Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-06 / 40. szám
XI. évfolyam. 40. szám. Szegzárd, 1901. október 6. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre . . . 12 korona. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóivatalon kívül elfogad Krammer Vil! mos könyvkereskedése Szegzárdon. j POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdanos: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő : SZÉKELY FEEENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékePen megállapító» árszabály szerint számíttatnak. Csata után. Diadalmasan lobog a szabadelvüpárt zászlaja szerte az országban. A szabadelvü- párt nagy diadala befejezett tény. Az a pár választás, a melyik még vissza van, már nem befolyásolhatja az eddig elért fényes eredményt. A tiszta választások, e fogalom legnemesebb jelentősége szerint, megejtettek és a választó polgárok óriási többsége legjobb meggyőződését követve és a legteljesebb jüggetlenséggel gyakorolván alkotmányos jogait, szavazatával impozáns győzelemre emelte az egész országban a szabadelviipártnak szennytelen lobogóját. Az ellenzék, mely máskor a választások után a vesztegetés, hivatalos presszió és más visszaélések özönét hangoztatta, maga kénytelen beismerni, hogy a válasz- I tások tisztaságáról szóló törvény nem maradt írott malaszt, hanem az Széli Kálmán miniszterelnök puritán intenciói szerint teljes mértékben tényleg testet is öltött. A szabadelvüpárt és a szabadelvüség j diadalának erkölcsi értékét ez a körülmény tehát csak növeli és erősbiti. A mi vármegyénk választási eredményei — sajnos — kevés okot adnak az | örömre. Legelöl jár a pincehelyi választás, mely szégyene s megbocsáthatatlan bűne marad azoknak a lelkiismeretlen izgatóknak, kik a nép szenvedélyeinek felbujtását, ezt a gyalázatos aknamunkát, ebben a kerületben tervszerűen és mesterségesen csinálták. Ezzel más helyen részletesebben foglalkozunk. Rendkívül fájlaljuk, hogy a szabadelvű párt vármegyé?ikben nem tudott az ellenzéktől egy kerületet sem elhódítani; csupán a bonyhádit és szakcsit. az előbbit egyhangúlag, az utóbbit hatalmas többséggel, tartotta meg. A kölesdi kerületben, a melyben Bern- rieder János erős kézzel emelte fel a szabadelvű párt zászlaját, csupán öt szavazaton múlt, hogy nem győzhettünk. Pedig mig az ellenzék teljes számban egy szálig leszavazott, addig legalább 15 szabadelvű- párti választó csak azért nem szavazhatott, mert záróra után érkezett az urnához. A sza- badelvüpártnak ebben a kerületben tehát megvolt a tényleges többsége és éppen azért kétszeresen sajnálatos, hogy a győzelmet magának nem biztosíthatta. Olyan érdeklődés és kitartás a szabadelvüpárt jelöltje mellett, mint a mostani alkalommal, a kölesdi kerületben még soha nem mutatkozott. A múlt választásnál Büsbach összesen 707 szavazatot, Perczcl Lajos 1887-ben 869 szavazatot, Vizsolyt Gusztáv 1884-ben 726 szavazatot kapott, mig Bemrieder Jánosra 1007 szavazat esett. Voltak községek, a melyekből az ellenzék jelöltjére egyetlen szavazat sem jutott, mig Bemrieder az ösz- szes községekből kapott szavazatokat, sőt az eddigi 48-as pártállása Fadd községből magából 81-en szavaztak le Bemrieder mellett. Bemrieder Jánost számos kerületből kínálták meg jelöltséggel, a melyekben kényelmesebb és könnyebb harcot vívhatott volna, de ő ragaszkodott az ő honossági kerületéhez. Amennyire sajnáljuk, hogy ezt a kerületet meg nem hódíthattuk, épp úgy köszönettel tartozunk pártunk volt jelöltjének, aki odaadó lelkesedéssel és nemes ambícióval lobogtatta a szabadelvüpárt tiszta zászlaját ebben a kerületben, a hol a szabadelvüpárt részéről ideálisan tiszta eszközökkel megvívott választási küzdelem óriási méreteket öltött. A paksi kerületben is — sajnos — elbukott Kenedi Géza a szabadelvüpárt kiváló jelöltje. Szervezetlenül, az utolsó órában vette fel a szabadelvüpárt a harcot ebben a kerületben. így is 514 szavazat esett Kenedirc, ami csak azt igazolja, hogy kellő időben való szervezkedés mellett győzni lehetett volna, no {meg ha a paksi intelli- gencziának egy része liberális lobogó alatt nem kokettirozna állandóan a néppárttal. A szabadelvüpártnak kötelessége, hogy összegezze a választások alatt tapasztalt hibákat és okulást merítsen belőlük a jövőre nézve. Vármegyénk politikai horizontján örvendetes jelenség és tény gyanánt mégis egyet föl kell említenünk, azt, hogy a reakció úgymint a múltban, ezúttal sem tudott nálunk tért foglalni. A mi józan népünk visszautasítja a néppárti hamis prófétákat, példa lesz reá — a legközelebbi pinczehelyi választás. VÁRMEGYE. — Törvényhatósági virilista névjegyzékek összeállításánál a kétszeres adóbeszámítás kedvezményét az, a ki az igazoló-választmány ülései alatt nem jelentkezett, azonnal elveszti, ellenben az a kérdés, hogy a kellő időben és helyen jelentkező személy jogosultságát igazolni tudja-e, nincs kifejezetten az igazoló-választmány kizárólagos birálata alá utalva. (A m. kir. közig, bíróság 2623/1900. számú határozata.) — Hagyaték értékéből teherként levonandó a sirkő felállítással összekötött költség, a mennyiben az az örökhagyó társadalmi és vagyoni állásával arányban áll. (A m. kir. közigazg. bíróság 15598/1899. P. számú határozata.) — Községi jegyzők a feleknek teljesitett magánmunkálatokért járó jövedelmeik után is IV. oszt. kereseti adót tartoznak fizetni. (A m. kir. közig, bíróságnak 1900. évi 13,195. sz. határozata.) — A törvényhatóság közgyűlése azon jogát, 1 hogy a közúti költségelőirányzatot megállapítja, semmi más önkormányzati szervre át nem ruházhatja. (A m. kir. keresk. miniszter 1901. évi 5233. sz. határozata.) — A községi igazoló-választmány határozat- képességéhez nem szükséges valamennyi tagnak jelenléte, hanem a tagok többségének jelenléte is elegendő. (A m. kir. közigazg. bíróság 1900. évi 3048. sz. határozata.) — A községet az árvapénztár részére kamattérítésben és számadási hiányban elmarasztaló vármegyei közgyűlési határozat ellen beadott föleb- bezés bélyegmentes. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 7599. sz. a. határozata.) — Házastársak által közösen használt birtokokra kivetett állami adók után kivetendő útadó mérvét az állami adók összevonása alapján kell megállapítani, s a mennyiben az ilyképen összevont állami adók utadószázaléka a törvényhatósági útadó minimumát nem haladja túl, ez a minimum csak egyszer szabható ki, tekintet nélkül arra, hogy a közösen használt birtokok a férj vagy feleség kütön tulajdonát képezik. (A m. kir. közig, biróság 2977/1900. sz. határozata.) — Adók, illetékek és egyéb kincstári követelések behajtásának eszközlésével megbízott és az erre való felügyeletre hivatott községi közegekre pusztán adminisztratív mulasztások miatt kirótt bírságok ellen irányuló panaszok elbírálására a magyar kir. közig, biróság nem illetékes. (A m. kir. közig, bíróságnak 1900. évi 20,663. sz. a. kelt határozata.) — Az éjjeli örök intézményének felállításával járó s községi pótadó utján fedezendő költségek az 1886. évi XXII. t. c. 130. §-ának értelmében mint belrendőrségre és közbiztonságra vonatkozó kiadások, a föld-, bányaadó és a pusztai haszonbérlők kereseti adója kivételével az idézett törvényszakaszban megjelölt egyenes adók többi nemeire vetendők ki s olyan kivetési módozat, hogy a kivetendő pótadó alapját képező egyenes állami adók közül a házadó magasabb kulcscsal lenne megrovandó, mint a többi adónemek, helyt nem foglalhat. (A m. kir. közig, biróság 1901. évi 468. sz. határozata.) — A cselédeknek törvény biztosította útadó- mentességéből azoknak a többi községi pótadók alól leendő felmentésére jogérvényes következtetést vonni nem lehet. (A m. kir- közigazgatási biróság 169/1901. sz. határozata.) — Vizhasználati jogosítvány, mely régi jog alapján annak idején igazoltatott s a vizkönyvbe bevezettetett, egyedül azon a cimen, hogy a vizhasználati jogosítvány tulajdonosa a kapcsolatos malomüzemek megszüntetését bejelentette, megszűntnek nem nyilvánítható. (A m. kir. közigazg. biróság 2137/1900. k. sz. határozata.) A pinczehelyi véres választás. Szégyent hozott vármegyénkre a néppárt lelketlensége; véres választást idéztek elő Pinczehelyen, hogy Rátkay bizonyos megválasztatását megakadályozzák. Mély fölháborodással fogadta minden jó érzésű ember azt a szomorú hirt, hogy a néppárti vadlelkü agitátorok által fölizgatott nép közül heten áldozatai lettek an- annak a gyűlöletnek és fanatizmusnak, melyet a hecc-káplánok cs társaik a szegény
