Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-13 / 2. szám

TOLNA V AB KE'JTS. elvállalt kezességi összeg aránya szerint volna általuk fizetendő. Nem hiszszük, hogy 300 tag között ne akadna annyi áldozatkész, hitelképes jótálló egyén, hogy a 60.000 korona kellő­leg biztosítottnak ne tekintethetnék, figye­lembe veendő mindig az is, hogy ez adós­ságra jelzálogi biztosítékot nyújt a ház is második helyen; továbbá, hogy az éven­kénti törlesztéssel is fogy az adósság s közgazdasági fellendülésünkkel esetleg a ház értéke is növekedni fog vagyis hogy a kezesek koczkázása is évról-évre kisebb lesz. Nunc ad fortissimum. Miként törlesz­tetik ez ‘adósság? Hét (7) százalék annui­tással vagyis évi 4.200 írt (8400 korona) törlesztési összeggel, hogy a visszafizetési idő mennél rövidebb lehessen. Az évi annui­tás fedezetet nyerne pedig a bolti helyi­ségek évi legalább 4000 korona bér­összegéből ; a kaszinónak (a megnagyobbodott helyiségekkel együtt) legalább 3400 kor. bérértékéból, és a tagdijakból 1000 korona bizton befolyandó feleslegből. Számításunk szerint a mostani tagdíj jövedelem még mindig fedezné a kaszinó egyéb szükségletét, az adókat s a folyó kiadásokat is. Az a vád pedig, hogy nem lenne reális dolog tisztán adósságra házat venni, í figyelembe sem jöhet, ha egy pillantást vetünk hazánk egyéb hasonló egyesületeire, a melyek egytól-cgyig adósságra emelték fényesebbnél fényesebb helyiségeiket A fő­dolog az, hogy a törlesztési terv reális legyen. Hogy eddig tőkét nem gyűjtöttünk, az igen természetes; mert a kulturális célt szolgálja a tisztességes otthon, a könyvtár, társas mulatság s mindaz, a mire a jöve­delmünk tellett. S ha talán évről évre pár száz frtot félre tehettünk volna, mindez édes kevés lenne ahhoz, hogy abból házat vehessünk vagy építhessünk, mert miként fentebb kimutattuk, a mai tagdij jövedelem egyedül elégtelen ahhoz, hogy abból bár­mely finánc kapacitás a vételárat amortizál­hatná. A közgyűléstől függ ma tehát az, hogy a kaszinó válsága miként dől el. Óhajtjuk, hogy a hozandó határozat inkább odázza el a válságot, mintsem hogy menthetetlenné tegye virágzó és még mindig fejlődő egyesületünket. ‘ Dr. H. B. kaszinói tag. * * VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság január havi ülését, holnap, azaz folyó hó 14-én fogja megtartani. — A közutak szekérrel elállása és az ut­mesternek megsértése miatt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács , 1900. évi november 29-én hozott határozata.) — Hagyatékot leltározó községi közegek dijainak behajtása a rehdes birói útra tartozik. (A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 118,686. számú határozata.) — Községi kötelékbe való felvétel tárgyá­ban a község által beadott felebbezés bélyegmen­tes. (A m. kir. közigazgatási biróságnak 1899. évi 15,324. sz. a. határozata.) — Az árvaszék által az ügygondnok terhére kiszabott pénzbírság ellen az ügygondnok részé­ről beadott felebbezés bélyegköteles. (A m. kir. közigazgatási biróságnak 1899. évi 16,355. sz. a. kelt határozata.) — A községi elöljáróság által tápdij elenge­dése iránt beadott kérvény bélyegmentes. (A m. kir. közigazgatási biróságnak 1899. évi 9101. sz. a. kelt határozata.) HÍREK. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főispán egészségi állapota, mint örömmel értesülünk, a Lukács-gyógyfürdőben, hol jelenleg is tartózkodik, határozott javulásnak indult. Szívből i kívánjuk, hogy megtámadott egészsége mielőbb | teljesen helyreálljon. — Perczel Dezső, a képviselőház elnöke, a képviselőházi szünet ideje alatt huzamosb ideig j Bonyhádon tartózkodott, a honnét Lukács Béla, volt kereskedelemügyi miniszter elhalálozása alkalmából j visszautazott a fővárosba, maga vezetvén a kép­viselők küldöttségét az elhunyt kiváló államféríiu temetésére. A házelnök most ismét a fővárosban | marad és a képviselőház keddi megnyitó ülésén ő fog elnökölni. — A vármegyei tisztikar mint lapunk múlt számában megírtuk, az újév alkalmából táviratilag üdvözölte a vármegye szeretett főispánját, ki je­lenleg a budapesti Lukácsíürdőben gyógykezelteti magát. A főispán meleg hangú válaszban köszönte meg a tisztikar üdvözlését. Boldizsár kotorászni kezd zsebében, aztán kivesz abból egy sípot, milyet a pásztorok hasz­nálnak. — Vedd ezt barátom, ha valami kívánsá­god lészen, fújj bele s minden óhajod teljesül. Légy eztán is vendégszerető s ne bizakodjál el gazdaságod tudatában. Ezzel a három király foly­tatja útját Bethlehem felé. * Fanyar arczal állt a favágó viskója küszöbén s fejcsóválva nézte vendégei ajándékát. — No anyjuk, — szólt feleségéhez — kiván­csi vagyok: nem járatnak-e velem bolondot. Jó volna egy fehér czipó, ünnepi kalácscsal, na meg a jó borocskát sem vetném meg. — Szólt s ezzel belefuj sípjába. Hát uram Istenem, ily csoda! Egy­szerre igazi selyem abroszszal terített asztal terem előtte s azon a legingerlőbb ételek és italok. X'o anyjuk, lesz most lakodalom — kiált a favágó s szünet nélkül fújja tilinkóját. A düle- dező gunyhó helyén tündéri palota épül, a rongyos ruhák helyett, a legfényesebb bársony s selyem öltönyök fedik családja tagjait. Az istállók már. vány jászola előtt táltos lovak ropogtaják a leg­jobb zabot. Minden, mit megkívánt, ezüst edények s kristály serlegek, finom ételek s pazar bútorzat, nyomban ott termett. — Gazdagsága örömére oly dinom-dánomot csapott, milyen még nem volt a vdágon s a melyre a környék tekintélyes embe­reit mind meghívta. Hogy pedig az urak mulatsá­gát semmi se zavarja, kiadta szolgáinak a paran­csot, hogy idegen embert a kastélyba bocsátani egyik se merészkedjék, * A három király, miután a gyermek Jézus lá­baihoz rakták ajándékaikat, Bethlehemből gyalog szerrel haza indultak. Amint az erdőt elhagyják, feltűnik előttük a szegény falucska, melyben éjje- 1 leztek és a falu végén a fényesen kivilágított kas­tély, melyből vig muzsika s énekhang hallatszik hozzájuk. Gáspár gúnyos hangon mondja Boldi­zsárnak : — Igazán kiváncsi volnék megtudni, hogyan használta fe! az ajándékokat a favágó és nem lett-e büszke gazdasága tudatában? — Csak ez a kívánságod? Ezt ugyan köny- nyen megtudhatjuk. Ezzel mindhárman koldus alakot öltenek és bekopognak a fényes kastély kapuján. Hát uram Istenem, egyszerre felnyílik az és három fenevad szelindek támad reájuk, mig gazdájuk az ablakból nevetve nézi a koldusok futását s vendégeivel jól mulat a szegény Boldizsár jajgatásán, kit az egyik kuvasz jól megharapott. Talán még szét is tépik szegény királyokat, ha elbujniok nem sikerül. 1901. január 13. — Az Óvoda bálja, mely február 2-án lesz, igen sikerültnek Ígérkezik. Reméljük, hogy méltó folytatása lesz a tavalyi bazárral egybekötött, fényes mulatságnak. A hangversenyen, mint már jeleztük, Opris Valerie urhölgy, Bodó Alajos zeneakadémiai tanár és a mi kiváló műkedvelőnk : Szabó Gyula dr. törvényszéki biró fognak közreműködni. A rendező­ség állandó, gazdag buffet-ről is gondoskodik, a kiszolgálást: D'öry Pálné, Jeney Lászlóné, KrcsmArik Pálné, dr. Leopold Kornélné, dr. Müller Ferencné, p/iis Istvánná és Tekus Vilmosné urhölgyek fogják végezni. A buffetben felszolgálandó eteleket es italokat a jótékony cél érdekében adakozás utján gyűjti össze a hölgy-rendezőség, a mely a bál sikere érdekében minden lehetőt elkövet. — Eljegyzés. Zámory Mihály miniszteri szám- tanácsos Budapestről eljegyezte özv. Schöpf Ödönnét, született Vadkeriy Erzsiké kisasszonyt Uj-Dombo- várott. — Troli-fele papi segély alap részesei. Az 1901. évre a káptalan előterjesztésére a megyés püspök a Troli-féle segély alap kamatait (egyenkint 200 korona,) a következő papoknak Ítélte oda: Tichy Sándor, Sipos Imre, Aulik Dávid, Rausz Alajos, Bődy István, Reilinger Dezső, Trinn János, Éber Géza, Takács Mihály, Hangai Nándor, Szauter An­tat, és Bődy Károly. — A szegzárdi izr. hitközség f. hó 6-án tar­totta rendes tisztújító ülését. Az ülést dr. Spányi Leó választási elnök vezette. Megválasztattak a következők : Elnök : Leopold Sándor, alelnök: dr. Leopold Kornél, pénztáros : Salamon Ármin, ellenőr: Ausch Jakab, az elöljáróság tagjai lettek: dr. Pirnitzer Béla, Kron Sámuel, Wolf Henrik és Salamon Lipót képviselőtestületi tagok. — Adakozások a szegzárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak : Fischof Károly Szegzárd, 10 kiló árpakása, 5 kiló só. Tóth Antal Szegzárd, 200 drb régi süteményt. Stoll Lajos Szegzárd, 130 drb régi sütemény. Özv. Döry Vilmosné Leperd, 20 korona. Dr. Mayer Gyula Szegzárd, 5 korona. Dr. Drágíts Imre Szegzárd, 5 korona. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében ezennel nyugtatom. Szegzárd, 1901. évi január hó 11-én. Bezerédj Pál s. k. — Hymen. Schröder Béla, a »Magyaror­szág« doldozótársa e hó 8-án vezette oltárhoz Engel­hart Olympiát, Thury Béla tolnai jegyzőnek mostoha leányát. A násznagyi tisztet Vikár István, volt országyülési képviselő és Koboz János tolnai adó­ügyi jegyző töltötték be. — Uj plébános. Hradek Károly volt pécsi papnövelde intézeti spiritualist, ki másfél hónap óta az ókurdi plébánia adminisztrátora volt, a megyés püspök kinevezte ezen plebániajavadalom plé­bánosává. — Jegyzőválasztás. A szomszédos baranya- megyei Vétnénd községben községi jegyzővé egy­hangúlag Székely Ferenc ottani helyettes választa­tott meg. — Megálj favágó, majd adok néked? — fe- nyegetődzik Boldizsár. Hirtelen felveszik királyi alakjukat, fejedelmi palástjuk a földet sepri, fejükön fényes korona ra­gyog. Ott terem egy hintó arabs lovakkal, arany kerekekkel, beleülnek a királyok s úgy hajtanak a kastély felé. A gazdag favágó épen kinéz az ab­lakon s megismeri a királyokban éjjeli vendégeit. Lemegy a kapuhoz, hogy jóltevőit fényesen fogadja s meghívja őket pihenjenek meg nála. De a Boldizsár jó kedvében van. — ügy, te kutyáidat uszítod a szegényekre, majd adok én neked ? Ezzel kivesz a zsebéből egy kis sípot, bele fuj és eltűnik a kastély, eltűnik a vendégsereg, a fény, a pompa, de ismét látható lesz a düledező gunyhó, benne rongyos ruhában a favágó, nejével s öt éhes porontyával. — Nem baj — gondolja magában az ismét szegény favágó — szerencsémre zsebemben van tilinkóm, majd az megsegít. De hiába keresgél lyu­kas zsebeimben, a varázs-sip eltűnt a három ki- rálylyal együtt. * Azóta szokás a »Három királyok« napján sü­tött kalácsból a szegények részét gondosan félre­tenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom