Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-10 / 10. szám

TOLNA VÁRMEGYE. 1901. március 3. nál; ezeket csak úgy lehet elhallgattatni, ha erős kézzel belenyúlunk a bajokba s intézményekkel hol állam és társadalom kezet fogva, kell hogy működjék — segí­tünk és cselekszünk. Az egészségtelen lakásviszonyok, a hiá­nyos táplálkozás, népünk elszomorító sze­génysége csak kész talaját nyújtják a hiá­nyos közegészségügyi intézkedések miatt terjedő kóroknak és betegségeknek. Es ha elismeréssel látjuk is azokat a kormányin­tézkedéseket, melyek a gazdaságoknál mű­ködő cselédek lakásviszonyainak rendezésé­vel, a betegápolás országossá tételével, a lelencházak és egyéb humanitárius intéze­tek létesítésével egy újabb aerát látszanak jelezni közegészségügyünk rendezésében és modernné tételében, — a mi meggyőződé­sünk mégis csak az, hogy mig az állam az emóe régészégiigy államosításával is gyökerébe nem nyúl a bajoknak, addig a statisztika fennidézett adatait elhallgattatni nem le­szünk képesek soha. VÁRMEGYE. — A központi választmány az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének 1902. évi leendő kiigazításával megbízandó küldöttségek megalakí­tása végett március 12-én d. e. 10 órakor Döry Pál alispán elnöklete alatt ülést tart. — Közigazgatási hatóságok kártérítési kér­désekben csak akkor határozhatnak, ha ezen igény kihágási eljárás folyamán támasztatik. Hi a kihá­gás miatt panasz nem emeltetik, a kártérítési igény csak kirói utón érvényesithető. (A m. kir. keres­kedelemügyi miniszter 1900. évi 71,253. számú határozata) — A községi elöljáró ellen indított fegyelmi eljáiásnak marasztaló véghatározat keletkezte előtt történt beszüntetése esetére a felfüggesztés alatt visszatartott fizetés-hányad az elöljárónak kiszol­gáltatandó. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1900 évi 1724. számú határozata.) — A ki épületének lebontását hozzá nem értő napszámosokkal végezteti, büntetendő cselek­ményt nem követ ei. (M. kir. belügyminiszter 1900. évi 986 számú határozata.) — Kiskorúak részére hagyományozott rész­vények jövedelme ezek tanitási költségeinek fede­zésére a szülők vagyontalansága esetén még ak­kor is felhasználható, ha végrendeletileg az a ki­kötés történt, hogy a jövödelem a kiskorúak nagy­korúságáig azok javára tőkésittessék. (A m. kir. belügyminiszter 1900. évi. 125,496. sz. határozata.) 2. Meleg, rekkenő őszi nap volt. Egyszerre nagy porfelhő támad Szabaton felől. Megrémül a nép. Jönnek a horvátok 1 Mit csináljunk ? — tana­kodtak az otthon maradt asszonyok és aggastyá­nok. Minden fegyverfogható ember Ozorán van: bíró, jegyző, elöljáróság s nincs itthon más tanács­adó, mint az öreg Knarr Sámuel ev. pap és an­nak fiatal daliás káplánja Ritter István. Ezeknek otthon kellett maradni a nép akarata folytán, falu­őrzőknek. Most a megrémült néptömeg megrohanta az evangélikus paplakot. — Tisztelendő Uraimék! itt az ellenség. Jön­nek a horvátok Szabaton felől. Menjünk kegyelmet kérni. A református pap nem jöhet, mert az fekvő beteg. Jöjjenek kegyelmetek. Ha nem lesz kegye­lem-kérés : felpörzsölik a falunkat. Jöjjön nagytisz- teletü uram azonnal. Az öreg Knarr Sámuel hátravetette magát nagy támlás székjében s légyverőjével nagyot vágva egy óppen keze ügyébe került őszi légyre, szólt: Nem megyek az öregapátoknak sem. Nincs az a nagy hatalom, a mely engem Jellasits elébe kivigjen. Ha kell, meghalok, de ki nem mozdulok ! Most aztán egész erőszakkal ment neki a köz­vélemény a fiatal Ritter Istvánnak, annak a ké­sőbbi hires gyönki papnak, országosan ismert Írónak. HÍREK. — Villamosvilágitás Szegzárdon. A város villamosvilágitása ügyében a Siemens és Halske budapesti részvénytársasággal kötött szerződés jogerőssé válván, a társu­lat ügyvezető mérnöke a napokban lejött Szegzárdra s a villamfejlesztó épület elhe- : lyezése érdekében megtette a szükséges lépéseket. A hét folyamán megnyitja Szeg­zárdon a társulat műszaki irodáját, ahol a ! villamosvilágitás bevezetésére vonatkozólag teljes felvilágosítást nyújtanak az érdeklő­dőknek s a bejelentéseket elfogadják. Ugyan­itt teljes felszerelést is rendeznek be lám­pák, csillárok, égők s egyéb világitó kel­lékekből. A társulat évi általányösszegben is elfogadja a világítást, vagy pedig a fo­gyasztást feltüntető óra szerint. A szerző- I dés szerint 6 hónap alatt tartozik a cég a munkálatait befejezni. Ez a 6 hó Kisasz- szony-napján jár le; ekkor tehát mái fel- j tétlenül villamos lámpák világítják meg Szeg- j zárd utcáit. — Bíróság köréből. Dr. Pesthy Pál szeg- zárdi kir. járásbirósághoz áthelyezett albiró uj ál­lását március 5-én foglalta el. — Kinevezés. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Bonts Aladár mezőkövesdi lakos, végzett joghall­gatót a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe díjas jog­i gyakornokká nevezte ki. — Államsegély. A tolnai községi kisdedóvó és állandó menedékház szükségleteinek fedezésére — az 1900 —1901. tanévre — 8oo korona ál­lamsegélyt utalványozott a miniszter. — A pécsi egyházmegyéből. Uray Ata.Ia es­peres-plébánost csütörtökön reggel 7 órakor szen­telt föl apáttá házi kápolnájában a pécsi püspök. — Sandrik Mihály, Szent-Ferencrendi szerzetest a megyés püspök ideiglenesen fölvette a pécsi egyházmegyébe és Dolnji-Miholjácra küldötte segéd­lelkésznek. — Halvacsora. A szegzárdi kaszinó szokásos halvacsoráját folyó hó 23-án fogja megtartani. Elő lehet jegyezni a kaszinó helyiségében kitett ivén. — Biróválasztások Ginder György várdombi biró leköszönvén, ezen állásra Klein János közgyám s ennek helyére pedig Glück Márton választa­tott meg. — A Majos községben Reise György elhalálozása folytán megüresedett II. birói állásra Rausch Henrik eddigi esküdt, ennek helyére pe­dig Musch János választatott meg. — Adakozások a szegzárdi népkonyhára. A szegzárdi népkonyhára adakoztak: Pleszky An­tal Simongát 10 korona, Máthis Kálmán Szegzárd 10 korona. Ezen kegyes adományokat számos sze­gényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Szeg­[ zárd, 1901. márczius hó 1-én. Bezerédj Pál s. k. — Um Gottes-Willen ! Xe engedjen bennün­ket elveszni ! Mi sem akartuk, hogy elveszszék a tisztelendő káplán ur ! Azért nem eresztettük Ozo- rára. Vegye fel a reverendát! Jöjjön velünk ke­gyelmet kérni az ellenségtől! Ritter hajthatatlan maradt. — Én az ellenség elé kegyelmet kérni! Még l pedig reverendában ! Soha sem ! Azonban a siró-rivó asszonyok annyira körül­vették, hogy engedett. Levetette a fekete ruháját, fölvette a nyári porköpenyét s egy pálcával kezé­ben igy szólt: — Nohát, az áldóját! Menjünk az ellenség elébe kegyelmet kérni. Látszik, hogy Gyönk java Ozorán van, itthon pedig csak két férfi van: az öreg principálisom meg én, a többi mind anyám­asszony katonája. És ment Ritter István egy porköpönyegben, egy nádpálcával a deputáció élén az ellenség elé. .................A porfelhő mindig nagyobb, már egészeu ellepi a téglavetőt, a deputáció remeg, — Ritter nagyot nevet. * * * Az az ellenség pedig nem volt más, mint te­kintetes Vizsolyé János ur gyönki földbirtokos Sza- batonból hazatérő birka-nyája. — Az verte fel a I porfelleget. Ilyenek voltak a gyönki horvátok. — Aszfaltjárdák ^zegzárdon. Folyó hó 4-én járt le a Széchenyi-utcai gyalog­járók aszfaltozására kiirt pályázat határ­ideje, melyre 5 vállalkozó tett ajánlatot. Legelőnyösebb volt a Koltai Mátyás titkár által képviselt > Hazai Aszfaltipar Részvény- társaságc ajánlata, melylyel a képviselő- testület megköti a szerződést, úgy, hogy a munkálatok az enyhébb idő beálltával megkezdhetők legyenek. A vár-utcai ház- tulajdonosok — kettő kivételével — a múlt héten együttes kérvényt nyújtottak be a képviselő-testülethez, hogy a házaik előtti gyalogjárókat a Széchenyi-utcaival együtt szintén aszfaltoztassa ki a város s igy a folyó évben ez az útszakasz is aszfalttal fog elláttatni. A vár-utca északi részén levő gyalogjáró keramittal van burkolva; ez továbbra is megmarad, csak még a polgári iskola előtti járda fog keramitburkolattal elláttatni. Ajánlatos volna ezúttal a város­háza és plébánia előtti gyalogjáró aszfalto­zását is elrendelni, hogy egyidejűleg megkezd­hessék az átalakítási munkálatokat; és helyes volna, ha az államépitészeti hivatal, a ter­vezett kőburkolattal való kísérletezés helyett legalább a várost átszelő, körülbelül 3 kilo­méternyi állami utón szintén aszfaltirozást hozna javaslatba, mert a szóban forgó kőburkolat megvalósítása, úgy látszik, szá­mos akadályba ütközik és hosszú időt ve- end igénybe. — Esküvő. Folyó hó 4-én délelőtt 11 óra­kor vezette oltárhoz Téry Edithet, Téry Imre leányát Szerdahelyi László honvédszázados, had­bíró. a hőgyészi rom. kath. templomban. Nászna­gyok voltak a menyasszony részéről: Dr. Téry Ödön kir. egészségügyi felügyelő ; a vőlegény ré­széről Kirmes Antal főjegyző. Nyoszoló párok: Téry Irénke és Téry Aurél; Téry Érzsike és Téry Tivadar. — A selyemtenyésztés érdekében. A földmi- velési miniszter elrendelte, hogy a kincstári erdő­igazgatóságok eperfatermelő-iskolákat rendezzenek be, melyek termeléséből még e hó folyamán nyolc millió darabot osztassanak ki. — Tanítói kinevezés. A tüske-pusztai (dom­bóvári plébánia) r. kath. iskola tanítójává a püs­pöki hatóság kinevezte Kutalik István hörnyéki tanítót. — A szegzárdi r. k. iskolaszék választása holnap történik meg. A szavazás reggeli 8 órá­tól d. u. 4 óráig tart. A mi kezünkbe is került egy liszta a következő nevekkel; D'óry Pál, Dr. Kramolin Emil, Orffy Lajos, Dr. Haidekker Béla, Dr. Hirling Ádám, Kiss Károly, Dr. Steiner Lajos, Mehrwerth Ferencz, Kunczer János, Grószbauer Fe­renc, Nagy György Hangonyi, Fergel Mihály Pukk, Vesztergombi Antal, Steiner József Markvart és Ujj János. Újvárosi: Főglein János, Ditrich Ferencz, Mé­száros Károly, Nyéki István, Sipos Márton és Do- roghi István Orbán. — Gyászhir. Őszinte részvéttel vettük a gyászhirt, hogy id. Perczel Miklós nyug. főispánt Perczel Dezső képviselőházi elnök nagybátyját, súlyos veszteség érte. Neje s?ül. Latinövits Hermi­na úrnő hosszabb betegség után, Baján jobb létre szenderült. A halál hire igaz sajnálkozást keltett mindenütt és a részvét számos tanujele kereste fel az agg főispánt, ki az elhunyt úrnőben mozgalmas éleiének hűséges osztályosát, mindvégig szerető támaszát vesztette, ki nemcsak élete alkonyát ara­nyozta be szeretetet és jóságot sugárzó lényével, de vele érző, vele szendvedő kísérője volt a sza­badságharcban és az 1851-ben keköve kezett emig­ráció alatt elszenvedett bántalmaknak. A mélyen sújtott férj a következő gyászjelentést bocsájtotta ki : Id. bonyhádi Perczel Miklós, Baranya megye és Pécs városnak nyug. főispánja, a nagy rokon­ság nevében is mély fájdalommal jelenti, hogy pá­ratlan hűséges, önfeláldozó hitvese: id. bonyhádi Perczel Miklósné sz. borsodi Latinövits Hermin élete 83-ik, boldog házasságának 54-ik évében, hosszas betegség és a halotti szentség ájtatos felvétele után, e hó 2-án reggel 8 órakor elhunyt. A boldogultnak drága tetemei e hó 4-én d. u. 4‘/2 órakor fognak a bajai szt. Rókus-sirkertben lévő családi sírbolt­ba örök nyugalomra helyeztetni; az engesztelő szt. mise e hó 5-én délelőtt 9 órakor fog a plébánia templomban az Urnák betmutattatni. Baján, 1901. március hó 2-án. Engedje Isten, követhessem mie'őbb! — Névmagyarosítások. Kiskorú Kohn Dávid döbröközi lakos vezetéknevét »Kemény»-re, kis­korú Psolta József németkeéri lakos »Polgár»-ra és kiskorú Güns Arthur, dunaföldvári illetőségű, budapesti lakos »Földváréi-ra változtatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom