Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-05 / 18. szám

1901. április 28.

TOLNA VÁRMEGYE.

— Személyi hir Gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja múlt pénteken reggel Szeg- zárdra érkezett és részt vett a gazdaértekezleten, melyen a cselédek és munkások segélypénztárának ügyét tárgyalták; másnap a közigazgatási bizottság ülésén elnökölt.

— Udvari bál. A múlt kedden a budai királyi váriakban kápráztató fénynyel megtartott udvari bálon, a melyen a királyi ház és a diplomácia tagjain kívül, a magyar társadalom legelőkelőbb körei vettek részt, megyénkből a következők voltak jelen : gr. Széchenyi Sándor főispán v. b. t. t., neje (fehér panné duvé ruhában, valódi csipkeáthuzat, fehér orgonavirág-himzéssel) és leánya Alice grófkisaszzony (fehér csipke de chines ruhában, arany és ezüst csipkével) mádi Kovács György táborszernagy, v. b. t. t., gróf Apponyi Géza, gróf Széchenyi Domokos, báró Schell József és neje szül. Signal grófnő, Sztankovánszky János cs. és kir. kamarás, neje (zöld panné duvé toilette-ben, ezüst lotus virágdiszszel) és leányaik : Ella, Mária és Márta (rózsa creppe de chin toilette, fehér Allenconhimzéssel és rózsa Mimóza guirland diszszel), Csapó Vilmos cs. és kir. kamarás és Sztankovánszky Imre tb. megyei aljegyző.

— Államsegély. A földmivelésügyi miniszter miniszter Pleszky Antalnak, a Fajsz-Bátai Halászati Társulat kötelékébe tartozó úgynevezett »Halastótnak, mely halivadékok nevelésére kiválóan alkalmasnak látszik, a nagy Dunától való teljes elkülönítésre szolgáló régi zsilip helyreállítási költségeinek fedezhetése céljából 2000 korona segélyt engedélyezett.

— Bérmálás. Hetyey Sámuel pécsi püspök a múlt hét péntekjén Czikóban, szombaton Grá- bóczon bérmált. Ma Kakasdon, holnap Nagy-Má- nyokon, kedden Aparon és szerdán Bony kádon fogja kiosztani a bérmálás szentségét. Bérmautjában a püspököt Hanny Gábor pápai prelatus és Jakab Béla udvari pap kisérik.

— Áthelyezés. A kassai kir. Ítélőtábla elnöke Bonis Aladár szegzárdi kir. ideiglenes minőségű dijas joggyakornokot, saját kérelmére, a pécsi kir. ité'őtábla kerületéből a kassai kir. ítélőtábla kerületébe helyezte át.

— Családi alapítvány. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az özvegy T a 11 i á n Istvánná született Jeszenszky Zsófia által tett családi leánynevelési alapítványnál megüresedett segélydijas helyet özv. Jeszenszky Béláné bácsalmási lakos Mária nevű leányának adományozta.

— A Ludovika Akadémia zászlajának fölszentelésére, ami folyó hó 8-án a király jelenlétében nagy ünnepély mellett megy végbe, a pécsi honvédezred küldöttségébe Módly Zoltán tiszthelyettes is beosztatott.

— Korona. Koronának nevezik a kath. papságnak azon gyűlését, a melyet — minden évben több ízben — hol ezen, hol amazon a plébánián tartanak. Ezidén a tavaszi koronát Mözsön, Pártos Zsigmond kér. esperes-plebánosnál tartották meg.

Az ilyen papi koronák nemcsak tanulságosak, de kedélyesek is szoktak lenni. Ez a legutóbbi a legkedélyesebbek közül való volt, annál is inkább, mert csütörtökön (a korona napján) éppen Zsig- mond-napja volt.

— Májusi vecsernyék. Májusban és október- ban a magyar katholikusok Mária tiszteletéi e minden délután tartanak vecsernyét. Ezek a vecsernyék annyira kedvesek a hivők előtt, hogy — mint városunkban is tapasztalhatjuk — minden nap megtöltik a templomot.

— Elismerés. A szegzárdi m. kir. pénzügyigazgatóság fölterjesztésére a pénzügyminiszter Taff- ner Zuárd bátaszéki adóügyi jegyzőnek—az 1900. évi adók sikeres kivetése és behajtása körül szerzett érdemei elismeréséül — 25 korona jutalmat utalványozott.

— Lelkészválasztás. A mekbiyesi ág. hitv. ev. egyházközség Mühl Sándor hidegkúti segédlel- | készt választotta meg 10 szótöbbséggel lelkésznek. : Fischl Tóbiás ráckozári segédlelkész volt az ellenjelöltje. Hívei óvással élnek a választással szemben. j

— Uj ügyvéd. Dr. Horvát Jenő, a fiatal jogász nemzedék kiváló tehetségű és rokonszenves tagja a múlt héten kitűnő sikerrel tette le Budapesten az ügyvédi vizsgálatot s irodáját Szegzár- don Abaffy Gyula házában nyitotta meg.

— Esküdtszéki tárgyalások. A májusi esküdtszéki tárgyalások holnap kezdődnek. A szándékos emberöléssel vádolt Tóth Balázs ügyét tárgyalja az esküdtszék legelőször. Tóth Balázs vágta fokosát a legutóbbi szegzárdi vásár alkalmával a a hetvenkedő cigány fejébe. Kedden Schreiber Mihály ügye kerül sorra. Schreiber a nagyanyját ölte meg. A tárgyaló terembe a hallgatóság csak jegy felmutatása mellett mehet be.

— Pályázat postamesteri állásra. A pécsi posta- és távirdaigazgatóság május 10-iki határidővel pályázatot hirdet a kisszékelyi postamesteri állásra. Készpénzbiztositék 200 K., járandóság 450 K., kézbesítési és 300 korona szállítási átalány, melyért N.-Székelyre és vissza naponta egyszer gyalogküldöncjáratot köteles tartani.

— Bankett Klie Lajos tiszteletére. Kite Lajos sásdi járásbiró tiszteletére múlt hó 30-án nagy bankettet rendezett az ottani kaszinó. A reggelig tartó lakomán Sásd és környékének intelligenciája teljes számmal részt vett; ezenkívül a dombóvári bérlők is megjelentek, továbbá Singer szászvári igazgatómérnök. A vig hangulatú lakomán, melynek másnap délig folytatása volt, L a t ó ta- másii bandája muzsikált.

a kuruczok fegyvereitől vesztek el ; lehet, hogy elmenekültek másfelé. Ebben az esztendőben a régiek mellé jöttek Bálint, Cseri, Dudás, Geresdi, Kerecsény, Lengyel, Molnár, Mészáros, Ormandi {ez török név) Szücsény, Újvári és egy »alienus« a hogy az összeírás megjegyzi: ez Vaskó nevű volt, ez a név pedig tót eredetre vall.

Egészen pontos összeírásunk csak az 1717— 1718 évekről van, a midőn országos küldöttség irta össze Magyarország lakosait. Az adatokat néhány évvel ezelőtt az országos statisztikai hivatal adta ki.

Ez időből tudjuk, hogy 1717-ben biró volt Placsakner János, kisbirók pedig: Bencze György és Csonka János.

Az akkori lakosság nevei pedig a következők ; Báli, Balog, Bognár, Borsos, Bálint, Beky, Csath, Csetényi az 1717-iki összeírás szerint, Csö- töny az 1718-iki összeírás szerint, Cseri, Csizmazia, Dudás, Dömötör, Énekes, Faddi, Fakó, Fülei, Fodor, Fehér, Ferencz, Geresdi, Gergely, Gernye, Grunner, Hencz, Horvát, Jónás, Ikervári, Iszkádi, Katona, Katay, Kocza, Konczos, Kovács, Lengyel, Mészáros, Mernyei, Molnár, Ormandi, Ón, Orbán, Oláh, Posta, Porkoláb, Pernyi (Pörnyi), Pintér, Szabó, Szászi, Sopronyi, Szebényi, Szűcs, Szücsény, Szalontai, Sörfőző, Seres, Székely, Takács, Tóth, Török, Tatai, Traiber, Ujbári és Vaskó.

Az 1717-ik évben Szegzárdon volt 37 colo- nus, 27 zsellér, kik 175'/a köböl vetőmagra való földet birtak. Volt 37 drb lovuk, +4 drb ökrük, 51 fejős tehenük, 20 drb borjú, 54 drb sertésük, 437 akó boruk, 439 mérő búzájuk és 28’/2 mérő árpájuk.

Ugyanezen esztendőről Szegzárd területére nézve az összeírásban meg van jegyezve, hogy a mezővárosnak csak egyetlen legelője van, földje egyébként termékeny és pedig egy köböl után ősziben 5, tavasziban 4 köblöt kapnak. Rét semmi ! sincs, miért is a lakosok kénytelenek a szomszéd pusztákon, ZomÉán, Patlanban és Horthon (tán Harcz ?) bérelni, hol egy kaszás után egy közönséges szekérre valót gyűjthetnek; a széna felében sással kevert. Saját szőlőjük van. Puszta nem tartozik a városhoz s egyéb megjegyezni való nincs. Tűzifára való erdő alig elégséges, makktermő erdő pedig az uraságé (apátság).

1718-ban már 81-en voltak s volt 52 drb lovuk, 75 drb ökrük, 53 drb fejős tehenük, 92 drb sertésük, azonban boruk ebben az évben I. rendű csak 49 akó lett, II. rendű pedig 283 akö; mert a jég elverte a szőlőket, sőt némelyeknek még kint levő gabonáját is tönkre tette.

Ezen éven túl ez ideig nem találtam feljegyzést; 1767-ben az urbarialis tabellákat megyeszerte

megnyitották, azonban a szegzárdiak nem voltak

— A központi járás besorozottjainak száma.

Múlt szerdán fejezte be a központi járás sorozóbizottsága az ujoncozást. A sorozás eredményéül a következő adatokat közöljük: Az I-ső korosztályból 499-et, a 11-ikból 240-et, a Ill-ikból pedig 166-ot, tehát összesen 905 ujonczot hivtak fel jelentkezésre. Mindössze 288 vált be közülök. Nem jelent meg 75; teljesen ismeretlen 33. Az első korosztálynak fele (49%) bevált, a mi bizony nagyon szép eredmény; az összes behivottak közül több maradt benn 30"p-nál. Járásunk katona-anyaga tehát nagyon jó.

— Uj szálkai föerdész. A gyászos halállal kimúlt Mayer Károly szálkai főerdész helyébe herceg Montenuovo Alfréd Schindler József német- bólyi körvadászt nevezte ki.-—Húszezer agg honvéd. Podmanicky Frigyes, az orsz. honvédegylet elnökének felhívására minden törvényhatóság területén újból összeírták a szabadságharc öreg vitézeit s az uj összeírás alapján részesítik majd őket segélyben. Dacára az elvihar- zott 53 esztendőnek »az agg honvédek száma még ma is meghaladja a húszezret«.

— Az állami tisztviselők föllebbezése. Mint annak idején megírtuk, az állami tisztviselők nem nyugodtak bele a miniszternek az iskolaadó tárgyában hozott határozatába: megfelebbezték a minisztertanácshoz. A napokban érkezett vissza — az elutasítás. A miniszterelnök a hozzája felterjesztett, a minisztertanácshoz intézett föllebbezést ellátás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszternek engedte át, aki előbbi rendeletét fentartja. Ez ellen további föllebbezésnek helye nincs.

— Szőlő- és borgazdaságra való felvétel. A folyó évben tartandó szőlő- és borgazdasági tanfolyamra Tolnavármegyéből a következő tanítókat vették fel: Butyka Károly dunaföldvári, Bors József paksi, Takács Ferenc simontornyai és Illés László pálfai tanítókat.

— A paksi r. k. templom alapkövének letétele. A megnagyobbitandó paksi templom alapkövét április 27-én tette le és szentelte meg Streicher József paksi plébános — nagy ünnepélyességgel. Az alapkővel együtt egy okmányt is elhelyeztek, amelyben az egyházi és világi elöljárók neveinek felsorolása után fel vannak említve, hogy miért és miből építik az uj templomot. A be- szentelési ünnepség »Te Deum«-mal ért véget.

— Pályázat. A szegzárdi kir. járásbirósági albirói állásra harmincnyolcán pályáztak.

— Tanítói korpótlék. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Mozolányi Antal kajdacsi r. k. tanító korpótlékát államsegélyként kiutalványozta.

— Kivételes nösülési engedélyek. A honvéd, miniszter az általános védkötelezettség fenntartása mellett, kivételes nösülési engedélyt adott Mayer Antal felső-péli Juhász Mihály gyulajováncai és Hidasi Lajos hántai lakosoknak.

urbarialis jobbágyok, hanem 1715-től, vagyis a csendes idők beálltától kezdve az apátság mindig formális szerződést kötött velük s igy névsor az 1767-iki urbarialis tabellák közt Szegzárdról nincsen.

Kutatásomat mindenesetre tovább folytatom azon célból, hogy Szegzárd róm. kath. magyar nevű lakosainak beköltözési idejét is lehetőleg megállapíthassam, mert az eddig elősorolt nevekből világosan kitűnik, hogy Szegzárd legrégibb lakosai a református magyarok, sőt tekintve az időt, mely mintegy 230—250 évvel ezelőttre vezethető vissza, őslakosokul is tekinthetők a Csői'ónyiek, (kiknek neve Cseten. Csetény, Csetényi, Csőtény, Csötöny alakokban fordul elő ; eredetileg csakugyan Csetényi lehetett, mert Tolnavármegye határában a török hódoltság alatt még volt Cseten, Csetény falu, hol a törökök feljegyzései szerint 1573-ban még 15 ház állott fenn. Hogy merre lehetett ez a falu, azt ez idő szerint alig lehet sejteni ; valahol Tolna- Baranya határszélén feküdhetett, de az is lehet, hogy a mai >Csö/önyi völgy, tájékán valahol,) a Rangúk, Kocsák, Faddiak, Csathok, Törökök, valamivel későbbiek az Ónok, Cseriek, Szücsények; a szegzárdi apát ur földjeit tehát-abban az időben református magyarok munkálták.

Kovách Aladár.