Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-06 / 14. szám

4. TOLNA VARMEGYE. A 65 oldalra térjedő jelentés az érdekes statisztikai adatok beható felsorolása után az elé­gedetlenség hangján szól selyemtenyésztésünk álla­potáról főkép a miatt, hogy a szederfák gyarapí­tása nagyon lassan halad. Minduntalan hangoztatja, hogy a községi elöljáróságokra hárulna az a köte­lesség, hogy szederfákat plántáltassanak s a meg­levők épségben maradásara ügyeljenek. Sorra is veszi ebből a szempontból vármegyénknek majd­nem minden községét s a törekvő elöljáróságokat megdicséri, másokat nagyobb iparkodásra, érdek­lődésre buzdít. Gondozzák a szederfákat Öcsényben, mi Düzs Dániel jegyző érdeme, Kétyen Kühl György és Glöckner Bela buzgalmával. Felső-Nyéken Mol­nár István, Kányán Németh János, Tótkesziben Fekete József, Dunaföldvárott Niefergal Nándor jeleskednek a szedertak gondozásában. Tolnán, Tamásiban, Lápafőn is szépen gyarapítják a sze deltákat. Különösen érdekes a kis Szedres példája. Ebben a kis községben, melynek 143 háza van, 193 család foglalkozott a selyem tenyésztéssel 1901-ben és 4282 kgr. gubót termelt, melyért 7914 koronát kapott. 20 év alatt ez a falucska 94,853 koronával gazdagodott a termelt selyem árából. Vármegyénk a termelt gubómennyiség szerint a 4 ik helyen van az ország selyemienyésztö megyéi köpött. Nálunk minden 6i lakosra jut egy tenyésztő. Előtte csak Bács-Bodrog, lemes és Torontál me­gyek vannak. Legtöbb pénzt kaptak selymükért 1901-ben Tolna (1 1655 kor.) Szegzárd (9975 K.) Szedres (7914 K.) Dunaszentgyórgy (7690 kor.) Őcsény (4595 K.) és Nagy-Kajdacs (4506 K.) Különösen érdekes a jelentésnek az a része, melyben a tisztán Szegzárdra vonatkozó statisztikai adatok foglaltatnak. Kitüuik ebből, hogy az elmúlt évben városunkban napszámokért §7825 koronát, szegzárdi kereskedőknek és iparosoknak 55,34.6 koronát, termelőknek 9975 koronát fizetett ki a selyemtenyésztési felügyelőség úgy, hogy egyetlen évben 163,146 kor. jövedelmet köszönhet városunk a selyemtenyésztésnek. 21 év óta pedig, beleértve a tisztviselők fizetését is, 2 millió 767,428 kor.-hoz jutott városunk Bezerédj lelkes munkájából. A szeg­zárdi gyártelep eleinte 70—80, júliustól októberig azonban már 500 munkásnőt foglalkoztat, az nj tolnai gyár pedig átlag 270 et. Jelentése végén elismeréssel emlékezik meg Bezerédj Tolnavármegye tisztikaráról, mely kész­séggel támogatja és őszinte kegyelettel a selyem­tenyésztésnek két elhalt úttörő munkásáról: Pápé Gyuláról és Sass Istvánról, segítő társairól. Az ő nagy érdemeiről pedig kell-e az itt röviden elsorolt adatoknál egyéb dicséret? Adakozások Bezerédj István szobrára. — Bezerédj István szobrára az el­múlt héten Simontsits Elemérhez, a szobor- bizottság elnökéhez következő adományok érkeztek : Kis-Dorogh község 20 K. Varat d község 20 K. Tabód község 20 K. . Hidegkút község 10 K. Ritter Illés gyűjtése Hidegkuton 5 K. 50 f. Ehhez járultak: Ritter Illés 1 K. ifj. Remch János 40 f. Szinger Mihály 1 K. Dainer Péter 40 f. Dainer Henrik 20 f. Dainer Ádám 40 f. Menger Jakab 20 f. Ábel János 20 f. Stautz Vilmos 40 f. Fittler Janos 30 f. Schultheisz 1 korona. Simóntsits Elemérné gyűjtése 47 K. Ehhez járultak: Dr. Krajtsik Ferenc 1 K. dr. Kétly Károly I K. dr. Kétly István 1 K. dr. Kétly László 1 K. Ádám György 1 K Pilisy Béla 5 K. Sárkány Ernő 1 K. Dezseöffy Emilné 10 K. Dezseöffy Emil 10 K. Dezseöffy Ilona 2 K. Dezseöffy Katica 2 Kor. Dezseöffy László 2 K. Lukáts Kálmánné 2 K Lukáts Margit 1 K. Lukáts Eszter 1 K. Gemperle Károly 2 K. Nagy- kátai hitelszövetkezet 4 korona. Fodor Róza simontornyai tanítónő gyűjtése 2 K. 90 f. Ehhez járultak: Fodor Róza 1 K. Lukács ® János 20 § Árvay János 20 f. Rosenberg Á. 10 f. Ambró János 1 K. Grelinger József 30 f. N. N. 10 f. Szusz Ármin hőgyészi tanitó gyűjtése 10 K. Ehhez járultak: Hatsek Salamon 1 Kor- Neubaüer Jakab 1 K. Löwenstein Bernát 1 Kor. Fleischmann Jónás 1 K. Weltmann Mór 1 Kor. Rauschburg Ede 50 f. Fleischmann Adolf 1 Kor. Engelmann Jenő 1 K. Weisz Jenő 50 f. Oppen­heim Salamon 1 K. Kornstein Ignác-50 f. Szüsz Ármin 50 f. Gere Antal ozorai tanitó gyűjtése 2 K. 98 f. Ehhez járultak: Deli Gyula 1 K. Réber Ferenc 5J f. Block István 20 f. Gere Antal I K. Gere Iván 5 f. Gere Mari 5 f. Somogyi Ödön 2 f. Kanter Miksa 4 f. Roder Berta 2 f. Klein János belaci tanitó gyűjtése iskolás gyermekek közt 2 K. Prikler Károly teveli plébános 5 K. Kéty község 20 K. Eddig befolyt összesen 7912 K. 06 f. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főispán f. hó 3-án városunkba érkezett és hivatalos ügyeinek elintézése után, másnap este visszautazott Nagy Doroghra. — A kormány kiküldöttje. A közoktatásügyi tanács dr. Kovács János paedagogiumi tanárt a szegzárdi polgári iskolák tanulmányozásával meg­bízta. — Kaszinó-estély. A szegzárdi ka­szinó jövő szombaton, április 12-én táncz- estélyt tart, melyre a helybeli és vidéki tagokat tisztelettel meghívja az igazgatóság. — Az egyházmegyéből. A megyés püspök Nunkovics Gábor segédlelkészt Tolnáról pécs-budai külvárosba, Lajos Gyulát Biranya-Baánból Tol­nára, Biácan Vitust Szajkról Baranya-Baánba he­lyezte át. — A miniszter köszöneté. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a szegzárdi takarékpénztár igazgatóságának az itteni állami főgimnáziumnak tett adományáért köszönetét nyilvánította. — A gemenczi hajóállomás ügyében a duna- gőzhajózási társaság igazgatósága értesítette a közigazgatási bizottságot, hogy Gemenczen gőz­hajóállomást még az esetben sem állíthat föl, ha az odavezető utat az érdekeltek saját költségü­kön kiépítenék, mert mint az igazgatóság írja »ez­zel az állomással csakis a kereskedelmi szempont­ból jelentéktelen ügynökségeink számát szaporíta­nánk, mivel a tervbe vett állomás helye a Kese- lyüsivel szemben még 43/4 kilométerre távolabb esvén Szegzárdtól, az szükségképpen az oda ren­delt, illetve onnan továbbítandó áruk szállítási költ­ségeit megdrágítaná, s igy előreláthatólag a vár­ható forgalom még csekélyebb lenne, mint a ke- selyüsi hajóállomásé volt. De eltekintve ettől, a jól ismert kedvezőtlen gazdasági viszonyok közt a javasolt állomás virágzására nézve egyébként sem látunk semmiféle garanciát, amiért is ezen állomás létesítéséről sajnálatunkra —. végleg le kell mon­danunk«. — Államsegélyek. A vallás- és közoktatás- ügy miniszter a szegzárdi kereskedő tanocziskolá- nak 500, az iparostanoncziskolának pedig 1000 K. államsegélyt engedélyezett. — A „Tolnamegyei ifjak köre“ alakuló köz- I gyűlését a budapesti Janics-féle vendéglőben április hó 10-én fogja megtartani. A gyűlés programmja: az alapszabályok tervezetének bemutatása és a tiszti­kar megválasztása. — Közgyűlés. A tolnavármegyei muzeumegye- sület 1902. évi április hó 14-én délután 4 órakor, a vármegyeház nagytermében tartja meg évi ren­des közgyűlését, melyre az egyesület tagjai tiszte­lettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Titkári jelen­tés az egyesület lefolyt évi működéséről. 2. Pénz­tárnok és számvizsgálók jelentése, a pénztári ma­radvány lölötti határozat és a költségvetés előter­jesztése. 3. A tisztikar és a választmány megvá­lasztása. 4. InditványoW 5. Perczel Miklós iratainak bemutatása. Szegzárd, 1902- évi április hó 6-án. Gróf Széchenyi Sándor, elnök. — Perczel Miklós levele. Bérezel Miklós, a szabadságharc hős honvédezredese és nyugalmazott baranyamegyei főispán, ki Baján éli aggsága csöndes napjait, mint már irtuk, vármegyénk múzeumának ajándékozta a szabadságharcra és emigrációra vo­natkozó érdekes iratait és levelezéseit, melyeknek rendezését Székely Ferenc főlevéltáros s a muzeum- egyesület titkára végezte. A levelek közt van egy Kossuth Lajostól, ki ezt 1B52 ben Cincinnatiból irta Kiss Miklós ezredeshez. Ezen levél ügyében Székely kérdést intézett Perczel Miklóshoz, hogy az Kossuth Lajos eredeti kézirása-e, vagy pedig másolat. Erre vonatkozólag az agg honvédezredes következő levelet intézte -Székelyhez : »Tisztelt Titkár Ur ! írni nem látok, diktálásra sem jut mindég erőmből, ezért késett válaszom becses soraira. A kérdéses levélről nem szolgálhatok semmi adattal, egyáltalán nem emlékszem reá; elfeledtem, honnan és mikor jutott Írásaim közé. Köszönet múltamnak méltány­lásáért, de csak annyi illet meg belőle, amennyire rászolgáltam, mint a nagy időknek egyik legöregebb rokkantja. — 1812-ben születtem, 1832-ben már I aljegyző volt un Baranyában. Történelmünknek a 20-as évektől e mai napig terjedő, örökre neveze­tes korszakában a közélet minden mozzanatának részese voltam. 70 éven át szóval, fegyverrel, tollalr híven szolgáltam a hazát és szabadságot. És most, életemnek 90-dik évében buzgó hálával ilyen Isten adia ritka szerencseért nyugodtan nézek a nuntr dimitte elé, mert becsületeseti leróttam, amivel ha- I zámnak tartozám. Midőn még arra kerem, adja át a Muzeum nagyérdemű tudós megteremtőjének mély tiszteletemet, hazafias üdvözlettel maradok kész szolgája idb. Perczel Miklós.« — Kinevezések. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Hubay László pécsi kir. törvényszéki díjtalan jog­gyakornokot a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe se­} gélydijas joggyakornokká nevezte ki. — Szabolcs- j vármegye főispánjaitól Dávid szegzárdi pénzügy- { igazgatósági számgyakornokot varmegyei szám tisztté nevezte ki. — A közjegyzői kamara köréből. A pécsi közjegyzői kamara közhírré teszi, hogy a bonyhádi kir. közjegyzői állás dr. Papp József bonyhádi köz­I jegyző elhalálozása folytán üresedésbe jött. Helyet­test a kamara nem rendelt ki. — Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter Killer Gyula bonyhádi kir. járásbirósági segéd- telekkönyvvezetőt a paksi kir. járásbiiósághoz, ■helyezte át. — A pécsi egyházmegyéből. Hetyey Sámuel pécsi püspök a megüresedett baranya-monostori plébánia, administrátorává Klein Tivadar szentszéki jegyzőt, — szentszéki jegyzővé dr. Szákovics Ottó j püspöki levéltárost, — püspöki levéltárossá pedig I dr. Melhárd Dénes pécs-budai-külvárosi káplánt nevezte ki. — Zászlóanya. A szegzárdi általános ipar- testület André István elnök vezetése mellett szerdán tisztelgett Bezerédj Pál ministeri meghatalmazottnál, melyben fölkérték a zászlóvédnöki tisztség elfoga­j dasára ; — ugyanakkor Bezerédj Pálné szül. Huszár 1 Mária úrasszonyt pedig a .zászlóanyai tisztség el­vállalására kérték föl. A ministeri meghatalmazott és neje a küldöttséget nagyon szívesen fogadták s kijelentették, hogy a nekik felajánlott tisztséget el­fogadják. — Előléptetések. A m. kir. igazságügyminiszter Osztrich Mihály bonyhádi kir. Járásbirót a VIL fizetési osztály 2. fokozatába léptette elő. — Am. kir. földmivelésügyi miniszter Sulyok Gáza m. kir. állami "főállatorvost a VIII. fizetési osztály 2. foko­zatába, Dobrik Lajos járási állatorvost pedig a IX. fizetési osztály 1. fokozatába léptette elő. — Magyarok a pápánál. A pápa husvéthét- j főn délben fogadta a m igyar tanul) ifjusigot, köz- I +ük a városunkból Valló Albert főgimnáziumi tanár j és Szabó Géza hitoktató vezetésével részt vett if­jaknak hódolatát a szixtusi kápolnában. Körülbelül négyszáz középiskolai és egyetemi ifjú ment Rómába,, hogy XIII. Leó huszonötéves pápai jubileuma al­kalmából kifejezze ragaszkodását a katolikus egy­ház feje iránt. A zarándoklatot egyébként a Szent- Imre-egyesület rendezte. A legünnepiesebb momen­tum a szentmise és a vatikáni fogadás volt. Husvét vasárnapján a Szent Péter bazilika Mária-oltáránál Zichy Gyula gróf, a pápa kamarai titkára szent­misét mondott, utána pedig magyar szentbeszédet, melyben Zichy gróf rendkívül melegen üdvözölte a magyar ifjúságot, mint szine-virágját édes hazánk­nak, melyet Szent István király örök kapcsolatba hozott a romai egyházzal. Mise közben egy protes- í táns ifjú, ki áttért a katolikus“ egyházba, letette a hitvallást. Az ifjúság a mise alatt szebbnél-szebb magyar egyházi dalokat énekelt. A pápa, mint már említettük, húsvéthétfőn fogadta a magyarokat. A magyarok a szixtusi kápolnát egészen megtöltöt­tek, kivülök csak néhány idegen nemzetbeli vehe­tett részt a fogadásban. A pápa pont délben ér­kezett a kápolnába a szedia gesztatorián, viharos éljenzés és taps mellett. A kilencvenkét éves ag­gastyán székében ismételten fölállva, nyájas mo- solylyal osztotta jobbra-balra áldását. A kápolna oltára előtt karosszekbe ült és közel tiz percig, beszélt latin nyelven. Bár szavait kevesen értették meg, mégis élénk, széles gesztusa, a szavak nyomós hangoztatása, eléggé érces, mély hangja, mélytüzü tekintete es szellemes arckifejezése rendkívüli hatást tettek mindenkire. Kétséget nem szenved, hogy ez aggastyán egyéni kiválóságát még akkor is teljes. 1902. április 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom