Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-27 / 4. szám
TOLNAVAEÜL9Y3. 6. _________________________________________r A szrgzardi kir. lörvéaj sziknél B’árjjrilásra li- lüzútl iiiiOüyek. 1901. évi január hó 29-én. Herger János ellen, súlyos testi sértés miatt. Sávits József ellen, rágalmazás miatt. Simon Gyula ellen, sikkasztás miatt. 1001. évi január hó 31-én. Dani István és hat társa ellen, súlyos testi | sértés miatt. Dobos Mari ellen, súlyos testi sértés miatt. Köhler Henrikné ellen, gondatlanságból oko- ; zott súlyos testi sértés miatt. Szalóki Gyula ellen, lopás miatt. 1901. évi február hó l-én. Tajkuna István és társa ellen, lopás miatt. Jánosi István ellen, becsületsértés miatt. Szilágyi András ellen, súlyos testi sértés miatt, j Kimlei Juli ellen, becsületsértés m:att. Benedek József és társai ellen, becsületsértés J miatt. Takács Antalné ellen, becsületsértés miatt. Grósz Béni és társai ellen, könnyű testi sér tés miatt. Biró János és társa ellen, becsületsértés miatt. KÖZGAZDASÁG. — A tolnamegyei gazdasági egyesület 1901. évi január lu> jo án (szerdán) délelőtt '/j 11 óra kor Szegzárdon, a vármegye székbázában tartja évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület tagjait van szerencsém tisztelettel meghívni. Szegzárdon, 1901. évi január hó 22-én. Jeszenszky Andor, elnök. Tárgy. 1. Jegyzőkönyv hitelesítésre 2 tag kiküldése. 2. Az igazgató választmány javaslata Darányi Ignácz földm. minister üdvözlése iránt. 3. A földmivelésügyi m. kir. ministerium leirata a gazdasági munkás- és cselédsegély pénztár támogatása ügyében. 4. A gazdák biztositó szövetkezetének érdekképviselete fölött való határozat hozatal. 5. Elnöki jelentés a gazdasági egyesület 1900, évi működéséről. 6. A számvizsgáló bizottság jelentése a múlt évi pénztári számadásokról. 7. Igazgató választ- ! many javaslata az 1901. évi működési programul és költségvetés megállapítása tárgyában. 8. Időközben fölmerülő ügyek és indítványok 9. Tiszt- ujitás. A közgyűlést megelőzőleg az igazgató választmány ugyanott délelőtt 9 órakor tartja ülését. — Szőlőtermelők országos értekezlete. Mintegy 100 — 150 szőlőbirtokos gyűlt össze a Közietek nagytermében, hogy a szőlőértékesités körül fölmerült legutóbbi visszaéléseket megbeszéljék s tanácskozzanak a szőlőértékesités kiterjesztésének módjai fölött. Az értekezlet elnökéül közfelkiáltá: sál Kohonczy Gedeon országgyűlési képviselőt j< lőtték, a jegyzői teendők végzésére pedig Rubine Gyulát választották meg. Kohonczy Gedeon örömét fejezte ki a mej tisztel te tés fölött s azután áttér a csemegeszöt értékesítésének történetére. Közel tiz éve export; szőlőt, igy a viszonyokat ismerheti. Németországé lassitn-lassan meghódítottuk ; sajnos, utóbb ezt piacot el kellett veszítenünk a nagy-marosi svából miatt, a kik olasz szőlőt csempésztek be Német országba magyar szőlő cégére alatt. Ma 30.00 holdou termelnek csemegeszőlőt, est belföldön érte mlnd nem lehet. Szükséges azért, hogy ; külföldi piac ismét megnyíljék a magyar csemege szóló előtt. A viszonyok javulását a következő do goktul várja : Állapodjanak a termelők meg bizc nyos usancetajokban s ilyenekül javasolja a sasz laszt, a muskotályt, exkvizit és a téli szőlőkel Különösen exportáljuk ezeket. A másik dolog: te merüljenek a szőlőbirtokosok szövetkezetbe, a ki az exportálást egyöntetűen és nagyban végezhetik Javításra varnak a szállítási eszközök is; erre nézv azonban a kereskedelmi miniszter Ígéretét bírja k a legnagyobb jóakarattal viseltetik az ügy iráni A tóid m ívelés ügyi miniszter szintén meleg érdek lodest! karolta fel a csemegeszőlő értékesitéséne az ügyet, így reményünk van, hogy, ha az érdi teli szo.ósgazdák megteszik a magukét, a csenu geszolo értékesítésének ügye mihamar dűlőre fo jutni. Beható vita indult meg ezután, a melyne során hoppely Géza azt javasolja, hogy külde: stk *. egy kisebb bizottság, mely az O M G 1 szőlészeti szakosztályával egyetertóleg ' megtenr az illető lorumoknal a szükséges lépéseket. Rohoi czy Gedeon összefoglalva a vita anyagát, az érti kéziét határozataképpen kimondja a szövetkezi s annak előmunkálataira bizottság Óvó intézkedések a veszettség ellen és a baj symptomái. Irta: Valló Albert, főgymn. tanár. A tárgy olyan fontos, hogy érdemes vele behatóbban foglalkozni. Hiszen legbecsesebb javunkról, egészségünkről van szó. Ha lakásunkra, ruházatunkra féltékenyek vagyunk, mennyivel inkább érdemli ezt meg égisz égiik. — A tél közeledtével rendbehozhatjuk kályháinkat, ablakainkat, téli ruházatunkat, hogy a hideg beálltával védve legyünk. íme, mily elővigyázat ezen a téren! Ha azonban következetesek akarunk lenni, óvatosságunkat még tovább kell kiterjesztenünk. Múltkori czikkünkben szóba került, hogy a megye területén több rendbeli veszettségi eset fordult elő. Ha óvatosak és elővigyázók akarunk lenni, bízvást megszívlelhetjük az ott elmondottakat. Nyerünk vele mindannyian, nyer vele a közügy. Mulasztást követnénk el első sorban önmagunkkal szemben és esetleg kellemetlenül kellene lakolni — mitől óvjon meg az Ég — optimismusunk miatt, ha mindannyian azt a felfogást osztanók, hogy hiszen a baj nem oly akut karakterű; nincs a város területén veszett eb. Elég erre nézve csak azt megjegyezni, hogy «principiis obsta». Igaz ugyan, hogy a téli időben aránylag ritkábbak a veszettségi esetek. Mig a nyári hónapokban 150 ember is van ápolás alatt a Pasteur- intézetekben, addig a téli évszakban e számnak csak talán a harmada. De ez csak abban leli magyarázatát, hogy téli időben kevesebb ember van künn a szabad ég alatt s igy kevésbbé van kitéve a megmaratásnak. De ezzel szemben nem szabad megfeledkeznünk arról a tapasztalati tényről sem, hogy a veszettség infectio utján terjed állatról állatra és sokszor hosszú ideig lappang, mire itt vagy amott felüti fejét. Nincs kizárva tehát az az eshetőség, hogy pár hónap előtti marás következményei a nyári hónapokban fognak jelentkezni. A kolozsvári eset is nyár derekán történt ugyan, de forrása visszavezet esetleg pár hónappal előbb történt infectiórj. A helyes álláspont itt csak a szkepsis lehet. Minden ok nélküli marási az ebnek: gyanús. Ha a kutyát nem ingereljük, nem bántjuk és mar, az nem történik ok nélkül. Nem következik ebből szükségszerüleg, hogy az illető állat veszett; de nyilvánvaló, hogy állapota nem normális. Legjobb esetben beteg az állat. Ilyenkor legjobb, ha az ilyen ebet elszigeteljük a többitől és figyelemmel kisérjük viselkedését, betegségének egész lefolyását. Ha a kutya nem veszett, pár nap alatt rendbe jön s nem mutatja viselkedésében azokat a tüneteket, a melyek a veszettség mellett bizonyítanak. íme ezzel rámutattunk arra az eljárásra, a mely a veszettség eldöntése végett sokkal nagyobb ! sikerrel kecsegtet, mint az állat kivégzése és boncolása. A gyanús állatot tehát, ha csak lehet, élve kell elfogni és elszigetelve szemmel tartani. Annál inkább kívánatos ez, mert a veszett eb nyála már 3 — 8 nappal a betegség jellegző tüneteinek fellépte előtt fertő'.ő lehet, már abban az időben tehát, a mikor az állat még nem bujkál, nem igen marja társait nem rág emészthetetlen tárgyakat (szénát, fadarabokat, szőrt stb.), mint veszettségének előrehaladottabb stádiumában. A kivégzést, illetőleg a boncolást csak akkor vegyük elő, ha az állat annyira harapós, hogy nem lehet hozzáférni s igy közveszélyes emberek és állatok megmarása által. Ez esetben célszerű agyvelejének egy kis darabját gliccerinnel telt edényben az Állatorvosi Akadémiára küldeni, a hol ellenoltás által megállapítják fertőző képességét vagy ennek hiányát. Ez az egyedüli megbiztató módszere a veszettség konstatálásának és abban áll, hogy az iníiciált agyvelővel, mely vizben 20—40 napig, glicerinben hónapokig megtartja hatását, tenyésztett házi nyulakkal agy velejét beoltják. 1901. január 27. A veszett állatokon a következő tünetek észlelhetők. E'őre kell itt bocsátanunk, hogy a népies felfogásban téves s ma már tarthatatlan nézetek uralkodnak. így pl. a betegség keletkezését illetőleg az a nézet uralkodik, hogy az ebek a nagy hidegtől vagy hőségtől, forró ételtől vagy a nemi élet ki nem elégitése folytán vesznek meg. Ez már túlhaladott felfogás. A veszettséget infectio okozza, a melyet kóbor ebek terjesztenek. Téves az az állítás is, hogy a veszett kutyának szája folyton tajtékzik s farkát behúzva egyenesen fut s hogy irtózik a víztől stb. Ez csak merő fantasia. A veszettség tünetei egészen mások s röviden a következőkben foglalhatok össze. A baj maga a marás utáni 4—8 héten belül szokott kitörni; a legrövidebb időhoz 1 hét, a leghosszabb 52 hét. A betegség lefolyásában 3 stadium különböztethető meg: 1. A bevezető szak ’/s-3 napig tart. A kutya ijedező, nyugtalan, helyét gyakran változtatja, bujkál. Néha feltűnően hízelgővé válik, pajtásait nyalogatja, de könnyen összevész velők s marja őket. Rendes ételek helyett emészthetetlen tárgyakat rág és mohón nyel le. Sokszor nemi ösztöne fokozott, >hátsó teste remeg, marás helyét nyalja, kaparja, sőt rágja; szeme piros, szembogara tág.« 2. 5 A tulajdonképeni dühösség szakában az előbbi jelenségek mellett jellegzők: a kóborlási hajlam, nagy harapási vágy (sokszor önmagát is összemarja), vontatott, üvöltésszerü ugatás, gyors soványodás, később nehezen nyel s azért már nem fal, de vizet iszik. 3. A bénulás szaka 3—4 nap múlva áll be. Az eb teljesen elgyengül, nyelve kilóg, álla, feje, farka lelóg, lábai alig bírják, harapni már nem tud, lélekzése nehéz, hangja halk, rekedt, teste olykor rángatódzik. Végre teljesen kimerül s eldöglik. A halál rendesen a be'egség 5—7 napján áll be.« Íme a veszettség tünetei a tudomány mai állása szerint. Ha az elszigetelt állaton e tüneteket nem konstatálhatjuk, úgy nem veszettség okozta ingerlékenységét, harapósságát, hanem valami más baj, esetleg éhség, vagy az a körülmény, hogy valaki megelőzőleg bántotta vagy megkergette. Hogy a veszettség aránylag ritkán szedi áldozatait, (a Pasteur-féle oltások előtt a marottak 15 százaléka halt meg, azóta csak fél százalék) ennek oka, 1. hogy nem minden marás ered .veszett ebtől és 2. hogy nem minden marás okoz infectiót meg ha veszett ebtől ered is. Azzal fejezzük be, a mivel kezdtük. Legyünk óvatosak és elővigyázók. Ha véletlenül baj érné valamelyikünket, védekezzek a fertőzés ellen. Mossa ki jól a sebét 5—15 percen belül a marás után — l%0 szublimálttal vagy 4—5 százalék karbóllal vagy lúggal, lapisszal, ezek hiányában a konyhasó tömör oldatával, erős ecettel vagy alkohollal. Ezen szerek ugyanis megsemmisítik a sebünkbe esetleg bejutott vírust. De még itt sem szabad megállapodni, hanem védőoltás végett tanácsos a Pasteur intézetbe felmenni. A közegészségügyi rendeletek, a Pasteur- intézet a skepsis álláspontján állnak s mi is nyerünk vele, ha osztozunk felfogásukban. — Állategészségügyi kimutatás. A ragadós állati-betegségek állása Tolnavánnogye területén a következő: Veszettség-. Bátaszék 1 u., Váralja 1 udvar. Sertésorbáncz: Paks 1 u. Sertésvész: Döbrököz 5 u., Uj-Dombovár 1 udvar, Kajdacs 2 udvar. Hidegkút 1 udvar. Kis-Székely 1 udvar, Felső Ireg 7 udvar. Majsa 2 p., Szántó 7 udvar, Rakasd 1 udv., Závod 6 udv. SZERKESZTŐI POSTA. B. A költemény bevált; alkalmilag közölni fogjuk. . — Pásztorfuvola sóhajtások. Nem a mi lapunkba való.
