Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-18 / 11. szám
2 TOLNA VARMEGYE. 1900. márczius 18. fizetése. Annyi, a mennyit nekem gróf Keg- levich ajánlott ez idő szerint, a ki tanultam és tanulok ma is, annyit, a mennyi a világ összes német és francia szabászainak a világ végéig elég lenne, sőt még maradna is belőle egypár sötét koponya megvilágítására — itthon. A jobb munkások szintén külföldiek, mert a magyar, a menynyire intelligens, annyira kiszámíthatatlan és megbízhatatlan. A valamirevaló tanult- ságu ember nem megy mesterségre. Hiába épit a suszterem négyemeletes házat, hiába független, gazdag ur a meg- magyarosodott szabóm, azért a koldus kis- hivatalnok rokonom mégis azzal fenyegeti a fiát: — Te 1 suszternek adlak, ha rossz bizonyítványt hozol az iskolából ! Hogy’ becsülje a magyar gyerek a ránk nézve ma már egyedül üdvözítő ipart, amig a tulajdon szülei az iparosmesterséggel fenyegetik, rémitgetik. Oh fölfordult, bolond állapotok. Kevés itthon a kenyér és becsőditjük a temérdek idegent, hogy még osztozzék rajta. Megeszi kenyerünket, kiviszi a pénzünket és hegyibe — lenéz. Es jól teszi. Lenéz bennünket a sok külföldi guvernánt, meg az ezer meg ezer »jobbfajta« munkás, aki a pénzünket küldi haza a családjának, itt meg addig kenyéren él. Hány olaszt ismerek ilyent. A tavaszszal a lakásomat tisztittat- tam. Magyar festő-legények hancuroztak benne egy hétig, nem mentek semmire. Cigarettezve könyököltek ki az ablakon és igen szépen fütyültek. A mesternek ki kellett őket cserélni. Külföldiek jöttek helyettük és öröm volt nézni a különbséget, — de én sírva örültem neki. Az én magyar szivem megszakad az ilyentől és sohasem szokom meg. Persze, mert csak az oskolakerülő, komisz kölyköt adják mesterségre. A kivételek előtt földig hajlok, természetesen. Ha színésznő nem volnék, mostani eszemmel azonnal szabóműhelyt nyitnék és meggazdagodnám. Pedig nem ezt tekinteném célul, hanem azt, a mire soha még magyar mesterember nem gondolt: hogy jót adjak. Nekünk most. a Vigszinházhoz szabók kellenének, kosztümszabók. Nincs. Külföldit kell behozni 1 Holott annyi tudással, a mennyi egy pör nélkül szűkölködő ügyvédünk fejébe bele ment, Budapest leggazdagabb polgára lehetne akármelyik, aki most a diplomájával a zsebében, protekcióért hajlong nálánál szerencsésebbek előtt, — ha szabóságra adná a fejét. Csakhogy nagyzási hóbortban szenvedünk egyenkint és összesen egész Magyar- ország. Nagyságosuk és bolonditjuk egymást. Miért nem adott nekem az isten gyerekeket, hogy megmutatnám, hogyan kell nem protekcióért a lelkét eladó, hanem független, önérzetes, gazdag polgárokat nevelni a hazának. Az egyik fiam lenne lakatosmester és öregségére a Balaton partján épült kis palotájába vonulna vissza, ahol minden karácsonykor összegyűlnének fiai és unokái, akik mind iparosok volnának. A második fiam varga lenne, de olyan, hogy a világ legjobb és legszebb lábbelijeit varrná. Nála dolgoztatna a Balkán összes arisztokráciája. Üzlete volna a Belvárosban és negyven éves korában palotája Budán a vároldalban. A leányom, az női szabó lenne. A kapuján nem az állna, hogy Madame Zsdszé, hanem tiszteletet fogna szerezni a magyar nevének, tudom istenem ! Nem is menne divatért minden tavaszszal Párisba, hanem öltöztetne minden hölgyet, művelt ízlésénél fogva, egyénisége szerint. Évadok szerint egy-két más társával, nagy művészekkel divatlapokat rajzoltatna és adna ki. Nagy műveltségű gyermekei mind a műhelyében dolgoznának este hatig, azután hintájuk vinné őket ki a Zugligetbe, széles tornácos házukba, ahol olyan urak volnának, mint a megrendelőik. Függetlenek és boldogok volnának a gyermekeim és nem csúszna-mászna egy sem előszobákban protekciót kunyorálni, a mi már valóságos métely szegény hazánkban. És szívfacsaró, hogy már a gyerek is természetesnek találja. Jászai Mari. VARMEGYE. — A vármegyei tisztviselők fizetésrendezése ügyében gróf Széchenyi Sándor főispán f. hó 21-éré több megyebizottsági tagot értekezletre hivott egybe, hogy ezen rég kívánatos ügy kedvező elintézése biztosítva legyen. Tisztviselőink mostoha anyagi ellátásának meg nem javítása, tovább már nem tűrhető 1 Belátta ezt már minden törvényhatóság, s igyekezett is a tisztviselők csekély s a mai nehéz megélhetési viszonyokkal arányban nem álló fizetéseit a jogos és méltányos kívánalomnak megfelelőleg rendezni, mert a közigazgatás terhes feladatait végző tisztviselőknek, ha csak magánvagyonuk nincs, a legnyomasztóbb anyagi gondokkal kell küzdeniük, ami a közszolgálat érdekeire nézve is nagyon hátrányos ; a tisztviselő munkakedvét, ambícióját az anyagi gondok súlya elveszi, s gyakran egészségi állapotára is káros befolyással van. A jó közigazgatás egyik első kelléke az, hogy tisztviselőit a mai kor követelményeinek megfelelő fizetéssel lássa el; e nélkül a viszonyok javulása sehol sem várható. Reméljük, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai meg fogják adni a módot és lehetőséget arra, hogy a mi tisztviselőink méltányos kívánalmai teljesüljenek. — A pénzügyi szakosztály március hó 22-én délelőtt 10 órakor ülést tart, melyen a pótadó kivetése iránti javaslat kerül tárgyalás alá. — A közigazgatási bizottság mint lapunk múlt számában már jeleztük, március havi ülését folyó hó 20-án, jövő kedden fogja megtartani. — Hirdetmény. A vármegye házipénztáráról, valamint az \%-os házi pénztári pótadó-alapről szerkesztett s az állandó választmány pénzügyi szakosztálya által is tárgyalt 1899 évi számadás az 1886. évi XXI. t.-cz. 17. §-ának rendelkezéséhez képest, a számvevői véleménynyel s a pénzügyi szakosztály előterjesztésével együtt 1. évi március 13-tól számított 13 nap tartamára a vármegye levéltári helyiségében közszemlére kitétetik. A számadásra vonatkozó netáni észrevételek a folyó évi március hóban később meghatározandó és szokásos módon közhírré teendő napon tartandó tavaszi rendes közgyűlést megelőzőleg legalább is 5 nappal az állandó választmányhoz címezve nyújtandók be. Szegzárd, 1900. március 12. Alispán szabadságon, főjegyző sorozáson : Dr. Éry Márton, II. aljegyző. — A boritaladóra vonatkozó adómentes leszámítás 1900. évi január hó 1-tól nem 56, hanem 50 liternél kezdődik. — A póttartalék nyilvántartásában álló fölszentelt papok, alkalmazott lelkészek, illetőleg segédlelkészek és papi jelleggel biró tanárok mindaddig a besoroztatásuk helye után illetékes sorozó járásban tartandók nyilván, mig valamely más községben állandó alkalmaztatás által illetőséget szereznek és az községi bizonyitványnyal igazolni tudják. (A m. kir. honvédelmi miniszter 1898. évi 31,625. sz. határozata.) — Egyházak a részükre ajándékozott ingatlanok után illetéket tartoznak fizetni, az illeték- egyenérték fizetésének a kötelezettsége pedig csak 10 év elteltével áll be. (A m. kir. közig, bíróság 15,859/898. számú határozata.) — Községi jegyzőre az illetékezéshez szükséges adatok beszolgáltatásának elmulasztása miatt kivetett birság tárgyában határozni a közig, bíróság nem illetékes. (A m. kir. közig, bíróságnak 10388/899. számú határozata.) HÍREK. — Erzsébet királyné emlékének megörökitésére építendő «Örök imádás» temploma részére gróf Széchenyi Sándorné ő nagyméltóságához a múlt héten a következő adományok érkeztek: Gyndly család ........................ 5 írt — kr. Ab affy Gyula és neje .... 2 » — » Dr. Pálföldy Lajos, Dunaföldvár 5 » — » Schneiderbauer József .... 1 » — » Boros Andorné, Dunaföldvár . . 1 » — » Gróf Széchenyi Bertalan ... 25 » — » Grót Széchenyi Sándor ... 25 » — » Gróf Széchenyi Lajos .... 5 » — » Gróf Széchenyi Domonkos . . 5 » — » Gróf Széchenyi Alice .... 5 » — » Gróf Széchenyi Sándorné ... 35 » — » Összesen . 114 frt — kr. Legutóbb közölt gyűjtés 2700 frt 70 kr. Együtt . 2814 frt 70 kr. — Személyi hir. Döry Pál, vármegyénk közszeretetben álló alispánja, tegnap este érkezett vissza Abbáziából, hol megrongált egészségi állapotának helyrehozása végett néhány hétig tartózkodott. — Perczel Dezső a képviselőház elnöke ellen a Holló Lajossal vívott párviadal vétsége miatt Ő Felsége az eljárást beszüntette, mi által a mentelmi bizottság elé került ügye tárgytalanná vált. Itt megemlítjük, hogy a Kassics Péter szerkesztésében a nyilvánosság kizárásával megjelenő lap otromba és vakmerő rágalmakat közölt Perczel Dezső mint volt belügyminiszter ellen, ki is sajtópert indított a nagyszájú szerkesztő ellen. — Hetyey Sámuel pécsi püspök már fölkereste kedvenc nyári tartózkodási helyét, Puszta Szent Lászlót, honnét csakis hivatalos funkcióinak ellátására jön Pécsre, — A szabadság ünnepe. Március tizenötödikének 52-dik évfordulója alkalmából városunk is némileg ünnepi szint öltött, mert a tanintézetekben és néhány középületen lengő nemzeti zászló jelezte, hogy március 15-dikének, a szabadság nagy napjának emlékét nálunk is megünneplik. Este a polgári olvasókörben ünnepi lakomát tartottak, melyen Boda .Vilmos országos képviselő, a kör elnöke mondotta el az ünnepi beszédet. Boda Vilmos délben Deesen vett részt az ottani ünnepi lakomán s innen nébányan elkísérték Szegzárdra is az olvasóköri estélyre. Ezek közül Szél István decsi polgár siket ült felköszöntőt mondott. Tetszést aratott még Hauk Károly és Borzsák Endre toasztjai is. A szegzárd. polgárok közül Tildy György beszélt.
