Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-17 / 7. szám
1901. február 17. T’^Liv a v ak:jet ye. 'kednék, hogy gazdáink a tenyészállat- és borkiállításban minél szebb számmal vegyenek részt. Az igazgató választmány utasítja titkárt, hogy a kiállítás tervezetét a lap utján isméi tesse; az iránt azonban, hogy gazdáink, különösen a tenyész- állatkiállitásban részt vegyenek, valamely akciónak az indítását nem véli szükségesnek ; mert arra nem lát semmi valószínűséget, hogy a kiállított állatok ott jobban értékesíthetők lennének, mint itthon. (35/1901. igt. sz.) 8. Ahdorjfer Lipót felhívja az igazgató választmány figyelmét a 61/rkgy. 1895. sz. vármegyei szabályrende'et 18. §-ának azon rendelkezésére, amelynek értelmében a köztenyésztésre használandó apaállatok időközi vizsgálatának költségei a tulajdonost terhelik. Teljes mértékben méltányolni tudja — úgymond — azt a célzatot, a mely a hivatkozott vármegyei szabályrendeletnek törvényen alapuló azon rendelkezését indokolja, hogy a köztenyésztésre szánt apaállatok csak azután vehetők használatba, ha a szakértők bírálatát kiállották és köztenyésztésre alkalmasaknak találtattak. Nem tartja azonban indokoltnak, hogy a rendes vizsgálatok befejezte után beszerzett apaállatok az időközi vizsgálatoknak minden körülmények között alávettessenek, illetve .hogy tulajdonosaik ezen vizsgálatok összes és «setleg az állat értékével arányban alig álló költségekkel terheltessenek; mert a gyakorlati életben tényleg merülnek fel olyan esetek, a mikor fölösleges, hogy a járási mezőgazdasági bizottság, amely az apaállatvizsgálatokat foganatosítani hivatott, időközben vizsgálja meg a köztenyésztésre szánt apaállatokat. Ilyen esetekre nézve gondoskodik is a hivatkozott várm. szab. rendelet, amikor ugyancsak a 18. §-ában kimondja, hogy »a vármegyei gazdasági egyesület közvetítésével köz Tenyésztésre vásárolt bikák, ha rendes évenkénti vizsgálati időn túl szereztettek meg, tekintettel arra, hogy ezek a gazdasági egyesület szemle- bizottságának bírálatát már kiállották, kivétetnek az időközi bejelentés kötelezettsége alól, s a rendes évi vizsgálatok idejéig a gazdasági egyesület árengedményre szóló igazolványa alapján is használhatók tenyésztésre az esetben, ha a megvételt nyomban követi a birtokba, illetve használatba való átvétel s ez a gazd. egyesület igazolványának keltétől számított 4 havi határidőn belül esik.« Ezen kedvezmény csupán a gazdasági egyesület közvetítésével szerzett bikákra vonatkozik. De nem szól tehát sem azokra a kanokra és kosokra, amelyek a gazdasági egyesület révén, sem egyáltalán semmiféle apaállatra, amely a kerületi állattenyésztési felügyelő közvetítésével kerül a köztenyésztésbe. Minthogy pedig a kerületi állattenyésztési felügyelő, akit szakértőnek el kell ismernünk, tényleg közvetíti a községek apaállatszükségletét; minthogy továbbá eljöhet az idő, hogy a gazdasági egyesület is nem csupán a bikák közvetitésére szorítkozik, hanem a kanok és kosok közvetitését is fölveszi működési körébe; azon indítványt terjeszti az igazgató választmány elé, hogy a hivatkozott vármegyei szabályrendelet olyan értelmű módosítása iránt tenné meg a szükséges intézkedéseket, mely szerint a gazdasági egyesülét közvetítette bikák számára biztosított kedvezmény terjesztetnék ki mindenféle apaállatra, amely akár a gazdasági egyesület, akár a kerületi állattenyésztési felügyelő közvetítése révén kerül a köz- tenyésztésbe. Az igazgató választmány tetszéssel fogadja az indítványt és megbízza az elnökséget, hogy a szóban forgó várm. szab. rendeletnek az indítvány értelmében eszközlendő módosítása iránt tegyen előterjesztést a vármegye törvényhatóságánál. 9. Kollmann Gyula felhívja az igazgató választmány figyelmét azokra a pusztításokra, amelyeket a cserebogarak, fejlődésük minden szakában, okoznak. A védekezéstől eredményt csak úgy lehet várni — úgymond — ha a cserebogarak irtása általánosan történik. Ismétli tehát évekkel ezelőtt tett azon indítványát, hogy a gazdasági egyesület hasson oda, hogy a cserebogarak irtása, legalább a rajzási években, általánosan és kötelezőleg elrendeltessék, annál is inkább, mert a társadalmi téren indított actió eredménytelensége a mellett bizonyít, liogy a cserebogarak ellen való védekezés foganatosításának biztosítása a hatósági beavatkozást teszi ^szükségessé. Az igazgató választmány tetszéssel fogadja az indítványt és megbízza az elnökséget, hogy a cserebogarak kötelező irtásának elrendelése ügyében intézzen fölterjesztést a földmivelésiigyi kormányhoz; a gazdasági egyesületele szövetségének központját pedig ezen fölterjesztés támogatására kérje fel. Kmft. Molnár József s. k. Jeszenszky Andor s. k. titkár, mint jegyző. elnök. Hitelesítik: Mittweg Henrik s. k. Wiltzek Sándor s. k. Jegyzőkönyv. Fölvétetett a tolnamegyei gazdasági egyesület 1901. január 30-án Szegzárdon megtartott évi rendes közgyűlésén. Jelen vannak: Jeszenszky Andor elnök; All- dorffer Lipót, Apátit Alajos, Bernrieder József, Bakay De/ső, Boross Gyula, Dory Pál, Forster Zoltán, Fórdős Dezső, Fordíts Vilmos, GySry Vilmos, br. Jeszenszky György, Kardos István (A.-Nána község képviseletében), Kelecsényi Ambró, Kolltnann Gyula, dr. Leopold Kornél. Mittweg Henrik, Sulyok Géza, Wiltzek Sándor, Willinger Márton és Molnár József titkár, mint jegyző, Elnök a jelenlevőket szívélyesen üdvözli, a gyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Mittwegh Henrik és Wiltzek Sándor egyesületi tagokat kéri fel. A napirend előtt azon szomorú jelentést tér- 1 jeszti elnök a közgyűlés elé, hogy a legutóbbi választmányi ülés óta Döry Dénes, Döry Stefánie és Mayer Ferenc Andor személyében 3 illustris tagja j halt el a gazdasági egyesületnek. Meleg hangon emlékezik meg Döry Dénes érdemeiről és indítványozza, hogy Döry Dénes elhunyta fölött érzett fájdalmának jegyzőkönyvileg adjon kifejezést a közgyűlés. Bernrieder József azzal a kiegészítéssel járul az elnök indítványához, hogy Döry Dénes özvegyéhez részvétiratot intézzen a gazdasági egyesület. A közgyűlés ilyen értelemben határoz; Döry Dénesnek, mint az egyesület ügybuzgó tagjának és volt elnökének érdemeit jegyzőkönyvbe iktatja és a részvétirat intézésével az elnökséget megbízza. Ezután a tárgysorozat rendje szerint: 1. Elnök lendületes beszédben indokolja és ajánlja az igazgató választmány azon indítványát, hogy dr. Darányi Ignác földmivelési miniszternek, a mező- gazdaság érdekében mindenkor kifejtett buzgó tevékenységéért, bizalmat, elismerést és köszönetét szavazzon a gazd. egyesület. Az általános tetszéssel fogadott beszéd után felolvassa titkár a földmivelésügyi miniszterhez intézendő felirat szövegét, melyet Döry Pál, Bernrieder József és az elnök felszólalása után elfogad a közgyűlés és annak fölterjesztésével az elnökséget megbízza. 2. Előterjeszti titkár az előzőleg megtartott igazgató választmányi gyűlésnek a gazdasági munkás- és cseléd-segélypénztár pártolása ügyében hozott határozati javaslatát. A közgyűlés helyesléssel fogadja a választmány javallatát és az annak értelmében teendő további intézkedésekkel az elnökséget megbizza. 3. Előteijeszti titkár az igazgató választmánynak a Gazdák biztositó szövetkezetének érdekképviselete ügyében hozott határozati javaslatát. A közgyűlés elfogadja az igazgató választmány javaslatát, azt határozat erejére emeli és a további teendők ellátásával az elnökséget megbizza. 4. Felolvassa titkár a gazdasági egyesület m. évi működéséről szóló elnöki jelentést. A közgyűlés a jelentést köszönettel tudomásul veszi és utasítja titkárt, hogy azt a lapban egész terjedelem szerint közölje. 5. Előterjeszti titkár az egyesület pénztári állapotáról szóló számadási zárlatot és felolvassa a számvizsgáló bizottságnak erre és az állattenyésztési alap m. évi számadására vonatkozó jelentéseit. A közgyűlés a pénztári állapotról titkár által előterjesztett jelentést, valamint a számadások átvizsgálásáról a számvizsgáló bizottság által tett jelentéseket is tudomásul veszi és ehhez képest pénztárnoknak, úgy az egyesületi, mint az állattenyésztési alap m. évi számadására vonatkozólag, a fehnentvényt — a szokott óvás fentartása mellett — megadja; titkárt utasiija, hogy a számadások zárlatát a lap utján ismertesse; végül pedig megbizza az elnökséget, hogy a számvizsgáló bizottság jelentésében behajthatlannak jelzett és törlésre javaslott 300 koronányi tagdijhátralék besze- ; dése iránt tegyen kísérletet: amennyiben pedig ezen intézkedései eredményre nem vezetnének: rendelkezzék az iránt, hogy ezen követelés az egyesület 1901. évi számadásaiban leirassék. 6. Előterjeszti titkár az igazgató-választmány- ; nak az 1901-dik évi működési programmra és költ- I ségvetésre vonatkozó határozati javaslatát. A közgyűlés a javaslatot változatlanul elfo- I gadja és az egyesület ez évi működési programm- ját ahhoz képest megállapítja, egyúttal pedig uta- { sitja titkárt, hogy a működési tervet, mint a költ- I ségvetést is a lapban ismertesse. 7. Elnök felhívja a közgyűlés fiyelmét arra, hogy az egyesület elnökségének, igazgató-választmányának, valamint a bik;>-közvetítő és számvizsgáló-bizottságnak az. alapszabályok értelmében 3 évre szóló megbízatása lejárt. Ehhez képest, amidőn úgy a maga, mint elnöktársai és a választmányi, valamint a bizottsági tagok nevében őszinte köszönettel adózik a személyükbe helyezett bizalomért, a titkos szavazás utján megejtendő tiszt- ujitás tartamára Kolltnann Gyula egyesületi tagot a korelnökségre felkéri és a közgyűlést felfüggeszti. A szavazás befejezte után korelnök megnyitja a közgyűlést és a szavazás eredményeként határozatilag kihirdeti, miszerint megválasztattak: 1. elnökké: Jeszenszky Andor; 2. alelnökké'. Sztankovánszky János és Per- czel József; 3. igazgató választmányba : AltdorlTer Lipót, Apáth Alajos, gr. Apponyi Sándor, Bakay Dezső, Bartal Béla, Bernrieder János, id. Bernrieder József, Bezerédj Pál. Blascsok Gyula, Boross Gyula, Csapó Dániel, Döry Frigyes, Döry József, Döry Pál, Forster István, Fördős Dezső, Fördős Vilmos, Haidekker Károly, Hanzély János, Jagicza István, br. Jeszenszky László, Kämmerer Ernő, Kollmann Gyula, Kovács Sebestyén Endre, Mittweg Henrik. Nits István, Dr. Perczel [ Andor, Perczel Dezső, Perczel Lajos, Pesthy Mór, ifj. Pleszky Antal, Sass László, Simontsits Elemér, Sulyok Géza, gr. Szécheny Domokos, gr. Széchenyi Sándor, Tenczlinger Lajos, Tiringer Vilmos, Vi- zsolyi Ákos, Wiltzek Sándor. a számvizsgáló bizottságba: Borsody Lajos, Máthis Kálmán, Tóth Károly; j. a bikak'özvetitő bizottságba : Altdoríler Lipót, Apáth Alajos, Bakay Dezső, P'orster István, Haidekker Károly, Hainrikíly Pál, Jagicza István, Jakabífy Imre kerületi álatteny. felügyelő, Kemptner Ernő, Kollmann Gyula, Molnár József, ifj. Pleszky Antal, Tiringer Vilmos, Viltzek Sándor. A napi rend ezzel ki lévén meritve, korelnök a jelenlevők érdeklődését szívélyesen megköszöni és a gyűlést berekeszti. Kmft. Molnár József s k. Jeszenszky Andor s. k. titkár, mint jegyző. elnök. Hitelesítik : Mittwegh Henrik s. k. Wiltzek Sándor s. k. /. Elnöki jelentés a tolnamegyei gazdasági egyesület 1900-dik évi működéséről. Tisztelt Közgyűlés. Ha visszapillantást vetünk az elmúlt év gazdasági viszonyaira és eseményeire: nem sok jót mondhatunk; és, habár általános szokás dicsérni a múltat, a közelmúlttal nem tehetjük ezt; mert a gazdaosztály ezerféle nehézséggel küzdött és vele együtt a társadalom többi osztálya is. Hisz ha a gazda megélhetése nehéz: küzdelmes és nehéz az ipar és a kereskedelem terén foglalkozók élete is. Alacsony gabonaárak, itt-ott silány, állagban gyenge termés, rossz értékesítési és még kedvezőtlenebb
