Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-05 / 18. szám

2.

TOLNA VÁRMEGYE.

1901. május 5.

előadásait nem hallgató ellentábor éktelen zene-bonában, pofozkodásban és alantas szit- kozódásokban tört ki.

Nem kételkedünk benne, hogy IViassics miniszter erélyes kézzel fogja megtorolni az egyetem méltósága, hivatása, az egyetemi oktatás komolysága és a szellemi élet szabadsága ellen elkövetett épp oly otromba, mint szégyenletes sértéseket.

Sokan e célból az egyetemi kór bezárását tartják szükségesnek.

De a miniszternek segítségére lehetne és a bajok orvoslását elősegítené a napi sajtó is, ha azokat a »közügyekben szereplő és hősködni szerető uracskákat a sajtó teljesen ignorálná. Ha majd ezek a jó urak nem látják napról-napra az ő neveiket, beszédeiket és mozgalmaikat a hírlapokban megörökítve, ha az ő elintézett és el nem intézett ügyeiknek hasábok helyett egy betűt sem szentel majd a napi sajtó, akkor majd lassacskán abbanmarad a szereplési és feltűnési viszketeg, majd szertefoszlik a nyilvános szerepléshez tapadó dicsőség iná- : mora és az ifjúságban felülkerekedik majd a józan értelmiség.

Igyekezzünk a félrevezetett ifjúságot | a lejtőről, melyre tévedt, visszaterelni és hivatásának visszaadni.

VÁRMEGYE.

— A közigazgatási bizottság tegnap tartotta május havi ülését gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek ; Simontsits Elemér, Kurz Vilmos, Fórd'ós Vilmos, Fink Kálmán, Persziua Alfréd, Orffy Lajos, dr. Kramolin Emil, dr. Hangéi Ignác, Boda Vilmos, Ferczel József, Wosinsky Mór, Kovács S. Endre, Totth Ödön és Nagy Béla tanfelügyelői tollnok.

Az alispáni jelentés szerint, melyet a gyön- j gélkedő alispán helyett a főjegyző terjesztett elő, a múlt hó folyamán az alispáni iktatóba 1659 ügydarab éikezett, melyhez az előző havi 259 darab hátralékot hozzáadva, elintézendő volt 1918; eb- j bői fö'dolgoztatott 1547, közgyűlésre fönhagyatott 22, hátralékban maradt 371. Fegyelmi eljárás egy , községi közeg ellen folytattatott, rendbirságolás j nem fordult elő. A fősorozás a múlt hónapban kielégítő eredménynyel fejeztetett be ; feltűnést keltett az. hogy Györköny községből igen sok hadköteles Amerikában tartózkodik.

Az árvaszéki elnök jelentése szerint a múlt hónapban az árvaszékhez 2520 ügydarab érkezett be, melyhez az előző havi hátralékot, 1386 drbot, hozzáadva, elintézésre várt 3906 darab; ebből feldolgoztatott +632, elintézetlen maradt 1274 drb. A múlt évről elintézetlen ügydarab egy sincs.

A pénzügyigazgatö jelentése szerint egyenes adókban és hadmentességi díjban 41419 K. folyt be, 3117 koronával több, mint a múlt év megfelelő időszakában. Az általános iktatóba 4192 drb érkezett, a 697 drb hátralékkal együtt elintézendő volt 4889 drb ; ebből elintéztetett 4577 drb, hátrá- lékul maradt 312 drb.

A tanfeliigijelő jelentése szerint a múlt hónapban 38 iskolát, 2 ovodát és 3 állandó menedékházat látogatott meg. Az eredmény a palatin- czai r. k. és a miszlai tv. ref. iskolák kivételével eléggé kedvező. Több iskola felszerelési hiányainak megszüntetése végett előterjesztést tett.

A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot april havában javult, a vörheny azonban még mindig nagyszámú és súlyos természetű, újabban Ozorán e miatt az iskolát be kellett záratni. A védhimlőoltás folyamatban van. Az orvosrendőri vizsgálatok rendesen megtartattak. A szegzárdi Ferencz-közkórházban április hó folyamán 472 beteget gyógyítottak; ezek közül meggyógyult 103, javult 38, gyógyulatlan elbocsáttatott 15, meghalt 12. Az elmebetegosztályból 10 beteget a belügyminiszter más intézetbe szállíttatott.

A kir. főmérnök jelentése szerint az állami és megyei utak jó karban voltak s a kavicsszálli- tás is megkezdetett. A tolnai révnél észlelt hiányok pótlására utasittatott a révbérlő.

A jőállatorvos jelentése szerint április havában a lépfene Gerjenben, Kocsolán és Szálkán lépett fel, a veszettség Tolnán és Ocsényben, a sertésorbánc Ozorán és a sertésvész Kis- és Nagy- Székelyben, valamint a Hőgyészhez tartozó Szálláspusztán. A sertés-szállitást a tamásit járásból Ausztriába a miniszter nem engedélyezte, mert Hőgyé- szen, a honnét a múlt évi junius 30 án Sumeránba szállított sertésekkel a sertésvész Ausztriába behurcoltatok folyó évi április 22-én egy udvarban újra sertésvész állapíttatott meg.

— A vármegye nyugdíjasai. A vármegyei tiszti, segéd- és szulgaszemeiyzet nyugdíjalapjának állagáról Simontsits Elemér választmányi jegyző, Mldly László főpénztáros és Máthm Kálmán fc- számvevő kiadták jelentésüket. Ezek szerint az alaptőke a tartalékalappal együtt kitesz 182,665

K. 80 fülért Nyugdíj, illetve kegydij élvezetben vannak jelenleg is : Csukly Ignácz volt szolgabiró, 560 korona. Füri István volt hivatalszolga, 238 K. Daróczy Tamás volt főszolgabíró, 1344 K. Tóth Pál volt járási Írnok özvegye, 162 K. Tóth Emma,

az előbb nevezett árvája, 64 K. 80 f. Boda Aladár volt járási írnok özvegye, 160 K. Boda Jolán, az előbb nevezett árvája, 32 K. Szabó Károly volt árvaszéki irattárnok, 812 K. Gerenday Lajos volt főszolgabíró, 1248 K. Lauschmann Ferencz volt vármegyei iktató, 840 K. Sass István volt főorvos özvegye, 460 K. Lengyel László volt árvaszéki kiadó özvegye, 378 K. Lengyel Szeréna, az előbb nevezett árvája, 75 K 60 f. Ágoston Károly volt főszámvevő, 880 K. Guzmits Zsigmond volt főle- véltárnok özvegye, 633 K. 60 f. Orosz Endre volt főszolgabíró, 1400 K. Forrai Mihály vármegyei állatorvos özvegye, 160 K. Forrai Aranka, Aladár, Lajos, István és Béla neveltetési pótléka, 160 K. Herner József volt kapuőr, 160 korona. Győrífy János volt írnok özvegye, 444 K. Győrífy Laura nevelési pótléka 76 K. 80 f. Győrífy János nevelési pótléka 76 K. 80 f. Korbuly Sándor volt járásorvos özvegye, 284 K. 16 f. Szeifl Lipót volt utmester özvegye, 384 K. Löwy Mór volt járásorvos özvegye, 161 K. 28 f. özv. Kelemen Kálmánné volt Írnok özvegye, 336 K. Kelemen Gizella nevelési pótléka 67 K. 20 f. Kelemen Ilona, nevelési ! pótléka 67 K. 20 f özv. Fonyó Lászlóné volt fő- ; szolgabiró özvegye, 924 K. Br. Rudnyánszky István volt szolgabiró, 792 K. özv. Muttnyánszky : Alajosné, volt járási írnok özvegye, 250 K. Muttnyánszky Anna, 50 K. Muttnyánszky Sarolta 50 | Muttnyánszky M. Honora 50 K. özv. Kövesdi Jó- zsefné, volt t. legény özvegye, 48 K. Kövesdi Gizella, nevelési pótléka 9 K. 60 f. Kövesdi Ida, 9 K. 60 f. Rozmanits Mária, Rozmanits Kálmán volt | allevéltárnok leánya, nevelési pótléka 300 K Vagyis í az alapnak nyug- és kegydij címén való évi rend- ! szeres megterheltetése az 1900. év végén mutatkozott állapot szerint kitesz összesen 14348 K.

| 64 f. Az 1900. év folyamán az alap tőkéi közül 1 17, 865 korona 80 fillér 4'l2%~0ii kamatozással a szegzárdi takarékpénztárban volt elhelyezve. Az j alap többi tőkéi pedig 64,800 korona földteher- ! mentesitési 4 % arany járadék és 4%-os korona- járadék kötvényekben van elhelyezve.

— A feleség üzlete után járó III. oszt. kere- ! seti adót a iérj terhére kivetni nem lehet. (A m.

I kir. közigazgatási bíróság 5066. számú határozata.)

— Ha megerősített alapszabályokkal bíró

egylet huzamosabb ideig meg nem kezdi tényleges működését, a hatóság az egyletet záros határidő alatti működésre, vagy a feloszlás kimondására utasítja. (A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 1044. számú határozata.)

— Körorvosnak a körzetében fizetett láto- | gatási dijai is III. osztályú kereseti adó alá esnek.

(M. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 5061.

! sz. határozata.)

HÍREK.

— Királyi kihallgatás, ü Felsége május 2-án az általános kihallgatás során elsőnek fogadta Perccel Dezső képviselőházi elnököt; ugyanezen alkalommal fogadta a király gróf Széchenyi Sándor főispán, val. bels. titk. tanácsost és Wosinsky Mór belvárosi apátplebánost, a ki az apáti cim adományozását köszönte* meg a királynak.

Ilyen körülmények között felteszem, hogy az időben Szegzárdon részint törzsökös magyarok, részint közéjük vegyülve szláv fajú, de lehet, hogy már akkor magyar nyelvű népek laktak, kik mindannyian keresztények lévén, temetkezési helyük közös volt.

Adataim tehát a mohácsi vész után való időkből valók.

Ugyanis a világhódító padisahnak kedve kerekedett, hogy Magyarország legnagyobb részét elfoglalja, s azt saját török vitézei közt felossza. Ezek aztán azokat, a kiket a harcok és fosztogatások alatt le nem öltek vagy rabszolgának el nem hurcoltak, búvóhelyeikről előcsalogatták földet mi- velni. A törökök pontosan feljegyeztek az ilyeneknek neveit, mert ezekre a gaz hitetlenekre nagy szükségük volt!

Ilyen feljegyzésekből tudjuk, hogy 1548— 1575-ig terjedő időben Szegzárdon a következő nevű földművelő magyarok laktak :

Ács, Adács, Bakó, Bakos, Babocsai, Borcsi, Boda, Csavar, Csorbái, Csebeli, Csányi, Deli, Di- kán, Ernődi, Fazekas, Garai, Gencsők, Gál, Gozsó, Gyenes, Gálád, Horvát, Huszár, Ilor, Ihász, Kerekes, Karácson, Karai, Kelemen, Karvas, Kelencsei, Körösi, Kun, Kis, Kiüt, Kaszás, Kovács, Lovas, Mészáros, Margit, Marosi, Makó, Móri, Madaras, Nagy, Ohor, Péter, Piros, Pap, Peréni, Páldiák, Rózsa, Sági, Sóki, Soros, Sitók, Sikó, Setei, Somogyi, Szár, Szakái, Szőni, Szabó, Teleki, Tót, Város, Vas, Vida, \ elei, Vása, Varga

Mellesleg mondva ezek közt a nevek közt alig találkozik számba vehető zamatos magyar név, ilyenek; Bakó, Bakos, Csavar. Karvas, Kun, Kilit, Soros, Szár, Szakái, Vas. A többi között van egy tucat tót eredetű, több horvát, aztán korábbi időkből való török eredetű nevek, egyik másik megmondja, hogy honnan való származás, a Kis, Nagy, Szabó, Varga nevüek pedig máraz időben országszerte légió számra szerepeltek.

Vájjon ezek a nevüek mind Szegzárd őslakosai voltak-e, azt bajos megállapítani; köztük többen csakugyan őslakosok voltak; mig mások mint pl.: Babocsai, Barcsi, Csorbái, Csányi, Kelencsei, Körösi, Marosi, Móri, Sági, Sóki, Somogyi, Szőnyi, Velei stb. nyilván megmondják nevükkel, hogy honnan jöttek valamikor Szegzárdra. Mindamellett ezek már igen régen lakhattak itt; a többiekre nézve pedig azt a körülményt kell figyelembe venni, hogy abban az időben igen sok volt a bujdosó s a rejtekekből előjöttek közt számosán egészen más vidékről valók voltak.

A török hódoltság megszűntekor a fentebb elősorolt nevekből a Gál kivételével egyetlen egyet sem találunk s ha a mai Szegzárd lakosai közül valakinek neve a fentebbiek közt előfordulna is, vigasztalódjék, mert nem az ezen időbeli azonos nevűnek ivadéka. Eltűntek ezek Szegzárdról mind, még irmag sem maradt belőlük.

Az 1689—1700-ig terjedő időből már a mai szegzárdi reformátusok őseit találjuk feljegyezve :

Balos, Baronyai, Borsos, Csath, Cseteny (mai Csötönyi) Dobos, Dömötör, Faddi, Fakó, Fodor, Gál, Gombos, Konczos, Kocza, Kompos, Kürti, Ko- zári, Mohai, Madarász. Megyesi, Ranga, Sörös, Szőcs, Székelyi, Szondi (Szundi), Sárközi, Szabó, Török, Tahy, Vörös.

Amint az előbbiek legtöbbje már rég időtől fogva Szegzárd őslakosa volt, úgy a most említettek is igen valószínű, hogy nem a XVII-ik század végével, hanem már jóval előbb jöttek Szegzárdra a régiek helyébe.

1703-ik évben történt összeírás szerint már a fentebbiek közül egynémelyek eltávoztak, többen pedig beköltöztek s Így a Balos, Dobos, Fodor, Gál, Kompos, Kürti, Kozári, Madarász, Megyesi, Mohai, Sárközi, Tahy, Vörös nevüekkel fogyott, ellenben szaporodott Asztalos, Ágoston, Balog, Bor- - bély, Domian, Deák, Ferencz, Fejér, Fülei, Gernye, Horváth, Holczperger, Jakab, Kelemen, Kovács, Ko- csádi, Ki (fing, Korosovics, Kis, Lőrincz, Mathis, Nagy, Posta, Perneszi, Placzakner, Porkoláb, Pribék, Szászi, Sági, Schwarcz, Sükösdi, Semei, Tót,. Takács, Varga nevüekkel.

A kuruc idők alatt úgy látszik szünetelt az összeírás, mert 1712 ig nem találunk semmi feljegyzést sem Szegzárdról. 1712-ben az 1703-ban letelepültek legnagyobb része hiányzik. Lehet, hogy