Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-10 / 32. szám

4.

TOLNAVARMEGYE.

— Az örökösödési illeték alapjául akkor is a leltári becsérték veendő, ha a hagyaték: átadó végzésben nagyobb érték foglaltatik. (M. kir. közig, bíróság 10,033/1901 sz. határozata.)

— Eir. bíróság által kinevezett zárgondnok támogatása végett szükséges karhatalom kirendelése nem a közigazgatási hatóság hanem a bíróság jogkörébe tartozik. (A m. kir. miniszter- tanács 1901. évi november 27-én hozott határozata.)

— Bérleti viszonyból származó per, ha a per tárgyának értéke 40 koronát meg nem halad, a községi biróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1902, évi március 19-én hozott 8740/i. m. számú határozata.)

I IRODALOM. ZENE.

— Protestáns Pap. Szerkeszt'k és kiadják: Lágler Sándor kölesdi ev. pap. Kálmán Dezső kölesdi ev. ref. pap. Előfizetési ára: Egész évre 8 korona, — félévre 4 korona — negyedévre 2 korona. — Egyes szám ára 80 fillér. — Kéziratok, előfizetési pénzek, felszólamlások a szerkesztőkhöz intézendők, Kölesdre (postahely Tolnavármegye.) A 7. szám tartalma: Sakat szenvedett asszony felett: Kálmán Dezső. Felolvasás : Borzsák Endre. Protestáns egyházivagyon: Széki Ákos. A krisztusi életet miként valósíthatjuk meg ? A lelkészek helyzetén miként segiihetünk?: Varjas Gábor. A magvető: Vasadi Balogh György, Aranyszabály az emberekkel való társalkodá ra : Gödöllei József. Szentiiás; Sass Béla. HaloPi beszéd. Papválasztások. Halálozások. Boríték.

KÖZGAZDASÁG.

Felhívás

eladó csemegeszőlő bejelentésére.

Termelőink közül mind többen ültetnek csemegeszőlőt, az abból várt nagyobb jövedelmet azonban gyakran nem érik el.

Abból a célból, hogy a csemegeszőlőt venni szándékozók megismerhessék azokat a forrásokat, a honnan csemegeszőlőt a termelőktől közvetlenül beszerezhetnek, felhivja a földm. miniszter a hazai termelőket hogy várható eladó csemegeszőlő-készleteikre vonatkozó adatokat bélyegmentes beje- lentő-iven, legkésőbb augusztus 20-ig jelentsék be, hogy azokat vidékenként csoportosítva, kimutatásba összefoglalva, közzétehesse.

Ezen felhívás a bejelentő-iv a közönség kényelme szempontjából a vármegyei gazdasági egyesületeknél, a szőlészeti és borászati felügyelőknél stb. kaphatók.

A bejelentések a m. kir. főldmivelésügyi ministerium VII1/1. osztályához cimzendők s legkésőbb augusztus 20-ig beküldendők.

Félreértések elkerülése végett megjegyeztetik, hogy a jelen felhívás értelmében jelentkező termelő szőlőkészleteinek eladása tekintetében semminemű irányban sincs lekötve, hanem azt szabadon belátása szerint legjobb módon értékesítheti, viszont a bejelentés megtételéből a bejelentő sem igényt nem formálhat, sem következtetést nem vonhat arra, hogy csemegeszőlő termésének eladását a főldmivelésügyi ministerium magára vállalja, vagy közvetítse.

— Gabonavásárlásból kifolyólag az átadó által emelt azon panasz, hogy a kialkudott vételárnál vevő kevesebbet fizetett a megvett gabonáért, nem közigazgatási, hanem bírói útra tartozik. (M. kir. belügyminiszter 1901. évi 4781. sz. hatá-, rozata.)

— A magyarországi iparos-segédeknek

és gyári munkásoknak a birodalmi tanácsban kép viselt királyságok és országok területén való utazáshoz munkakönyvön kivül egyéb üli igazolványra nincs szükségük. (M. kir. kereskedelenriigykminisz tér 1902. évi 19,354. sz. határozata.)

— A borhamisítás és hamis bor forgalomba hozatala az italmérési engedély elvonásával is büntetendő. (A m. kir. pénzügyminiszternek 1902. évi 12.825. szá alatt kelt határozata.)

— Mezőgazdasággal bíró cséplőgép-tulajdonosok csak abban az esetben vannak iparigazolvány váltására kötelezve, ha tulnyomólag kere- setszerüleg foglalkoznak csépléssel. (Magy. kir. kereskeoelemügyi miniszter 1902. évi 23,068. sz. határozata.)

— A cséplőgépek tekintetében fönnálló szabályrendelet megszegésével elkövetett kihágás elbírálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanácsnak 1901. évi november 6-án hozott határozata.)

— A helypénzszedőnek az az eljárása, hogy a törvényes módon megállapított díjjegyzéket mások kárára meg nem tartja, törvényhatósági szabályrendelettel kihágásnak nem minősíthető. (A m. kir. belügyminiszternek 1901. évi 128,572. sz. a. rendelete.)

A lisztharmat fellépése.

A minek bekövetkeztét az idei rendellenes időjárás után biztosra lehetett venni, azt a bajt immár országszerte jelelentik a tudósítások: fellépett a lisztharmat (oidiuro.) Kétszeres veszedelem ez most, midőn a szőlő tenyészete úgyis nagyon el van maradva más évekhez képest és csakis a legkedvezőbb körülmények közt remélhető, hogy a szőlőtermés még kellően meg fog érni. Már pedig a lisztharmat fellépése, sajnos! kétségtelen és azért az intelligensebb birtokosság nyakra-főre megteszi a szükséges óvintézkedésekef a baj elhárítására.

Ha valaki valamely veszedelem ellen küzdeni akar, úgy az első feltétel, hogy azt megismerje, hogy tisztában legyen annak jelenlétével az első sz.'mptomák után, a mikor még segíteni lehet a bajon, ne pedig csak akkor ébredjen a veszedelem tudatára, mikor már minden fáradtság hiábavaló.

A lisztharmat rendesen akkor jelentkezik, midőn a szfilóbogyók a zöldérés stádiumába lépnek (tehát julius végén, augusztus elején) és arról ismerhető fel, hogy lisztszerü burokkal vonja be a bogyókat, mely burok kézzel letörülve kellemetlen szagú. A gomba megtámadja a bogyó héját, úgy, hogy az lassankint ráncosodni, később repedni kezd, majd a folt helyén a bogyó egészen kivájtnak tetszik, a szőlőmag pedig egészen előtérbe lép. A leveleken a bajtól rendszerint jellemző sárga foltok keletkeznek, mig a vesszőkön helyenkint hamvasszürke bogyónagyságu gombatelepek lépnek fel, melyek lassankint összefolynak egymással, mialatt szinök sötét szürkébe megy át. Az oidium kártétele, ha a baj korán lép fel és nem védekeznek ellene, igen jelentékeny szokott lenni, úgy, hogy a termés felét vagy háromneyyed részét is megsemmisíti, a megmaradó rész pedig büdös,íihatatlan italt szolgáltat.

Szerencsére azonban a lisztharmat azon betegségek közé tartozik, melyek felléptét megakadá'.yo ni is lehet, és ha bekövetkezett, úgy a baj kezdetén még gyógyítani is. Az elővigyázó szőlősgazdák egy nagy része okulva a három év előtti szomorú tapasztalatokon a kénporozást a rendes évi mun- kálatok közé felvette, s igy a ‘lisztharmat fellépését eleve megakadályozza. Vannak azonban termelőink közül számosán, a kik bizüa abban, hogy a lisztharmat nem minden évben lép fel, bevárják annak megjelenését, mielőtt védekezéshez fogná- I nak, és ezeknél ütött a védekezés tizenkettedik órája.

Mert a kénporozás csakis akkor használj mikor a beteg- ség még kezdetleges stádiumban van, tehát mikor a lisztszerü bevonat a bogyókon először jelentkezik. Ráncosodó, repedt, üagy száradni kezdő bogyókon már nem lehet segíteni, miért , is ezeknél minden igyekezet .kárba vész.

De maga a közönséges kénvirág vagy sublimált kén- 1 dór, még ha arzénmentes is, és ha nincs is hamisítva, nem | sokat használ, mert csak kellő meleg időben hat, a mellett pedig igen rosszul tapad és két-három napi szeles vagy esős idő elegendő, hogy lefújja illetve lemossa a fürtőkről. Annál hatékonyabb a dr. Aschenbrandt-féle réskénpor, mely rézgálic és mész tartalmánál fogva kitiinben tapad és finomságánál fogva sokkal egyenletesebben és Vékonyabban borítja be a befujta- tott részeket és azért ennek alkalmazása gazdaságosabb is.*)

Mikor három év előtt, a .lisztharmat oly óriási mérték- beo lépett fel hazánkban, ez> a por mentette meg több ezer hold termését az elpusztulástól és azért fordulhat a szőlőtermelő közönség most is teljes bizalommal a rézkénpor használatához.

A lisztharmat elleni feltétlen hatékonysága mellett meg van a rézkénpornak az az eló'nye is,' hogy úgy a fürtök mint a hajtások érését lényegesen eló'mozdija, a mi főleg az idén, mikor a szőlő vegetációja, a kedvezőtlen, hideg idő -folytán annyira elmaradt, igen nagy fontosságú.

A ki tehát termését a lisztharmat kártételétől meg akarja óvni, a mellett pedig annak gyorsabb tenyészetét is akarja biztosítani, az használja fel most a legatkalmasabb idó't szőlőjének rézkénporozására, és kiadása az elérhető haszon által sokszorosan meg fog térülni.

A rézkénport kizárólagossági joggal a »Magyar Mezó'gazdák Szövetkezetei (Budapest, V. Alkotmány-u. 31.) és j annak vidéki megbízottjai hozzák forgalomba. Egy kát. hold I egyszeri porozásához 6—8 kg. rézkénpor szükséges. Erősen inficiált szőlőkben ajánlatos 8 nap múlva a porozást megismételni.SZERKESZTŐI POSTA.

— »Te rólad álmodom« stb. Nem közölhetjük, mert nagyon gyönge versek.

— S. K. Köszönjük a szép költeményekét.

— Cs. V. Tengelicz. Kézirat halmaz miatt a napló közzétételét jövő számunkra kellett halasztanunk.

K. N. Budapest. Legközelebb válaszolunk.;

1902. augusztus 10.

NYILTTÉR.*

Magas jutalék mellett

keres a HERA-PROMETHEUS carbid és ace- tylén részvény - társaság vezérképviselőt a város ék környéke részére, acetylén berendezések bevezetésére.

Berendez úgy EGYESEKET, MINT EGÉSZ HELYISÉGEKET.

Érdeklődők forduljanak irásbelileg a társaság igazgatóságához Budapest VII. Erzsébct- körut 48. szám.

(3639. 1»mK

1.)

*) Ezen rovat alatt közlőttekért nem vállal felelősséget, a szerkesztőség.

HIVATALOS HIRDETÉSEK.

358. sz./v. 1902.

Árverési hirdetmény.

Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. cikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a tamásii kir. járásbíróság 190 1. évi Sp. I. 252/3. sz végzése következtében, dr. Grottlieb Salamon tamásii ügyvéd által képviselt Fleischmann Ignáe fia Jónás bej. cég javára,

HOFFMANN BKRNÁT

szakályi lakos ellen, 367 kor. 28 fillér s járulékai erejéig 1902. évi június hó 11-én foganatosított végrehajtás utján lefoglalt és 1254 korona 20 fillérre becsült következő ingóságok, u. m. szobabútorok, bo ti árucikkek, vetőgép, szelelő rosta, varrógépek, bold állványok stb. nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a tamásii kir. járásbíróság 1902. évi V. II. 212/4. számú végzése folytán 287 koronv 28 filler tőkeköveteiús, eunok | lejárat napjától járó kamatai, és eddig összesen 104 korona 92 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig S/.abály községben alperes lakásán és üzlethelyiségében leendő eszközlésérj

1902. évi augusztus hó 19-ik napjának délelőtti 10 óráját határidőül kitűzöm és abhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő ingók az 1881. évi LX. t. ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni.

Kelt Tamási, 1902. évi augusztus lió 4-án.

KISS RÓBERT, kir. bir, végrehajtó.

2338. szám/tk. 2902.

Árverési hirdetmény.

A paksi kir. járásbíróság, mint tlkvi hatósáság részérő 1 közhírré tétetik, hogy a Sztankovánszky János és Perczel Lajos végrehajtatóknak,

Takács István és Törjék József végrehajtást szenvedők ellen, 189 korona s járulékai iránt indított végrehajtási ügyében, a szegzárdi kir. törvényszék területén levő, a paksi kir. járásbírósághoz tartozó, a kaj- dacsi 160. sz. tjkvben foglalt f 391. hrsz. alatti ingatlanon épült 172. népsorsz. a telekkönyv A) lapja szerént végrehajtást szenvedettek tulajdonát képező épület (malom) és az évenként 84 korona díj fizetése mellett ugyancsak alpereseket illető a malomnál elterülő 4 hold 1045 □-öl területnek haszonélvezete 934 korona kikiáltási árban

1902. évi szeptember hó 3-ik napján d. e. 10 órakor Kajdacs község házánál megtartandó árverésen az alábbi feltételek mellett el fog adatni.

Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénz fejében letenni s vevő a vételárt 3 egyenő részletben a duna- földvári kir. adóhivatalnál 6°/0 kamattal lefizetni köteles s végre, hogy a megállapított árverési feltételek I hivatalos órák alatt alulirt tlkvi hatóságnál és Kajdacs község elöljóságánál megtekinthetők.

Paks, 1902. junius hó 11-én.

SZENTPÉTERY

kir. jbiró.

3669. sz./tlktfi 1902.

Árverési hirdetmény kivonat.

A gyönki kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Beek Vilmos és csatlakoztatott társai végrehajtatóknak, Schleicher Juszt végrehajtást szenvedő elleni 200 kor. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében, a felsőnánai 323. sz. tjkvben A. f 1. sor, 3852. hrsz. a. foglalt Schleicher Juszt és Schlitt Jánosné szül. Schleicher Katalin Erzsébet nevén álló szőlőre és pedig a végrehajtási törvény 156. §-ának alkalmazásával az egészre 78 kor. kikiáltási árban, — az u. o. 492. sz. tjkvben A. t 1- sor, 5843. hrsz. a. foglalt Schleicher Juszt és %eje Trautmann Zsuzsa és Schlitt Jánosné nevén álló szőlőre és pedig a végrehajtási törvény 156. §-ának alkalmazásával az egészre 260 korona kikiáltási árban, és az u. o. 827. sz. tjkvben A. f 1. sor, 408. hrsz a. foglalt Schleicher Juszt, Schlitt Jánosné es (Lutrung Henrik nevén álló házra szintén a vgtsi törvény 156. §-ának alkalmazásával az egészre az árverést 914 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy. a fennebb megjelölt ingatlanok az 1902. évi szeptember hó 27-ik napján, ti. e. 10 órakor Felső-Nána község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak.

Árverezni szándékozók tartoznak a bánatpénzt készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Gyönkön, a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1902* évi julius hó 13-ái.

Dr. Kővágó! kir. aljbiró.