Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-10 / 6. szám

6. szám. XL évfolyam. Szegzárd, 1901. február 10. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Előfizetési ar 1 Egész évre . . . 12 korona. | Fél évre . . . 6 » ■ Negyed évre . . 3 » ■ Egy szám ára . . 24 fillér. | Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- 1 jj iyatalon kívül elfogad Krammer Yil- E mos könyvkereskedése Szegzárdon. j Felelős szerkesztő és laptulajdonos : 1 iOPO LD KORNÉL Segédszerkesztő : SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékel'en megállapított árszabály szerint számíttatnak. Selyemtenyésztésünk. Bczerédj Pál, selyemtenyésztési minisz­teri meghatalmazott beterjesztette a föld- mivelésügyi miniszterhez Magyarország se­lyemtenyésztéséről és selyemiparáról szóló évi jelentését. A nagy gonddal és alapossággal ösz- szeállitott jelentés szerint az 1899. évben 2200 községben nyolcvanezerén foglalkoz­tak selyemtermeléssel; 1900. évben pedig 2400 községben terjedt el a selyemtenyész­tés és nyolcvannyolcezer termelő család foglalkozott azzal. Eszerint a selyemte­nyésztés úgy elterjedését, mint a selyem­tenyésztők számát tekintve, jelentékenyen emelkedett. 1899. évben 1.244,000 kiló selymet; 1900. évben 1.354,000- kiló sely­met termeltek hazánkban és a selyémter- melésből 1890. évben 3.100,000 koronát, az 1900. évben pedig 3.700,000 koronát; a busz év alatt pedig, a mióta a magyar kormány újonnan szervezte a selyemterme- lést, összesen 43.000,000 koronát kerestek a selyemtermelők, kiknek zöme az ország legszegényebb lakosaiból való. Ezen busz év alatt legtöbbet kerestek Bács-Bodrog vármegye termelői, körülbelül 10 millió ko­ronát; utána következik Torontábnegye 3.900,000 koronával; Temesm. 3.700,000 koronával; Tolnamegye 1.700,000 koroná­val és Krassó-Szörénymegye 1.500,000 ko­ronával. S ezt az eredményt, ennek a köz­nép jóléte emelésére oly nagy jelentőség­gel bitó kereseti ágnak alapfektetését jó­formán az állam minden megterhelése nél­kül értük el; mert a legközelebb már tel­jesen meg fogja téríteni a felügyelőség azokat az előlegeket, melyeket az állam- kincstártól a selyemtenyésztés előmozdítá­sának céljaira a kedvezőtlen évek alatt igénybe vett. A legszegényebb néposztályra valósá­gos áldásként jelentkező selyemtenyésztés fejlesztése és jövőjének biztosítása attól függ, hogy a termelőknek elégséges szederfa álljon rendelkezésükre. Minél több szederfa ültetése tehát a főfeladat; de egyúttal gondoskodni kell arról is, hogy a kiültetett szederfák meg is maradjanak. E célból a miniszteri meghatalmazott a vármegyékhez fordul s ezeket a legme­legebb hangon kéri arra, hogy a selyem­tenyésztés támogatása érdekében a köz­utak széleit, valamint a közterületeket, ha nem is egészen, de legalább nagy részben szederfákkal ültessék be és azokra az ed­diginél nagyobb gondat fordítsanak, hogy ezek a fák meg is maradjanak. Egyedül az elégséges szederfa állománytól függvén a selyemtenyésztés jövője, úgy annak sorsa a vármegyék kezébeMvan letéve. A selyemtenyésztés történetében neve­zetes eseménynek mondható, hogy Győrött felállították a negyedik állami selyemgyárat. Ezt a győri gyárat, miként a pancsovait és újvidékit, elsőrangú külföldi cégnek ad­ták bérbe. A tolnai gyárat azonban az intézet a saját kezelésében tartja meg a szükséges gyári személyzet kiképzése végett. Az érdekes és tanulságos jelentés vé­gén különösen kiemeli Darányi Ignác föld- mivelésügyi miniszternek érdemeit, ki a selyemtenyésztést mindig igen melegen fel­karolta és támogatta; az 1895— 97-iki vál­ságos éveken szerencsésen átsegítette. Leg­újabban pedig oly célszerű intézkedést tett, hogy attól a legszebb eredmény várható. Ugyanis Darányi miniszter elrendelte, hogy az állami erdészeti hivatalok évenkint nagy­mennyiségű, milliókra .itfyo szederfacsemetét bocsátanak a selyemtenyésztők rendelkezé- j sére, tndva azt, miként az egész selyem­tenyésztés attól függ, hogy legyen elég szederfa. Vármegyénk a selyemtenyésztés terén egyik úttörő volt az országban, mert már a IS. század második felében teljes buzga­lommal igyekezett meghonosítani a szegény nép helyzetének javítására szolgáló selyem­tenyésztést ; megyénket tehát már hagyo­mány is köti ezen hasznos iparág meg­honosításához. Mióta pedig fíeserédj Pál vette kezébe ezen nagyjelentőségű ügyet, azóta olyan szép virágzásnak örvend nálunk a selyem­tenyésztés, hogy e téren negyedik helyen áll vármegyénk. A szederfatenyésztés érdekében is év­tizedekkel ezelőtt hozott már üdvös határo­zatokat, hogy a selyemtermelőknek meg­adja a módot ezen iparág hasznot hajtó gyakorlásához; egyik legelső volt várme­gyénk, ki a faiskolákra vonatkozó szabály­rendeletet megalkotta. A selyemtenyésztés fejlődésével és el­terjedésével azonban az eddigi intézkedések nem elégségesek, mert a szederfahiány vármegyénk területén is gyakran érezhetővé válik ; szükségesnek mutatkozik tehát a sze­gény nép jólétének emelése érdekében, hogy vármegyénk a szederfák ültetése céljából eddig elrendelt üdvös intézkedéseit ezentúl is hathatós mérvben folytassa és kiterjessze, mert a selyemtenyészi;és gyakorlását csak úgy biztosíthatjuk s csak akkor verhet vég­leges és biztos gyökeret nálunk: ha a köz­utakat, köztereket még több szederfával ültetjük be, mert már gróf Széchenyi István, a selyemtenyésztés egyik úttörője és elő- harcosa még a negyvenes években kinyil­vánította a Selyemről <' irt nevezetes bro- chure-jében, hogy: »legyen elég szederfa és meglesz a selyem tenyésztés is!« Vármegyénk közjólétének érdekében te­hát a miniszteri meghatalmazott figyelmez­tetését meg kell szívlelnünk, s a szederfák ültetését megkettőzött szorgalommal foly­tatnunk kell, hogy a selyemtenyésztés meg­gyökereztetésének előföltétele biztosítva le­gyen. VÁRMEGYE. Rendkívüli közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. évi február hó 13-án d. e. 10 órakor a vármegyei székház gyűlésiemében Gróf Széchenyi Sándor fő­ispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tart; az állandó választmány ülése pedig folyó évi feb­ruár hó J2-én délelőtt S Órakor a közoktatási bi­zottság gyüléstermében fog megnyittatni. A gyűlés tárgysorozatából fölemlitjük a kö­vetkezőket: Belügyminiszteri rendelet, az elhalt tisztviselők és más alkalmazottak után igénybe I vehető temetési járulékról alkotandó szabályrende- ; letre vonatkozólag. Vallás- és közoktatásügyi mi- j niszteri leirat, »Tolnavármegye magyarositási, ille- \ tőleg közművelődési alapítványán-ról alkotott »ala- j pitó-levél«-re vonatkozólag. Kereskedelemügyi mi- I niszteri rendelet a közúti alap terhére felveendő í kölcsön tárgyában, múlt évi 355. szám alatt ho­zott közgyűlési határozatra vonatkozólag. Kereske- i delemügyi miniszteri rendelet a törvényhatósági közutak műszaki megvizsgálása és a paks-német- keéri törvényhatósági közút kezdőszakaszának a törvényhatósági közúti hálózatból való kihagyása tárgyában. A közigazgatási szakosztály előterjesz­tése, a bérkocsi iparról szóló szabályrendeletre vo­natkozólag. A közigazgatási szakosztá'y előterjesz­tése a kéményseprési iparról alkotott vármegyei szabályrendelet módosítására vonatkozólag. Sza­bolcs és Szeben vármegye körlevele. Vörösmarty szoborbizottság megkeresése, anyagi támogatás iránt. »Bölcsészethallgatók segítő-egyesületének« megkeresése, anyagi támogatás iránt. Alispáni je­lentés Tiborcz Péter volt utkaparó temetési költ­ségeinek megtérítése tárgyában. A Felső-Iregh ha­tárán átvonuló »Somi« útnak a községi közleke­dési utak sorába való felvétele és Zavisits Milos fordító tiszteletdijának utólagos havi részletekben való folyósítására vonatkozólag. Ár vaszéki előter­jesztések. Tiszti ügyészi vélemények különféle köz­ségi ügyekben; többek között Szegzárd község képviselő-testületének villamos ^világítás beveze- bevezetése tárgyában hozott határozatára vonat­kozólag. — A vármegyei muzeum-bizottság folyó hó 11-én délután 4 órakor a közigazgatási bizottság üléstermében Wosinsky Mór elnöklete alatt ülést tart, melynek tárgya: 1. az uj muzeum berende­zésére vonatkozó határozat. 2. az 1899. és 1900. évi államsegély felhasználására vonatkozó kimuta­tás beterjesztése. 3. kormány segély kérése az 1901- dik évre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom