Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-13 / 28. szám

2. TOLNAVÁRMEGYE. 1902. julius 13. gár i Rajta! kísérletezzünk, hiszen az írás is azt mondja.: »Mindeneket megpróbáljátok és ami igaz, azt megtartsátok !« Ez lett volna a minden izében követ­kezetes eljárás b. ur részéről, e helyett pálcát tör az egész védekezési eljárás felett. — A kilenctizedrésznek szemét kevesebbre becsüli a saját magáénál, azaz az egytized- résznek szeménél s teszi ezt anélkül, hogy csak közelebbről bele is pillantott volna a dolgok mélyébe, vagy tanulmányozta volna I védekezési eljárást. így 27 ágyúról tesz említést, pedig fájdalom nincsen több ágyunk — húsznál, egy már azok közül is megrepedt; — mond­ják, az eddigi — részvétlenségtől. A junius 24-iki védekezésnél még szólani hallja az ágyuk legnagyobb részét, azok meglehetős precizitással működnek, a julius 2-iki viharnál azonban már legfeljebb 10 ágyú működik, a többi hallgat. Pedig éppen megfordítva áll a dolog. 24-én négy nagy ágyú tett 44 lövést, 11 kis ágyú pedig 124 lövést, vagyis 15 ágyú összesen 168 lövést. A julius 2-iki védekezésnél pedig, a hogy ezt a lövőtelep felügyelője által kérésemre összeállított hivatalos kimutatás bizonyítja, 13 kis ágyú tett 355 lövést, 5 nagy ágyú 181-et, vagyis 18 ágyú 536 lövést. A 19-ik ágyú is működött, de kimutatása még nem érkezett be. S hogy a 2-iki felhő csakugyan jég­felhő volt, mutatja Ocsény esete. A vihar­ágyuk hatását pedig b. ur cikkének oda­vetett passzusa, hogy a jég laza alkotásu volt, hamar elolvadt. Ez éppen az ágyúzás hatása alatt itt-ott szórványosan képződni szokott jég sajátossága. Sőt méltóztassék visszaemlékezni úgy a junius 28-iki, mint julius 2-án történtekre, oly sürü szemű eső­zés állott be, mintha csak őszi eső szitálna. A hol viharágyuznak, mindenütt ezt a ta­pasztalatot teszik. Hogy azonban Szegzárdot nem csupán csak ez a 19 viharágyu mentette meg a Ott nyugszik a Bécs városi központi temetőben. Néhányan fontos okokkal mentették ki elmaradá­sukat, de a legtöbb, számszerint 34 en, megjelent a kitűzött órában. íme a megjelentek névsora: Bodó Rikárd máv. ellenőr (Budapest). Buday Béla keresk. miniszt. főmérnök (Bpest). Dr. Fent Ferenc újvárosi plébános (Szegzárd). Gaal Sándor plébános (Dárda). Dr. Greksa Kázmér ciszt. r. főgimn. tanár (Pécs) Győry Jenő máv. ellenőr (Zágráb). Háj Ede plébános (Muesi). Hofmeiszter Ferenc plébános (Olaszi) Kaszás Bernát mív. mérnök (Be ovár). Kiss Gyula máv. forgalmi főnök (Pécs). Kerbolt Ferenc alaptv. tisztviselő (Pécs). Koch Ede plébános (Villány). Krausz József szállodatulajdonos (Barcs). Krisztinkön ich József vasúti tisztviselő (Arad). Kriszt Jenő plébános (Pápa). Dr. Leopold Kornél ügyvéd és lapszerkesztő (Szegzárd). Lenkei Lajos lapszerkesztő (Pécs). Dr. Márkus Miksa orvos (Siklós). Offenmüller Zsigmond plébános (Tólkeszi). Ország- Mór máv. tisztviselő (Budapest). Pillér Kálmán máv. tisztviselő (Budapest.) Rauschenberger Adolf déli vasúti főmérnök (Nagy-Kanizsa). Reeh György városi tanácsnok (Pécs). Dr. Róih Márk orvos (Németbdy). Rozsics Endre állomásfőnök (Dombóvár). Sidlauer Aladár földbirtokos (Bőszénfá). Dr. Silberfreud Lipót körorvos (Bar.