Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

2. közlekedési útnak a viczinális közutak hálóza­tából az utbizottság által kért kihagyása tár­gyában. A dombóvári »Temető«-utcza nevé­nek megváltoztatása tárgyában. A dunaföld- vár-németkeér-nagydoroghi útvonalnak a tör­vényhatósági útvonalba való felvétele tárgyá­ban. Tamási községnek gyalogjáró létesítése iránti kérvényére vonatkozólag. A Dienes Zoltán vármegyei dijnok részére engedélye­zett segély kiutalványozásának jóváhagyása iránt. Az egyes tisztviselők részére engedé­lyezett szabadságidőre vonatkozólag. Tiszti ügyészi vélemények: A Gindli-család község képviselő-testülete által vadászati jog bérbe­adásának kihirdetése tárgyában alkotott sza­bályrendeletre vonatkozólag. Felső-Nyék köz­ség képviselő-testületének ingatlan eladása tárgyában hozott határozatára vonatkozólag. Kölesd község képviselő-testületének törzs­vagyon elidegenítése tárgyában hozott hatá­rozatára vonatkozólag. Számvevői előterjesz­tés a bonyhádi algymnasiumot illető millená­ris alapítvány 1900/901. évi számadására vo­natkozólag. Községi költségvetések és szám­adások. — A központi választmány szeptem­ber hó 21-én délelőtt 9 órakor ülést tart, amikor a képviselőválasztások napját fogják megállapítani. — Az „ igazoló választmány múlt kedden ülést tartott Orffy Lajos helyettes elnök vezetése mellett. Az ülésen részt vettek; Perczel József, Bernrieder János, Simontsits Elemér, Kramolin Emil. — Az ülés tárgya volt a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének összeállítása. A legelső virilista 35584 K. 27 fillért fizet, a 220-ik virilista pedig 397 K. 93 fillért. — A közigazgatási bizottság tegnap tartotta meg szeptember havi ülését gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Az ülésről az idő rövidsége miatt csak, lapunk jövő számában referálhatunk. — Gyámtartalékalap a maga törvényes ren­deltetésétől el nem vonható. (A m. kir. belügymi­niszternek 45,806/1901. számú rendelete.) — Hirdetmény. Az 1899. évi XV. t. c. 163. §-a értelmében az 1874. évi XXX1I1. t. c. 88. §-ban emlitett általános választási jegyzőkönyv, a szava­zat szedő küldöttségek jegyzőkönyvei, a szavazási rovatos ivek, nemkülönben a választók névjegyzé­kének a vármegyei levéltárban őrzött példányairól — kérelem esetén — teljes vagy részleges máso­latok lévén kiadandók, a másolati dijak mérve azok mikénti kiállítására nézve a nagyméltóságu m. kit. belügyministeriumnak folyó évi szeptember hó 10-én 98976. sz. a. kelt rendelete alapján a következő szabályzat állapíttatott meg: 1 ■ A vá­lasztási jegyzőkönyv és a szavazat szedő küldött­ségek jegyzőkönyveinek másolási dija ivenkint 2 koronában; 2. A szavazási rovatos ivek és a vá­lasztók névjegyzékének másolási dija 100 név után 1 korona 50 fillérben; 3. A hitelesítésért a meg­felelő bélyegdijon (ivenkint 2 korona) kívül 2 ko­rona hitelesítési dij, a másolat egyeztetéséért pe­dig ivenkint 50 fillér dij állapittaiik meg. 4. A választási jegyzőkönyv és a szavazat szedő kül­döttségek jegyzőkönyveinek másolási dija akként számittatik ki, hogy az első megkezdett iv egész ívnek vétetik, a további megkézdett fél ivek után 1 korona dij fizetendő. A szavazási rovatos ivek és a választók névjegyzékének másolásánál minden megkezdett 100 név után a megállapított 1 korona 50 fillér szedetik. Az egyeztetésért járó 50 fillér dij a megkezdett ivek után is fizetendő. 5. Ameny- nyiben a másolat magán használatra kéretik s hi­vatalos beadvány gyanánt fel nem használtatik, annak bélyeggel ellátása mellőztetik, ezen körül­mény azonban a másolatokon följegyeztetik, 2 ko­rona hitelesítési dij s ivenkint 50 fillér egyeztetési dij azért fizetendő. 6, ügy a hivatalos, mint a ma­gán használatra igényelt másolatok kiadása iránti kérelem a vármegye alispánjánál szóval vagy Írás­ban terjesztendő elő, aki a másolatokat a törvény­ben meghatározott 8 napon belül elismermény ellenében kiadja. 7. A kérelem beadása alkalmá­val folyamodó a másolási, hitelesítési, egyeztetési és bélyeg dijak mérvéről azonnal értesittetik s ezen költségek letevése után — a másolatok az előbbi pontban meghatározott időn belül alispán által kézbesittetnek. 8. A másolatok közönséges iró pa­píron a vármegyei levéltár által soron kívül állít­tatnak ki s az alispánhoz mutattatnak be. 9. A hitelesítést a vármegyei főlevéltárnok illetőleg he­lyettessé, a vármegyei levéltár pecsétjének alkal­mazása mellett teljesiti. 10. A másolatokért illetve egyeztetésért járó dijak a másolókat, illetve egyez- tetőket, a hitelesítésért járó dijak pedig a hitele­sítőket illetik. Szegzárdon, 1901. évi szeptember hó 12-én. Alispán szabadságon: Simontsits Elemér főjegyző. _______ TO LNA VÁRMEGYE. HÍREK. — Erzsébet királyné emlékezete. Ma­gyarország áldott emlékű királynéja halá­lának évforduló napján, múlt kedden, gyász­ünnepélyt tartottak az egész országban. Szegzárdon is a középül etek én, tanintéze­teken gyászlobogók lengtek, délelőtt pedig a belvárosi r. k. templomban Wosinsky Mór apát-plébános vezetése mellett gyászisten­tiszteletet tartottak, melyen a hivatalok, testületek és tanintézetek s nagy számú ájtatos közönség jelent meg, hogy a nem­zet örök emlékű védőasszonyának lelki üd­véért könyörögjön a Mindenhatóhoz. — Személyi hirek. Gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja a múlt héten több napon át bent tartózkodott Szegzárdon s hivatalos ügyeinek elvégzésén kívül fiával Domokos gróffal együtt kirándult a sötét-völgyi erdőbe szarvaslesre. — Nunkovics Ferencz központi járási főszolgabíró Svájczból, hol szabadságidejét töltötte, hazaérkezett és átvette hivatala vezetését. — Királylátogatás Pécsett. Tolnavár­megye küldöttsége Széchenyi Sándor gróf v. b. t. t. főispánnal az élén folyó hó 17-én délután 4 óra 11 perckor érkezik a sze­mélyvonattal Pécsre, hogy Ő Felsége előtt másnap a vármegye közönségének hódola­tát bemutassa. Pécs városa a vendégek el­szállásolásáról már gondoskodott. Perczel Dezső és gróf Apponyi Géza Hanny Gábor kanonoknál, gróf Széchenyi Sándor és Döry Pál dr. Szeredy József kanonoknál, Csapét Vilmos és báró Schell József Zsolnay Mik­lósnál, Wosinsky Mór Spiesz János kano­noknál, Simontsits Elemér Romeisz György­nél, Kovács Sebestyén Endre Daempf Imré­nél stb. lesz elszállásolva. A pécsi nemzeti kaszinó 17-én este az ő helyiségeit a ven­dégek rendelkezésére bocsátja, másnap este pedig táncestélyt rendez. — Orvosi kinevezés. Az osztrák államvas- tak kincstári főigazgatósága Dr. Frcyler Károly szegzárdi kórházi alorvost Ferenczfalvára — a resiczai bányaigazgatóság területén — bányaorvossá nevezte ki. Az uj bányaorvos állását október hó 1-én foglalja el, — Legtöbb adót fizetők. Vármegyénk legnagyobb adófizetője gróf Apponyi Géza 35584 korona 27 fillérrel, utána jön gróf Apponyi Sándor 16711 korona 50 fillér, gróf Széchenyi Sándor 14158 korona 35 fillér, gróf fíenyovszky Rezső 10791 korona 47 fillér, Hatizély János 8857 korona 05 fillér, Bischitz Lajos 8681 korona 60 fillér, Sztankovdnszky János 8458 korona 24 fil­lér, Döry Jenő 8075 korona 22 fillér. Döry József 7002 korona 04 fillér, Bezerédj Pál 4632 korona 32 fillér, Bartal Béla 4414 korona 47 fillér, Vizsolya Ákos 4312 ko­rona 14 fillér, Csapó Vilmos 3867 korona 34 fillér, és igy tovább a 220-ik virilista Streicher József paksi plébános 397 korona korona 93 fillér adóval. A 20 póttag kö­zött első Dicenty Gyula szegzárdi háztulaj­donos 397 korona 48 fillér és az utolsó Becker Ádám bonyhádi földmives 353 ko­rona 23 fillér adóval. — Eljegyzések. Simon Lajos vukovári vasúti tisztviselő folyó hó 8-án eljegyezte Lengyel Imre magánzó leányát, Mariskát Paksról. — Ifj. Matzon Ede decsi kereskedő eljegyezte Heil Mariska kisasszonyt, Heil Már­ton kokasdi kántortanitó leányát. — Egyházmegyei hirek Szeredy József apát- kanonokot a megyés püspök felmentette saját ké­relmére a püspöki szentszéknél 1888. év óta viselt házasság- és szerzetesi fogadalom-védőjének tiszté­től és helyébe dr. Kelemen László kanonok, székes- egyházi plébánost nevezte ki, a ki már le is tette hivatali esküjét. — Uj vállalkozó a kaszinóban. A szeg­zárdi kaszinó vendéglői vállalkozójául a vá­lasztmány Haspel Józsefet, a »Szegzárd Szálló« albérlőjét szerződtette, a ki múlt csütörtökön már át is vette a vállalatot. Kötelezte magát, hogy kellő számú pincér­személyzetet tart a vendégek kiszolgálására s a kaszinói helyiséget a »Szegzárd Szálló«- val telefonnal köti össze. — A villamos világítás Szegzárdon. Vasárnap, Kisasszony-napján, pontban esti 7 óra 30 perckor kigyultak városunk utcáin a villamos lámpák és ezzel városunk korsza­kot alkotó lépéssel ment előre a haladás utján. Maga a villamos világítás mindjárt az- első alkalommal kitünően funkcionált és pompás világosságot terjesztett az utcákon, különösen szép a Béla-tér, a vár-utca, a Széchenyi-utca és a Garay-tér világítása. Az ivlámpák impozáns fényt terjesztenek maguk körül. A közvilágítás megkezdése után sorba következik a köz- és magán­épületek megvilágítása. A vállalat alig ké­pes a megrendeléseknek eleget tenni, annyira sürgeti az érdeklődő közönség a villamvilágitás bevezetését. — A köz­épületek közül már az izr. templotnbany a községházában és a kaszinóban műkö­dik a villamvilágitás. — Mindenki, ki vá­rosunk fejlődését szivén viseli, őszinte öröm­mel üdvözli a haladásnak ezt a nagy mű­vét a mi kis városunk falai között. Egy évtized óta harcolunk e lap hasábjain azért, hogy a régi világítás helyett jobbat ren­dezzen be a város, s most jól eső örömmel és megelégedéssel