Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-06 / 14. szám
6 TOLNAVARMEGYE. 1902. április 6. NYILTTÉR.* 1901. B. 184/3. Ö Felsége a Király nevében ! A szegzárdi kir. járáskiróság, mint büntető bíróság rágalmazás, becsületsértés és vallás elleni vétséggel vádolt Kiss Károly elleni büntető ügyben a Szalczer Sándor magánvádló által emelt vád felett a Szegzárdon 1901. évi szeptember hó 6-án Dr. Gyalókay Sándor albiró, Takács József jegyző- könyvvezető, Dr. Spányi Leó, mint a sértett képviselője és Dr. Müller Ferenc védő közbenj ötté vei megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg ítélt: A kir. járásbíróság Kiss Károly 45 éves r. kath. vallásu, nős, vagyonos molnár, bajai születésű, bátai lakost bűnösnek mondja ki a Szalczer Sándor sérelmére elkövetett és a Bik. 258. §-ába ütköző, egy rendbeli rágalmazás vétségében, melyet az által követett el, hogy Szalczer Sándort hunc- íut, gazember, rothadt, büdös papnak nevezte s azt állította felőle, hogy ez az ő nő cselédjével nemileg közösült és ezért őt a Btk. 258 § a alapján az Ítélet foganatba vételétől számítandó, 14 napi fogházra, mint főbüntetésre és az 1892. évi XXIII. t.-cz. 3. § ában meghatározott czélokra fordítandó, az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, behajthatatlanság esetén a Btk. 53. §-a értelmében 1 napi fogházra átváltoztatandó 10 korona pénz- büntetésre, mint mellékbüntetésre Ítéli és arra is i kötelezi, hogy az 1890. évi XVIII. t.-cz. 9. §-a értelmében behajtandó 28 K. már felmerült s a a még felmerülendő bűnügyi költséget is viselje, j Vádlott köteles továbbá 22 K. utánjárási és j eljárási költséget és 22 K. ügyvédi képviseleti ! dijat Szalczer Sándor magánvádlónak 15 nap alatt j végrehajtás terhe mellett — megfizetni. Ellenben a B. T. K 190. §-ába ütköző vallás elleni vétség miatt terhelt ellen az eljárást — a B. P. 323. §-a alapján megszünteti. Dr. Spányi Leó ügyvéd a sértett képviselő- I jének díját 22 K.-ban, Dr. Müller Ferenc ügyvéd j védő diját pedig 10 koronában állapítja meg sa- | ját feleikkel szemben. Ezt az ítéletet jogerőre emelkedése után indokolásával együtt — a sértett fél kivánatára — a Btk. 277 §-a alapján a terhelt költségére a helyi lapok valamelyikében közzététetni rendeli. Indokolás. H. Dér János, Vörös József, Gujdovics János, Babos Jánosné, Gáspár Gyula, Fisch Jakab, itj. Szántó János és Sütő Anna tanuk vallomásai alapján a következő tényállás lett bizonyítva. A f. évi május hó 24-én — Kis Károly bátai lakos, molnár — Szalczer Sándor bátai lakos plébános lakása előtt, — sőt végig a falun azt kiáltotta fennszóval »elmehettek gyónni a papotokhoz, most értem tetten, s törtem reá az ajtót, midőn a szolgálómmal nemileg közösült, — a kutya, disznó, rothadt, büdös, gazember, kurvás, kurafi pap!« Lármára a népek az utcza ajtóba kijöttek a házakból és úgy hallgatták kiabálását; — melyet addig folytatott, mig a Csankó léle korcsmába be nem tért; a hol egy 8 tagból álló, tekéző társaság előtt vádját és fentirt gyalázó szavait ismételte, sőt másnap reggel át ment Gyűdre, s ott a búcsúra levő bátai emberek közül ifjabb Szántó János és Zsinkó Ltván előtt — ujságképen mondta el, hogy a »plébános nőeselédemet lakásába behúzta, a szoba ajtaját rázárta, de én reájuk zörgettem az ajtót«. — Ezen tényállás alapján Szalczer Sándor kétrendbeli rágalmazás és háromrendbeli becsület- sértés vétsége miatt kérte a Kis Károly megbüntetését. Minthogy lelkész felöl tett olyan hiresztelés, mikép a lelkész nőszemélyt magához lakásába behúz s azzal ott bezárkózva nemileg közösül — alkalmas arra, hogy a lelkészt hívei előtt a közmegvetés tárgyává tegye, mert mint erkölcstelen tény — valóság esetén a lelkész iránt érzett, tisztelet megvonását eredményezné; és minthogy ezen tényállást vádlott nemcsak különböző alkalommal s többel^ jelenlétében, hanem — nyílt utcán végig kiáltozta, végül minthogy tényállítását nemcsak hogy nem bizonyította, de igazolni meg sem kísérletté; s igy az valótlan; ezek alapján kétségtelen, hogy a vád tárgyává teát rágalmazás — terhelt ellenében tényleg fenforog. Habár több helyen ismételte is a rágalmazó tényállásait; és habár ezekkel kapcsolatban több rendbeli becsületsértő kifejezést is használt; minthogy azonban a tényállításnak több helyen történt ismétlése a rágalmazás fogalma szerint — a cselekmény egységét nem érinti; és minthogy a rágalmazás magába öleli az ugyanazon alkalommal elkövetett becsületsértést, — vagyis ezen utóbbi mint alárendelt tény — önállóan a rága'mazás fenforgása esetén nem jő tekintetbe : * Ezen rovat alatt közlöttekért nem vállal felelőséget a szerkesztő. a kir. járásbiróság csupán egy rendbeli rágalmazás vétségében mondta ki a terheltet bűnösnek. A büntetés kiszabásánál — súlyosító körülményként mérlegelte a kir. járásbiróság azt a nagy nyilvánosságot, — mely mellett a terhelt rágalmazása tényállításait hangoztatta, hogy utczán, — tehát oly helyen, — a hol azt bárki és akárhány személy hallhatta s tényleg sokan hallották is — fennszóval kiáltozta állításait ; úgy azt is, hogy rágalmazását czéltudatosan, s minél nagyobb körben iparkodott terjeszteni, — a mennyiben nem csupán akkor terjesztette, midőn a tanuk szerint kissé boros volt, hanem másnap Gyűdre is elment és ott a bátai bucsusok között a rágalmazó hirt ismételte, — ellenben enyhítő körülménynek vette,, hogy terhelt a sértettől — a tárgyalás során bocsánatot kért s igy löredelmet tanúsított, úgy büntetlen előéletét. Terhelt a bűnügyi és sértett eljárási költségében a B. P. 480 §-a alapján marasztaltatott. A vallás elleni vétség vádjának képviseletét a köz vádló nem vette át és a sértett is a tárgyalás során elejtette : mi okból — e miatt terhelt ellen az eljárást a B. P. 323. §-a alapján meg kellett szüntetni. Az ítélet hírlapi közzétételének elrendelését — a sértett fél kivánata és a B. T. K. 177. §-a indokolja. Az ügyvédek díjainak saját felükkel szemben való megállapítása a B. P. 485. § a alapján történt. Szegzárdon, 1901. évi szeptember hó 6-án. Dr. Gyalókay Sándor s. k. kir. aljárásbiró. Kiadta a szegzárdi kir. járásbiróság 1902. évi április hó 4-én. Dr. Gyalókay, kir. aljbiró. 3270/B. 1901. Másolat. Ö Felsége a Király nevében! A szegzárdi kir. törvényszék mint felebbviieli büntető bíróság az Ágoston István kir. táblai biró elnöklete alatt Schmidt Imre és Kövessy Ödön kir. törvényszéki birák, valamint iíj. Boda Vilmos kir. törvényszéki aljegyző mint jegyzőkönyvvezető részvétele melleti, Kis Károly ellen rágalmazás vétsége miatt folyamatba tett bűnügyben a szegzárdi kir. járásbíróságnak 1901. évi szeptember hó 6-án B. 184/3./1901. szám alatti Ítélete ellen Szalczer j Sándor magánvádló áltál bejelentett és írásban is I indokolt felebbezős folytán 1901. évi október hó 8 ik napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján : következőleg ítélt: Az első bírósági ítélet indokainál fogva helyben hagyatik. Szegzárdon a kir. törvényszéknél, 1901. évi ' október hp 8 án. S e 1 c z József s. k. elnök. K ö- I vessy Ödön s. k. előadó. Másolat hiteléül: P. H. Untermüller Lajos, I í járásbiróság. kezelő. | * KÖZSÉGI NYOMTJtTMMYOK * NAGY RAKTÁRA. UJFALUSY LAJOS UTÓDA MOLNÁR MÓR KÖNYVNYOMDÁJA SZEGZÁRD. A KÖNYVNYOMDÁSZAT KÖRÉBE TARTOZÓ BÁRMINEMŰ MUNKÁKAT JUTÁNYOS ÁRON CSINOS ÉS ÍZLÉSES KIVITELBEN KÉSZÍT. TEJSZÖVETKEZET! NYOMTATVÁNYOK RAKTÁRON TARTATNAK. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó barátok és ismerősök, kik megboldogult szeretett jó férjem' végtiszteletén megjelentek é> részvétükkel fájdalmamat könnyítették, ez utón is fogadják hálás köszönetemet. Szegzárd, 1902 április 3. Özv. Almási Károlyné. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése 1902. évi március hó 29-től április 4-ig. Született: 9 gyermek, 5 fiú és 4 leány. Meghaltak: Piszter István, Varga György, Prantner Ilona, Almási Károly, Thész György, Bécsi Mária, Szauer Ilona. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 751. szám/tkvi 1902. Árverési hirdetményi kivonat. A bonyhádi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Jussinger János és az ezennel hivatalból csatlakoztatott Straicher Benő, és a bonyhádi takarékpénztár, — a bonyhádi segélyegylet és Nosko Alois végrehajtatoknak, 100 korona, 75 K. 30 fillér, 300 korona, 800 korona, 97 korona 16 fillér és járulékai erejéig Kohner Lipótné Strausz Róza elleni végrehajtási ügyében, a bonyhádi 36. sz. tjkvben f 1. sor, 41. hisz. alatt felvett 274. népsz. ház 2990 korona becsár, mint kikiáltási árakban hivatalból 1902. évi április lió 24-éu délelőtti 10 órakor a kir. járásbiróság telekkönyvi irattári helyisegében megtartandó bírói árverésen becsáron alul is eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni s vevő a vételárt három egyenlő részletben lefizetni köteles s véjjre,. hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt tlkvi hatóságnál, úgy Bonyhád község.elöl- járóságánál megtekinthetők. A kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Bony.hádon, 1902. évi március hő 12-én. Osztrich, kir. járásbiró. ZFályázat. • Az izményi nyári mcnedékház-vezetönöi állásra pályázat hirdettetik; — fizetés: Julius és augusztus hónapokra 20—20 kor. s egy szoba s konyhából álló lakás. - Pályázók felszerelt kérvényeiket alulírottnál f. é. ápril hó 20-ig beadhatják. (3530. í-i.) igazgatósig. Pályázat. A mucsfai nyári menedékház-vezetönői állásra pályázat hirdettetik ; fizetés : julius és augusztus hónapokra 20^-20 korona s egy szoba s konyhából álló lakás. § Pályázók felszerelt kérvényeiket alulírottnál f. évi április hó 20-ig beadhatják. (3531. í-i.) Az igazgatóság. SZEGZÁRDI KÉR. BETEGSEGÉLYZŐ PÉNZTÁR. | ifflMffOI A „Szegzárdi kér. betegsegélyző pénztár“ kilencedik évi közgyűlését f. é. április hó 13-án d. 8. 10 órakor Szegzárdon, a pénztár hivatalos helyiségében fogja megtartani, melyre a t. c. közgyűlési kiküldöttek ezennel tisztelettel meghivatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. Elnöki jelentés. 2i A jelen jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. A múlt évi számadások és a mérleg előterjesztése. 4. A felügyelő-bizottság jelentése s a fölmentvény megadása. 5. A megüresedett igazgatósági tagság és a felügyelő-bizottság választása. 6. Esetleges indítványok. Szegzárdon, 1902. évi március hó 27-én. (3526. í-i.) Rfflehrwerth Ferenc, , elnök. FIGYELMEZTETES. Ha a közgyűlésen a tagok határo'Ziítkóp'es számban meg nem jelennének, — úgy az alapszabályok 27. §-a értelmében a közgyűlés 1902. évi április hó 20-án, tekintet nélkül a tagok megjelent számára, fog megtartatni. s
