Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

TOLNA VÁBMEGYE. 5. 1901. szeptember 15. IRODALOM. ZENE. — A török hódoltság Magyarországon. Szo­morú korszak, gyászos emlékű evek azok, melyek ezt a nevet viselik. Ez a név hosszú, szomorú időszakot jelent a magyar nemzet történeiében, mely a mily szomorú, épen olyan hősi. A nemze­tek egyáltalán legnehezebb időszakaiban legnagy­szerűbbek és legnemesebbek. A gyászos évek szü­lik a hősöket. Teher alatt nő a pálma és az el­nyomott hon látása legjobb nevelő a hazaszere­tetre. A folyton ostromolt gyönge várakban szü­letnek és nőnek a legnagyobb hősök. Mi nálunk is a magyar történelemben legszomorubb korsza­kaink egyúttal a legdicsőbb, legfényesebbek és egész nemzeti történelmünkben nincs oly gyönyörű időszak, mint az 1825-től 1848-ig terjedő két év­tized, Széchenyi kora. A készülődésnek, a leendő ébredésnek é félremagyarázhatatlan jeleit láthatni mindenütt, melyek nagyszerűségre szinte a termé­szet legnagyobb csodáival vetekszenek A haza­szerelem valóban csodákat művel s nemcsak a mi nemzetünknek tulajdonsága az, a mit a kritikus költő szemünkre vet: »Csak akkor csüggünk igazán, Ha tőnkre tettük, a hazán.« A török korban is oly nagy volt nemzetünk s a kis várak nagy hősei a világtörténelem lap­jaira Írták be nevüket, mint a nyugati civilizáció védői. Erről a korról szól a Nagy Képes Világ- történet 130. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője dr. Marczali Henrik, egyetemi tanár. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen min­den héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt. Budapest, Vili., Üllői-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján. A lótenyésztési hármas bizottság folyó hó 12-én a vármegyeház kistermében ülést tartott, amelyen a jövő évi fedeztetési állnmásokra vonat­kozó községi ajánlatokat tárgyalta és megállapí­totta a jövő tenyésztési évadra köztenyésztésre leendő igazolás céljából bejelentett magánmének vizsgálatának határnapjait, a mely megállapításhoz képest a következő helyeken és napokon vezeten- dők a köztenyésztésre szánt magánmének a vizs­gálóbizottság elé: a dombóvári járás te. iületén levő november 24-én délelőtt Dombovárott, a vólgységi járás területén levők november 25-én délelőtt Bony- hádon, a központi járás területén levők november 26-án délelőtt Szegzárdon, a dunafóldvári járás területén levők november 27-én délelőtt Kajdacson, a simontornyai járás területén levők november 27 én délután Gyönkön, a tamásii járás területén levők november 27-án délelőtt Tamásiban. — Adóleengedések elemi károk esetén. A pénzügyi kormány egy most kiadott rendeletben szabályozt i az elemi károk esetén követelhető adó- kedvezméuyek ügyét. A pénzügyminiszter körren­deletét adott ki a pénzügyigazgatóságokhoz, a mely­ben ezeket figyelmezteti, hogy elemi káreseteknél az illető földrészlet tulajdonosa által s ha a káro­sult birtokosok többen vannak, e végre megbízott két képviselőjük által mindenkor írásban jelenten- dők be. A mi az elemi káresetek két megbízott általi bejelentését illeti, erre vonatkozólag kijelenti a miniszter, hogy az ily bejelentések elfogadása helyén van a törvényes szabályokban járatlan s többnyire Írástudatlan kisgazdák érdekében, de in­dokolatlan ezen kedvezmény alkalmazása a nagyobb birtokosok vagy uradalmakkal szemben. Helytelen tehát némely pénzügyigazgatóság részéről tapasz­talt az az eljárás, ha a kisgazdák által előterjesz­tett bejelentések alapján nagyobb birtokosok, sőt uradalmak is adóleengedésben részesittetnek, mert egyrészről méltán elvárható a nagyobb birtokosok és szeivezett tisztikarral rendelkező uradalmaktól, hogy az Írásbeli bejelentést önmaguk foganato­sítsák, másfelől fel sem tételezhető, hogy megbí­zott képviselőik gyanánt az egyszerű földmives emberek szerepeljenek. Mindezek folytán a nagyobb birtokosoktól és uradalmaktól az elemi károk külön bejelentése megkövetelendő, mig a földmives osz­tályhoz tartozó kisbirtokosok érdekében a meg­bízás általi bejelentés elfogadható, illetőleg az a méltányosság szélső határáig kiterjeszthető. Utasit- tatnak egyszersmind az elemi kár bizottságai fel­vételre kiküldött pénzügyigazgatósági tisztviselők, hogy mindenkor szerezzenek a helyszínén meg­győződést a megbízás utján való bejelentések hi­telessége felől. — A selyemtermelés 1901-ben. A folyó évi selyemtermelésre vonatkozólag a következő statisz­tikai adatokat közölhetjük: 1901-ben 2230 község­ben 95 ezer család 1 millió 484 ezer kiló gubót termelt, melyért 2 miiló 760 ezer koronát fizettek ki. Egy család átlagos keresete tehát 29 korona. Az átlagos kereset évről-évre emelkedést mutat, mert, mig 1899-ben 27’30 korona volt az átlagos kereset, 1900-ban is csak 28 70 koronát tett. A családok száma is emelkedett és pedig a múlt évi­hez képest 7000 rel, a harmadévihez képest 16 ezerrel, igy az adatok örvendetesen szólnak a me­zőgazdasági keresetágak intenzív fejlődéséről, ott, ahol annak hasznáról a lakosság meggyőződött. Darányi földmivelési miniszter és Bezerédj Pál min. meghatalmazott ama intézkedése folytán, hogy a nyersanyanag itthon dolgoztassék fel, úgy a beváltó állomásokon, mint a selyemgombolyitó és fonógyárakban máris sok munkáskéz talált foglal­kozást éppen akkor, a midőn a mezei napszám szünetelt. így ez a gazdasági mellékág amellett, hogy a tenyésztés során azokat foglalkoztatta, akik a nehezebb mezei munkára képtelenek, még abban is mind nagyobb jelentőséget nyer nálunk, hogy az ipari földolgozás során a munkaalkalmat évről- évre szaporítja. — Állategészségügyi kimutatás. A raga­dós állati-betegségek állása Tolnavármegye terü­letén a következő: Lépfe?ie\ Murga 1 u. lakonykór és bőrféreg: Fadd 1 u. Paks 6 u. Riikkór: Gyönk 1 u. Sertésorbáncz : Faddl u. Gerjen 1 m., Pálfa 9 u. Sertésvész: Uj-Dombovár 1 p., Szedres 1 u., Görbő 1 u., Hőgyész 1 u., Kis-Székely 7 u., Kö- lesd 1 u., Medina 7 udvar, Nagy-Székely 2 u., Szemcse-Csehi lu., Apáti 5 u., Bonyhád 2 udvar, Dőri-Patlan 2 u. fasiili Ind. érk 822 8°° 3°° 1 J Budapest 1*5 822 8«° 1 121 n°i 451 I érk. Ind. ll35 500 512 5Ü 1156 510 Sórbogárd * iné. érk. 10‘° 41* 1112 6K 201 6ÍÍ Nagy-Dorogh 918 215 912 V-1 2*3 »J10 Kölesd-Tengelic 8*3 J38 912 7«i 313 J30 Hidja-Apáthi 82‘ 10* §63 8°* 348 7 50 Tolna-Mözs 8°i 1226 8!2 8!0 407 822 érk. Iné. 7*0 ll56 812 830 422 8ü Szegzárd Ind. érk. 730 U36 7*i 8« 434 82 Ócsény 7I8 11“ 7« 855 £50 82 Decs 7O6 ll11 730 911 519 921 Pilis-Berek 650 KP 712 {)i5 5*3 92 Bátaszék e36 KP 7OO 11“ — 1122 Bonyhád é 522 — 501 1« — 1222 Dombóvár r? j 322 — 230 822 — 8*° > ' Budapest R 822 — 8°0 érk. Iné Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vo­natoknál az idő peroei fékét* vonallal vannak aláhúzva. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 341. vh./szám. 1901, Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. fj-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a tamási' kir. járásbíróság 1901. évi Sp. II. 139/1. és 1901. V. II- 119/1. számú végzése következtében Dr. Kiss Ernő és Dr. Hiiseh Sándor ügyvéd által képviselt Strausz Antal és Weisz Adolf javára, Spiel Jakab felsönyéki lakos ellen, 339 korona 50 fillér és 416 korona 05 fillér s jár. erejéig 1901. évi március hó 16-án foganatosított biztosítási végre­hajtás utján le- és feliilfoglalt és 989 korona 18 fillérre beesült következő ingóságok u. m. bolti áru cikkek, pá­linka, hordók, szobabútorok és többféléből álló ngőságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tamásii kir. járásbiróság 1901. évi V. U. 119/10. sz. végzése folytán 339 korona 50 fillér és 416 korona 05 fillér tőke-követelés, ennek a lejárat napjá­tól járó 6% kamatai és eddig összesen 237 korona 98 fil­lérben biroilag már megállapított költségek erejéig Felsö- Nyék községben alperesek lakásán és üzlethelyiségében leendő eszközlésére 1901. évi szeptember hó 25-ik napjának délelőtti 10 óraja batáridőül ki tűzetik, és ahhoz a venni szándékozók oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. c. 107. és 108. §-a értelmében készpénz­fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek beesáron alul is el fognak adatni. Kelt Tamásiban, 1901. évi szeptember hó 9. napján. KISS RÓBERT, kir. bir. végrehajtó. 7685/tk. 1901. Hirdetmény. Szakály község telekkönyve legelő felosztás következ­tében az 1869. évi 2579. számú szabályrendelethez képest részlegesen átalakittatik és ezzel egyidejűleg mindazon ingat­lanokra nézve, a melyekre az 1886. évi XXIX., az 1889. évi XXXVIII. és az 1891. évi XVI. t. czikkek a tényleges birtokosok tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX. t. czikkben szabályozott eljárás a telekkönyvi bejegyzések helyes­bítésével kapcsolatosan fogan atosittatik. E czélból az átalakítási előmunkálatok hitelesítésére és a helyszíni eljárás a nevezett községben 1901. évi október hó 14. napján fog kezdődni. > Ennélfogva felkéretnek: 1. Az összes érdekeltek hogy a hitelesitési tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által jelenjenek meg és az uj telekkönyvi tervezet ellen netáni észrevételeiket annál bizo­nyosabban adják elő, mert a régi telekkönyv végleges átala­kítása után a téves átvezetésből eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik. 2. Mindazok, a kik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a telekkönyvi hatóság kiküldöttje előtt a kitűzött határ­napon kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és az előterjesztéseiket igazoló okiratokat mutassák fel. 3. Mindazok, a kik valamely ingatlanokhoz tulajdonjogot tartanak, de telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nin­csenek, hogy az átírásra az 1886. XXIX. t. ez. 15—18. és az 1889. XXXVIU. t. ez. 5., 6. 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átru­házó telekkönyvi tulajdonos, az átruházás létrejöttét a ki­küldött előtt szóval ismerje el és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezen az utón nem érvényesíthetik és a bélyeg és illetékelengedési kedvez­ménytől is elesnek; és 4. Azok, kiknek javára tényleg már megszűnt köve­telésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkőnyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegy­zésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Tamásiban, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi ható­ságnál, 1901. szeptember hó 4-én. Várady, (1—3) kir. járásbiró­5397. sz./tlkvi 1901. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható­ság részéről közhirré tétetik, hogy íáchall József és neje végrehajtatóknak, Schnetzer József és neje Wolherr Teréz végrehajtást szenvedők ellen, 300 korona tőke és járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében, az árverés alá kerülő egész ingatlanra nézve 200 korona tőke és jár. erejéig Usz- leber Antal és neje, az ingatlannak Schnetzer Józsefet il­lető részére 600 kor. tőke és jár. erejéig Lénárd János, 50 kor. és 88 kor. 85 fillér tőkék és jár. erejéig dr. YVaigand József, 400 kor. töke és jár. erejéig Geiger Gynla csődtö­megének képviseletében dr. Spányi Leo ügyvéd csődtömeg- gondnok csatlakozottaknak kimondatnak és a tolnai 639. számú tjkvben f 668 hrsz. 629. népsz. ház udvar- és kert­tel 1338 korona kikiáltási árban, 1901. évi november hó 6-ik napján délelőtt 9 órakor Tolna község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 %-át bánatpénz fejében és a vételárt 2 egyenlő részletben 6 %-os kama­tokkal a szegzárdi kir. adóhivatalnál lefizetni tartozik, végre, hogy az árverési teltételek a hivatalos órák alatt alulirt tlkvi hivatalnál, úgy Tolna község elöljáróságá­nál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék mint telekkönyvi ha­tóságnál, 1901. évi augusztus hó 13-án. SALAMON, kir. tör vényszéki biró. 512. sz./vh. 1901. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a gyönki kir. járásbiróság 1901. évi V. 146/3. számú végzése folytán Dr. K e e k László ügyvéd által képviselt Dechert Konrád és neje kalaznói lakosok javára, Veitzl Konrád kalaznói lakos ellen, 300 korona s járulékai erejéig 1901. évi augusztus hó 13-án foganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával lefoglalt és 2000 koronára becsült következő ingóságok u. m. 2 1/J lóerejü locomobil a hozzátartozó csép­lőgéppel, szijjakkal, fecskendővel nyilvános árverésen el­adatnak. Mely árverésnek a gyönki kir, járásbiróság 1901. évi V. 146/3. számú végzése folytán 300 kor. tőkekövetelés, ennek 1898. évi március hó 1-sö napjától járó 7% kama­tai, 1/3% váltó díj és eddig összesen 115 kor. 62 fillérben biroilag már megállapított költségek erejéig Kalaznón, alpe­res lakásán leendő eszközlésére 1901. évi szeptember hó 23-ik napjának délutáni 21/» órája határidőül kitnzetik s arra a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a fent elősorolt ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. 107. és 108. §-a értelmében kész- pénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Kelt Gyönkön, 1901. évi szeptember bő 6. napján. LAKI LÁSZLÓ, kir. bírósági végrehajtó. KÖZGAZDASÁG.

Next

/
Oldalképek
Tartalom