-Baán.) Szeép László földbirtokos (Megyefa). veszedelemtől, ezt szívesen koncedálom. De Szegzárdot voltaképpen nem is csak az itteni ágyuk védelmezik. Az úgynevezett rajvonal már Duzsnál, Hőgyésznél megkez­dődik, egy pár ágyu-előőrs már itt elkezdi a felleget összezavarni. Lengyelen Apponyi Sándor grófnál 7, nagy viharágyu működik. A tudós gróf legutóbbi olaszországi útja alkalmával személyes tapasztalatokat szer­zett a viharágyuzással történő sikeres véde- kezhetésről s ennek következménye lett, hogy még 2 nagy ágyút szerzett be. Ap­ponyi Géza gróf juhéi és kápolnai pusztáin, D'óry Frigyes paradicsomi, Pejacsevich gr. szentgáli birtokán szintén több viharágyu működik s mindezek minekünk kiválóan jó szolgálatot tesznek, mert a jeget rendesen ebből az irányból kapjuk. Ha tehát julius 2-án a jelzett helye­ken mindenütt védekeztek, pedig egy pár helyről biztos értesüléseim vannak, (igy Lengyelen csodálatosképen megint csak az öt nagy ágyúval védett hely kerülte el a bajt, mig az innen távoleső, egy ágyú­val védett Csőkafőt már elverte a jég) s ha mondom, mindezen helyeken veszede­lem nélkül rohan át a jégfelhő, Szegzár­dot szintén elkerüli, de a szomszédos Ocsényt, József-pusztát, Ozsákot, Decset, ahol viharágyuk már egyáltalán nincsenek — elveri, ez is tehát nem azt mutatja e, hogy talán nem is annyira sajátságos vé- letlénséggel, mint inkább eltagadhatlan eredmény nyel van dolgunk. Az itt elmondottakból kifolyólag tehát nem szabad mindjárt a pálcát a viharágyu- záS' sikere felett kettétörni, a védekező eljárás fejlődhetését megakasztani, hiszen azt a pálcát még a legtudósabb szakférfiak sem merik ma még ketté roppantam s azok is, akik megtették, a mienkhez hasonló sajátságos véletlenek hatása alatt bizonyára sietnének a türelem, a várakozás' csirizével- összeragasztani. Boanár |||| Dr. Spitzer Manó orvos (Szegzárd). Szvetics Gábor plébános (Szajk). Szép Árpád máv. tisztviselő (Üszög). Dr. Taniaskó Lajos ügyvéd (Tamási). Dr. Vízaknai Antal miniszteri osztálytanácsos, a statisztikai hivatal aligazgatója (Budapest). Winh Gyula I. kér. főgimn. tanár (Budapest). A találkozás a főgimnázium parkos kertjében reggel 8 órakor történt. Az ország minden tá­jából összesereglett iskolatársak ta’álkozása érdé kés képet nyújtott. Pécs város minden évben számos összejövetelnek a színhelye de ilyen népes találkozói a a legöregebb tanárok sem emlé­keztek. A legérdtkesebb volt a találgatás, a fölis­merés. «Hát te ki vagy* hangzott jobbról is, bal­ról is, mert bizon a sima gyermek arcokon többek­nél barázdát hasított az idők szekere. Legkönnyebben ment az isméi kedés a borotvált arcú pajtások, derék jó plébános barátaink között, kik nagyobb­részt változatlan arckifejezéssel, csupán testi tér­fogatban, főleg Pápa város nagytudományu, gavallér plébánosa, no meg az örökké mosolygó Olaszi községbeli plébános, mutattak intenzív szaporulatot. Annál nagyobb fogyatékosság jelentkezett azonban a legtöbb fejtetőn. — Rövid vártatra megjelent a viszontlátás erőméit élvezők nagy csoportjában, a volt osztályfőnök, ki hét éven át vezette osztályát, a cisztercita rend egyik legkiválóbb tagja; Verbőczy István tanár, kit minden oldalról harsány éljenzés fogadott. — Mindenki sietett a szeretett jó tanár üdvözlésére, ki könnyekig meghatva a régi szeretet felujhodó melegével ölelte keblére egykori tanitvá­VARMEGYE. — A közigazgatási bizottság julius havi ülését tegnap délelőtt tartotta Döry Pál alispán elnöklete alatt. Az ülés szokatlanul hosszabb ideig tartott s azért az idő rövidsége miatt a jelentése­ket nem közölhetjük. Hosszabb vita folyt a közúti költségvetés tárgyalásánál és 7óik Andornak egy- újabb fegyelmi ügyében beadott íölebbezése fölötti észrevételek is, több