Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-03 / 44. szám
4. Melléklendő-. 1). A honvéd születési anyakönyvi kivonata; 2). A honvéd igazolvány és 3). Az illetékes főszolgabiróság által hitelesitett erkölcsi bizonyítvány. A kérvény és annak felszereléséhez szükséges okmányok és közokiratok bélyegmentesek. Azok a honvédek, kik a honvédegylet törzskönyvében, mint igazolt honvédek elő nem fordulnak: jövőben is igazolhatók, ha az igazolást kérő honvéd — két már nyugdíjazott, vagy kétségen kívül igazolt s vele szolgált bajtárssal, az illetékes főszolgabiróság előtt megjelenik és az ott felveendő jegyzőkönyvben, a két honvéd mint tanú, eskü alatt bizonyítja az igazolást kérő 48-as honvéd — honvéd minőségét és viselt rangját. — A jegyzőkönyv alapján az illető honvéd egylet elnöksége kiadja a — törzskönyv számmal ellátandó honvéd igazolványt. Az igazolás kétségtelenné tételéhez felhozható : esetleg meglevő kinevezési okmány, útlevél, szabadságlevél, az osztrák katonai hatóságoktól a honvédnek a legyverletétel és később a további katonai szolgálatra képteleneknek a sorozások alkalmával kiadott igazolvány, a besorozott honvédekre nézve az illetékes ezredeknél rólok törzskönyi lap — a mennyiben honvéd voltuk ebben ki van tüntetve. Hollós Alajos. SZÍNHÁZ. Az Uránia színház vidéki osztálya 2 fényesen sikerült előadásban »Spanyolország« és a »Tánc«, cimü darabokban mutatta be nálunk, hogy mennyire haladt már a művészet és tudomány. Várakozásunkat felülmúlták azok a tiszta, természethű képek, melyek elénk varázsolták, majd Andalúzia természeti szépségeit és a mór építészet remekeit, az ezeregy éj meséibe illő palotákat, majd pedig Terpsichore művészetét, a táncnak fejlődését, melynek hazája majd a régi Görögország, majd a mesés kelet, majd a rococo világ, végül pedig a mi szép hazánk lett. Nagy művészet tárult fel előttünk azon a fehér vásznon, melyre a kitünően működő gép segélyével, rávetitették a remek tájakat és a Rafael ecsete alá illő eszményi szép táncoló alakokat. Ezen képeket felolvasás kisérte. A szöveg Pékár Gyula ragyogó, ékes tollát dicséri. De dicséretet érdemel a társulat felolvasója, Hajnal ur is, kinek szép orgánuma érthetővé és kellemessé tette a felolvasást. A Kern Aurél által irt zenekiséretet a vidéki osztály igazgatója játszotta igen művésziesen. Az előadás rendezését Krammer Vilmos vette át, kinek e téren való jártassága és tapintata most is teljes elismerést nyert. így méltatlan és igaztalan volt az a megtámadás, hogy a »jegykiadó — mint a »Tolnamegyei Közlöny« irta — vonakodott 80 filléres jegyet kiadni.« Ez igaztalan állítás. Nagyon természetes, hogyha 40 állóhely jegyet kap, nem adhat el többet. Igaz, hogy a székek kissé hátrább voltak tolva és kevesebb állóhely maradt, de ez nem a rendezőt terhel'. VIDÉK. — A pécsi püspöki jogakadém'a polgársága 1901. évi november hó 13-án a »Nagy Vigadó« összes termeiben a jogakadémiai olvasókör javára zártkörű tánczestélyt rendez, kezdete este 9 órakor Belépőjegy szernélyenkint 3 kor., családjegy 3 tagnak 7 kor., többnek 10 kor., mely az estély napján a rendendezőség irodájában (Lyceum II. em.) előre, vagy este a pénztárnál válthatók. Felülfize- téseket köszönettel vészük. Rendező bizottság : Piatsek Zoltán elnök, Tolvéih János alelnök, Mül- lherr Alajos pénztáros, Baranyai Béla főjegyző, Kanny .Andor czigányvajda, Szuly Jenő ellenőr, Andretzky József, Antoni Miklós, Balta Béla, Böhm Jenő, Brattanich Virgil, Büchler Dezső, Czvetkovits Ferencz, F*y Andor, Fenyő István, Gaal Lajos, Glád Jenő, Glass Mór, Gebhardt József, Gokler Gyula, Heberman Antal, Henfner Lajos, Holies Endre, Imre Jenő, Kálmán Géza, Kereky Mihály, Kinnech Győző, Kis József, Kossák János, Külley János, László Emil, Leitner Nándor, Lengvári Ferencz, Lerch Rihard, Malmosi Mihály, Marossy Zoltán, Mányoky Ödön, Metz József, Moócs Sándor, Módly László, Mussong Nándor, Némethy József, Neuberg József, Nicsovics Vazul, Nürnberger Géza, Orf Győző, Papp Károly, Pausz Jenő, Piatsek Emil, Polgár László, Rihmer János Rihmer Oszkár, Ru- vald Ferencz, Schaurek Rafael, Schmidt Boldizsár, Schwarz Gábor id., Schwarz Gábor iíj., Sey Ernő, Sey Pongrácz, Soós Nándor, Spitzer Pál, Stein Andor, Szmrekár Brankó, Szűcs József, Tóth Dezső, Tripammer Jenő, Weigchardt Rezső, Viesner Raj- már Zalai László. TOLNA VÁRMEGYE. A némedii posztócipö-gyár. Vettük a következő sorokat : Tekintetes Szerkesztő Úr! Az a figyelem, a melylyel közleményeimet becses lapjában mindig közzétenni szives volt és a melyet becses lapja a vármegye közügyei iránt tanúsít : késztet ismét arra, hogy különleges iparunk fejleményeiről ezúttal is röviden beszámoljak. A »Tolnavármegyei 1900. évi 36 ik számában megjelent közlemény jelezte, hogy a Némedii poszíócip'ö készítő ipartelep vezetője a pécsi kereskedelmi és iparkamarához egy memorandumot adott be, a melyben egy »Keats Nr. 4« nevű talpvarró gép beszerzését illetve adományozását kéri, hogy az iparkészitmény csinosságában és használhatóságában nyerjen. Ezen beadványunknak igen fényes sikere lett, a mit bizonyít a következő egész terjedelemben közölt felhívás is. Magy. kir. Technológiai iparmuzeum. Budapest, 1901. junius 13-án ad 147/901. A Tolna-Némedi posztócipő-készitő egyesületnek Tolna Némedi. Hivatkozással a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 1901. évi május 31-én kelt 56776. számú rendeletére, értesítjük, hogy a már engedélyezett talpvarró gépen kívül a nagyméltóságu miniszter ur még: 1 drb Keats-féle hasitó gépet, 1 drb talpvágó gépet, 17 drb kivágó kést engedélyezett azon feltétel alatt, mint előbbi esetben is, ha a gépeket legalább is három évig üzemben tartják, mely idő elteltével azok tulajdonukba mennek át, mig ellenesetben önöktől azok vissza fognak vétetni és ezen feltételeket kötelező nyilatkozatban magukra nézve elfogadják. A kötelező nyilatkozat vétele után a gépeket megrendeljük ; a 17 drb kivágó késhez való mintákat szíveskedjenek beküldeni. Tisztelettel Taborszky, igazgató. A felhívásban kívánt nyilatkozat beküldetvén, a kézierőre berendezett gépek Hamburgból az j iparmuzeum számlájára megérkeztek. Miután ezen gépek gyártása és kezelése ha- j zánkban ismeretlen, egy gépkezelő jött Hamburg- j ból, a ki két munkásunkat a kezelésre kitanitott, 1 úgy hogy a gépek jelenleg üzemben vannak. A gépek körülbelül 4000 korona értéket i képviselnek. S mindezt az iparfejlesztési politika megte- i remtőjének köszönhetjük ! Nincs hazánkban vármegye, a honnan naponkint megrendelés ne jönne; havonkint felad az ipartelep az itteni postahivatalnál 3—400 drb csomagot ; a nagyobb csomagok vasúton szállíttatnak, sőt Somogy, Baranya, Veszprém megyékbe a megrendelt áruk kocsin szállíttatnak. Legtöbb megrendelés és igy legtöbb csomag Szlavóniába megy, legkevesebb Budapestre. Nem számítva azt a jövedelmet, mit csecsemő korát élő ipartelepünk a posta és vasútnak hajt, nagyjelentőségű lett községi életünkben is. Ugyanis a nagymérvű csomagfeladások miatt a községi elöljáróság kérvényére a pécsi posta- és távirdaigazgatóság pártolása mellett feltételes vasúti megállóhelyünk, feltétlen vasúti megálló- helylyé lett; a pinczehelyi postahivatalhoz járt kocsiposta beszüntettetett, és e helyett a posta a némedii vasúti megállóhelyen adatik fel és le, igy minden személyvonat feltétlenül megáll, a minek következtében naponkint háromszor kapunk postát. A munkásviszonyok illetve a munkás kereslet szempontjából pedig valóságos áldás ezen ipartelep létezése. Némedi, 1901. október 29-én. Oravszky László, közs. jegyző. TÖRVÉNYKEZÉS. — Illetékügyekben a felek az értékbevallás elmulasztása miatt nem bírságolhatok. (A m. kir. közig, bíróság 5540/898. sz. határozata.) — Az örökösödési bizonyítvány kiadása tárgyában beadott kérvényhez csatolandó hitelesitett telekkönyvi kivonatok bélyegkötelesek. (A m. kir. igazságügy miniszter 1901. évi 21164. sz. rendelete.) — Az acetylén-robbaná8 epilógusa. A szeg- zárdi emlékezetes acetylén-robbanás epilógusa múlt csütörtökön játszódott le a szegzárdi kir. törvényj szék — főtárgyalási termében. A kir. ügyészség j Halász Imre szolga és Haspel József vendég'ő» ellen emelt vádat a miatt, hogy az acetylén fel- : robbant, és sebesülések történtek. Egy évvel a I robbanás előtt, mint a vádirat mondja, egy szakértő megvizsgálta a kazánokat, és ázt találta, hogy azokat nem a legnagyobb rendben kezelték. — úgy Halász mint Haspel határozottan állították, hogy égő gyufát, vagy gyertyát migukkal nem vittek, sem ott ki nem gyújtottak. Azt állítják, hogy a robbanás olykép keletkezett, hogy a rossz szerkezetű tartályokból a fölösleg kiömlött, és a szomszéd helyiségbe jutván, lángot fogott. A biró- ság a robbanás mikéntjére és körülményeire Tóth Henrik mérnököt és Staun István épitő-mestert mint szakértőket hallgatta ki. A szakértők és tanuk vallomásából a kir. törvényszék azt állapította meg, hogy a robbanás okozásában Haspel József és Halász Imre nem bűnösök, épen azért őket a vád’ és következményei alól felmentette. közgazdaság” — A szénkéneg megrendelése ügyében a m. kir. fóldmivelésügyi minisztérium a következő rendeletet intézte a vármegyéhez : Az idei őszi szénkéneg forgalom dolgában a következőkről értesítem a szénkéneg raktárt. — A szénkénegraktárak az őszi szükségletet tartoznak az 1897. deczember hó 17-én 73781. sz. alatt kelt rendeletem értelmében legkésőbb május hó 5-i g bejelenteni. — A raktárak legnagyobb része ezen határidőt nem tartotta be, hanem csak később jelentette be szükségletét s azt is csak többszöri felhivásomra. A folyó évben a bejelentéfi határidő elteltével vártam még 3 hétig s azután tettem csak számítást, hogy mennyi a bejelentett őszi szükséglet, mennyit képes annak fedezésére a zalatnai | gyár szállítani s mennyit lesznek kénytelen küiföld- j ről beszerezni. Az összes bejelentett őszi szükséglet ekkor 242 elegysulyu vasúti kocsirakomány, vagyis kerekszámban 18000 métermázsa szénkéneg volt. Minthogy a zalatnai gyár ezt az egész meny- nyiséget nem volt képes a kellő időre biztosítani, a Zalatnáról fedezendő rész mennyiséget külföldről rendeltem meg. Számítva arra, hogy a raktárnak a bejelentett szükségleten felül még lesz szükségük szénkénegre, külföldről a bejelentett szükségleten felül, tehát tartalékul még 43 vasúti kocsirakományt rendeltem meg. — Ezenkívül minden intézkedést megtettem, hogy a raktárnak szükséglete kielégit- tessék. Rendeltem 6000 uj szénkéneg hordót csak azért, hogy a zalatnai gyár a szénkéneggyártást és szállítást minden fennakadás nélkül szakadatlanul folytathassa. A raktárak legtöbbje azonban nem érte be azzal a mennyiséggel, a melyet őszi szükségletül bejelentett, hanem utólagosan és rendszerint már a gyéritési időszak elérkeztével jelentett be még jelentékeny pótszükségletet oly mennyiségekben, amelyek a számításba vett és biztosított őszi szükségletet és tartalékot tetemesen tulhalad- j ták. Oly szénkéneggyár, a melyben szénkéneg na- | gyobb mennyiségben (péld. 50 — 60 kocsirakomány- nyal) minden pillanatban készen kapható, külföldön sincs legfeljebb a marseillei gyár az, amely némileg jelentékenyebb készletet raktáron tart. Marseil- leből azonban a szénkéneg nagy távolság s a szállítási nehézségek miatt a legjobb esetben is csak 7—8 hét múlva kerülhet a raktárba. így nagyon természetes, hogy a pótlólag, vagy csak a gyéritési időszak elérkeztével bejelentett szükségleti I többleteknek idejére való beszerzése és megérke- í zése alig lehetséges. Mind a mellett megteszek j minden intézkedést ez irányban is s első sorban ! felszólitottam a zalatnai szénkéneggyárat, hogy a gyártást és szállítást a legnagyobb mértékben foly- ■ J tassa, amit az, üzemének terjedelme által megszabott határok közt, teljesít is. — Ami szénkéneg más közeli gyárakban kapható, azt részint már megszereztem és szakadatlanul intézkedem, hogy amit még csak lehetséges, beszerezzem. — Ennek daczára megtörténhetik, hogy a szükségelt teljes mennyiség a kellő időre nem lesz a raktárakba szállítható. Ez esetre az illető szőlőbirtokosok, akik szénkéneghez az őszön már nem juthatnának, halasszák a gyérítést a jövő tavaszra. A most jelentkező nehézségek újabban is igazolják, mennyire szükséges az, hogy a szőlőbirtokosok tavaszi, vagy őszi szénkénegszükségletüket a magállapitott határidőig (a tavaszi szükségletre nézve a megelőző évi deczember 1-ig, az őszi szükségletre nézve pedig az illető május hó 1-ig) az illetékes rakrárnál pontosan jelentsék és fel is hívom a szénekratárt, hasson oda, hogy ez jövőre mégis történjék. Adja tudtára jelen leiratom tartalmát a szőlőbirtokosoknak és hogy a szénkéneg szállítás a lehetőségig előmozditassék, a felektől visszaérkező üres hordó- , kát ne tartsa raktáron, hanem a kincstári hordókat szállítsa el mindig haladék nélkül Zalatnára. — Budapest, 1901. októben hó 21-én.—A miniszter megbízásából; Dobokay Lajos, s. k. _____________________19Ó1. november 3.