látjuk, hogy nem hiába róttuk egymás mellé a betűket, mert végre villamfény világítja be utcáinkat. Elismerés illeti ezért a város intéző köreit, s különö­sen dr. Hirling Ádám főjegyzőt, ki kellő körültekintéssel ugyan, de kitartóan közre­működött azon, hogy az eddig legjobbnak ismert világítási mód, a villamos világítás létesittessék. A társulat is a legpontosabban megfelelt elvállalt kötelezettségének, s az igényeket mindenben teljesen kielégítette. — Kaszinó-estély. Tegnap este jól sikerült táncestély volt a kaszinóban, melynek helyiségeit ezen alkalommal először világították villanyos fénv- nyel. A villamvilágitás nagy előnyére válik a ka­szinó helyiségeinek, a melyeknek élvezetét a pet­róleum-világítással járó kellemetlen hátrányok kor­látolták. A kaszinó vezetőségét elismerés illeti, a miért a szép villamos világítás bevezetéséről ideje­korán gondoskodott. — Ügyészek áthelyezése. Az igazságügymi­niszter dr. Námessy János budapesti kir. alügyés zt, ki évekkel ezelőtt • Szegzárdon volt alügyész, a székesfejérvári kir. ügyészséghez, dr. Böhm Alajos kir. ügyészt pedig, ki néhány éve még szegzárdi. alügyész volt, s aki egy év óta a budapesti kir. főügyészséghez volt beosztva, visszahelyezték a budapesti kir. ügyészséghez. — Beiktatás. Kutasi Vilmos, Szászvár uj körjegyzője f. hó 5 én tartotta ünnepélyes beikta­tását. Az installáción a környék intelligenciája és a járási főszolgabíró is részt vett. Tanítói kinevezések. Az egyházmegyei ható­ság kinevezte Bonyhádra Schlenker Mihályt osztály­tanítóvá, Szegzárdra Mehnverth Erzsébetet, Jártas Rózát és Kálmán Ferenczet osztálytanítókká, Bü- kösdre Gruber Gyulát kántortanitóvá; Berkesdre Graumann Jánost, Drávaszentmártonba Lábady Já­nost, Sztárára Győrbiró Irént osztálytanítókká, — Diósberénybe liadics Gyulát kántortanitóvá, S'za- kadátra Pech Jakabot. — Somogyra Unátyinszky Leónát, Németkérre Feld Emmát osztálytanítóvá. — Gyászhir. Vármegyénk közéletének mun­kás tagját, Jeszenszky Andort, a gazdasági egye­sület elnökét, súlyos családi gyász érte szeretett nővérének elhunytával. A boldogult haláláról a kö­vetkező gyászjelentést vettükNagv-jeszeni Je­szenszky Andor fájdalommal telt szívvel jelenti úgy saját, mint nővérei: Gizella, férjezett Kapocsány i Appel Gusztávné, ennek férje és gyermekei, — Ida, özvegy Keseleökeöi Majtényi Lászlóné, ennek gyermekei, Irma, férjezett báró Dickmann-Secherau Alfredné, ennek férje és gyermekei nevében, hogy szeretett, áldott jó nővére. Nagy-jeszeni Jeszenszky Paula f. évi szeptember hó 9 én d. e. 10 órakor életének 53. évében a szent gyónás és áldozás el­végzése után jobblétre szenderült. A megboldogult hült tetemei Csibrákon f. hó 11 én 10 órakor d. e. fognak a róm. katli. szertartás szerint beszen- teltetni és f. hó 12 én 10 ‘/2 órakor d. e. Gyön­gyösön (Heves v. m.) a Szent Ferencz-rendü szer­zetesek templomában lévő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. A szent-mise áldozat 1. hó 12-én d. e. 10‘/2 órakor fog Gyöngyösön és Csib­rákon az Urnák bemutattatm. Kelt Csibrákon, 1901. évi szeptember hó 9 én. Nyugodjék békében. 1901. szeptember 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom