Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-30 / 26. szám

\

XI. évfolyam.

26. szám.

Szegzárd, 1901. jrniius 30.

TOLNÁVÁ RMEG

POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Megjelenik minden vasárnap.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő :

Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENCZ.

l

Előfizetési

ár :

Egész évre . . .

12 korona.

Fél évre . . .

6 »

Negyed évre . .

3 »

Egy szám ára . .

24 fillér.

Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóivatalon kivül elfogad

Krammer Yilmos könyvkereskedése Szegzárdon.

Kéziratok vissza nem adatnak.

A lap szellemi részét iliető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők.

Hirdetések mérsékeVen megállapít ot árszabály szerint számíttatnak.

Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, liogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb

beküldeni szíveskedjenek.

Selcz József.

Nem vagyunk barátjai a személy ügyeknek. Ismeretes amaz álláspontunk, hogy személyi kultuszt nem űzünk. És, ha ezúttal ezen a helyen tisztán csak személy: kérdéssel foglalkozunk, ezt azért teszszük, mert a közérdek parancsolja, a melyet szolgálunk.

Selcz József, a szegzárdi kir. törvényszék elnöke ellen az utóbbi napokban egy támadó czikk jelent meg a nyilvánosság előtt, a mely az alaptalan vádak és üres ráfogások egész özönét zúdítja a meghur- czolni szándékolt elnök feje fölé. Azok előtt, kik a támadót és a támadás indító okait közelebbről ismerik, nem szorul sem védelemre, sem pedig igazolásra a megtámadott.

Az ugyanis, a ki a támadásokat intézte, már rég eljátszotta jogosultságát és erkölcsi hitelét arra nézve, hogy ő egyáltalán akárki fölött is nyilvános bírálatot gyakoroljon, olyannyira, hogy minden vád, gáncs és támadás, a mely ebből a forrásból ered, eo ipso inkább bóknak, elismerésnek és dicséretnek válik be a jóhiszemű és becsületes emberek szemében, mint megbélyegzésnek.

Azonban a papiros türelmes és a nyomdafesték utján terjesztett rágalom eljuthat oda is, a hol az értelmi szerzőt nem ismerik és igy a salakot nem tudják különválasztani a szinaranytól. Kizárólag ebből a szempontból tartottuk kötelességünknek e sorok megírását és azért, nehogy a személyeket és viszonyokat esetleg nem ismerők körében egy perczig is valóra váljék ez a latin mondás: calumniare audacter et semper aliquid haeret.

Selcz Józsefről, a szegzárdi kir. törvényszék elnökéről az vagyon megírva a többi között, hogy »sohasem volt hivatva arra, hogy egy törvényszéket vezessen.« Ugyanaz a toll, a mely ezt a szemenszedett valótlanságot leirta, egyúttal az igazságügyminiszterhez is intézett távirati följelentést Selcz ellen, a miért őt, az ártatlant, »politikai elvei miatti az elnök és a törvényszék üldözi.

Ezzel szemben mi az igazság ? Az, hogy törvényszéki elnökünk szivvel-lélekkel hivatásának él, neki szenteli minden idejét, minden erejét. A kötelességtudásnak példaképe. A munka embere. Fáradságos, kitartó munkássággal dolgozik reggeltől napestig. Tevékenységének meg is van a maga gyümölcse. Törvényszékünket és a vezetése alatt álló járásbíróságokat magas színvonalra emelte. Igazságszolgáltatásunk vár- megyeszerte gyors tempóban és biztos mederben halad. Restancziák nem léteznek, a , tárgyalási határidők a legrövidebbek, az í ügyek elintézése gvőrs, pontos. Mindez tisztán az ő vasszoroalmu és energikus admi- I nisztrativ működésének köszönhető. E mellett kitűnő jogász. Judiciuma éles és biztos. Elnöke a polgári osztálynak, a felebbezési bíróságnak, a vádtanácsnak és az esküdt- , bíróságnak. Nulla dies sine linea. Csaknem minden napra jut egy tanácsülés, a melyet ő vezet. Ezt pedig ritka lelkiismeretességgel és minueziózus alapossággal végzi. Minden ügyet, a legapróbbtól a legfontosabbig, melyet előtte tárgyalnak, töviről-hegyére ismer és áttanul. Egész odaadással fürkész, mérlegel, búvárkodik az akták között, hogy kiböngészsze belőlük mit kíván a jog, és hogyan közelítheti meg, érheti el az igazságot legjobban. És az ő példáját látva, hasonló szellemben működnek a törvényszék többi tagja. Törvényszékünkről el van ismerve, hogy ma minden tekintetben az ország legkitűnőbb bíróságai között foglal helyet.

Selcz nem keres másban elismerést, mint a jól végzett kötelesség fölemelő öntudatában és tiszta lelkiismeretében. Ezt pedig bőven és csorbítatlanul megtalálhatja.

Mindezt, minden túlzást mellőzve, csupán a száraz tényeket regisztrálva el kellett mondanunk, a mikor azt láttuk, ho^-y egy kiváló állást betöltő férfiút, a ki egész életét a lelkiismeretes munkának, nemes hivatásának szenteli, meghurczolnak és sárral dobálnak csak azért, mert híven teljesítette kötelességét.

A támadás az elnökön kivül a polgári osztály ellen is szól.

Legközelebb, szintén pro domo, alkalma nyilik hasonló módon nyilatkozni — a bűn- t.. tő osztályról is.

VÁRMEGYE.

— A törvényhatóság jogosult arra. hogy a hatásköre alá tartoz.ó egylet vezetőségét kifogás alá eső eljárásért meginthesse és helyes eljárásra utasitsa. (A magy. kir. belügyminiszter 1901 évi 118,466. sz. határozata.)

— Az alispánnak magánosok ügyében másodfokon hozott, az elsőfokúval egybehangzó határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz további felebbezésnek helye nincs. Malomház felépítésére vonatkozó engedély vízhasználatra és őrlésre nem jogosít. (M. kir. belügyminiszternek 1901. évi 48,395. sz. határozata.)------- ' i

______KÖ

ZSÉGI ELET.______

Je

gyző-egyleti közgyűlés.

Jegyzőkönyv, felvétetett Kölesden 1901. évi junius 1 -én, a stmonlomyai járás jegyzői egyletének rendes közgyűlésén.

Jelenvoltak: Ludvig József elnök, Klein Endre, Döring Frigyes, Ritter Béla, Selmád Vilmos, H'ólczl Antal, Glöckner János, Halmai Tivadar, Hesz Lajos, Grünvald János, Győré Pál, Schuliheisz Henrik, Grünvald Gyula, Laki Gusztáv, Marosa Gyula, Várkonyi Imre, Ruppert Henrik, Kenessei Vilmos, I^inde Gyula, Huszár János, Voltkor Dániel, Oravszky László egyleti jegyző. Vendégek: Pesthy Elek járási főszolgabíró, Kerbolt István a megyei jegyzőegylet elnöke, Grünvald Géza, Préner János Kö- lesd község bírája, Halmai Emil.

Tárgysor:

1. Az egyleti közállapotokra vonatkozó elnöki jelentés.

2. Az 1898. évi XXL t. ez. értelmében közsegélyben részesitendők törzskönyvi mintájának bemutatása és megállapitása.

3. A gyönki takarékpénztár és a Fonciére biztositó intézet részéről, az ösztöndíj alapja javára nyújtott adományok bejelentése.

4. Az egylet és ösztöndíj alapja 1900. évi számadásainak megvizsgálása.

5. Az egyleti tagok 1901. évi névjegyzékének megállapitása.

6. A legközelebbi közgyűlés helyének ki- i jelölése.

7. Általános tisztujitás.

8. Indítványok és beérkező tárgyak.

9. Laki Gusztáv 40 éves szolgálati idejének az egylet részéről való megünneplése.

Ad I. Elnök a közgyűlést megnyitván, jegyző- könyv-hitelesitőkül kiküldi Harcsa Gyula és Schul- theisz Henrik egyleti tagokat, egyleti jegyző pedig felolvassa a következő elnöki jelentést:

Igen tisztelt Közgyűlés !

Egyleti közállapotainkra vonatkozó évi jelentésemet van szerencsém a következőkben előterjeszteni.

Közgyűlésünk tárgyait a múlt hó 4-én Gyünkön megtartott választmányi ülésünkben tárgyalás alá előkészítettük s a megküldött meghívó alapján módjában áll minden egyleti tagnak közügyeink tárgyalásába, intézésébe belefolyni.

Mint egyletünket érdeklő általános érdekű mozzanatról meg kell emlékeznem a gazdasági és cselédsegélyző pénztárról, az állatorvosi közszolgálat államosításáról, a községi közigazgatási tanfolyamokról, a dohánytermelők és a dohány-kertészek közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvényeinkről, mint jogfejlődésünk 1900. évi termékeiről.

Mindegyik érdekel bennünket közelebbről, azonban a közigazgatási tanfolyamokról szóló tör vényünk, mert általa a közügyön kivül, személyes érdekeink is nyertek.

Meg kell emlékeznem továbbá azokról a tárgyalásokról, melyeket egyletünk _ ösztöndíj alapja érdekében, az igen tisztel; közgyűlés jóváhagyásának reményében a Pesti Fonciere biztositó intézettel folytattam.

Nem akarom az igen tisztelt közgyűlést az előzmények hosszadalmas felsorolásával untatni, a miért is annak a bejelentésére szorítkozom, hogy az ismertetett intézet igazgatóságával okmányszerü- leg oly értelmű megállapodásra jutottam, hogy a simontornyai járás területén bárki által az intézet részére eszközölt minden legalább hat éves tűz-, étet- vagy baleset biztosítás után az első évi díjnak 5%-át, a folyó évi márczius hó 20-ától kezdő- dőleg, minden év végén pontos kimutatás mellett az intézet székesfehérvári főügynöksége kezemhez beszolgáltatja.

Ehhez hasonló megállapodása áll fenn az intézetnek Veszprémmegye enyingi járásában hat év