Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-25 / 34. szám

TÖRVÉNYKEZÉS. __ Esk üdtszéki tárgyalások. i A boszu. Az esküdtszéki tárgyalások nyári ciklusa múlt hétfőn kezdődött meg. Horvath Janos ügye került először is tárgyalás alá. Az eskudtbiróság elnöke Seicz Józsel kir. törv. elnök volt, a szavazóbirák pedig : Schmidt Imre és Aövessy Ödön kir. törv. bírák. A jegyzőkönyvet ifj. Boda Vilmos kir. törv. aljegyző vezette. Az esküdtszék a következőképp alakult meg: Hainnkffy Pál, Abro István, Csík József, Rüll Nándor, Hischhof Károly, Zstko Péter, N. Stokola János, Sass László, Jó Dömötör Ká­roly, Hauk Antal, Gyalog István, Hordós Dezső rendes esküdtek; Csiba Lajos és Bubtcs Antal pót­esküdtek. A vádhatóságot Btke Ferencz kir. al- ügyész képviselte, a védői tisztet pedig dr. Stetner Lajos ügyvéd töltötte be. Horváth János nem valami jó barátságban élt Szeles Mihálylyal; többször lor dúlt elő köztük né­zeteltérés, sőt egy alkalommal annyira összetűztek, hogy véres verekedés lett a dolog vége. Széles Horváthot ez alkalommal úgy össze-viss/.aszurkálta, hogy az több hétig ágyban feküdt sebei miatt. Horváthban — persze — csak lokozódoit beteg­sége alatt a gyűlölet, s még hozzá, mivel Szélest följelentette, s azt e miatt törvény elé idézték, meg holmi üzeneteket is kapott, a melyek szerint .Széles fenyegetőzött, ha a pert vissza nem vonja; — mire felgyógyult, a pohár egész csordultig megtel t. Folyó évi május hó 12-én adta vissza Szeles- nek a kölcsönt, még pedig kamatostul. Megleste a gyűlölt embert az utczán, — mint a vadirat mondja, — és egy nádvágóval kétszer úgy megvágta, hogy az rövid pár perez múlva meghalt. Dr. Steiner Lajos védő — vádlott vallomása alapján — azt vitatta, hogy Szeles fenyegetőzve közeledett Hor- váihhoz, sőt, hogy kést is vett elő, ép ezért vád­lott csak önvédelemből használta a gyilkos szer­számot. A tanuk azonban, a kik csak pár lépés­nyire voltak a tett színhelyétől, nem hallottak semmi szóváltást. Az esküdtek verdiktjét főnökük, Hordós Dezső hirdette ki, a mely verdikt alapján az esküdtbiró- ság nyolc évi fegyházra ítélte Horváthot. II. A szerelem sötét verem. Folyó hó 21-én, szerdán került napirendre Fehér Péter alsónyéki lakos ügye. Az esküdtbiró- ság tagjai ugyancsak Seicz József törv. elnök, Schmidt Imre és Kövessy Ödön kir. törv. birók voltak. A jegyzőkönyvet Szilágyi Ernő kir. törv. aljegyző vezette. Az esküdtszék tagjai a követke­zők voltak: Rüll Nándor, Strausz Antal, Hainnkffy Pál, Blau Bertalan, Zsikó Péter N., Csík József, Jó Döinóiör Károly, Wagner Károly, Ftschof Ká­roly, Andics István, Sass László, Perczel József rendes esküdtek ; Bubics Antal, Decsházy György pótesküdtek. A vádhatóságot Beke Ferencz kir. al- ügyész képviselte, a védő pedig dr. Müller Ferencz ügyvéd volt. Fehér Péter folyó évi junius 10-én azzal ál­lított be a kir. ügyészséghez, hogy fogják el ól, mert agyonlőtte a szeretőjét. Töredelmesen vallotta be tettét. Három és fél hónap óta szerette Balázs Erzsébetet; szerette tiszta szivéből, bár azt is tudta, hogy annak már volt gyermeke. Balázs Erzse — úgy látszott — viszonozta is érzelmeit: ki is jelen­tette, hogy felesége lesz. Az utóbbi időben azon­ban elhidegült iránta. Neki végtelenül fájt e dolog, s bár túl van már a harmincon, nem tudott szivé­nek parancsolni. Később felébredt benne a félté­kenység, mert azt tapasztalta, hogyr Balázs Erzse nem mindenkivel bánik oly hidegen, mint vele, sőt Szabó József nevű csanádi legényt határozottan kegyeibe fogadta. Ezt ő nem tudta elviselni; ret­tenetes gyötrődésének az lett a vége, hogy magá­hoz vette pisztolyát, és elment még egyszer meg­kérdezni szive választottját, hogy hát csakugyan elfordult-e tólet Julius 9-én reggel is, este is el­ment Balázsékhoz ; de mindig azt kellett tapasztal­nia, hogy Erzse a csinosabb és gazdagabb Szabó­hoz húz. Szabó meg egész otthonosan érezte ott magát, még ő kínálta meg a leüléssel. Az elkese­redett szerelmes, hogy Balázs Erzse, ha már az övé nem lehet, másé se lehessen, előrántotta pisz­tolyát és agyonlőtte a hűtlen kedvest. Dr.. Müller Ferencz ügyvéd, a ki a védelmet csak a tárgyalás előtti napon vállalta el, (dr. ÁT­1901. augusztus 25. pold Kornél ügyvéd ugyanis sógorának közbejött elhalálozása miatt kénytelen volt lemondani a vé­delemről) igen ügyesen védte a vádlottat. Nagyon szépen fejtegette azokat a lelki motívumokat, a melyek vádlottat ellenállhatatlan erővel kergették a kárhozatba. Az esküdtbiróság az esküdtszék verdiktje alapján, a melyet Perczel József tőnökük hirdetett ki, hat évi fegyházra ítélte Fehér Péter vádlottat. III. Három évi fegyház néhány fillér miatt. Az esküdtszéki tárgyalások ideje alatt, Szent- István napján történt, hogy Hosnyártszky János nevű legény sógorára rágyújtotta a kunyhót. — Midőn elfogták, töredelmesen bevallott mindent, úgy, hogy még másnap tárgyalták az ügyet. 21-én délután 3 órakor ült ismét össze az esküdt­biróság; most is ugyanazon tagokból állott. A jegyzőkönyvet ifj. Boda Vilmos kir. törvényszéki aljegyző vezette. Az esküdtszék pedig a követke­zőképp alakult meg : Stokinger Rudolf, Szokola János, Hauk Antal, Fördós Dezső, Sass László, Wagner Károly, Rüll Nándor, Blau Bertalan, Csiba Lajos, Ábró István, Andics István rendes esküdtek, Fratiek János, Vatzek László pótesküdtek. A vá­dat Beke Ferencz kir. alügyész képviselte, a védő pedig dr. Beöthy Károly ügyvéd volt. A gyújtogatással vádolt legény bevallván tettét, azt hozta fel okul, hogy sógora, Gróf János, a kinél ő szolgált, béréből — jogtalanul — 9 ko­rona 42 fillért levont, üt ez a jogtalan cselekedet dühösitette fel annyira, hogy — bár tudta, hogy sógora feleségével és a kis 10 hónapos fiával együtt benn van, rájok gyújtotta a kunyhót. Mentsé­gére ittasságát hozta fel. A vád- és védőbeszéd meghallgatása után az esküdtszék visszavonult, s visszajővén a terembe, Fördös Dezső főnök kihirdette a verdiktet. Az es­küdtszék verdiktje alapján az esküdtbiróság három évi fegyházra ítélte vádlottat, ki az Ítéletben meg is nyugodott. T A N Ü G Y. TOLNÁ VARMEGYE. — A szegzárdi fögymnasiumi igazgatóság értesítése az 1901—902. tanévre vonatkozólag. — Az igoi—2. tanévvel az intézetnél megnyílik a VII. osztály. — A magánvizsgálatokra, valamint a javító, pótló és felvételi vizsgálatokra folyó évi augusztus 30-án reggel 8 órakor kell jelentkezni az igazgatóságnál. A tanulók fölvétele és beírása szeptember három első napján történik. Ezentúl egy hétig csakis a késedelmöket szigorúan igazoló tanulókat veheti fel az igazgató. A még később jelentkezők felvételét az igazgatóság utján benyújtott folyamod­ványra a tankerületi főigazgató engedheti meg. Azoknak, a kik a tanév első hónapja után lépnek be az intézetbe, az addig végzett tananyag­ból vizsgálatot kell kiállniok. A gymnasium első osztályába csak oly nö­vendékek vétetnek fel, kik életük kilenczedik évét már betöltötték, és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mérvű képzettséggel bírnak. 12 évesnél idősebb tanuló felvétele iránt a tanári testület határoz. Mindazon tanulók, kik első ízben iratkoznak az intézetbe, beiratáskor iskolai bizonyukon kívül keresztelő levelüket (illetőleg születési bizonyítvá­nyukat) és védhimlőoltási bizonyítványukat is be­mutatni tartoznak, a 12 évesnél idősebb tanulók pedig pedig ujraoitásukat igazolni,' A felvételre minden tanuló személyesen és atyja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az intézet igazgatójánál jelentkezni. A kik az V ik osztályba kívánnak felvétetni, a beiratás alkalmával szüleik, illetve gyámjaik ál­tal nyilatkozni tartoznak az iránt: vájjon a görög nyelvet vagy az ezt helyettesitő tantárgyakat (görög remekirók ismertetése magyar fordításban és sza­badkézi rajzolás) fogják-e tanulni? A felvétel (beiratás) alkalmával minden ta­nuló fizet: felvételi dij ezimén 8 koronát, az ifj. könyvtárra és az évi értesítőre 2—2 koronát, ösz- szesen 12 koronát. Ezen dijak fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandij 60 korona, mely négy részlet­ben fizethető, u. m. az első részlet október 15., a második deczember I., a harmadik márczius 15. és a negyedik május l-ig. A kik ezen határnapo­kig nem tesznek eleget kötelezettségöknek, az is­kolát többé nem látogathatják. 5. Szegénysorsu és jó magaviseletü tanulók, ha - jeles vagy legalább jó előmenetelt tanúsítottak, a tandij elengedéséért folyamodhatnak. Az iskolai és szegénységi bizonyitványnyal fölszerelt folyamod­ványok az intézeti igazgatóhoz czimzendők és nála adandók be. Oly szülők gyermekei, kik beigazolják, hogy egyszerre három vagy több fiút gymnasiumban, reáliskolában avagy polgári iskolában, tudomány­vagy műegyetemen avagy hasonló intézetben tanít­tatnak, szegénységi bizonyítvány nélkül is folya­modhatnak a tandij felének elenge déseért és a fél- tandijtól föl is mentendők, ha iskolai bizonyítvá­nyuk, illetőleg értesitőjük a kellékeknek megfelel, sőt a kedvezmény az esetre is k iterjed, ha az il­lető szülők gyermekei között polgári leányiskolák, illetőleg felsőbb leányiskolák nőve ndékei is vannak. Középiskolai, telsőbb leányiskolái tanárok és isko­laszolgák, továbbá polgári iskolai és népiskolai ta­nítók fiai folyamodványukat szegénységi bizonyit­ványnyal fölszerelni nem kötelesek. Folyamodni minden tanévben csak kétszer le­het: az év első felében szeptember 15-ig, a má­sodik felében február hó 15-ig. Magántanulók, kik magán utón vagy magán- intézetben tanultak és előmenetelükről nyilvános is­kolától kívánnak bizonyítványt nyerni, előlegesen az igazgatónál tartoznak jelentkezni. Az igazgatóság továbbá még a következőkre figyelmeztet: A IV., V. és VI. osztályok tankönyvei csak szeptember hó első napjaiban lesznek véglegesen megállapíthatók s igy csak akkor lesznek meg- veendők. Tisztátalan ócska - könyvek használatát a ta­nári testület meg nem tűri, ilyenek megvételétől tehát a tanulók óvakodjanak. Az intézet csak olyan tanszereket fogad el, a melyek czélszerüség és egyöntetűség szempont­jából megfelelők és hazai gyártmányok. A vidéki szülők fiaik szálláshelyének megvá­lasztásánál a lehető legszorgosab ban ügyeljenek arra, hogy az egészségre káros ne legyen s fiaikat erkölcsi fejlődésükben és tanulásukban ne hátrál­tassa. Az iutézet igazgatósága ez irányban szíve­sen adja meg a kellő útbaigazítást. Az igazgatóság. lÉJrtesités. A szegzárdi á. s. k. polgári fiúiskolában az 1901 — 1902-ik tanévben a tanulók fölvétele szeptember hó 1—4 napjain d. e. 9—12-ig tör­ténik. Ugyanazon napok délutánjain ejtetnek meg a javító- és fölvételi vizsgálatok és szeptember 5., 6. és 7-én a magánvizsgálatok. Szeptember 8 án leend az iskolai év ünnepélyes megnyitása. A be- iratásra megállapított időn túl, szeptember 15-éig, a tanulók csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett vétetnek föl. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be, ki életének 9. évét be­töltötte és a népiskola IV. osztálya számára kisza­bott tárgyakban elegendő jártassággal bir s ebbeli ismereteit bizonyitványnyal vagy fölvételi vizsgálat utján igazolja. Az elemi népiskola V.—Vl-ik osztályát jelesen végzett tanulók, a polgári iskola 11. illetve 111-ik osztályába is fölvehetők, ha koruknál fogva oda beillenek s ha a tantervi különbözetbői a megkí­vánt fölvételi vizsgálatot sikerrel leteszik. A középiskolákból a polg. iskola megfelelő osztályába átlépni óhajtó tanulók, ha a középiskola előző osztályát legalább elégséges eredménynyel végezték, a tantervi különbözetbői megkívánt föl­vételi vizsgálat sikeres letétete mellett vehetők föl. A fölvételi vizgálatok a tanév elején teendők le s vizsgálati dijul tárgyankint négy korona fize­tendő. Első fölvételre a tanulók csak szülőik vagy azok helyettesei kíséretében jelenhetnek meg s köte­lesek születési, ujraoltási és iskolai bizonyítványu­kat benyújtani. Iskolai illetékek: Beiratási dij 4 kor., tandij 16 kor., könyvtári illetmény 1 kor., nyomtatványok dija 1 kor., hittanitási dij 4 kor.; franczianyelv oktatásáért félévenkint 10 korona. A rendes illetékekből fizetendő beiratáskor 18 kor. 30 fill, és február 1-én 8 korona. Javitóvizsgálat. Azon tanulók, kik javító­vizsgát óhajtanak tenni, kötelesek ebbeli folyamod­ványukat legkésőbben augusztus 15-éig az igaz­gatósághoz benyújtani. A kérvény bélyegköteles. A javitóvizsgálat díjmentes. Tandijeletigedés. Tandijelengedésben részesül­hetnek oly szorgalmas és jó magaviseletü tanulók, kik szegénységüket községi bizonyitványnyal iga­zolják. Tanárok és tanítók mellőzhetik ezen bizo­nyítvány csatolását. Kérvényező csak a tanuló szülője vagy ennek helyettese lehet. A kérvény az iskolaszékhez czimezve, a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. A kérvényhez csato­landó az előző tanévről szóló bizonyítvány és egy évnél nem régibb keletű szegénységi vagy vagyon­talansági bizonyítvány. A kérvény bélyegmentes, ha hiteles szegénységi bizonyitványnyal van ellátva, ellenkező esetben bélyegköteles.

Next

/
Oldalképek
Tartalom