Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-24 / 34. szám

XII. évfolyam. 34. szám. Szegzárd, 1902. augusztus 24. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. 1 Előfizetési ár: i Egész évre . . . 12 korona. j Fél évre . . . 6 > | Negyed évre . . 3 » \ Egy szám ára . . 24 fillér. 1 Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- 1 ivatalon kívül elfogad Kram mer Vil- 1 mos könyvkereskedése Szegzárdon. mm»». Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD EOE1TÉL. SZÉKELY FEEEWCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer-1 készt ős éghez intézendő t. Hirdetések mérsékelien mogéllapitot) árszabály szerint számíttatnak. Főgimnáziumunk. Szegzárd és Tolnavármegye évszázados óhaja, a közművelődés hathatós eszközének megnyeréséért kifejtett törekvése valósult meg akkor, midőn hat évvel ezelőtt a szegzárdi állami főgimnázium első és máso­dik osztálya hosszú küzdelem után végre- valahára megnyillott. Vármegyénk és sanyarú anyagi viszo­nyok között sinlődő városunk közönsége erejét felülmúló, nagy áldozatot hozott akkor, midőn négyszázezer koronát meg­haladó összeggel járult a főgimnázium léte­sítéséhez és annak fenntartásához tekintélyes összegű évi segélyt biztosított. Nem hiszszük, hogy Magyarországon akadjon még egy olyan város, amelyik olyan drágán jutott volna középiskolához, mint mi, kik éppen a legnyomasztóbb anyagi helyzetben felajánlottunk mindent, amit tő­lünk csak kívántak, hogy évszázadok óha­ját megvalósítva: főgimnáziumhoz jussunk. Vérmes remények, kecsegtető ábrándok álltak a vármegye és városunk közönsége előtt akkor, midőn a hazafias és kulturális cél érdekében készségesen meghozta millen­niumi áldozatát. A közművelődés oltárára rakta le a jövő reményét, hogy súlyos anyagi áldoza­tokkal teremtse meg azt a kultur-intézményt, amelyet más szerencsésebb körülmények közt levő városok és vármegyék csekély anyagi áldozatokkal és számba sem jöhető küzdelem­mel oly könnyen elértek, mert esetleg a felsőbb rokonszenv és pártfogás nagyobb mértékében részesültek. A főgimnázium létesítéséhez fűzött re­ményeink teljesedésének ideje most érke­zik el, hogy a nyolcadik osztály megnyitá­sával az intézet teljessé válik. A tanulók száma eddig nem volt akkora, aminőt jog­gal remélhettünk. Eddig a közepes népes­ségű intézetek közé tartozik s a lefolyt hat esztendő alatt a számbeli gyarapodás nem öltött nagyobb arányokat. Midőn a főgimnázium megteremtésén fáradoztunk, számvetésünk szerint abban a hitben ringattuk magunkat, hogy a szeg­zárdi főgimnázium a Dunántúl egyik leg­népesebb intézete lesz. Ebben a várako­zásban csalódtunk. A főgimnázium impozáns és a modern igényeket kitűnő belső beren­dezésével is teljesen kielégítő épületében a pa­rallel-osztályok számára készített termek üre­sen állanak s az eddigi tapasztalatok szerint hamarjában nem is igen íes'z reájok szükség. De ennek hatása a tanítás eredményére nézve inkább kedvező, mert kevesebb ta­nulóval a tanári kar könnyebben boldogul, maga a tanítás és nevelés sokkal intenzi­vebb, mint túlzsúfolt osztályokkal. Megyénk két algimnáziuma, két pol­gári iskolája joggal töltött el bennünket azzal a reménynyel, hogy elérjük a pécsi gimnázium népességét, mert Baranyában nincs algimnázium, hanem csak főreáliskola és két polgári iskola. De ha a tanulók nem nagy száma hátrányos is a városra anyagi szempontból, a gimnázium és a tanuló ifjú­ság közvetlen érdekei szempontjából, ezek pedig a legfontosabb tényezők, inkább elő­nyösnek mondható. Pár nap múlva az uj iskolai évvel megnyílik a nyolcadik osztály is, ezzel be­fejezést nyer az intézet további fölszerelése és a tanári testület kiegészítése. Féltékeny gonddal őrzött és meleg ér­deklődéssel ápolt gimnáziumunk eddigi fej­lődését őszinte rokonszenvvel és a legjobb indulattal kísértük. Reméljük, hogy a hosszú évek fárasztó munkájával, temérdek akadály leküzdésével, jelentékeny anyagi áldozatokkal létesített és szeretettel fogadott főgimnáziumunk, miután a kezdettel és a szervezkedéssel járó nehéz­ségeken átesett, a beléje helyezett bizalom­nak meg fog felelni. Kívánjuk, hogy eme immár nyolc osztálylyal bíró, mintaszerűen berendezett középiskolánk fokozatosan erős- bödjék, tekintélyben és hírnévben mindin­kább emelkedjék, hogy kulturális hivatását az ifjúság tudományos kiképzése és a nem­zeti nevelés nagy érdekei tekintetéből min­denkoron példásan betöltse. Első sorban az intézet vezetőségének gondja, feladata és legyen is minden am­bíciója, hogy az intézet magasztos misszi­óját minden irányban megvalósítsa. Ezt csak céltudatos, erélyes, egységes, határozott vezetéssel, tapintattal és az ügy iránt való odaadó, önzetlen lelkesedéssel lehet elérni. TA RC A. Délre. r És csak nézi méla szemmel — S szivén halk bubánat kél — Nézi, mint csörg künn a csermely S lombot mint röpít a szél. — Lenau. — Arra délre száll a zápor, Dél felé repül a szél, Hol villám czikázik távol, Arra délre vágyom ón. S mig a viz és szél zúgása Mormol csöndes éneket, Hallik az idő futása A magányos lány felett. Babies Mihály. Ott, távol magyar hazámban Áll egy nyájas kis falú, Oldalában erdőárny van, Benn a szellő áldva fű. Falu végén némaság. Ott Egy kis házikó pihen — Bármi szűk, egész világot Lelne benne föl szivem. Erdejét elhagyva, sok fa A kis ház elébe nőtt, S átfonják bizalmaskodva A falat, meg a tetőt. Az ablaknál állva némán Lilla az erdőbe néz; Pillantása búsan, mélán Zöld lombok közébe vész. Csapó Ida, férjezett nemeskéri Kiss Pálné naplójából. 1844. A »T 0 L N AV Á R M E G Y E< eredeti tárczája. Három esztendőt élve megint az olaszok közt, jól esett a hazajövetel; férjem arra szánta távozá­sát Fiúméból, hogy jószágait vizsgálja és a diátára menjen, én pedig szülőimnél maradtam, kik életük nagyrészét úgyis egyetlen gyermekük nélkül töltik el. Milyen édes pihenés volt ez: a fakadó nyár balzsamos athmospharájában, melegen dobogó szivek, jó és okos emberek közt, habár csak rövid hetekig, időzhetni! Társasági viszonyok, politika, litteratura, külíöldi történetek, megyei dolgok, mind szóban forognak és egoizmus vagy pártosság nélkül lesznek megítélve. E nemes körben ismeretlen a harag és irigység. Báró Louis 1 szenvedélyesen űzi a kertész- séget, némely uj virágok leirásáról, mint a Pelar­gonium és Georgina, egész köteteket hozott Francia* országból; méheket és fácánokat tenyészt, olyan ez a Tengelicz, mint egy nyájas oázis. De már julius elején tovább siettem, orvosi rendelésre fürdőket venni Badenban, ott találva Clára 2 tántomat Mukival, Inkey Jozefa ángyomat és Bésán generálisnét gyermekeivel. Nemsokára atyám itt egészen váratlanul meglátogatott, Becsben lévén dolga, hova Wilhelm cousinom szokta fel- kisérni, ki ezen nagy városban gyermekségéből mindent oly jól ismer. Közdologban fáradtak ide az országos gazdasági egyesület ! érdekében, hogy gróf Károlyi Lajossal3 olcsó kölcsönpénzt szerez­zenek, mely capitális segítségével lassan fölébresz­teni lehetne a hasznothajtó industriát. A legnagyobb bankárnál próbálkoztak először, kitől mióta annyi jószágokat vásárolt Magyarországon, megvárhata az ország némely hazafiságot, bár ha számításból is! De atyám érzékenyen panaszolá, hogyjölhagyott azon utópiával, Ausztriában segítséget nyerni a honi állapotoknak. Megcsalódtunk Sinában, mi rajtam könnyen megesik, mert bármennyire is ha­ladtam észszel az emberismerésbeu — szivem mégis csak fölszínes benyomások szerint ítél, jóban rossz­1 B. S e r p e s, francia royalista emigráns, ki negyven évig élt Tengeliczen mint vendég. 2 Báró Bésánné. 8 Egyesületi elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom