Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

XI. évfolyam. 40. szám. Szegzárd, 1901. október 6. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre . . . 12 korona. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó­ivatalon kívül elfogad Krammer Vil­! mos könyvkereskedése Szegzárdon. j POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdanos: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő : SZÉKELY FEEENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékePen megállapító» árszabály szerint számíttatnak. Csata után. Diadalmasan lobog a szabadelvüpárt zászlaja szerte az országban. A szabadelvü- párt nagy diadala befejezett tény. Az a pár választás, a melyik még vissza van, már nem befolyásolhatja az eddig elért fé­nyes eredményt. A tiszta választások, e fogalom legnemesebb jelentősége szerint, megejtettek és a választó polgárok óriási többsége legjobb meggyőződését követve és a legteljesebb jüggetlenséggel gyakorolván al­kotmányos jogait, szavazatával impozáns győzelemre emelte az egész ország­ban a szabadelviipártnak szennytelen lo­bogóját. Az ellenzék, mely máskor a választá­sok után a vesztegetés, hivatalos presszió és más visszaélések özönét hangoztatta, maga kénytelen beismerni, hogy a válasz- I tások tisztaságáról szóló törvény nem ma­radt írott malaszt, hanem az Széli Kálmán miniszterelnök puritán intenciói szerint tel­jes mértékben tényleg testet is öltött. A szabadelvüpárt és a szabadelvüség j diadalának erkölcsi értékét ez a körülmény tehát csak növeli és erősbiti. A mi vármegyénk választási eredmé­nyei — sajnos — kevés okot adnak az | örömre. Legelöl jár a pincehelyi választás, mely szégyene s megbocsáthatatlan bűne marad azoknak a lelkiismeretlen izgatóknak, kik a nép szenvedélyeinek felbujtását, ezt a gyalázatos aknamunkát, ebben a kerületben tervszerűen és mesterségesen csinálták. Ez­zel más helyen részletesebben foglalkozunk. Rendkívül fájlaljuk, hogy a szabadelvű párt vármegyé?ikben nem tudott az ellenzék­től egy kerületet sem elhódítani; csupán a bonyhádit és szakcsit. az előbbit egyhangú­lag, az utóbbit hatalmas többséggel, tar­totta meg. A kölesdi kerületben, a melyben Bern- rieder János erős kézzel emelte fel a sza­badelvű párt zászlaját, csupán öt szavaza­ton múlt, hogy nem győzhettünk. Pedig mig az ellenzék teljes számban egy szálig leszavazott, addig legalább 15 szabadelvű- párti választó csak azért nem szavazhatott, mert záróra után érkezett az urnához. A sza- badelvüpártnak ebben a kerületben tehát megvolt a tényleges többsége és éppen azért kétszeresen sajnálatos, hogy a győzelmet magának nem biztosíthatta. Olyan érdek­lődés és kitartás a szabadelvüpárt jelöltje mellett, mint a mostani alkalommal, a kö­lesdi kerületben még soha nem mutatko­zott. A múlt választásnál Büsbach összesen 707 szavazatot, Perczcl Lajos 1887-ben 869 szavazatot, Vizsolyt Gusztáv 1884-ben 726 szavazatot kapott, mig Bemrieder Jánosra 1007 szavazat esett. Voltak községek, a melyekből az ellenzék jelöltjére egyetlen szavazat sem jutott, mig Bemrieder az ösz- szes községekből kapott szavazatokat, sőt az eddigi 48-as pártállása Fadd községből magából 81-en szavaztak le Bemrieder mellett. Bemrieder Jánost számos kerületből kínálták meg jelöltséggel, a melyekben ké­nyelmesebb és könnyebb harcot vívhatott volna, de ő ragaszkodott az ő honossági kerületéhez. Amennyire sajnáljuk, hogy ezt a kerületet meg nem hódíthattuk, épp úgy köszönettel tartozunk pártunk volt jelöltjé­nek, aki odaadó lelkesedéssel és nemes ambícióval lobogtatta a szabadelvüpárt tiszta zászlaját ebben a kerületben, a hol a szabadelvüpárt részéről ideálisan tiszta eszközökkel megvívott választási küzdelem óriási méreteket öltött. A paksi kerületben is — sajnos — el­bukott Kenedi Géza a szabadelvüpárt ki­váló jelöltje. Szervezetlenül, az utolsó órá­ban vette fel a szabadelvüpárt a harcot ebben a kerületben. így is 514 szavazat esett Kenedirc, ami csak azt igazolja, hogy kellő időben való szervezkedés mellett győzni lehetett volna, no {meg ha a paksi intelli- gencziának egy része liberális lobogó alatt nem kokettirozna állandóan a néppárttal. A szabadelvüpártnak kötelessége, hogy összegezze a választások alatt tapasztalt hibákat és okulást merítsen belőlük a jövőre nézve. Vármegyénk politikai horizontján ör­vendetes jelenség és tény gyanánt mégis egyet föl kell említenünk, azt, hogy a reakció úgymint a múltban, ezúttal sem tudott ná­lunk tért foglalni. A mi józan népünk visszautasítja a nép­párti hamis prófétákat, példa lesz reá — a legközelebbi pinczehelyi választás. VÁRMEGYE. — Törvényhatósági virilista névjegyzékek összeállításánál a kétszeres adóbeszámítás kedvez­ményét az, a ki az igazoló-választmány ülései alatt nem jelentkezett, azonnal elveszti, ellenben az a kérdés, hogy a kellő időben és helyen jelentkező személy jogosultságát igazolni tudja-e, nincs kife­jezetten az igazoló-választmány kizárólagos birálata alá utalva. (A m. kir. közig, bíróság 2623/1900. számú határozata.) — Hagyaték értékéből teherként levonandó a sirkő felállítással összekötött költség, a mennyi­ben az az örökhagyó társadalmi és vagyoni állá­sával arányban áll. (A m. kir. közigazg. bíróság 15598/1899. P. számú határozata.) — Községi jegyzők a feleknek teljesitett ma­gánmunkálatokért járó jövedelmeik után is IV. oszt. kereseti adót tartoznak fizetni. (A m. kir. közig, bíróságnak 1900. évi 13,195. sz. határozata.) — A törvényhatóság közgyűlése azon jogát, 1 hogy a közúti költségelőirányzatot megállapítja, semmi más önkormányzati szervre át nem ruház­hatja. (A m. kir. keresk. miniszter 1901. évi 5233. sz. határozata.) — A községi igazoló-választmány határozat- képességéhez nem szükséges valamennyi tagnak jelenléte, hanem a tagok többségének jelenléte is elegendő. (A m. kir. közigazg. bíróság 1900. évi 3048. sz. határozata.) — A községet az árvapénztár részére ka­mattérítésben és számadási hiányban elmarasztaló vármegyei közgyűlési határozat ellen beadott föleb- bezés bélyegmentes. (A m. kir. közigazgatási bíró­ság 1900. évi 7599. sz. a. határozata.) — Házastársak által közösen használt bir­tokokra kivetett állami adók után kivetendő útadó mérvét az állami adók összevonása alapján kell megállapítani, s a mennyiben az ilyképen össze­vont állami adók utadószázaléka a törvényhatósági útadó minimumát nem haladja túl, ez a minimum csak egyszer szabható ki, tekintet nélkül arra, hogy a közösen használt birtokok a férj vagy feleség kütön tulajdonát képezik. (A m. kir. közig, biróság 2977/1900. sz. határozata.) — Adók, illetékek és egyéb kincstári köve­telések behajtásának eszközlésével megbízott és az erre való felügyeletre hivatott községi közegekre pusztán adminisztratív mulasztások miatt kirótt bír­ságok ellen irányuló panaszok elbírálására a ma­gyar kir. közig, biróság nem illetékes. (A m. kir. közig, bíróságnak 1900. évi 20,663. sz. a. kelt határozata.) — Az éjjeli örök intézményének felállításá­val járó s községi pótadó utján fedezendő költsé­gek az 1886. évi XXII. t. c. 130. §-ának értelmé­ben mint belrendőrségre és közbiztonságra vonat­kozó kiadások, a föld-, bányaadó és a pusztai ha­szonbérlők kereseti adója kivételével az idézett törvényszakaszban megjelölt egyenes adók többi nemeire vetendők ki s olyan kivetési módozat, hogy a kivetendő pótadó alapját képező egyenes állami adók közül a házadó magasabb kulcscsal lenne megrovandó, mint a többi adónemek, helyt nem foglalhat. (A m. kir. közig, biróság 1901. évi 468. sz. határozata.) — A cselédeknek törvény biztosította útadó- mentességéből azoknak a többi községi pótadók alól leendő felmentésére jogérvényes következtetést vonni nem lehet. (A m. kir- közigazgatási biróság 169/1901. sz. határozata.) — Vizhasználati jogosítvány, mely régi jog alapján annak idején igazoltatott s a vizkönyvbe bevezettetett, egyedül azon a cimen, hogy a viz­használati jogosítvány tulajdonosa a kapcsolatos malomüzemek megszüntetését bejelentette, meg­szűntnek nem nyilvánítható. (A m. kir. közigazg. biróság 2137/1900. k. sz. határozata.) A pinczehelyi véres választás. Szégyent hozott vármegyénkre a nép­párt lelketlensége; véres választást idéztek elő Pinczehelyen, hogy Rátkay bizonyos megválasztatását megakadályozzák. Mély fölháborodással fogadta minden jó érzésű ember azt a szomorú hirt, hogy a néppárti vadlelkü agitátorok által föliz­gatott nép közül heten áldozatai lettek an- annak a gyűlöletnek és fanatizmusnak, melyet a hecc-káplánok cs társaik a szegény

Next

/
Oldalképek
Tartalom