Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-22 / 51. szám
4-, tolnavarmecys. 1901. december 22. — A vármegyei tiszti főügyésznek nem képezi feladatát, hogy - az alperes községet magánpereiben minden dij nélkül képviselje. (A m. kir. Curia 1901. évi 6953. sz. a. határozata) — A nyudijjárulékos fizetése iránti felme- merülő vitás kérdéseket a m. kir. közigazgatási bíróság, panasz esetében csak az illető törvény- hatósági alkalmazott illetménye, ellátása és részel- tetése ügyével szoros kapcsolatban veheti érdemleges bírálat alá, ellenben, ha a nyugdijjárulékok befizetésének kérdésé önállóan képezi panasz tárgyát, abban a közigazgatási bíróság nincsen hivatva dönteni. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1902. évi 757. sz. határozata.) — Oly cselédszerzö ellen, a ki keresetképen űzött titkos kéjelgés elősegítése miatt elítéltetett, a cselédszerzés jogától való megfosztás iránt az eljárás megindítandó. (A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 2870. sz. határozata.) Egy vitás közigazgatási jogkérdés. Érdekes kérdés és vita merült fel vármegyénk közigazgatási életében. A törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXL t. ez. 83. §-a szerint a vármegyei tisztújító közgyűlésen szavazattal bírnak mindazon bizottsági tagok, kik a következő évre a legtöbb adót fizető és választott bizottsági tagok névjegyzékébe fel vannak véve. A virilis bizottsági tagok névjegyzéke közgyülésileg jóváhagyva már jogerősen és végérvényesen össze van állítva, míg a választott bizottsági tagok jövő évi névjegyzéke még nincsen és nem is lehet a december 28-án megejtendő tisztujitásig végérvényesen összeállítva, mert azon megválasztott bizottsági tagok, kiknek választását az igazoló választmány megsemmisítette, az igazoló választmánynak eme határozata ellen még jogorvoslattal élhetnek és pedig másodfokban a vármegyei bíráló választmányhoz, harmadfokban pedig a közigazgatási bírósághoz, amint azt az 1886. XXI. t. ez. 43. §. és az 1896. évi XXVI. t. ez. 41. §-a előírja. A törvényhatóságokról szóló 1886. XXI. törvénynek 83. §. ama rendelkezése óta, hogy tisztujitáskor a jövő évi névjegyzékbe felvett bizottsági tagok bírnak szavazattal, alkották meg a közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. törvénycikket, a melynek 41. §. az eddigi választási vitás kérdésekben végérvényesen döntő bíráló választmánynak határozatait 15 nap alatt a közigazgatási bírósághoz felebbezhetőknek mondja ki. Ez a körülmény az oka annak, hogy az év A konyhában ezalatt elkészítették a visszaküldést ; tudniillik olyan módon a mint hoztak, úgy vittek most a vőfélyek a vőlegényes házhoz egy- egy palack bort és három-három perecet. Miután a visszaküldött ajándékot a vőlegényes háznál elfogyasztották, sorba verődött a násznép : elöl a vőlegény násznagya, azután a vőlegény két vőfély között, azután a férfi násznép ; akkor következett a cigánybanda, azután a leány, asszony [ és gyermeksereg. Az utcasoron végig hangzott e lányok ujjujju! hnjjujjti! kiálltása, s a cigányok vigan húzták az j indulókat. Mikor Tarék háza elé értek, a kapunál meg- állott a menet, a vőfélyek bementek jelenteni, hogy j itt vannak már a menyasszony násznépéért. A ka- [ put meg kis-ajtót gondosan bezárták, ne hogy a vőlegény násznépe be tóduljon, mert az baj lenne, j A vőfélyek jelentésére Taréknál kezdődött a búcsuzkodás; Sárika meg szülei egymást össze- j csókol ák s bizony igaz szülői és gyermeki szeretet- \ nek könnyűi peregtek alá : pedig még csak eske- tőre mégyen! A szülői csók melege még el sem illanhatott, a bucsuzás könnyűi még fel sem száradhattak, Széli szüle már kézben tartotta az utolsó diszt, a fiibort -, azt a fehér fátyolt, mely a leendő asszonyt mint ifjú menyecskét ékesíti majd. Szép bukorba szedve oda tűzte jobb felül a menyasszony keblére s ezzel útra készen állott Tar Péterék kis kertjének gyönyörű szép, egyetlenegy rózsaszála. Ezután a menyasszony násznépe is rendbe állott, a vőlegény násznépével fordított sorrendbe: elől a násznagy, azután két uyoszolyó között a végén megejtendő tisztujitásig az idő rövidségénél fogva az érdekelt bizottsági tagok felebbezési jogukat még ki nem meritették és igy a végleges név- jegyzék még el nem készülhetett. Ezen késedelemért tehát nemcsak, hogy senkit vád vagy mulasztás nem terhelhet, hanem éppen ellenkezőleg a választások kiírása és az ezzel kapcsolatos összes teendők mind nálunk a törvény által megengedett legrövidebb határidőn belül történtek. A bizottsági j tagok választását korábbi időre tenhi, hogy az év végéig a névjegyzék végérvényes lehessen, azért nem lehetett, mert ugyancsak az 1886. XXI. t. ez. 34. §-a szerint a bizottság választás alá eső tag- i jainak megválasztása csak a legtöbb adót fizetők | névjegyzékének megállapítása után történhetik és az által hogy a virilis névjegyzék ellen egy biz. tag ' a közigazgatási bírósághoz felebbezett, a virilis névjegyzéket az idén a szokottnál későbben lehetett ! csak véglegesen megállapítani s emiatt a választásokat | csak november második felében lehetett megtartani. Fölmerült tehát az a kérdés, hogy váljon azon megválasztott bizottsági tagok, kiket az igazoló választmány, mert a választást négy kerületben meg kellett semmisíteni, a névjegyzékbe nem vett j fel, (akik azonban az igazoló választmány határo- ! zata ellen még élhetnek jogorvoslattal, ezen jogukat J azonban a tisztujitásig az összes fórumoknál még | nem meríthették ki), meghivandók-e a tisztújító I közgyűlésre és birnak-e ott szavavazattal, tekintettel a már hivatkozott törvényszakaszra, mely szerint csak azok a bizottsági tagok bírnak a tisztujitáskor szavazattal, kik a jövő évi névjegyzékbe fel vannak véve. Ezen kérdés tárgyában Simontsits Elemér főjegyző, mint alispán-helyettes, egy az ügy összes részleteit megvilágító, alaposan kidolgozott, egész tanulmánynak beillő elaboratumot terjesztett a belügyminiszter elé, azonban a miniszter a fölvetett kérdésre, éppen a vármegye önkormányzati jogaira való tekintettel, érdemleges választ, mely a vitás kérdést eldöntené, nem adott. így került ez a kérdés a múlt szerdai közgyűlést megelőző napon tartott állandó választmányi ülésen beható tárgyalás alá. A kérdés igen élénk és alapos vitát provokált. Döry Pál alispánnak az volt a nézete, hogy az összes megválasztott bizottsági tagok, tehát azok is, kiknek megválasztását az igazoló választmány megsemmisítette, minthogy ezen határozat ellen még módjukban áll jogorvoslattal élni, ha nincsenek is bent a névjegyzékben, a tisztújító közgyűlésre meghívandók ; ezzel szemben a törvény szavaira való hivatkozással, hogy csak azok birnak szavazattal, kik fel vannak véve a névjegyzékbe, többen azt vitatták, hogy ezen bizottsági tagok a közgyűlésre meg nem hívhatók. A vita befejezésével öten a meghivás mellett, öten pedig a meghívás ellen szavaztak, mire az elnöklő főispán a törvényszerű ség szempontjából az utóbbi álláspont mellett adta le szavazatát. Maga a kérdés ezúttal csupán elvi szempontból bir fontossággal és aktuális jelentősége nincsen, minthogy a 440 bizottsági tag közül a 220 virilista és a névjegyzékbe felvett 211 választott bizottsági tag minden aggály nélkül törvényesen meghivatván a közgyűlésre, ezeknek határozatát a vitás tagsági joggal biró 9 tagnak elmaradása vagy megjelenése semmiképen sem alterá- landja. Azonban a fölmerült jogvita érdekességét tekintve, Döry Pál alispán sürgönyileg megkérdezte Wekerle Sándortól, a magy. kir. közigazgatási Bíróság elnökétől, hogy mi az ő véleménye ezen kérdésben, mire Wekerlétöl az a válasz érkezett, a mely a Döry Pál alispán álláspontját mindenben teljesen megerősíti, hogy t. í. a tisztújító közgyűlésre az öcszes megválasztott bizottsági tagok meghívandók, a kik bizottsági tagsági jogaikat mindaddig gyakorolhatják, mig a választás jogérvényesen megsemmisítve nem lett. HÍREK. — Tiszteit előfizetőinknek, munkatársainknak, valamint lapunk összes barátainak boldog ka rácsonyi ünnepeket kívánunk. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor v. b. 1.1. vármegyénk főispánja a múlt héten két napig Szeg- zárdon tartózkodott hivatalos ügyeinek elin'ézése végeit. E hét végén ismét városunkba érkezik. — Vármegyei restauráció. Vármegyénk december hó 28-án, jövő szombaton tartja meg a tisztújító közgyűlést, amidőn uj választás alá kerülnek a tisztviselők ama nagy része, kiket az apránként végbement részleges államosítás az életfogytiglan való kinevezés jótéteményében még nem részesített. — Egyházmegyei hírek. A pécsi püspök Polgár János segédlelkészt Himesházáról Duna- fóldvárra helyezte, Himesházára pedig Schäfer József ujmisést küldötte segédlelkésznek. — Államsegély. A hencse-pusztai közs. iskola segélyezésére a miniszter 400 koronát engedélyezett. menyasszony, asután a nyoszolyó asszonyok ; tovább a leány és asszony násznép, végül a férfiak. A két vőfély a kívül állóknak tudtára adta, hogy renben van minden s ekkor a vőlegény násznépe megfordult és indult előre, utánna a menyasszonyé ; igy mentek a polgári hatóság elé és igy ménének az Isten házába. Ott, az Isten szolgája, meg a tengernyi násznép előtt fogadták meg esküvéssel, hogy «Esküszünk az egy élő Istenre, a teljes szent Háromság, atya, fiú és szentlélek Istenre, hogy sem betegségünkben, sem jó voltunkban, sem örömben, sem búbánatban soha egymást el nem hagyjuk holtunkiglan Isten minket úgy segéljen. Szent fogadásuk után, a násznép serege velük együtt csendes áhítatba merülve mormolá azt a buzgó, gyönyörű imát, melyet Isten szolgája az ifjú pár jövendő boldogságáért fennhangon küldött az egek Urához. Esketés után mindkét násznép visszatért oda, honnan elindult; egyik a vőlegényt másik a menyasszonyt kisérte vissza a szülői házhoz hogy azután kiki a déli lakomához ülhessen, Éppen mikor az első tál levest oda helyezték násznagy uram elé: toppantak be Tarákhoz ismét a vőfélyek. Vájjon hát most mi járatban lennének ? Semmi egyéb dolguk nem akadt, minthogy a vőlegény ajándékát másodízben is meghozták. Az ám ! csakhogy elég furfangosan, az eskető előtti három perec közül páratlanul maradinak most már párját is hozának; mert hát eskető után úgy illendő, hogy egy-egy boros palack nyakán négy- perec lógjon. A nusik illendőség pedig az, hogy a ! násznép a küldött ajáudékot ebéd előtt fogyassza el. Úgy is lett; ott párolgott Ínycsiklandozó illatozással az aranysárga tyúkhúsleves az asztalokon nagy tálakban felrakva. Egyik-másik korrogósabb étvágyú vendég, de szívesen kanalazott volna benne. De hát elgondolva, hogy mig az ide küldött perecek és bor itt el nem tűnnek a föld színéről, azután a visszaküldés amoda a másik helyre meg nem érkezik és ott azt el nem fogyasztják, addi Birdosék vendégeinek sem jut egyéb hangos étvágynál: hát hamarosan neki fogtak az illendőségnek, kis részben amazok — jobb részben maguk iránt való szeretetből. A vőfélyek távozása után, az étvágygerjesztő ételek hosszú sora következett, miket a vendégek könnyen érthetően jóval mosolygóbb arccal fogadtak ; ime itt az étel sorja: tyukhus leves kockás tésztával; főtt. tyuk paradicsom mártással; paprikás csirke fölségesen megkészitve ; piros arczu fánk-puflancsok; kocsonya; túrós, mákos káposztás rétes; rengeteg halom fehér és töltött kalács; apróbb sütemények. Lakoma után, mi természetesebb, minthogy a hangulat emelkedett; adomák, tréfás szólások, közben egy-egy jóizü régi magyar nóta, sorban következének. Mózes János násznagy uram azonban tartóztatta magát, részben tekintélyből, részben pedig az elkövetkezendő eseményekre való nézvést, mivel még egy igen fontos, talán-tán a legfontosabb szerep várt reá: — kiadni a menyasszonyt. Nem kisebb fontosságú a másik félre sem s kikeres, mert bizony ugyan körmönfont beszédre van szükség arra, hogy a kérő násznagy kikérésre, a kiadó násznagy hamarosan ne tudjon megfelelni
