Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-11 / 10. szám
— A központi választmány mult pénteken Shnontsits Elemér főjegyző elnöklete alatt ülést tartott, melyen résztvettek Fórdős Vilmos, dr. Kra- violin Emil, Orffy Lajos, Tolth Ödön, Török Béla, Wosinszky Mór és László Lajos, utóbb mint jegyző. Az ülésen a képviselőválasztók jövő évi névjegyzékének összeállítása céljából az összeíró küldöttségeket állapították meg. — A községjegyzői uyugdijválaszt- Hiány múlt pénteken délelőtt Simontsits Elemér főjegyző elnöklete alatt ülést tartott, melyen résztvettek Erdős Gábor, dr. Krainolin Emil, Mudly László, Orffy Lajos és Lőrinczy József előadó. Az ] ülésen ezúttal csak az 1899. évi számadás és mérleg J megvizsgálására Erdős Gábort, Küknél Ferencet és Máthis Kálmánt küldték ki, a tárgysorozat többi pontjait pedig a folyó hóban később tartandó ülésen fogják elintézni, — Az országgyűlési képviselöválasztói névjegyzékbe a választóknak a régi jogosultság alapján való fölvétele tárgyában a belügyminiszter a központi választmányokat figyelmeztette, hogy a névjegyzékekbe régi jogon (1874. XXXIII. t.-cz. 2. §. csakis azok a választók vehetők fel, kik az 1848. V. és az erdélyi 1848. II. törvénycikkek értelmében) a régi jogosultság alapján az 1848. évtől 1872. évig bezárólag készített országos választói névjegyzékek valamelyikében saját szemé- lynkre nézve tényleg benfoglaltatnak. — Katonai sorozási ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok: A ki nem vegyes, hanem katonai felülvizsgáló-bizottság által fegyver- képtelennek nyilvánittatik, a második korosztályban még állitásköteles. (A m. kir. honvédelmi miniszter 30,421. számú határozata.) — A póttartalékba besorozott vagy abba áthelyezett családfentartók és örök'ött mezőgazdaság birtokosai az előző év december végén mentességi ümök fennállásának igazolására felszólitandók. (A rnagy. kir. honvédelmi miniszter 1896 évi 54,900. számú határozata.) — Vitás vagy kétes illetőségű állitásköteles egyén, azon község összeirási és állítási lajstromába veendő fel, mely községben szülei állandóan tartózkodnak. (M. kir. honvédelmi miniszter 1898. évi 1707. sz. határozata.) — Gyámoltakat ős gondnokoltakat érdeklő hagyatéki ügyekben, a kir. közjegyzői hagyaték tárgyalási jegyzőkönyveknek esetleg szükséges másolatait az árvaszéknek kell elkészítenie. (A belügyminiszternek 77077/99. sz. a. rendelete.) 1900. márczius 11. A mint a teremtéskor az Ur lehellete belé adta az emberbe a szabad-akaratot: éppen úgy lehellette a nemzetbe Kossuth Lajos az önbizalmat, a hajnal hasadását, a felébredést, a tettre kész erőt. És mig ő Pozsonyban, — mint egy félisten — hallatá szavát s a nemzet örvendve látta, hogy nagy apostolához sorakozik minden jó magyar: addig itt lent Budapesten Jókai Mór tiz ifjú magyar társával megcsinálta a vérnélküli forradalmat. Megtörtént, a mi a világtörténelemben páratlan. A magyar nemesség önjószántából, önakaratából, senki által nem 'kényszerítve önkényt lemondott előjogairól, kiváltságairól és felszabaditá a jobbágyat, kimondván, hogy legyen egyenlő e hazának minden gyermeke. 1848 ápril 1 l-én szentesittettek mint törvény- czikkelyek a március 15-iki eszmék. Örömben úszott az egész ország. Testvérként üdvözölte a földesur a volt jobbágyat s együtt vártak boldog, szép jövendőt. Hajh ! de a boldogság nem tartott soká ! Azok a kik háromszáz év óta folyvást eltiporni akarták a magyart, nem tűrhették, hogy a magyar független s önálló legyen. Fel usziták ellenünk azokat, a kikkel századokon keresztül békében éltünk együtt: a nemzetiségeket, a kik aztán hét felől támadtak meg bennünket, a kik igy köszönték meg azt, hogy a mi őseink adtak nekik hazát s az 1848 egyenlő jogokban részesité őket velünk. Beteljesült rajtunk »Ki velünk egy tálba mártott, Az ütött ellenünk pártot.« A bécsi kamarilla ránk bocsátá zsoldos hadait. — Népoktatási tanintézeteknél alkalmazottak ellátására vonatkozó törvények (1875. XXXII. és 1891. XLIII. t. ez.) szerint nyugdíjjal egybekötött szolgálatból az 1885. XI. t. ez. körébe tartozó szolgálatba való átlépés esetén vagy viszont az illető alkalmazott nyugdíjjogosultságába arány- lagosan mindkét szolgálat beszámítandó. (M. kir. minisztertanácsnak 1899. évi december hó 6-án hozott határozata.) — Ismert zsebtolva.jnö, ha férjével közös háztartásban él, foglalkozásnélküfinek nem tekinthető és csavargás czimén meg nem büntethető. (A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 3738. számú határozata.) TOLNAVÁRMEGYE. ______ HÍ REK. — Perczel Dezső, a képviselőház elnöke múlt kedden reggel Bonyhádról Szegzárdra érkezett s néhány helyen tett látogatás után visszahajtatott Bonyhádra. — Uj albiró. Ő Felsége a király a Tamásiban megüresedett járásbirósági albirói állásra Rebe- rics Imre sásdi járásbirósági aljegyzőt nevezte ki. — Földvári apat. Ő Felsége a király a földvári címzetes apátságot Kristoffy János tiszteletbeli kanonok-és makói plébánosnak adományozta. — Szabadság ünnepek vármegyénkben. Jövő csütörtökön érjük meg a magyar történelemben örökké emlékezetes március 15-ikének 51-ik évfordulóját. A szabadságeszmék ezen emléknapján vármegyénk területén több helyen hazafias ünnepélyeket rendeznek szavalatokkal, felolvasásokkal társasvacsorákkal egybekötve. Kölesden ez alkalommal Kálmán Dezső, lapunk jeles tollú munkatársa felolvasást fog tartani, s ezt lapunk mai tárcarovatában közöljük. — Közgazdasági attaché. A kereskedelmi miniszter újabban az osztrák-magyar consulatusok mellett a magyar ipar, kereskedelem és gazdaság érdekében közgazdasági attaché-i állásokat szervezett s ezek egyikére Odessában a szegzárdi származású Tirnitzer Gyulát, Pirnitzer Antal kereskedő fiát, a keleti kereskedelmi akadémiát kitünően végzett ösztöndíjas consuli növendékét nevezte ki. — Gazdasági tudósítók. A földmivelésügyi miniszter ifj. Eötvös Károly dunaszentgyörgyi birtokost a dunafóldvári, Altstädter Zsigmond majsai nagybérlőt a tamásit és báró Jeszenszky László csibráki birtokost a dombóvári járásra nézve a gazdasági tudósitói tiszttel bízta meg. Azután megkezdődött a szent harc! Az önvédelem harca ! Kossuth kétszázezer újonc megajánlását kérte az országgyűléstől. — Megadjuk ! — szólt Nyáry Pál — s a nemzetgyűlés, mint egy ember, riadva viszhangozá szavait. Majd aztán, mintha csak a földből nőttek volna ki, úgy támadtak a honvéd zászlóaljak. A külföldön állomásozó huszár századok ezer veszély között jöttek haza az imádott szülőföld védelmére. Egy főur — gróf Károlyi István — egymaga, saját költségén állított ki egy huszárezredet. A hires Károlyi-huszárezredet. Főurak, nemesek mázsaszámra adták az aranyat, ezüstöt a haza oltárára. A nép leszedte a harangokat a tornyokból, s a katholikus, református, evangélikus harang együttesen ágyúnak öntve azt bömbölte, hogy : — Ne bántsd a magyart! És száguldott a vitéz huszár atakra. Kardvasa villámlott, mentéje lobogott, s halált osztva mindefelé, bebizonyitá az Isten katonája, hogy: »A huszár név onnét maradt a huszárra Mert egy halálának mindig húsz az ára!« Ment a barna atillás honvéd a tüzbe, harcolt 1 a »vörös sapkást., mint az oroszlán. Hadnagy uram ! Halnagy uram ! Mi bajod van édes fiam? Piros vér hull a mentére Ne bánd, csak az orrom vére, — Szuronyt szegezz és előre ! . . . — A pécsi egyházmegyéből. Hetyey Sámuel pécsi püspök Budapesten időzik, ahol részt vesz a püspöki tanácskozáson. — A püspök a vókányi plébániai ideiglenes vezetésével Takács Mihály rác- petrei segédlelkészt bizta meg. — Aljegyző választás. Tamásiban az ottani II. aljegyzői állásra a képviselőtestület Bertics Pál ottani jegyzőt választotta meg. — Matiné. Az »Egyesült Szegzárd-tolnamegyei Nőegylet« választmánya elhatározta, hogy folyó évi márczius hó 11-én és 25-én a szegzárdi főgimnázium tornatermében matinét rendez. — A ma délelőtt tartandó matiné műsora a következő : 1, Jelige. Gaál J.-től. Énekli a főgimnasium vegyeskara. 2. Duett. (Népdal) Mendelsohntól. Éneklik: Wigand Jánosné úrnő és dr. Steiuer Lajos ur; zongorán kíséri: Hoffmann Paula k. a. 3. Boute- En-Train Galop de Concert. E. Ketterertől. Előadja zongorán: Schmidt Margit k. a. 4. A gyáva. Magánjelenet. Rudnyánszky Gy.-tól. Előadja: dr .Szabó Gyula ur. 5. Margaretha dalaiból. Riedel A.-tól. Énekli: Wigand Jánosné úrnő; zongorán kiséri: Hoffmann P. k. a. 6. »Air varié « Ch. de Bériot, Op. 12. Hegedűn előadja Torok Sára k. a.; zongorán kiséri: Schmidt Margit k. a. 7. Magyar népdalok. Énekli dr. Steiner L. ur; zongorán kiséri: Hoffmann P. k. a. 8. Induló Kunért E.-től. Énekli a főgymnasium vegyeskara. Kezdete pont 11 órakor d. e. Belépő-dij személyenkint 1 korona, családjegy 2 korona. A jövedelem felerészben az »Egyesült szegzárd-tolnamegyei nőegylet«, felerészben a főgymnasium ilj. zászlóalapja javára fordittatik. — Elöljáró-változások. Dóröbrközön Vida István és Galambos János lemondott községi elöljárók és Szemes Pál közgyám helyett folyó hó 6-án Szalai B. János és Pora Ferenc elöljárókul, Pintér György pedig közgyámul választottak meg. — Eskületétel. Alapi Salamon Iván szegzárdi kir. törvényszéki biró hivatalos esküjét f-hó 6-án tette le a kir-törvényszék teljes ülésében. Az eskü letétele után Selcz József törvényszéki elnök meleg szavakkal üdvözölte a törvényszék legújabb biráját ; Salamon Iván biró állását az eskü letétele után azonnal elfoglalta. — Kinevezés, A szegzárdi kir. törvényszék elnöke Turbók József tamásii kir. járásbirósági napidijas szolgát a bonyhádi kir.járásbirósághoz III oszt. hivatal szolgává kinevezte. — Március 15-dikét a szegzárdi polgári olvasókör ez idén is megünnepli; este a kör helyiségében halvacsorát rendez, melyre eddig is már sokan jelentkeztek s igy bizonynyára jól fog sikerülni. ____________________________________ 3. És ha elhullott ezer, jött helyébe a másik ezer. »Kossuth Lajos azt izente, Elfogyott a regimentje. Ha még egyszer azt izeni, Mindnyájunknak el kell menni. —« Majd felharsant Petőfi csatadala. »Trombita harsog, dob pereg, Kész a csatára a sereg Előre ! Sivit a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart Előre ! Ilyen volt polgártársaim az 1848. . . . Szomorú napok következtek azután. Ne bolygassuk a múltak sötét emlékeit. A véres tragoediára rá vetette a nemzet és a király a feledés fátyolát. A népek és nemzetek Istene rendelte azt úgy, hogy a szabadság fáját sokszor vér öntözze meg. Annál jobban virul! Emeljétek fel a mátc'usi zászlót magasra! Adjunk hálát a magyarok Istenének, hogy az elviharzott idők után egy bölcs király jogara alatt — fény nevére, áldás életére — bizton nézhetünk szép, s boldog jövő elé. És ha viharzaui fogna újból ádáz fergeteg : egyesült szivekből hangozzék a csatadal: »Ha lehull a két kezünk is, Ha mindnyájan ott veszünk is, Hogy ha el kell veszni nosza, .Mi veszszünk el ne a haza Előre! —« Éljen a haza! . .
