába átlépni óhajtó tanulók, ha a középiskola előző osz­tályát legalább elégséges eredménynyel végezték, a tantervi különbözeiből megkívánt fölvételi vizsga sikeres letétele mellett vehetők föl. Első fölvételre a tanulók csak szülőik vagy azok helyettesei kíséretében jelenhetnek meg s kö­telesek születési, ujraoltási és utolsó évi iskolai j bizonyítványukat benyújtani. Iskolai illetékek: Beiratásidij 4 K., tandíj 16 K., iljusági könyvtárra és nyomtatványokra 1 — 1 j§S hitoktatásidij 4 K. és nyugdijilleték 30 f. Ezen illetékekből fizetendő beiratáskor 18 K. 30 f. és febr. hó 1 én 8 K. A franczianyelvi tandj féléven- kint 10 K. Tandijelengedésben részesülhetnek oly szor­galmas és jó magaviseletü tanulók, akik szegény­ségüket községi bizonyitványnyal igazolják. — Tanárok és tanítók mellőzhetik ezen bizonyítvány csatolását. Kérvényező csak a tanuló szülője vagy annak helyettese lehet. A kérvény az iskolaszékhez czimezve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyúj­tandó be. A folyamodványhoz csatolandó az előző tanévről szoló bizonyítvány és egy évnél nem ré­gibb keletű szegénységi bizonyitvány. A folyamod­vány bélyegmentes, ha hiteles szegénységi bizenyit- ványnyal van el átva, ellenkező esetben bélyeg- kötelest Tandíjmentességért nem folyamodhatik, akinek rendes tantárgyból — az éneket és tornát nem számítva — elégtelen osztályjegye, vagy a maga­viseletből szabálytalan vagy rossz minősitése van. A tandijelengedésben részesített növendékek tan­könyvekkel is segélyeztetnek. Figyelmeztetnek a vidéki szülők, hogy gyer­mekeik elszállásolásánál az igazgató kellő útmuta­tással szolgál s hogy az igazgató és tantestület á'tal kifogásolt helyekre gyermekeket szállásra vagy élel­mezésre elhelyezni meg nem engedfiétő. Szegzárdon, 1902. aug. 15. Az igazgatóság. Értesítés. A szegzárdi Májer-Ar/ow-íé\e nyilvánossági joggal felruházott fiú és leánytan- és nevelőinté­zetben az 1902/3. tanévre a felvétel szeptember 1—5-ig történik Az intézetbe 6 —14 éves növen­dékek vétetnek fel. Felvételkor fizet minden növendék taneszkö­zök-, írószerek- és nyomtatványokra 3, hitoktatá­sért a rk. növendékek 2, az ev. ref. növendékek 4 koronát. A havi tandíj a magyar és német tantárgyak tanításáért az I. és II. osztban 5 kor., a III. és IV. osztban 6 kor., az V.' és VI. osztban 7 korona. A franczianyelvért egy hóra 2 korona. A benlakó növendékek teljes ellátásért egész tanévre — a magyar és német tantárgyak tanítá­sáért járó tandíjjal együtt — (250 frt.) 500 koro­nát fizetnek 3 egyenlő részletben: felvételkor, ja­nuár és április első napjaiban. Oly növendékek is vétetnek fel teljes ellá­tásra, kik a helybeli polgári iskola vagy a főgym- nasium alsó osztályát látogatják. Szegzárdon, 1902. augusztus 20 án. A tanintézet tulajdonosok. Iskolai értesítés. A paksi m. kir. állami polgári fiú iskolában a beiratások szemptember hó 1., 2., 3. és 5-én, d. e. 9—12 óráig tartatnak. Később jelentkezők csak méltánylást érdemlő okok alapján vehetők fel. A javitó- és felvételi vizsgálatok szept. hó 3-án d. u. tartatnak, ugyanekkor lesznek a magán- vizsgálatok írásbeli részei is, a szóbeli magánv'zs- gálat pedig szept. hó 4 én d. e. 8 órakor veszi kezdetét. Szegény és jómagaviseletü tanulók tandijelen­gedésben is részesülnek; ez iránti kérelmüket be­iratáskor az igazgatónál kell benyújtani. Vidéki tanulók csak oly helyre szállásolhatok el, melyre az igazgató az engedélyt megadta. Paks, 1902. augusztus hó 22-én. Nagy Bálint, s, k. igazgató. — „Tolnamegyei Általános Tanítóegye­sület“ 1902. évi október hó 9-én délelőtt 8 órakor Szegzárdon, a vármegyeház nagytermében köz­gyűlést tart. KÖZGAZDASÁG. — Lódíjazás Hőgyészen. A m. kir. föld- mivelésügyi ministerium 1000 kor. és Tolnavar­megye közönségének 1000 korona adományából Tolnavármegye lótenyésztési bizottsága folyó évi szeptember hó 21-én délelőtt 10 órakor, Hőgyé­szen lódíjazást rendez. Dijaztatnak: I Tenyeszkan- cák csikóval, és pedig: egy 200, két 10Ó, öt 60, hét 40, tizenhat 20 koronás díj kerül kiosztásra. II. 3 éves saját tenyésztésű kanca csikók. (Fedez- tetési jegy, vagy községi bizonyitvány előmuta­tandó.) Kiosztatik: egy 150, egy 100, két 60, három 40, öt 20 koronás díj. A 3 éves csikók külön csoportban vezetendők elő. A biralo bizott­ság elnöke: Sztankovánszky János, cs. és kir. kamarás. Tagjai: a nagyatádi osztályparancsnok, illetőleg helyettessé, továbbá Perczel József, Csapó Dán'el, Pesihy Mór, Bernr'eder Jjzsef, Jeszenszky Andor, Bernrieder János. Kívánatos, hogy a var­megye lovasgazdái, a lódíjazásra tenyeszlovaikat minél nagyobb számban vezessék elő. — A miniszter a szőlőfelujitás érdekében. A szőlőmivelés fellendítése érdekében a földmive- lésügyi miniszter a folyó évben mintegy három miiló amerikai szőlővesszőt, 516,000 ojtványt, 655 ezer európai szőlővesszőt, 660 mmázsa szénkéne- get, 24 darab szénkéneg-fecskendőt, 42 peronos­pora permetezőt s körübelül 100,000 szőlőkarót osztott ki a kisebb szőlősgazdák között. Tényleg el kell ismerni, hogy a miniszternek rendkívüli ér­demei vannak a szőlőfelujitás terén. De itt lenne az ideje, hogy hasonló buzgalommal keresné és találná meg a földmivelésügyi miniszter a szőlő- értékesités módjainak utait is, mert tömegesen he­ver még a pinczékben a .tavalyi, kitűnő minőségű bor, melyen termelőink nem tudnak túladni, még az öntermelési költségen sem. Nemcsak a pécsi, villányi és szegzárdi, de még a kitűnő minőségű balatonmelléki borokat se lehet eladni és akik már hajlandók lennének borokat vásárolni, azok is ne­vetséges árakat kínálnak. És mi várható még az őszre, mikor most kitűnő termés mutatkozik mi­felénk. A szőlőfölujitás csak akkor bir becscsel, ha a szőlősgazdák boraikat el is tudják adni. És ez ma csaknem lehetetlen. — A darazsak kötelező irtása. A földmi­velésügyi miniszter a darazsak kötelező irtása tár­gyában legutóbb a következő rendelitet adta ki ; A darazsak a múlt évben az ország több vidékén igen elszaporodtak s főképen a gyümölcsökben és a szőlőkben jelentékeny károkat okoztak. Ennél­fogva a darazsakat azon káros állatok közé soro­zom, a melyeket az idézett törvény 52. §-ának második kikezdése szerint a birtokos birtokán, a a mező- és erdőőri személyzet pedig az őrzésére bízott területen irtani köteles. Hogy az irtás körül j követendő eljárás a lehető legszélesebb körben is­meret legyen, útmutatást dolgoztattam ki s azt oly utasítással küldöm meg, hogy annak a törvény- hatóság területén levő valamennyi elsőfokú köz- igazgatási hatóság és a községi elöljáróságok kö­zött leendő szétosztása iránt intézkedjék. Mivel pedig, a védekezésnek csak akkor lehet sikeres eredménye, ha az irtás alaposan, lelkiismeretesen, de főleg egyöntetű eljárással és egyesült erővel hajtatik végre, — elrendelem, hogy a törvényha­tóság szőlő- és gyümölcstermelő községeiben a jelen rendeletemet, valamint az irtásra vonatkozó utasítások lényeges tartalmát a szokásos módon több Ízben tétesse közzé és utasitsa a községi elöljáróságokat, hogy az irtást a mezőőröknek és a hegyőröknek kötelességévé tegyék s az irtási módozatokra az illetőket rész'etesen tanitsák ki. Felmerülő panaszok esetén a törvény rendelkezései ellen vétőkkel szemben az 1894: XII t.-cz. 95. §-a k) pontjának büntető határozmányai alkalma­zandók : Budapesten, 1902. évi julius hó 4-én. Darányi, s. k. — Szőlőtőkék mellé bevert karóknak, továbbá szőlőterületen rakásban rakott karóknak ellopása miatt indított ügy elbírálása a kir. bíró­ság hataskérébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1902. évi január 29-én kelt 989/902. j. M. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom