Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-07 / 14. szám

1901. április 7.

TOLNA VÁRMEGYE.

3.

— Bucsubankett. Klie Lajos újonnan kinevezett sásdi járásbiró távozása alkalmából birótársai és az ügyvédi kar múlt szombaton bucsuvacsorát rendeztek a »Szegzárd Szálló« saroktermében. Se/cz József törvényszéki elnök sógorának elhalálozása miatt nem vehetett részt a banketten, melyen az ügyvédi kar nevében Toith Ödön búcsúztatta legelőször a biróság munkás, kiváló tehetségű, rokonszenves tagját, kinek távozását őszintén sajnálják, kiknek alkalmuk volt az ő egyéni tulajdonait megismerni. A törvényszék nevében Birvy Béla, a járásbíróság nevében dr. Pesthy Pál köszöntötte föl Kliet, kire különben a társaság majd minden tagja mondott tósztot. Az emelkedett hangulatban lefolyt bucsuvacsorán részt vettek még a bíróság és ügyvédi kar tagjain kívül Módly László vármegyei főpénztárnok, a távozó biró ipa, valamint Borsody Lajos hitelbanki igazgató és dr. Éry Márton.

— Adomány. A duna-szent-györgyi hitelszövetkezet az ottani menedékház czéljaira 100 és az iskola részére 48 koronát adományozott.

— Iparosok dalosköre. Andre István, a Szeg- zárdi Ált. Ipartestület elnöke és Ketskés Elek szeg- zárd-ujvárosi kántor és lapunk belmunkatársa — azon fáradoznak, hogy városunkban egy iparos dalkört létesítsenek.

— A Döry-ménes. Magyarország egyik híressége a dombóvári D ö r y -ménes. Döry József az elsőrangú méntelep tulajdonosa, kinek lovai külföldi udvaroknál is becsültté tették a magyar lovat. Az elmúlt héten a földmivelésügyi minisztérium lótenyésztési osztályának kiküldöttei: Losoncy Mihály miniszteri tanácsos és Budaházy Kálmán miniszteri titkár, Dombovárott jártak, hogy Döry József méneséből lovakat vásároljanak az állam részére. Vettek is huszonhét darab méncsikót, darabját 1600 koronáért. A csikók valamennyien a »Dombóvár« nevet viselik és ezt a nevet meg is tartják, csupán számmal lesznek megkülönböztetve. Dombóvárról Tüskére és Leperdre mentek a vásárlók hasonló célból.

— Tüzek. Már szinte megszoktuk, hogy, ha kongatnak, a református-negyed felé fordítsuk tekintetünket. Április 1-én este fél 8 órakor özvegy Ranga Gáborné és Majsai György Szjkszai háza állott lángokban. — Március 28-án Pakson volt tűz, Huszár Elek nyug. mérnök présháza égett le. Még Alsó-Meggyes pusztán és Lápafőn volt az utóbbi napokban tűz. Alsó-Meggyesen Eszíerházy Miklós herceg uradalmán ütött ki a tűz. Több gazdasági épület elhamvadt. A kár meghaladja a 10.000 koronát. Lápafőn Niczcr Bernát istállója és gazdasági épületei égtek le. A kár 4000 korona.

— Szalonka-vadászatok Dombóvárról Írják lapunknak, hogy Döry Jenő vaszari vadászterüfe- tén az idén rendkívül sok a szalonka. Eddig Va- szaron 6p darabot lőttek és pedig: Döry Jenő 13, Döry Jenőné 7, Döry Etti 4, Döry Pál 2, Döry Ödön 11, Döry Hugó 3, ifj. Döry Jenő 18, Sztan- kovánszky János 4, Simontsits Elemér 1, Reich Oszkár 1, a személyzet 5 darabot. Az eredmény rendkívüli, mert tavaly csak 22, 1899-ben pedig csak 30 drb esett az idény végéig, az idén pedig még tart a saison ! A szalonkák nagy számán kívül az aránytalan különbséghez az is hozzájárult, hogy az általánosan mint kitűnő lövő ismeretes ifjabb Döry Jenő a folyó évben első Ízben vett részt a vaszari szalonka-vadászatokon. — Tamásiból is sikerült szalonkavadászat hírét veszszük; ott ugyanis 7 puskás egy esti lesen 14 szalonkát és egy cserszajkót lőtt 17 lövésre. E ritka szép eredménynyel záródott esti les a rácvölgyi erdőben volt március 28-án.

— Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Ravasz Lajos dunaföldvári ág. ev. iskola tanító fizetésének kiegészítésére 710 K. államsegélyt engedélyezett.-- A piactér rendezése. A szegzárdi templom melletti piactér rendezése érdekében tudvalevőleg sokszor panaszkodott a vásárló és eladó közönség, mert esős időben bokáig érő sárban kell gazolinok, száraz időben pedig alig eltűrhető port kell nyelnie a közönségnek. Mint már jeleztük, az alapítványi uradalom rokonszenves, uj felügyelője, Tomcsányi Lajos, a közönség jogos és méltányos panaszán akként akar segíteni, hogy a helypénz- szedési jogot élvező alapítványi uradalom központi vezetőségénél ajánlani fogja a piactér kikövezteté- sét. Teljes elismerést s a közönség köszönetét érdemli meg ezen nagyon régóta hangoztatott óhaj megvalósítása érdekében tett elhatározásáért, de talán még alaposabban meg lehetne oldani a kérdést és az állandó elégedetlenségnek és panaszoknak egyszersmindenkorra végét vetni, ha a kövezés helyett a piactér helyét aszfalttal burkoltatnák be, most a mikor a város főbb utcáin is ezt alkalmazzák. így aztán a sár és por miatt felpanaszolt bajok is megszűnnének, s az uradalom is állandó, kifogástalan burkolatot csináltatna, a mit a közönség hálával fogadna. A város lakosságának méltányos igényei és szükségletei iránt élénk érdeklődéssel és jóindulattal viseltető felügyelő ur talán ez irányban sikerrel kezdeményezhetne fölöt- tes hatóságánál, mert ennek szükséges voltáról könnyen meggyőzhetné az uradalom központi kormányzatát.

gadta el demmisszióját, csak ideiglenesen felmenté,

21.000 frt évi járandósággal.

A nyár (1848) eseményei reám nézve kínosak valának; naponta nőtt ellenszenvem az uj rend, vagy jobban mondva rendellenesség iránt és világosan állt előttem biztos romlásunk. Csak Zichy Máriával mertem őszintén beszélni, férjem folytonos aggodalomban élve, nem nyilvánitá gondolatait, de ugylátszék, hogy az uj áramlat követője. Nemsokára megőrült Széchenyi, ki előre látta, hogy a fanatikusok az országot örvénybe sodorják. E végzetes év lefolyása mindenkinek emlékében él : én naplót vezettem róla »1848 három utolsó hónapja« felirattal, mely irataim közt feltalálható.

Az újév (1849) napja is szomorúan köszönt be : a iniszlai templomban Kossuthnak egy iszonyatos proklamációját olvasták fel és én hallatára rosszul lettem, csaknem eszméletet vesztve, azonban nem bátorkodtam a templomot elhagyni a feltűnés és a polgárság fenyegető magatartása miatt, noha azelőtt milyen népszerű valék közöttük. Elsietve innét, berendeztem pesti lakásomat, melyhez a bútorokat hű komornyikom csak ügy gyei bajjal menthette ki Pozsonyból. Windischgrätz Budán, Kossuth Debreczenben kormányozott. Férjemet, magát igazolandó, felidézték, mert a cs. biztos, Gaál Eduárd vádat emelt ellene egy levél alapján, melyet a külföldre menekült K. M. papirkosarában darabokra tépve talált és összeragasztott. Férjem védekezett és cáfoló adatok beszerzésére leutazott Auguszhoz, nehány órával a dunai hajóhid leége- tése előtt, én visszamaradtam anyámmal, ki fogatai felérkezésére várakozott. April 22-én Tihanyinéval

a nemzeti színházban voltunk, gr. Schlick a páholyunkban, a nézőtér is tele fehér egyenruhásokkal, midőn Bajzáik Rudolf bejött és suttogva mondá : lássák a földszint ma még csupa fehér kabát s már holnap honvédek ugyanitt. Mi bámultunk szavain, de igaza lett, mert másnap az osztrákok legnagyobb titokban eszközölték visszavonulásukat és egy-szerre minden ablakból a nemzeti zászló lengett. Én e látványon örömömben sírva fakadtam és a Szerviták templomában Isten előtt leborulva, hálát fohász- kodék, hogy nemzetünk megmenthető becsületét, bármi is következzék még azután. Május 3-án megint színházban voltunk, de akkor már honvédek jöttek páholyunkba, Csuzy, Paiay ezredesek s Rudnyánszky Iván, velünk szemben Klapka, Aulich és más tábornokok : erősen álliták, hogy Budavárát, hol Hentzi 4000 emberrel maradt, azonnal beveendjük. Meg is kezdődött rögtön az ostrom, de mint hozzáértők mondják, nem célszerűen és tartott 21 éig. Görgey az összes haderőt itt központositá, mig ez alatt Jellachich fáradt, a futásban és dőzsöléstől demoralizált seregét kényelmes haladásban békén hagyták Slavouiába vonulni, legjobb bizonyítékául, hogy népünk loyális volt királya iránt, és Windisch- grátz szintén háboritlanul nyomulhatott Bécsig; a magyar sereg pedig, mint madár a lépen, Buda előtt fennakadt, vesztegelt. Ez volt romlásunk okozója, a nemzet javának hite megtört, mi jót sem várva a kormányon levő szereplőktől. Ha fel nem ébred a gyűlölet a radikálisok uralma ellen és a nemzet egy része nem helyezi a rend helyreállításába való reményét az osztrákokba: valamennyi orosz sem győzi le a magyart. Ó vájjon képes-e

— Az iparos tanulók munkáinak kiállítása.

A »Szegzárdi Alt. Ipartestület« elhatározta, hogy ezidén az iparos-tanulók munkáiból kiállítást rendez. A napokban tartott Jparhatósági bizottsági ülésen ki is jelölték azokat a megbizottakat, akik a műhelyeket abból a célból is látogatni fogják, hogy ellenőrizzék, váljon a tanuló a bemutatandó tárgyakat maga késziti-e ? A miniszter is, az iparostestület is több dijat tűz ki a tanulók számára. Kívánatos, hogy az iparos-gazdák időt és alkalmat adjanak tanulóiknak a munkálkodásra, hiszen a tanulókat ért kitüntetés az ő dicsőségük.

— Névmagyarosítás. Wurm Ignác, hőgyészi illetőségű, bpesti lakos vezetéknevét »Gyengői-re; Bloch Sándor tolnai lakos és leánya pedig * Barid i- ra változtatta.

— Emberélet huszonhét tojásért.

Március 31-én Zsikó János (Borzas) alsónyéki lakos agyonütötte Bárdos Ferenc decsi lakost. Bárdos szolgája volt Zsikónak, s csak néhány nappal ezelőtt hagyta ott gazdáját. Március 31-én visszament Zsikóhoz, hogy a még ott maradt ingóságait is elvigye ; Zsikó ki is adta néki ezeket, de mielőtt Bárdos eltávozott volna, szemére vetette, hogy a szolgálata alatt elveszett 27 tojást ő lopta el. E miatt szóváltásba elegyedtek, és Zsikó előbb mellbe lökte,

. majd egy karóval úgy fejbe ütötte Bárdost, hogy az másnap, az ütés következtében, meghalt.

— Uj hivatalszolga. A pécsi kir. főügyész Marton István dunaföldvári kir. járásbirósági hivatalszolgát a szegzárdi kir. ügyészséghez III. osztályú hivatalszolgává nevezte ki.

— Az üzleti reklámok és a miniszter. Hegedűs Sándor keresk. miniszter rendeletet adott ki az üzleti reklámok dolgában, amelyben a reklámozás szabadságát messzire kiterjeszti és az ezúton elkövetett kihágásokat csak magán vádra engedi üldözni. Igen érdekes, hogy a miniszter rendeletének bevezető részében rendeletének indító okául azt hozza fel, hogy a napilapok éles kritika tárgyává tették a kihágási bíróságok által eddig követett eljárást. Nevezetes kijelentés, mert ezáltal a miniszter a tisztességes sajtó nagy hatalmát hivatalosan is elösmeri.

— Csőd. A szegzárdi kir. törvényszék Ganzer János és neje Szekeres Mária tolnai lakosok ellen a csődöt megnyitotta. Tömeggondnok: dr. Pirnitzer Béla szegzárdi ügyvéd, helyettese Brest- mayer József tolnai ügyvéd. Csődbiztos : dr. Son- newend Frigyes törvényszéki biró.

egy honfiú-kebel még örömet érezni október 6-ika és Komárom átadása óta ? Zord napok következtek, a megaláztatás, a leigázás napjai : egyenként fosztottak meg mindattól mi előttünk szent volt és elkobozták végül nemzetiségünket: de elérték azt is : hogy az imént még széthúzó magyar egyesült a gyűlöletben és törekvésben lerázni a rabláncokat.

Ily hangulatban érkeztem 1849 késő őszén Pestre; az aradi vértanuk, Csányi, Jeszenák már kiszenvedtek; — Csapó Vilmos családját itt találtam, Vilmost magát Aradra várfogságba hurcolták ; Bezerédj Pista, Fiáik, Fördös az Uj-épületben szenvedtek, a haldokló Ujváryt a Károly-kaszárnya kórházába helyezték át. Én el valék tökélve teljes visszavonultságban élni és kerülve a nyilvánosságot, minden ünnepi meghívót visszautasiték; de végre férjem mégis reákényszeritett, hogy üldöztetése enyhítése és sok compromiüált jó barátunk érdekében érintkezzem az uralomra jutott, irántam nagyon is előzékeny körökkel. így fogadtam kényszerűségből br. Geringer helytartót, Machio parancsnokot, sőt magát Haynaut is ! S nem feledem el soha azon iszonyú benyomást, midőn szégyentől lesújtva, a szörnyeteg diszebédjén először kelle megjelennem. Haynau mellettem ült és elbeszélé egész élettörténetét, magatartásának és cselekedeteinek indokait az olasz- és magyarországi forradalmak alatt; dicsekedék, hogy a halálitéletek hozatalánál mily nyugodt maradt a »lelkiismerete« és annyit emlegeté lelki nyugalmát, hogy nyilván az ellenkezőjét látszék érezni. Velem szemben Keglevich Gábor ült, ki épen úgy mint én »Sein Brot in Thrä- nen ass.«