időt vettek igénybe. HÍREK. — Személyi hir. Bezerédj Pál orsz. selyem­tenyésztési miniszteri meghatalmazott, Marienbadbói 3 heti fürdőzés után hazaérkezett. — Wosinszky Mór szegzárdi apátplébános jelenleg Borszék für­dőben üdül. — Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Zipser Jakab dr., Valló Albert és Mob nár János szegzárdi főgimnáziumi tanárokat a IX. fizetési osztály I. fokozatába léptette elő. — Wosinsky apát újabb kitüntetése. A Magyar Tud. Akadémia összes üléseben Wosinsky Mór apátplébános, levelezőtagot az archeológiái bizottság segédtigjává választotta meg az Ügyrend 48. § a értelmében. — A pécsi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy Koszits Szilárd pécsi ügyvédet, elhalálozása, következtében az ügyvédek lajstromából törölte és irodája részére gondnokul dr. Zöld Sándor pécsi, ügyvédet rendelte ki. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lőrmczy Ida, nagy-károlyi állami polgári iskolai helyettes tanítónőt Lőrinczy József vár­megyei tb. főszámvevő leányát, ugyanoda segéd- tanítónővé nevezte ki. — Uj kaszinó tagok. A szegzárdi kaszinó múlt szerdán tartóit választmányi ülésén rendes­tagokul fölvétettek: Abay János albiró, dr. Chim- bir Pál kórházi alorvos, dr. Csizmadia Géza tör­vényszéki joggyakornok, dr. Ringbauir Ferenc ügyvédjelölt, Wltmyédy József csendőrhadnagy ;. vidéki tagokul: Dvoracsek Antal állatorvos, Vár- konyi Iván jegyző és Weiner Jakab bérlő. — A miniszter ajándéka. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a régi magyar ötvös tárgyak galvanoplasztikai utón készült másolataiból egy sorozatot vármegyénk múzeumának engedett át állami letétként való elhelyezésre­— Eljegyzés. Horvát Jenő dr. szegzárdi fiatal ügyvéd eljegyezte Schmideg Böske kisasszonyt,. Schmideg Mór szegzárdi uradalmi nagybérlő és téglagyáros leányát. nyait. Meghatóbb látvány alig képzelhető. Sorba járja, sorba köszönti, atyai csókkal és öleléssel üdvözli a régi mester volt -tanítványait, a magyar társadalom és a különböző élethivatás komoly fér- fiait, kik egytől-egyig elfogódva, hálatelt szívvel viszonozzák a rajongásig szeretett tanárnak benső­üdvözletét. Hogy. is mondja Tóth Kálmán : De most összejöttünk az ünnepre ime — Mindannyian hálánk s örömünket hozva, S óh, ugy-e szüléink, nézzetek csak föl ránk ; Homlokunk egyenkint mindannyinak tiszta, Annyi gyermek s egy se hozott szégyent rátok, E nagy ünnepen ez legszebb koronátok 1 A midőn a bennünket legjobb szülőként sze­rető jó tanárunk elmélázva sorainkon végigtekintett, bizonyára ez a gondolat is benne volt a viszont­látás örömétől felizgatott lelkében. . .. Verbőczy István mintaképe a kitűnő tanárnak. Nem a nagyképüsködő paedagogusok közül való.. Szivének minden dobbanását hivatásának szentelte. A magyar nyelvnek és irodalomnak volt tanára, az önképző kör elnöke Le'kesedéssel töltötte be hiva­tását. Tanítványaival szemben szigorú volt és gyen- . géd, komoly és jóságos. Előadásával meghódította hallgatóságát.. Kitűnő szónoki képességét belevitte magyarázataiba és a magyar nyelv, költészet és iro­dalom lángoló szeretetét és ápolását öntötte tanít­ványaiba. Mint osztályfőnök .nagy fegyelmet tartott,, de minden komolyságán és szigorán rögtön átcsil- lámlott az ő nagy szivének őszinte vonzódása, igaz szeretete tanítványai iránt. Tanítónk, oktatónk, mesterünk, nevelőnk, ve­zetőnk és vezérünk volt. Az ifjúságnak nemcsak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom