Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-29 / 39. szám
6 TOLNAVARMEGYE. 1901. szeptember 29. ügyes-bajos dolgok legjelentősbjeit, úgy, hogy ez ügyekben nem kell sem a kir. tanfelügyelőséghez, sem máshoz fordulni tanácsért. Tartalmaz bő le- irást korpótlék fedezésére, tanítói fizetés kiegészítésére, gazd. ism. iskolai tanitó fizetésének tiszteletdijára szükséges államsegély elnyerését, nyugdíjintézetbe felvételén, nyugdijazásért, özvegyi és árva gyámpénz folyósításáért beadandó kérvény felszereléséről és teljes eljárásáról. Közöl útbaigazítást az államsegélyek felvételéről, kifizetéséről és elszámolásáról. Mindezekről minták is vannak benne, szól továbbá nyugdíj felemelésről, tanitó személyváltozásról, államosításról, állami tanítók költségjegyzékéről mintákkal, ülési jegyzőkönyek szerkesztéséről stb. stb. stb. Mindezek daczára ára csak 50 fill, és gyűjtő 10 után még egy ingyen példányt is kap. Czélom, hogy ezen hasznos füzetkét mindenki megszerezhesse és ügyes-bajos dolgaiban teljes útbaigazítást nyerjen, magát felesleges kiadástól, munkától megkímélje. E füzetke Árva J. könyvkereskedésében kapható Szegzárdon, oda küldendő e gyűjtő iv is. Kérem ezt megrendelni, erre előfizetőket gyűjteni és másoknak is ajánlani s a gyűjtő ivet 10 nap alatt visszaküldeni. Szives figyelmükbe ajánlom Határidő-naplómat is. Szolgálatot kívántán tenni, kérem tehát pártfogásukat. Ugyancsak Árvánál kapható az egyszeregy, métermértékek és pénznemek nyomtatott táblácskája, ára 2 fillér; — és az iskolák és óvodák ajtajára kiszegezendő táblácska. Ára 10 fillér. Szegzárdon, 1901. szeptember 12. Hazaílui üzdvözlettel: Nagy Béla, Tolnavármegye kir. tanfelügyelőség i tollnoka. Tolnavármegye Garay János = Nagy Képes Naptára = 1902. évre bő és kimerítő czimtáránál fogva csak deczember hó első felében jelenik meg, mert az országgyűlési képviselők és az újonnan megválasztandó vármegyei tisztviselők névsorát is közölni fogja. : Illustrációi közt az országgyűlési képviselők és közéletünk kiválóbb férfiai- nak arczképét, valamint a történelmi nevezetességű Balogh-fa képét is hozza. Minthogy ezen közhasznú munka a vármegye minden községében széles elterjedésnek örvend, hirdetések közlésére igen alkalmas. — Hirdetések fölvétetnek — Molnár Mór könyvnyomdájában — ■ Szegzárdon. = TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bíiiiiigjéJ'. 1901. évi október hó l-én. Rózsa János és társa ellen, lopás miatt. Antal Alajos ellen, rágalmazás miatt. Müller Vilmos és társa ellen, zsarolás miatt. 1901. évi október hó 3-án. H. Szabó István ellen, súlyos testi sértés miatt. Farkas György és társa ellen, lopás miatt. Földi István ellen, lopás miatt. Szegedi János ellen, okirathamisitás miatt. Sáiközi Imre ellen, lopás miatt. Muszi Bor Imre ellen, lopás miatt. — Súlyos váddal illetett anya. Mem is olyan régen volt, amidőn egy kis gyermek haláláról emlékeztünk meg hir-rovatunkban, s hozzá-füztük azt a figyelmeztetést: »Anyák vigyázzatok !« Jelen alkalommal már nemcsak a szomorú példát magát, ami a kis gyermekek felügyelet nélkül való hagyásából származhatik, hanem annak — talán még szomorúbb — következményét is bemutathatjuk. Egy anya állott a törvényszék előtt, és avval vádolta a kir. ügyészség, hogy gondatlansága miatt 5 a gyermekének gyilkosa. A törvény rendkívül szigorú, és elég a gondatlanság legkisebb jele, hogy az anya vád alá kerüljön. Szántó János szemcse-csehi pusztai lakos 1901. évi junius hó 11-én d. u. 2 és 3 óra között a kútra ment vízért. Mint a vádirat mondja : ». . . mintegy 150 lépésnyire utána ment 3 éves, Mihály nevű fia is. Mialatt a vedret felkötötte, a kúthoz jött Fehér Mártonná, kivel beszélgeti kezdtek, miközben a nevezett kis fiú is odaérkezvén, anélkül, hogy észre vették volna, a kút egy méter magas deszkakerítéséhez támaszkodott ; de, mivel a szegletnél el volt rohadva, két szál deszka beszakadt, a fiú a kútba esett és belefuladt.« Eme a vád miatt került azután — mint gondatlanságból okozott emberölés vétségében megvádolt — Szántó Jánosné múlt kedden a vádlottak padjára. A tárgyalás során azonban valótlannak bizonyult az az állítás, hogy a gyermek addig érkezett a kúthoz és esett bele, mig az anya ott volt, és ő a gyermeket azért nem vette észre, mert beszélgetett. Szántóné az udvaron játszva hagyta gyermekét, mikor a vízmerités után visszament, nem találta sehol. Fehér Mártonná jött mondani neki, hogy beleesett a fia a kútba. A kir. törvényszék felmentette őt. IRODALOM. ZENE. — A Nagy Képes Világtörténet 133. füzete látott most napvilágot. E füzettel a vállalat VII. kötete záródik le, mely kötet a reformáczió korát tárgyalja. A reformátorok életét és hatását rajzolja a kötet kitűnő szerzője, dr Marczali Henrik és életük rajzát szerencsésen olvasztja össze a kor hatásával és mozgató eszméivel. Hatalmas korszak zárul le ezzel az emberiség történelmében. Az emberi gondolkodás uj és minden eddiginél hatalmasabb lökést kap, szabadabb tér nyílik meg előtte és az emberekben feltámad a kritika, mely attól fogva a tizedik múzsává lesz, mely pusztít és teremt. Az emberi elmének kifejlődésében nagy és hatalmas változást jelent e pillanat, a gondolkodás biztosságának és realitásának minden eddiginél erősebb feliünést mutatva. Az emberi elme, melynek fejlődése lehet csak a világtörténelemnek igazi tárgya, ettől fogva uj fegyverekkel és nagyobb lépésekben halad czélja felé, hullámai nagyobb gyürü- zésekkel futnak a parthoz, mert mind nagyobb és nagyobb területen hatnak az egyes eszmék is. Vége minden romanticizrausnak, oda van Hellas és s Renaissance minden bűbája, oda az arabok és keletiek mythikus nagysága, oda Róma fenséges ereje, oda a lovagkor hősi erénye, misztikus vágyódása a Végtelen után, oda mindez a nagy költőiség, a mely eddig az emberi szivet el- töltötte. Uj korok, uj emberek jönnek, Erzsébet és Cromwell, IV. Henrik, XIV. Lajos és Turenne, Bethlen Gábor és Gusztáv Adolf korszaka. íme az érző és képzelgő emberek helyében a gondolkodó és kritikus fők, a kik nem képzelődnek, hanem számítanak, nem álmodoznak, hanem terveznek, nem remélnek, hanem cserkesznek, a kik az elmének megtisztult és kiélésük fegyvereivel küzdenek. íme a modern ember ősei. Ezt a kort oly szépen és behatóan irta meg Marczali Henrik, hogy kötete valóban díszére válik irodalmunknak. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője dr. Marczali Henrik, egyetemi tanár. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt. Budapest, Vili., Üllői-ut 18. sz.J s minden hazai könyvkereskedés utján. Ind. érk. 822 8°° 3°° U Budapest y 1® 822 820 1T1 ll01 4.51 1 érk. ind. ll35 5°o 512 5 ü ll55 510 1 Sárbogárd ? Ind. érk. I0t0 4U 111® 665 2°t 6ÍÍ Nagy-Dorogh 918 215 912 721 243 ylO Kölesd-Tengelic 845 433 9'5 7“ 313 752 Hidja-Apáthi 82i ]Ü4 853 8<* 348 750 Tolna-Mözs 801 1226 822 830 407 8°9 érk. ind. 740 U56 8!® 83° 422 8!1 Szegzárd Ind. érk. 730 U36 754 8« 434 82 őcsény ^18 11“iytí 855 45J 82 Decs 7O6 4412 730 911 50 921 Pilis-Berek 650 1052 712 925 5S3 912 Bátaszék 638 HP 700 ll11 — 1122 Bonyhád A : 522 — 5°i j40 — 12-22 Dombóvár 322 — 230 822 — 820 Y Budapest P 822 — 8°° érk. Ind Az este 6 órától reggeli 6 óráig ér kező és induló vonatoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 638. sz./vh. 1901. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi 60. t. e. 102- §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a s/.egzárdi kir. törvényszék 1901. évi 3974 sz. végzése következtében Dr. Leopold Kornél ügyvéd által képviselt Wianelli és Retti ezég javára Kramer Ármin és fia czég ellen, 750 korona 84 fillér s járulékai erejéig 1901. évi junius hó 20-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1375 koronára becsült kővetkező ingóságok, u. m. bútorok, bor pinezei felszerelés, s egyébb ingók nyilvános ^árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. járásbíróság 1901. évi V. II. 247/2. számú végzése folytán 750 korona 84 fillér tőkekövetelés, ennek 1001. évi május hó 10 napjától járó 6%-os kamatai és eddig összesen 77 korona 20 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Szegzárdon, alperes czégnél leendő eszközlésére 1901. évi októ - bcr hó 7-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. e. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Szegzárd, 1901. évi szeptember hó 23. napján. kir. jbirósági végrehajtó. 0 w O 0 MIÉRT Ö 0 0 O 0 •van annyi utánzat GP O 0 0 MERT 0 0 0 a valódi EISENSTADTER-félc 0 r'H Linoleum padló-zománc □ 0 W a törv. bej. „Vas lovag“ védje ygyel a legjobb és legtartósabb puha padlóknak P és konyhabútoroknak bemázolására. Bejegyzett Az Eisersliidter-leíe O ‘O JC 0 Linoleum padló-zománc < . ti K n í! Y a óra aIaG keményre szárad, a N e S I \\ bámulatosán szép fénnyel bír és e ‘B II mS \í -tartósság tekintetéten eddig feX 3 H liilmulhatatlan. Négy elterjedtsés X C 3 ff fs&iFp II Sénel fogva különböző hasonhang- zású nevek alatt értéktelen után»■ 3 N a\ kUTs j zafol at hoznak forgalomba, miért ti p* tSi |f|' lg is kérjen mindenki kizárólag csak 0 G > Eisensládter-féle p* o•O / „Linoleum p dló-zo n.áncol“ ” I Védjegy . a törv. bejegyzett i 0 „Vas lovag". „Vas lovag“ védjegyei. Eisenstädter Testvérek fi 0 0 lakk- és festékgyára. 0 0 Főraktár: 0 0 0 FISCHHOF MÓR 0 0 0 0 0 0 n fűszer- és vegyesáru kereskedésében, SZEGZÁRDON D és Kiss Pálnál Pakson. O (328’. 4-4.) 0
