Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-13 / 15. szám

4 TOLNA VÁRMEGYE. 1902. április 13. — Az alsó sétatér befásitásán és rendezésén javában dolgoznak s igy néhány év múlva ez is kellemes sétahelyül fog szolgálni a közönségnek. Bezerédj Andor földbirtokos újabban ismét nagy mennyiségű cserjét ajándékozott a sétatér részére. — A Bocskay-huszár leánya. A nyolczvanas években Szegzárdra jött egy daliás termetű, de jobb lábára béna úriember, óhidi Ohidy Lajos volt 48-as huszártiszt, két kiváló szépségű leányával, Piroskával és Idával, kit feltűnő halványságánál fogva Fehétkének neveztek el. Az öreg ur itt, a szegzárdi kir. törvényszéknél napidijas volt s leányait az itteni leányiskolában taníttatta. Időközben meg­halt a felesége, az egyik fia s beállott a családban a nyomorúság. Mikor a lányok már nagyobbak lettek, kenyérkereső pályára léptek. Piroska a br. Révay családhoz került komornának, Ida pedig Becsben kávéházi pénztárosnő lett. Édesatyjuk pedig Budapestre került szemeinek gyógyítása végett, de bizony az orvosok kevés reményt fűztek hozzá: ekkor az öreg huszártiszt levelet irt Bécsbe Idához, hogy jöjjön vissza Budapestre, mert ő már öreg s nincs miből élnie. A jó leány elhagyta állását s Budapestre jött atyjához pár száz korona megtakarított pénzecskéjével. Vagy négy héttel ezelőtt történt, hogy az utcán sétálva Ida megis­merkedett Capp Albert honvédkapitánynyal, a Lu- dovica-Akadémia egyik tanárával. Meleg barátság fejlődött ki köztük, majd heves szerelem.- A kapitány feleségül akarta venni a leányt, de hiányzott mind­két részről a kaució. A kapitány hetekig keresett polgári állást, hogy kiléphessen a katonaságtól, de nem kapott; ez annyira elkedvelenitette a különben is ideges kapitányt, hogy elment Fiúméba s ott agyonlőtte magát. Mikor ezt megtudta a leány, át­ment Budára s a * Fiume* szállóban megmérgezte magát, hogy legalább a halálban egyesüljön volt szerelmesével. Nagyon veszedelmes állapotban szállí­tották be a Rókus-kórházba, hol most élet-halál között lebeg. Az öreg Bocskay-huszár pedig Fehérke ágyánál számlálja az órákat .... — Házvétel. A Kossuth Lajos-utcai, Ferencz Gyula-féle házat megvette Dörnyei Ferenc báta'széki igazgató-tanitó — Ellopott szölövesszök. Lindtner Ármin szegzárdi adóhivatali pénztáros lakásáról a múlt napokban egy egész csomó, ültetni való szőlővesszőt loptak el. A károsult följelentette a lopási esetet a csendőrségnek.-— Kivételes nösülési engedély. A honvé­delmi miniszter az általános védköielezettség fen- tartása mellett kivételes nösülési engedélyt adott: Kutnánszky György mözsi lakosnak. — Csödmegszüntetés. A szegzárdi kir. tör­vényszék a Síauber Ignácz sárszentlőrinczi bejegy­zett kereskedő elleni csődöt a csődtömeg felosztása miatt megszüntette. — Eltűnt. Paczolay Sándor paksi születésű, 22 éves szabó-segéd budapesti lakásáról eltávozott azóta oda vissza nem tért s a nyomozat folyamán a főváros területén feltalálható nem volt. Most a főkapitányság a sánta-lábu szabó-segédet ország­szerte köiöztefi. — Kivándorlás vármegyénkből. Az országos statisztikai hivatal közleményei szerint február hó­napban Tolnavármegyénél 255 külföldi útlevelet ad­tak ki. A kivándorlók leginkább Németországba és Amerikába mentek. — Csodás eredményeknek nevezhetők a gyó­gyítás terén azon sikerek, melyeket a czúz és köszvényes betegek érnek el a hírneves Zoltán-féle kenőcscsel. Oly betegek, akik évek óta különböző szereket és gyógyfürdőket eredménytelenül használ­tak és kísérleteket tettek e csodásnak nevezhető szerrel, meggyőződtek arról, hogy a Zoltán féle kenőcs csúz és köszvényes bajok biztos gyógy­szere. Városunk lakosai közül is már sokan dicse­kedhetnek azzal, hogy e szer adta vissza nem remélt egészségüket, meleghangú levelekben mond­tak köszönetét e szer készítője. Zoltán B. budapesti gyógyszerésznek, kinél mint egyedüli készítőnél kapható — üvegenként 6 koronáért. — A pápista varjak üldözése. A földmivelésügyi miniszter a napokban egy rendeletet küldött szét, amelyben inkvizíciót indít a pápista varjak ellen. Tudni akarja ugyanis, mi igaz abból, amivel a vetési (v. pápista) varjut vádolják. — Leégett istálló. Bonyhádról Írják, hogy a pécsi püspökséghez tartozó SzentGyörgy pusztán e hó 5-én délután tűz ütött ki, melyet csak vasár- nap reggelre sikerült elfojtani. A puszta bérlője M a i Jakab. A tűz az istállóban keletkezett, az istálló ajtajánál támadt és ez ért nem lehetett az állatokat megmenteni. Odaégett 15 szarvasmarha. A bérlő kára 1200 korona, mely épugy, mint a püspöki tulajdont képező épület biztosítva volt. A tűz oly nagy fényt vetett a sötét éjszakában, hogy távoli a községekben is látható volt EGYLETEK. INTÉZETEK. — A szegzárdi kerületi betegsegélyző pénz­tár IX. zárszámadása az 1901. évről megielent. Az évi- közgyűlést ma délelőtt tartják meg. Az üdvösen működő és közmegelégedésre vezetett egyesület tartalékalapja jelenleg 24.407 K. 91 fillér. Tagjárulékból befolyt a pénztári tagoktól 21.491 kor. 28 fillér, a munkaadóktól 7.926 kor. 19 fillér, összesen 29.417 kor. 47 fillér. A járulék- hátralék az év végével kitett 5.109 koronát és 51 fillért. Betegellátásért a pénztár kifizetett 16.308 kor. 18 fillért. A pénztári orvosok fizetésére 5.189 koronát, hivatalnokok fizetésére és lakbérére 4.300 koronát, bizalmi férfiak percentuális tisztelet díjára 2.518 kor. 46 fillért fizettek ki. Pénztári készlet volt az év végén 1007 kor. 39 fillér. ­A betegségi statisztika számadatai is emel- ! kedtek a lefolyt évben az 1900. évi betegségi 1 statisztikával szemben. A tápdíjas és kórházi bete- j gek száma volt 777, tápdíjas és kórházi megbete­gedési esetek száma 942, a tápdíjas napok száma j 11.565, a kórházi napok száma 1.859. Gyermek- I ágyi esetek száma 4, gyermekágyi napok száma j 112. A megbetegedési esetek száma 2.445. Meg­halt 18. A pénztár elnöke Mehrwerth Ferenc, ki bűz- ! gósággal és tevékenyen működik a pénztár ügyei- I nek előmozdítása körül s elég szilárd anyagi alapra I helyezte a jótékonyan ható intézményt. Titkára: Várkonyi Sándor, könyvelő: Mirth Gyula, pénz­táros : Hradek Ferenc, pénztári főorvos: dr. Herczegh Gyula. A felügyelő bizottság elnöke: I Stann István, tagjai: Müller Jakab, Schulz Gusz­táv, Fischof Jakab és Gaál István. — Az Első Leánykiházasitási Egyesület m. , SZ. f. é. március 25-én tartotta XXXIX. rendes I közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. Amint i a fontosabb mérlegtételekből és a jelentésből ki- j tűnik, az 1901-ik kezelési év, dacára az általáno­san uralkodó kedvezőtlen gazdasági viszonyoknak, úgy tekintettel a tagok gyarapodására, valamint pénzügyi tekintetben eredményesnek mutatkozik. Uj beiratkozás volt 13,359 jutalékrész. Nászjutalék fejében kifizetett 630,265 korona 21 fillért. A díj­tartalék 1.568,981 koronára ‘növeltetett és immár 6.939,867 korona 79 fillérre rúg. A többi alap- szabályszerü címeknek (Nászjutalékfelemelési tar­talék. Külön tartalék. Hivatalnoki nyugdíjalap stb.) 168,720 korona 48 fillér utaltatott át. A díjbevétel 2 166,496 korona 81 fl'lér, a kamat- és házbér­jövedelem 308,021 korona 90 fillért mutat ki. A mérleg 7.874,335-14 korona vagyonállományt álla­pit meg, mely következő főtételekben nyeri fede­zetét:. Értékpapírok szelvény kamatokkal (korona­járadék, fővárosi kölcsön és 4V2 százalékos első­rendű záloglevelek) 3,392.054 66 korona, takarék betétek 2,054.025'12 kor., intézeti házak 15.108'48 korona leírása után 1,495.74T20 korona, kötvény- kölcsönök 320.736 96 korona, nyugdíjalap tartalék­betét 83,50041 korona, díjhátralék 428.869 54 korona, készpénzkészlet -91.407*25 korona. A je­lentés és mérleg helyesléssel tudomásul vétetett és Krisztinkovics Béla és dr. Braun Fülöp ügyvédek indítványára az összigazgatóságnak köszönet és elismerés szavaztatik. A közgyűlés jegyzőkönyvé­nek hitelesítésére kiküldettek: Chitz Herman és Rátfay Károly. A felügyelő-bizottságba egy év tar­tamára újból megválasztattak a volt felügyelő bi­zottsági tagok. Miután az elnök még e hónap 20-án dr. Starnberger Ferencz kir. közjegyző jelen­létében nyolc díjmentes nyereménykötvény a »D« osztályból történt kisorsolásának eredményét ki­hirdette, berekesztetett a közgyűlés. Kisorsóltattak a következő alapkönyvszámok: 2281 alapkönyv- szám özv. Doge Vilmosne, Budapest. 3663 alap- könyvszám Fleischer Vilmos, Budapest. 3652 alap- könyvszám Bizon János, Mohac15, 2896 alapkönyv- szám dr. Hoffner Elekné, Mosony. 5378 alapkönyv- szám dr. Traileszku János, Kisjenö. 60138 alap- könyvszám Kovárik Antal, Komárom. 6196 alap- könyvszám Kulkó Stefan, Zágráb. 3883 alapkönyv- szám Papo Ábrahám, Szerajevó. Minden kisorsolt alapkönyvszám után a kedvezményeztettnek egy 1000—1000 koronáról szóló, díjmentes nyeremény- kötvény kiszolgáltatok. közgazdaság! — A cserebogarak irtása. Úgy a tudomá­nyos, mint a gyakorlati megfigyelésekből azt követ­keztethetjük, hogy a cserebogarak az idén nagy mennyiségben fognak megjelenni Tolnavármegyé­ben, a folyó évre esik ugyanis a rettenetes rovar repülő bogárrá való átváltozása. Köztudomású, i hogy a cserebogár minden alakjában borzasztó pusztítást visz véghez a növényzetben, különösen a fákban, r hogy ez a pusztítás akkor éri el tető­pontját, amikor szárnyra kel a pusztító féreg. Ebből ! indulva ki; a pécsi kér. erdőgondnokság megkereste I a vármegyei gazd. egyesületet és mezögazd. bízott- ságot, hogy indítsák meg a lehető legerélyesebb akciót az idén a föld felett repülve megjelenő cserebogarak minél általánosabb és sikeresebb irtá­sára. Ideje volna, hogy immár tudatára ébredje­nek a gazdák annak, hogy a cserebogarak irtása is csak az esetben járhat eredménynyel, ha — mint pl. a peronosporát — mindenki kivétel nélkül, teljes erejéből irtja. — Kisgazdák szervezkedése gazdakörök ut­ján. A Magyar Gazdaszövetség áltál községi gazda­körök létesítése tekintetében megindított mozgalom országszerte élénk visszhangot keltett. A lelkészek (felekezeti különbség nélkül), a tanítók, a jegyzők, kik a kisgazdákkal állandó érintkezésben vannak, valamint a földbirtokosok, bérlők és gazdatisztek is dicsérendő buzgalommal karolják fel az eszmét s közülök már igen sokan bejelentették, hogy a gazdakör létesítése érdekében minden lehetőt meg­tesznek. Ezen bejelentésekből örömmel tapasztalja a Magyar Gazdaszövetség, hogy vannak a kis­gazdáknak őszinte, igaz barátaik, kik készek őket nehéz megélhetési viszonyaik közben és sokféle bajaikban önzetlenül támogatni. A nép vezetésére hivatott férfiak belátják, hogy a kisgazdáknak gyarapitaniok kell gazdasági ismereteiket, ha a nehéz viszonyok között boldogulni akarnak s szer­vezkedniük kell érdekeiket szivükön hordozó veze­tők támogatása mellett, ha jogosult kívánságaikat keresztül akarják vinni. Most olyan földmivelés­ügyi miniszterünk van, ki a földmivelők jóvoltáért minden megengedhető áldozatot meghozni kész, tehát most van a legjobb alkalom arra, hogy a kisgazdák gazdakörökben szervezkedjenek s ezek utján keressék boldogulhatásuk biztos módjait. A gazdaköri alapszabálytervezet most van munkában s rövid idő alatt mindazoknak megküldhető lesz, kik ezen.— földmivelő népünkre igen fontos — ügy ir árit érdeklődnek. Felvilágosítással szívesen szolgál ezen ügyben s a kisgazdák érdekeit érintő minden más ügyben is Meskó Pál, a Magyar Gazda- szövetség titkára Budapest, Vili. kér. Baross-utca.10.' — Állategészségügyi kimutatás. A raga­dós állati-betegségek állása Tolnavármegye terü­letén a következő: Veszettség: Duna-Szent György 1 u., Felső- Nána 1 u., Kis-Tormás 1 u., Némedi 1 u., Dori- Patlan 1 u. Takonykór és bőrféreg: Máza 1 u. lvarszeri hólyagos kiütés: Kalaznó 4 u. Bühkór: Szegzárd 4 u. Sertésvész: Ladomány 1 u. Majsa 1 p. — Könyv- és könyomdában alkalmazott nyomdászsegédek, habár bérüket hetenkint húzzák i§, I. osztályú kereseti adót tartoznak fizetni. (A m. kir. közig, bíróságnak 1302/1901. számú hatá­rozata.) — Borhamisítás miatt indított ügyben a helyszíni szemlére a vegykisérleti állomás kikül­döttje meghivható ugyan, de a vett minták meg­vizsgálására egyedül a borvizsgáló szakértő bizott­ságok illetékesek. (A m. kir. belügyminiszter 190L évi 1151. sz. határozata.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom