Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-05 / 18. szám

— Leopold Gyula, az »Általános Tudósitó« szerkesztője törvényszékileg bejegyzett »Hirdetési Irodáját« megnagyobbította és azt VII. Erzsébet- körut 54. 1. emelet helyezte át. Örvendetes, hogy ezen szolid és ágilis irodát nemcsak a fővárosi és vidéki, hanem külföldi hirdetők is szívesen keresik fel, mert ott a reklamirozást felülmúlhatatlan pon­tossággal, kiváló figyelemmel, nem sablonosán eszközük és úgy a kereslet, mint a kinálat érde­két lelkiismeretesen összpontosítják. — A pénzügyigazgatóság hivatalos órái május 1-től kezdve ismét fél 8 órától fél két óráig fognak tartani. — Tűz Leperden. Mint ottani tudósitónk írja : e hó 29-én délelőtt a gépcsarnokban a kéményből egy szikra kiesett a sajt-gyár és tejcsarnok fazsin­delyes tetőjére, mely egy perc alatt meggyujtotta a tetőt. A kár igen nagy, mert az összes gépek elégtek, — bár özv. Dory Vilmosné fáradhatatlan számtartója minden lehetőt elkövetett a gépek meg­mentéséért. — Toloncszökevény. Elter Jakab grábóci illetőségű asztalost a pécsi rendőrkapitányság még múlt évi december másodikén kötött útlevéllel il­letőségi helyére utasította, oda azonban mindez- ideig nem érkezett meg, azért most a pécsi rend­őrkapitányság hivatalosan körözteti. — Gondatlanság áldozata. Ambrozovics Fe­renc szakcsi lakos másfél éves fiacskája az udva­ron játszogatott; nem ügyelt fel reá senki. A kere­kes kutat nyitva hagyták; a kis ügyetlen gyermek egy szerencsétlen pillanatban a kútba zuhant; mire kihúzták, halott volt. — Mindenkinek feltűnik egy szép fényesre kitisztított cipő. Ez azonban csak akkor érhető^el, ha oly fénymázt használ, melynek összetétele ma­gát a bőrt minőségében megtartja. E célból hasz­nálja az általánosan közkedvelt, >Fermolendt«-féle cipőfénymázt, melynek messze országokra terjedő jó hírnevét az 1832. évben Fernolendt István ala­pította. Kapható mindenütt, valamint Fermolendt István cs. és kir. országos szabad, gyári raktár­ban Bécs I. Schulerstrasse 21. Árjegyzéket viszont - elárusitóknak portómentesen küld a gyári raktár. EGYLETEK. INTÉZETEK. — Nöegyleti gyűlés. Az »Egyesült Szeg- zárd-Tolnamegyei nőegylet« április hó 27-én Bor- sody Lajosné elköklete alatt tartott ülésén a havi segélyezettek közé több szegzárdi szegényt vettek föl. A pénztáros beszámolt a farsangi estélyről, — titkár pedig bejelentette, hogy az uj alapszabályok fólterjesztettek megerősítés végett a belügyininiste- riumhoz. Rendes tagokul felvétettek: Hatizély Fe- renczné Szent-Andrásról, dr. Káldi Gyuláné, László Lajosné, Holub Jánosné, Perlaky Józsefné, Koszorú Islvánné; pártoló tagokul dr. Spitzer Manóné és özv. Tschuppik Arturné Szegzárdról. TÖRVÉNYKEZÉS. Esküdtszéki tárgyalások a szegzárdi kir. törvényszék, mint esküdtbiróságnál. 1901. évi május hó 6-án. Tóth Balázs ellen, szándékos emberölés miatt. 1901. évi május hó 7-én. Schreiber Mihály ellen, szándékos emberölés miatt. 1901. május 5. A szegzárdi kir. törvényszéknél lotárgyalásra ki­tűzött bűnügyek. 1901. évi május hó 9-én. Barta István ellen, lopás miatt. 1901. évi május hó ll-én. Gyenei János ellen, súlyos testi sértés miatt. Pintér Mártonná ellen, becsületsértés miatt. Hepp György és társa ellen, magánlak sér­tés miatt. Rottenbiller Ferenc ellen, becsületsértés m. Szabó Györgyné ellen, becsületsértés miatt. Klárik Ferenc ellen, személyes szabadság megsértése miatt. Aliquander Tamás ellen, sikkasztás miatf. Csányi Ferenc ellen, lopás miatt. Fusz Ferenc és társa ellen, orgazdaság miatt. Eibek István ellen, könnyű testi sértés miatt. Hajczinger Pál ellen, becsületsértés miatt. — A jó szomszédok A szomszédoknak már úgy illik, hogy veszekedjenek; legalább Dakó Já­nos és Farkas István miszlai lakosok ekkép véle­kedtek. Nos, ebbeli kötelességüknek lelkiismeretesen eleget tettek ; a szőlőmunkálás ideje alatt a csete­paték gyakran megismétlődtek. Hanem 1899. évi november hó 16 án még sokkal puskaporosabb volt a levegő, mint egyébkor Midőn Dakó kiért, Farkas már erősen kapálgatott. Dakó folyton azt hajtogatta, hogy szomszédja elkapálja az ő s;őlle- jét is. Most is azzal kezdte. Perpatvar, civakodás, végül pedig dulakodás származott ebből. A dula­kodás hevében Dakó kétszer fejbe vágta a kapá­val kedves szomszédját, Farkas pedig Dakó bal­kezének hüvelykujját harapta meg. Emiatt a ked­ves baráikozás miatt részesültek a múlt héten a szegzárdi kir. törvényszék szives vendéglátásában, a midőn is a törvényszék Dakónak két hónapot, Farkasnak pedig 8 napot juttatott — elismerése jeléül. — Felmentett kocsis. Hőgyészről, az őszi vásárról (1899. évi november 17-én) hazafelé men­tőkben négy szárazdi német asszonyt a csernyédi pusztánál érte utol Weisz Vilmos görbői lakos ko­csija. A kocsis többször odakiáltott az asszonyok­nak, hogy menjenek a kocsi elől, de azok bizony annyira benne voltak a tracsc-ban, hogy nem hal­lottak egy hangot sem. Koch Margit is azok kö­zött az asszonyok között volt. Egyszer aztán mégis csak észrevették az utánuk jövő kocsit, ki is tér­tek előle. Koch Margit bugyra azonban bele ütő- dött a rudba: valami megzörrent a bugyorban, a lovak megijedtek, elragadták a kocsit és a szeren­csétlen asszony a kocsi alá került, az egyik lába eltört. A múlt hét egyik napján tárgyalta ezt az ügyet a szegzárdi kir. törvényszék. A tanuk vallo­másából világosan kitűnt, hogy a kocsis semminek sem volt az oka : fel is mentették őt. IRODALOM. ZENE. — Protestáns Pap. Gyakorlati szakközlöny. Szerkesztik és kiadják : Lágler Sándor, kölesdi ev. pap. Kálmán Dezső, kölesdi ,ev. ref. pap. Előfize­tési ára: Egész évre 8 korona. — Félévre 4 ko róna. — Negyedévre 2 korona. — Egyes számok ára 80 fillér. — Kéziratok, előfizetési pénzek, fel­szólamlások a szerkesztőkhöz intézeti dők, Kölesdre (postahely Tolna-vármegye). A 4. szám tartalma: Pünkösd ünnepén. Béldyné Halász Margit : A lelké­szek és tanítók községi pótadójának kérdéséhez: Kund Sámuel. Áldozó csütörtöki egyházi beszéd vázlat Dapp után. Pünkösdi egyházi beszéd. Pün­kösdi gondolatok L. L. Az isten gondot visel. Sán­dor Benő. Siri beszéd. Varjas József. Vegyes. Törvények és rendeletek tára: Papválasztások. Ha­lálozások. Boríték. Gazdaértekezlet a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár ügyében. A vármegyei gazdasági egyesület elnöke ér­tekezletre hivta a vármegye birtokosait és gazda­tisztjeit abból az érdekből, hogy az országos gazda- : sági munkás- és cselédsegélypénztár!ól szóló 1900. évi XVI. törvényczikk emberbaráti nemes célzatá­nak megvalósítása szempontjából szükségesnek mu­tatkozó társadalmi akció módozatai megbeszéltes­senek. A folyó hó 3-án Jeszenszky Andor g. e. el­nök vezetésével megtartott emez értekezleten részt vettek: Altdorfer Lipót, Bakay Dezső, Bernrieder János, Forster István, Fördős Dezső, _Fördős Vil­mos, Győry Vilmos, Kelecsényi Ambró, Kovács Sebestyén Endre, Dr. Leopold Kornél. Lulicsek Pál, Mittweg Henrik, Nits István, Ifj. Pleszky An­tal, gróf Széchenyi Sándor, Tenzlinger Gyula, Tenzlinger István, Vizsoly Ákos, Wiltzek Sándor Molnár József g. e. titkár. Jeszenszky Andor elnök hivatkozik az 1900. évi XVI. törvényeik üdvös ezélzataira, amelyek, jólehet közvetlenül a gazdasági cselédek és mun­kások helyzetének javítására, sorsuknak biztosítá­sára törekesznek ; eredményükben azonban még is olyanok, amelyek a munkaadó gazdákat is nem kevésbbé érdeklik. Éppen ezért úgy véli, hogy a munkaadó gazdák előtt éppenséggel nem lehet kö­zömbös, vájjon a törvény nemes ezélzatai megva­lósulnak-e, vagy pedig megmaradnak jó szándék­ból hozott törvényes intézkedéseknek. Semmi két- j sége sincs az iránt, hogy a törvény azon intéz- ' TOLNA V ARME G-YR kedései, amelyek kötelező terheket rónak a mun­kaadókra azért, hogy a cselédek és munkásokról való emberséges gondoskodás anyagi eszközei rész­ben biztositva legyenek: végre is hajtatnak, illetve foganatosítva is lesznek. Ez azonban csak fél ered­mény. Az egész eredmény attól függ, vájjon a gazdasági cselédség és munkás nép is, akit pedig a törvény nem kötelez a segélypénztár intézményé­nek kötelékébe való belépésre, meggyőződik-e az intézménynek épen az ő érdekeiket istápoló célza­táról és hajlandó-e a saját anyagi hozzájárulása révén biztosítani magának az intézmény köteléké­ben elérhető kedvezményeket. A törvény életbe lépte óta eliellett idő ta­pasztalatai azt mondják — úgy mond — hogy az egyszerű nép — vagy azért, mert anyagi ereje nincs hozzá, vagy azért, mert a saját érdekei: mél­tányolni nem képes — vajmi kevés hajlandóságot mutat a segélypénztár kötelékébe való belépésre. Erélyes társadalmi akcióra van tehát szükség ab­ból az érdekből, hogy a népnek ezen törvényben közvetlenül érdekelt rétege bevonassák az intéz­mény kötelékébe. Ezen akció sikerének a biztosí­tását célozólag és a megindítandó, illetve kifej­tendő eljárás módozatainak megbeszélése végett hivta egybe ezen értekezletet és amidőn szívélye­sen üdvözli a jelenlevőket, megnyitja az értekezle­tet; nyomban pedig ismerteti a földmivelésügyi minisztériumban szerzett informatiók alapján azon irányelveket, amelyek szerint néhány vármegyében már megindult és eddig is szép eredményt muta­tott fel a munkaadók részéről megindított társa­dalmi akció. Kovács Sebestyén Endre teljes mértékben osztozik mindazokban, amiket előtte szólott a mai értekezlet egybehivásának indokolásául felhozott ; mert meg van győződve, hogy a cselédsegélypénz­tár intézménye valósággal olyan célok szolgálatára hivatott, amelyek megvalósítása úgy a munkaadók, mint az alkalmazott cselédek szempontjából egy formán kivánatos. Köszönettel adózik ezért elnök­nek, amiért az értekezletet egybe hivta, és ismer­tette a más vidékeken már foganatba vett akció irány elveit, amelyek alapján, úgy hiszi, mi ná­lunk is sikerrel lesz megindítható a mozgalom. A további vita folyamán, a melyben az ér­tekezlet az irányú humánus felfogása domborodott ki, hogy a munkaadó gazdák intelligentiájának és a saját érdekében fekvő jó akaratának kell a moz­galmat irányítani: a következőkben állapodott meg az értekezlet és bizta meg a gazdasági egyesüle­tet, hogy ezen megállapodásokat a vármegye gazda közönségével, mint követendő irányelveket közölje. 1. ) A gazda közönség igyekezzék meggyőzni a cselédséget és a gazdasági munkásokat a cse­lédsegélypénztár üdvös célzatai felől és ezen a réven buzditólag hasson oda, hogy a cseiéd és a gazdasági munkás vétehse fel magát az intéz­mény kötelékébe. 2. ) Ujjonan felfogadott, illetve olyan cselé­dek helyett, akiknek még nincsen 1 esztendei szol­gálatuk, a munkaadó ne fizessen biztosítási dijat, hacsak az illető cseléd nincsen már az 50-ik élet­évében. 3. ) A második évtől kezdve egészen, a be­töltött 3 szolgálati évig fizesse a munkaadó a dij felét az esetben, ha a dij másik felének fizetésére a cseléd hajlandó, illetve magát erre kötelezi. 4. ) Betöltött 3 évi szolgálat után a munka­adó fizesse az egész dijat még olyan cselédek helyett is, akik addig még egyáltalán nem voltak az intézmény kötelékében 5. ) A belépti dijat minden körülmények kö­zött a munkaadók fizessék. 6. ) A cséplőmunkásokat 1 korona díjjal rend­kívüli tagul biztosítsák a munkaadók. Végül pedig táviratban üdvözölte az értekez­let a kormányt a következő szövegű sürgönnyel: Nagy méltóságú Dr. Darányi Ignácz urnák földmivelési miniszter Budapest. A Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénz­tárrój szóló törvény végrehajtása körül köve­tendő egyöntetű eljárás tárgyalására egybegyült tolnamegyei gazdák melegen üdvözlik a magas kormányt az ezen törvényben megnyilatkozott humánus gondoskodásáért. Jeszenszky Andor. V 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom