Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-08-24 / 34. szám
XII. évfolyam. 34. szám. Szegzárd, 1902. augusztus 24. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. 1 Előfizetési ár: i Egész évre . . . 12 korona. j Fél évre . . . 6 > | Negyed évre . . 3 » \ Egy szám ára . . 24 fillér. 1 Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- 1 ivatalon kívül elfogad Kram mer Vil- 1 mos könyvkereskedése Szegzárdon. mm»». Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD EOE1TÉL. SZÉKELY FEEEWCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szer-1 készt ős éghez intézendő t. Hirdetések mérsékelien mogéllapitot) árszabály szerint számíttatnak. Főgimnáziumunk. Szegzárd és Tolnavármegye évszázados óhaja, a közművelődés hathatós eszközének megnyeréséért kifejtett törekvése valósult meg akkor, midőn hat évvel ezelőtt a szegzárdi állami főgimnázium első és második osztálya hosszú küzdelem után végre- valahára megnyillott. Vármegyénk és sanyarú anyagi viszonyok között sinlődő városunk közönsége erejét felülmúló, nagy áldozatot hozott akkor, midőn négyszázezer koronát meghaladó összeggel járult a főgimnázium létesítéséhez és annak fenntartásához tekintélyes összegű évi segélyt biztosított. Nem hiszszük, hogy Magyarországon akadjon még egy olyan város, amelyik olyan drágán jutott volna középiskolához, mint mi, kik éppen a legnyomasztóbb anyagi helyzetben felajánlottunk mindent, amit tőlünk csak kívántak, hogy évszázadok óhaját megvalósítva: főgimnáziumhoz jussunk. Vérmes remények, kecsegtető ábrándok álltak a vármegye és városunk közönsége előtt akkor, midőn a hazafias és kulturális cél érdekében készségesen meghozta millenniumi áldozatát. A közművelődés oltárára rakta le a jövő reményét, hogy súlyos anyagi áldozatokkal teremtse meg azt a kultur-intézményt, amelyet más szerencsésebb körülmények közt levő városok és vármegyék csekély anyagi áldozatokkal és számba sem jöhető küzdelemmel oly könnyen elértek, mert esetleg a felsőbb rokonszenv és pártfogás nagyobb mértékében részesültek. A főgimnázium létesítéséhez fűzött reményeink teljesedésének ideje most érkezik el, hogy a nyolcadik osztály megnyitásával az intézet teljessé válik. A tanulók száma eddig nem volt akkora, aminőt joggal remélhettünk. Eddig a közepes népességű intézetek közé tartozik s a lefolyt hat esztendő alatt a számbeli gyarapodás nem öltött nagyobb arányokat. Midőn a főgimnázium megteremtésén fáradoztunk, számvetésünk szerint abban a hitben ringattuk magunkat, hogy a szegzárdi főgimnázium a Dunántúl egyik legnépesebb intézete lesz. Ebben a várakozásban csalódtunk. A főgimnázium impozáns és a modern igényeket kitűnő belső berendezésével is teljesen kielégítő épületében a parallel-osztályok számára készített termek üresen állanak s az eddigi tapasztalatok szerint hamarjában nem is igen íes'z reájok szükség. De ennek hatása a tanítás eredményére nézve inkább kedvező, mert kevesebb tanulóval a tanári kar könnyebben boldogul, maga a tanítás és nevelés sokkal intenzivebb, mint túlzsúfolt osztályokkal. Megyénk két algimnáziuma, két polgári iskolája joggal töltött el bennünket azzal a reménynyel, hogy elérjük a pécsi gimnázium népességét, mert Baranyában nincs algimnázium, hanem csak főreáliskola és két polgári iskola. De ha a tanulók nem nagy száma hátrányos is a városra anyagi szempontból, a gimnázium és a tanuló ifjúság közvetlen érdekei szempontjából, ezek pedig a legfontosabb tényezők, inkább előnyösnek mondható. Pár nap múlva az uj iskolai évvel megnyílik a nyolcadik osztály is, ezzel befejezést nyer az intézet további fölszerelése és a tanári testület kiegészítése. Féltékeny gonddal őrzött és meleg érdeklődéssel ápolt gimnáziumunk eddigi fejlődését őszinte rokonszenvvel és a legjobb indulattal kísértük. Reméljük, hogy a hosszú évek fárasztó munkájával, temérdek akadály leküzdésével, jelentékeny anyagi áldozatokkal létesített és szeretettel fogadott főgimnáziumunk, miután a kezdettel és a szervezkedéssel járó nehézségeken átesett, a beléje helyezett bizalomnak meg fog felelni. Kívánjuk, hogy eme immár nyolc osztálylyal bíró, mintaszerűen berendezett középiskolánk fokozatosan erős- bödjék, tekintélyben és hírnévben mindinkább emelkedjék, hogy kulturális hivatását az ifjúság tudományos kiképzése és a nemzeti nevelés nagy érdekei tekintetéből mindenkoron példásan betöltse. Első sorban az intézet vezetőségének gondja, feladata és legyen is minden ambíciója, hogy az intézet magasztos misszióját minden irányban megvalósítsa. Ezt csak céltudatos, erélyes, egységes, határozott vezetéssel, tapintattal és az ügy iránt való odaadó, önzetlen lelkesedéssel lehet elérni. TA RC A. Délre. r És csak nézi méla szemmel — S szivén halk bubánat kél — Nézi, mint csörg künn a csermely S lombot mint röpít a szél. — Lenau. — Arra délre száll a zápor, Dél felé repül a szél, Hol villám czikázik távol, Arra délre vágyom ón. S mig a viz és szél zúgása Mormol csöndes éneket, Hallik az idő futása A magányos lány felett. Babies Mihály. Ott, távol magyar hazámban Áll egy nyájas kis falú, Oldalában erdőárny van, Benn a szellő áldva fű. Falu végén némaság. Ott Egy kis házikó pihen — Bármi szűk, egész világot Lelne benne föl szivem. Erdejét elhagyva, sok fa A kis ház elébe nőtt, S átfonják bizalmaskodva A falat, meg a tetőt. Az ablaknál állva némán Lilla az erdőbe néz; Pillantása búsan, mélán Zöld lombok közébe vész. Csapó Ida, férjezett nemeskéri Kiss Pálné naplójából. 1844. A »T 0 L N AV Á R M E G Y E< eredeti tárczája. Három esztendőt élve megint az olaszok közt, jól esett a hazajövetel; férjem arra szánta távozását Fiúméból, hogy jószágait vizsgálja és a diátára menjen, én pedig szülőimnél maradtam, kik életük nagyrészét úgyis egyetlen gyermekük nélkül töltik el. Milyen édes pihenés volt ez: a fakadó nyár balzsamos athmospharájában, melegen dobogó szivek, jó és okos emberek közt, habár csak rövid hetekig, időzhetni! Társasági viszonyok, politika, litteratura, külíöldi történetek, megyei dolgok, mind szóban forognak és egoizmus vagy pártosság nélkül lesznek megítélve. E nemes körben ismeretlen a harag és irigység. Báró Louis 1 szenvedélyesen űzi a kertész- séget, némely uj virágok leirásáról, mint a Pelargonium és Georgina, egész köteteket hozott Francia* országból; méheket és fácánokat tenyészt, olyan ez a Tengelicz, mint egy nyájas oázis. De már julius elején tovább siettem, orvosi rendelésre fürdőket venni Badenban, ott találva Clára 2 tántomat Mukival, Inkey Jozefa ángyomat és Bésán generálisnét gyermekeivel. Nemsokára atyám itt egészen váratlanul meglátogatott, Becsben lévén dolga, hova Wilhelm cousinom szokta fel- kisérni, ki ezen nagy városban gyermekségéből mindent oly jól ismer. Közdologban fáradtak ide az országos gazdasági egyesület ! érdekében, hogy gróf Károlyi Lajossal3 olcsó kölcsönpénzt szerezzenek, mely capitális segítségével lassan fölébreszteni lehetne a hasznothajtó industriát. A legnagyobb bankárnál próbálkoztak először, kitől mióta annyi jószágokat vásárolt Magyarországon, megvárhata az ország némely hazafiságot, bár ha számításból is! De atyám érzékenyen panaszolá, hogyjölhagyott azon utópiával, Ausztriában segítséget nyerni a honi állapotoknak. Megcsalódtunk Sinában, mi rajtam könnyen megesik, mert bármennyire is haladtam észszel az emberismerésbeu — szivem mégis csak fölszínes benyomások szerint ítél, jóban rossz1 B. S e r p e s, francia royalista emigráns, ki negyven évig élt Tengeliczen mint vendég. 2 Báró Bésánné. 8 Egyesületi elnök.
