Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-18 / 11. szám
1900. márczius 18. TOLNAVÁRMEGYE. 7. tenyésztési főfelügyelő, Sierbán János országos tej- gazdasági felügyelő, Blaskovits Érnő orsz. képviselő urakat; a délvidéki földmivelők {gazdasági egyesületének, a torontálmegyei, a krassó-szörénymegyei gazdasági egyesületnek, a magyaróvári állattenvéss- tési egyletnek küldötteit, és a temesvári, valamint a pécsi állattenyésztési kerületi felügyelőket volt alkalmunk üdvözölhetni; azoknak a kisgazdáknak pedig, a kik a délvidéki földmivelők gazdasági egyesületének vezetése alatt egyrészt tanulás, másrészt vásárlás céljából már ismételten jelentek meg nálunk, módunkban volt a népünk kezén levő szarvasmarha-tenyészanyagot olyan képben bemutatni, a mely élénken bizonyítja, miszerint az évek óta következetesen folytatott ez irányú aktiónk nemcsak arányaiban messze túlszárnyalja a társegyesületek hasonló aktióit, hanem eredményekben is igazolja, hogy igyekezetünk és áldozatunk meddő nem maradt. Magának a mozgalomnak számszerű eredményeiről a következőkben van szerencsém tájékozni a t. közgyűlést. Kelhajtatott 745 drb tehén és 900 drb üsző és borjú, összesen tehát 1645 drb szarvasmarha, a melyből 19 drb tehén és ugyanannyi üsző dijazta- tott, mindegyik korosztály 900 —900, összesen 1800 forinttal. A dijak 20 koronás aranyakban adattak ki és ezek értékén felül 148 frt 75 kr rendezési költsége merült fel a gazdasági egyesületnek. — A vásáron mintegy 500 drb állat cserélt gazdát körülbelül 65,000 frt áron, a melynek csak igen csekély hányadát a torontálmegyei gazdasági egyesület megbízottai, a többit pedig a délvidéki földmivelők gazdasági egyesületének vezetése alatt itt járt kisgazdák fizették. A szőlők újjáalakításának előmozdítására a múlt évben is pályázatot hirdettünk az előző évekéihez hasonló föltételek betartása mellett. A versenyben 52 szőlősgazda vett részt és az eljárt bíráló bizottság jelentése alapján örömmel konstatálom, hogy a versenyző területek, igen csekély kivé- lellel mind olyanok voltak, amelyek úgy az okszerű kezelés, mint a célszerű beosztás és a csin tekintetében is megfelelnek a követelménynek; élénk tanúságot tevén a mellett, hogy tulajdonosaik a modern szőlő kultúra fogalmával meglehetősen tisztában vannak. A verseny eredménye gyanánt oda- itéltetett 1 drb ezüstérem, 9 díjban 175 frt, illetve vincellérdij címén 25 frt készpénz és 15 drb elismerő oklevél; vagyis a pályázó 52 szőlőterület közül 25 tüntettetett ki. A nép gazdasági ismeret-körének bővítése éidekéből az elmúlt évben is folytatta egyesületünk a téli előadások rendezését és a földinivelésütryi kormánytól kizbólag csak erre a célra kapod 841 frt 20 krnyi költség árán 8 előadóval 39 községben 59 előadást tartatott, amelyeken összesen (7911) közel 8000, egy-egy előadáson tehát mintegy 135 kisgazda hallgatta a szarvasmarha tenyésztésről és a szőllö naivelésről szóló előadásokat. Ugyanitt kell m°geinlókeznem arról is, hogy Nagy-Szokoly községből 48 kisgazda lett tanulmányi kirándulást a múlt óv junius havában a kisbéri állami ménesbirtokra az egyesületi titkár vezetése alatt. Jelentésem befejezése előtt legyen szabad még csak igen rövid időre figyelmet kérnem abból az érdekből, hogy egyesültünk anyagi helyzete felől is megnyugtathassam a t. közgyűlést Amint a mai tárgysorozat kővetkező pontja alatt tárgyalásra kerülő sztmvizsgáló bizottsági jelentésből meggyőződni móltóztatnak, eljárásunk során mindenkor szem előtt tartottuk a takarékosság azon szigorú elvét, amelyet egyesületünk csekély anyagi ereje mél án megkövetel és csak ennek a'apján lehetek abban a kellemes helyzetben, hogyha nm is jelentékeny, de a körülményekhez képest mégis számottevő vagyon növekedést jelenthetek a t. közgyűlésnek. Az elmúlt év elején ugyanis 7451 frt. 16 krt kitevő vagyon pénztári számadása az év végén 8190 frt 69 krra', mint vagyonnal záródott, amelyből leszámítva a szöllöszeti pályázat múlt évet terhelő, de az illető számlák hiánya miatt még ki nem egyenlíthetett mintegy 300 frtnyi és a gazdasági egyesületek szövetségi tagdija cimén még szintén fennálló 50 frtnyi. összesen tehát 350 frtnyi tartozásunkat a fenmaradó 7790 frt 69 krnyi tényleges maradvány még mindig 389 frt 53 kr vagyon növekedést mutat, amely összeg annál figyelemre méltóbb, ha tudjuk, hogy az elmúlt évet terhelte 230 frtnyi lagdijhátralék leírás is. Ezekben volt szerencsém tisztelt közgjülés! rövid vázlatát adni a gazdasági egyesületünk múlt évi működésében fölmerült nagyobb jelentőségű mozzanatoknak. Ha jelentésem szélesebb körű munkásságról számot nem adhat, méltóztassanak ezt csupán az anyagi eszközök hiányának betudni. Amidőn ezek után jelentésem ludomá;ul vételét kérem —i abban a meggyőződésben, hogy a tisztelt közgyűlés érzelmeit tolmácsolom — őszinte köszönetét nyilvánítok a földmivelésügyi magas minisztériumnak es vármegyénk törvényhatóságának egyesületünk irányában az elmúlt év folyamán is tanúsított hathatós erkölcsi és anyagi támogatásukért és őszinte köszönettel adózom mindazoknak akik az egyesület törekvéseit szellemi és anyagi munkájukkal támogatni szívesek voltak. A tolnamegyei gazdasági egyesület pénztári számadásának zárlata 1899. év végén. Bevétel: Vagyonmaradvány 1898. dec. 31-én 7451 frt 16 kr. Tagdijak és befizetett alapítványok 1200 » — » Segélyek és jutalékok 1200 » — » Kamatozó vagyon növedéke 243 » 94 » Különfélék 39 » 90 » Bevétel összege 10135 frt — kr. Kiadás: Tisztviselők fizetése és tiszteletdija 1100 frt — kr. Írásbeli munkák és sokszorosítások 170 » — » Postai és távirati költségek 72 » 36 » Úti költségek 260 » 78 » Könyvtár gyarapítás és irodai anyagok 102 » 52 » Tagdíjhátralék-leirás 230 » — » Apróbb kiadások 8 » 65 » Kiadás összege 1944 frt 31 kr. Marad 8190 » 69 » Levonva ebből az 1899-ik évet terhelő, de még kiegyenlítetlen tartozásokat és pedig : A szőlőszeti pályázat költségei 265 frt 93 kr. A párisi kiállításon bemutatandó állatfényképek készítése 72 » — » Szövetségi tagdíj 1899-re 50 » — » Összesen 387 frt 93 kr. Marad tényleges vagyon 7802 » 76 « Ebből a) készlet 7382 frt 76 kr. b) tagdíjkövetelés 420 » — » A tolnamegyei gazdasági egyesület kezelése alatt levő álattenyésztési alap számadásának zárlata 1899. év végén. Bevétel: Maradvány 1898. december 31 én 1983 frt 26 kr. Törvényhatósági segély 1500 » — » Kormánysegély a tehén- és üsződijazásra 1000 » — » Kormánysegély bikaközvetitésre 1347 » 40 » Kamatnövedék 14 » 92 » Összes bevétel 5845 frt 58 kr. Kiadás: A bonyhádi állatdijazáson kiadott aranyak pénzértéke 1818 frt — kr. A díjazás rendezési költségei 130 » 50 » A községeknek közvetített 27 darab bika után adott árengedmény 1347 » 40 » Ügykezelési költségek 700 » — » Apróbb kiadások 8 » 25 » Összes kiadás 4004 frt 15 kr. Marad 1899. végén 1841 frt 43 kr. Ebből a) készlet 791 frt 43 kr. b) követelés 1050 » — » Költségvetés 1900-ra. Bevétel: Tagdijakból 2200 korona. Tagdíj hátralékokból 240 » Segélyek és jutalékok 2400 » Kormánysegély a népies gazd. előadásokra 1000 » Kamatozó vagyon növedéke 500 » Bevétel összege 6340 korona. Kiadás: Tisztviselők fizetése és tiszteletdija 2200 korona. Írásbeli munkák és sokszorosításokért 400 » Postai és távirdai költségek 150 » Egyesületi közlöny 500 » Úti költségek 400 » Irodai anyagok és szerek 40 » Szőlőszeti pályázat költségei 860 » Népies gazdasági előadások 1000 » Szövetségi tagdíj 1900-ra 100 » Előre nem látható kiadásokra 200 » Kiadás összege 5850 korona. Az állattenyésztési alap egész összegével és bevételeivel szolgálja az egyesületnek a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére irányuló törekvését. Működési programm 1900-ra. A tolnamegyei gazdaság' egyesület 1) közvetíti a hozzáforduló vármegyei községek bika-szükségletét, 2) tehén- és üsző-dijazást rendez, az előző években követett irányelvek szerint, 3) a szőlők újjáalakítását előmozdítani célozó pályázatokkal megindított mozgalmat folytatja, 4) a nép gazdasági ismeretkörének bővítését célzólag a tél folyamán népies gazdasági előadásokat rendez, 5) a mezőgazdaság érdekeinek szolgálatára hivatott szövetkezetek szervezését támogatja és a már működő községi tejszövetkezeteket a vármegye székhelyén létesítendő vajgyár körül csoportosítani törekszik, 6) lentermelés felkarolása iránt mozgalmat indít, 7) igazgató választmányának egész testületével, mint vármegyei mezőgazdasági bizottsággal közremunkál az 1894. évi XII. t. ez. szakszerű végrehajtása körül, 8) ugyanilyen minőségben — megbízottja utján — felügyeletet gyakorol a vármegye területén létesült parasztmintagazdaság kezelése és ügyvitele fölött, 9) a rendelkezésére álló eszközökkel egyébként is minden irányban azon munkál, hogy a mezőgazdaság érdekei érvényesüljenek és kielégítést nyerjenek. Útmutatás a cserebogarak irtására. A cserebogár és lárvája, a mely utóbbit a magyar nép pajor, csimasz vagy pata néven ismeri, egyaránt kártékony a mező- és szőlősgazdára s az erdészre is épen úgy, mint a kertészre. Minthogy pedig e bogár megjelenése országos csapás számba megy, az ellene való védekezésnek általánosnak kell lennie s a mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t. c. 50. §. tényleg el is rendeli, hogy „a cserebogarak tömeges megjelenésük alkalmával megfelelő módon puszti tandók“. Minthogy a cserebogár kifejlődéséhez hazánkban — a magas fekvésű, hegyes fölvidéket kivéve — három év (36 hónap) szükséges, azért nálunk a cserebogár csak minden harmadik évben szokott nagy tömegben megjelenni, még pedig egyes helyi eltéréseket nem tekintve (amikor e bogár egy évvel elébb vagy egy évvel utóbb rajzik) rendszerint azokban az években, a melyek 3-inal maradék nélkül oszthatók: igy cserebogaras év volt 1896 s ledközelebb az lesz 1S99 és 1902, 1905 stb. Ehhez képest a bogár irtására is csak mindeu harmadik esztendőben kerül a sor. A cserebogarak irtásának legcélszerűbb módja a cserebogarak összeszedése és elpusztítása. A szedést midjárt a bogarak első megjelenésekor kell megkezdeni, hogy elpusztítsuk azokat, még mielőtt petéiket leraktak volna. Minthogy napos időben és estefelé a bogarak élénken repkednek, legjobb a cserebogarakat reggel. \agy borús időben nappal is gyűjteni, a midőn a bogarak meg vannak gémberedve vagy halált, színlelve, a fákról könnyen lerázhatok. Szedéskor nagy gond fordítandó a magányosan ál ó vagy az ültetvények szélén levő fákra, a melyeket 9 bogár különösen fel szeret keresni. A cserebogarat szedő munkásokat legczélsze- rübb az összegyűjtött bogarak mennyisége szerint, tehát kiló vagy liter számra (1 ki. mintegy 1060 darab cserebogár) fizetui, mert igy a szedők jobban igyekeznek; mivel azonban az ilyen szedők buzgó- ságukban a fákat (főleg a gyümölcsfákat) nem igen kímélik, azért a gyümölcsfákról czólszerübb a szedést kellő felügyelet mellett napszámosokkal végeztetni. Ennek ez lesz a jó oldala, hogy az ide oda való móregetéssel nem pazaroljuk az időt, mint a hogyan az a mennyiség arányában fizetett szedők alkalmazásánál történnék. Az alacsonyabb fákról a cserebogarakat egyszerűen rázzuk le; magasabb törzsű fáknál azonban a rázáshoz hosszunyelü horgokat alkalmazzunk, vagy ha a szedők közül fiatal suhanezok akadnak, akkor azok másszanak fel a fára és úgy rázzák meg annak ágait egyenhint A rázás hirtelen, erős legyen és rövid ideig tartson, hogy a bogár egyszerre e.-sék le : a fának ide-oda való lóbálásakor az e'ősen megkapaszkodó bogarak nem hullanak le. .Szedéskor legcélszerűbb a cserebogarakat szólesszáju, belül mázos, és félig vízzel megtelt cserépfazékba gyűjteni, a melynek tartalmát, még mielőtt a fazék egészen megtelnék, időnként ki kell önteni egy nagyobb edénybe (vízzel félig telt hordóba, kádba) vagy zsákba. Az elpusztítás többféle módon történhetik. 4z összegyüitött cserebogarakat kemény talajon (utón) agyon lehet tiporni vagy összegyümöszölni; a kádba szedett bogarakat pedig le lehet forrázni és gödörbe ön eni, a mely gödröt azután be kell temetni. A nagy mennyiségben összegyűjtött cserebogarat érdemes mesterséges trágya készítésére felhasználni oly módon, hogy a bogarakat földdel es oltatlan mészszel, turfahulladékkal összekeverjük, mely utóbbi a bogarak rothadó tetemtömegét az átható kellemetlen szagtól is megfosztja. A feldolgozandó cserebogártömeghez annyi föld, mész vagy turfa kell, a irwnnyi elég, hogy az igy előállított trágyatömeg bűzös szagát elveszítse. — Fontos védekezési mód cserebogarak ellen az is, ha lárvájuk-at, tehát a földben élő pajorok at irtjuk, a melyek különben szintén igen kártékonyak. A pajorok irtására legalkalmasabb idő a földforgatás, kapálás és szántás. Kapálás és forgatáskor a felszínre kerülő pajorokat agyon kell ütni, szántáskor pedig ha sok a pajor, érdemes azt az eke után járó olcsó napszámossal fölszedetni. Itt is tanácsos a pajorszedő-munkás figyelmét némi pénzbeli jutalommal lekötni. Hol kevés a pajor, ott 10—20 darabjáért 1—2—3 krt, hol pedig sok, ott 100—200-ért 5-6 krt v. többet is lehet fizetni. A pajorokat szintén lehet értékesíteni, még pedig ha csak kis mennyiség van belőle, akkor azt ba- rolniival eteljük meg, hogyha pedig sok van, akkor trágyának dolgozzuk fül.
