Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-18 / 7. szám
900. február 18. _6 _________________________________________ ny ugdíjbiztosításának kérdése a gazdatisztek országos nyugdíjintézetének keretében helyet foglaljon; hogy a nyugdíjintézet ügyeinek fölkarolására a birtokos osztály, mint munkaadó, szintén megnye- ressék. A gazdatiszti karnak a két intézet propagálására kívánatos társadalmi munkásságát úgy véli legczélszerüebben érvényesíthetőnek, hogy ha azok, a kik ezen két intézmény elvitathatlanul nemes törekvéseitől áthatva, a kérdést a megoldáshoz juttatni a maguk munkájával hajlandók: a magán érintkezésben iparkodnak kartársaikat tömörülésre, s ezen intézetek kebelében való csoportosulásra reá birni; ebből az érdekből az értekezlet már most körzetekre osztotta a vármegye területét, s ezekbe kijelölte azon gazdatiszteket, kiknek ügyszeretetétől s befolyásától kellő eredmény várható volna, s kik egyúttal a gazdatisztek országos egyesületénél, mint segédegyletnél bizalmi férfiakul is szerepelnének olyan kérdésekben, a mikor ezen egylet a hozzá benyújtott segély iránti kérvények fölött határoz. A vármegye területének közigazgatási járásonként 1—2 ilyen körzetre fölosztása után bizalmi férfiakul kijelöltettek : a központi járásban : Altdorfer Lipót, kajmádi intéző ; a völgységiben : Tiringer Vilmos lengyeli számtartó ; a dunaföldvári járás alsó felében : ifj. P/eszkv Antal faddi intéző, a járás felső felében : Apdlh Alajos felső-hidvégi kasznár •. a simontornyai járás alsó felében: Kolhnann Gyula hőgyészi urad. felügyelő, felső felében pedig Kemptner Ernő simontornyai tiszttartó; a tamási-i járásban: Parragky Mihály ozorai tiszttartó, s végül a dombóvári járásban : Jagiiza István felső-leperdi számtartó. Az értekezlet köszönetét mondott vármegyénk gazdasági egyesületének a gazdatisztek iránt tanúsított jóaka- ratu gondoskodásáért s szükségesnek jelentette ki, hogy az említett két intézet a gazdatisztek részéről abban a támogatásban részesüljön, a mit nemes czélzata miatt méltán megérdemel s ebből az érdekből kifolyólag az értekezlet fölkérte a gazdasági egyesületet, hogy a többi vármegyei gazdasági egyesületeket hasonló mozgalom megindítására körlevélben buzdítsa. — Védekezés a jégverés ellen viharágyukkal. A jégverés elleni védekezés hazánkban is érdeklődést keltett. A földművelésügyi miniszter rendelete folytán a m. kir. országos meteorológiai intézet működését ez irányban is kiterjesztette. Jóllehet az intézet működését csak múlt év juoius közepén kezdhette meg, mégis az ország különböző részein rövid néhány hónap alatt 6 kiterjedtebb jégverés elleni védekező hálózat szerveztelek, a mely a folyó évben már teljesen felszerelve működésbe léphet. A szervezett rajvonalak a következő helyeken állanak; 1. Mura-Szombat, Alsó-Lendva, Stridó és környékén; Zalamegye. 2. Polgárdin és határán; Fehérmegye. 8. Badacsonyhegy és környékén; Zalamegye. 4. Ikervarok: Vasmegye. 5. „Helvetia“ szólótelepen; Pest-Pilis-Solt-megye. 6. Kis-Tornyán és környékén ; Zemplénmegye. 7. A Paulis és Lippa-Baraczka, valamint a csálai állami szőlőtelepeken Arad- és Temesmegyékben. Weder Gyula ur, ki egy hónapnál tovább tanulmányozta a telepek hatását Stájerországban, igy ir a hatásról: A lövöldözés hatása bámulatos. Szemtanúja voltam, midőn a legvészesebb alakú, ólom zürke és fehér fellegek rohantak fel Magyarország felöl, honnét a jeget kapják Fürstenfeldben. A felhők jellege tiszta jégfelhő volt s mikor Fürstenfeld felé értek, bejutottak a felhőágyuzás kiterjedt hálózatába, egyszerre átalakult minden, a felhők megszelídültek, közönséges esőfelhő lett belőlük. Egy lövöldözésnél azonban megkéstek kissé és jóllehet a zápor lerohanásáig gyors tüzeléssel dolgozak néhány szem borsó esett, de jég ekkor sem. Másnap rá ismét rettenetes volt az ég, olyan fellegek rohantak fel, miszerint azt kellett hinnem, hogy 100 mozsártelep sem lövi szét a fehér fellegeket. A jég kikerül- hetetlennek látszott, ekkor készen voltam rá, hogy mindent el fog verni a jég. Alig 10—15 perez alatt úgy szétlőttek a telepek mindent, hogy eső is csak kevés lett; nem villáinlott, nem dörgött egyetlen egyet sem, az égbolt ekkor igazán csodálatra ragadó módon változott meg a lövések által behálózott területen. A felhők csoportosulása, jellege alakja, szine egyszerre szelíd alakot öltött. A föld- mivelésügyi miniszter a jég ellen viharágyukkal való védekezési kísérleteket, az eddig tett tapasztalatok után, elég fontosnak találta arra, hogy a védekezési eljárás kiterjesztését gyakorlati értékének lehető mihamarabbi pontos kipróbálása és megállapítása végett megfelelően támogassa. Minthogy e kérdésben az olaszok igen figyelemre méltó munkásságot fejtettek ki s a fönnebb modottak szerint az olasz védekezési mód a legsikeresebbnek Ígérkezik, a földmivelósügyi miniszter intézkedett az 1OLN AVARMEGlTt.. iránt, hogy az országos meteorológiai intézet közege utján az o asz védekezést a helyszínen tanulmányozhassa A meglevő rajvonalak fejlesztése és kellő kiegészítése szintén gondját képezi a fóldmivelés- iigyi miniszternek. Nevezetesen hazánk egyik fontos bortermő vidéke, a tokaj-hegyalja a jégtől is sokat szenved, itt tehát a viharágynk működésének hálás tere nyílik. A földmivelésüoyi miniszter intézkedése folytán az országos meteorológia iotezet részéről, a mely ezt az ügyet lelkesen és nagy odaadással karolta fel, egy kiküldött szakközeg a helyi érdekeltség szakértő képviselőivel meg fogja vizsgáiéi a tokaj-hegyalját a védekezés szempontjából és Tállyán előadást is fog tartani a védekezésről, a rajvonalak elhelyezéséről és azok szervezéséről A viharágyukkal való lövöldözés sikerének egyik legfőbb kelléke a lőtelep tervszerű és rendszeres működése, a mely tekintetben eddig még sok a kifogás. E bajon segíteni hivatott a meteorológiai intézet által kiboesájtandó fószabályzat, a mely részletes utasítást fog tartalmazni n viharágyuk elhelyezése, szerelése, működésbe lépése s a tűz fegyelem tekintetében. A földmivelósügyi miniszter mindent megtesz e kérdés tisztázása, szükséges szervezkedés előmozdítása érdekében, nagyon kívánatos azonban, hogy az érdekelt gazda közönség szintén felkarolja az ügyet és segítse azt megoldásra. ügy halljuk, hogy a nyáron nálunk Szegzár- dón is kísérletet fog tenni ilyen viharágyukkal Nets István, szőlészeti és borászati felügyelő. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése: folyó évi február hó 11-től február hó 17-ig. Született: 11 gyermek, 6 fiú és 5 leány. Házasságot kötött: Gazsó Ferencz — Fehér Máriával, Tatai Miháy — Taksonyi Katalinnal, Palaczki Márton — Nagy Teréziával, Csötőnji József — Szabó Erzsébettel, Háromházi Ferencz — Strényer Terésiával, Müller Imre — Kőrösy Teréziával. Meghalt: Oszvald Mária, Tóth Erzsébet, Szakács Pálné szül. Gurubi Éva, Szita Jánnsné szül. Spirk Verona. SZERKESZTŐI POSTA. L. L. Gyönk. A hőgyészi nőegyleti táncestélyről már lapunk múlt számában hoztunk értesítést s igy az öné már elkésett. /s. L. Értény. Szives értesítését köszönettel fogadtuk, de a szakcsi mulatságról már előzőleg kaptunk tudósítást s igy az utóbb küldöttet mellőznünk kellett. K. 1>, Kölest!. Köszönjük a »Királyi cbéd«-et, jövő számunkban elkezdjük fogyasztani, a folytatását tehát szívesen látjuk. NYILTTÉR.* Másolat a másolatról. 3032. sz. V—a. beik. M1 kir. belügyminiszter. Tolnavármegye közönségének Szeg zár dón. A vármegye alispánjának folyó évi január hó 23-án 572/kr. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a szegzárdi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával I. r. pa- naszlott Vcsztcrgombi István korcsmáros szegzárdi lakos, 1. mesterséges borkészítése által elkövetett s az 1893. évi XXIII. te 1. §-ába ütköző kihágás miatt, ugyanezen t c. 6. §a alapján 5 napi elzárásban és 100 frt pénzbüntetésben, nem íizet- hetés esetében még 10 napi elzárásban ; 2. törkölybornak szabályellenesen jelzett hordókban való raktározása által elkövetett s az 1897. évi 53850. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 5.§-ának a) pontjába ütköző kihágás miatt az idézett t. c. 5. §-ának d) pontja alapján 25 frt pótbüntetésben, nem fizethetés esetén 3 napi elzárásban ; II. r. pa- naszlott Maleta József szegzárdi lakos mesterséges bor készítése által elkövetett s az 1893. évi XX11I. t. c. 1. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanezen t. c. 6. §-a alapján 2 napi elzárásban és 25 frt pénz- büntetésben, behajthatlanság esetén még 3 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költség megfizetésében marasztaltattak el, ezenfelül I. r. panaszlott a 32 frt 7 kr borvizsgálati díjnak, valamint a vizsgálat alkalmával összeirt borok közül az 513, 535, 575, 628 és 404 liter siller és 287 liter fehér bornak literenként 15 krban megállapított ára fejében 441 frt 30 krnak, mint hiányzó mesterséges bor értékének Szeg/.árd község szegény-alapja javára 15 nap alatt végrehajtás terhe melleit leendő megfizetésére kütelez- tetett: a vádlottakra kiszabott pénzbüntetések 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett lefizetendők s az 1892 évi XXVII. t. c. 3. §-ában jelzett célokra fordítandók, a tárgyiratok pedig az Ítélet jogerőre emelkedése után az állami boritaladó kirovása végett a kir. pénzügyigazgatósághoz áttétetni, az Ítélet pedig marasztaltalak egyetemleg fizetendő költségére egyik helyi lapban közzététetni rendeltetett; az elmarasztalt 1. r. panaszlott által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: I. rendű panaszlottra vonatkozó részében indokainál fogva heiybenhagyatik oly módosítással illetőleg kiegészítéssel, hogy Vesztergombi István csupán az 513 és 287 literes hordók tartalma ér ékének, azaz 120 frt megfizetésére köteleztetik, mig a többi hordók tartalma szabad rendelkezésére bocsájtatik és azok érieke megfizetésének kötelezettsége alól felmentetik ; továbbá mesterséges bornak forgalomba hozatala miatt az 1893. évi XXIII. t. c. 5. §-ának b) pontja alapján az 1892. évi XXVII. t c. 3. §-ában jelzett célra fordhandó és 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett lefizetendő 25 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 3 napi elzárd ban marasztal- tatik el; a II. fokú Ítéletnek Maleta Józsefre vonatkozó része ellenben megsemmisitteiik s az I fokú ítéletnek nevezettre vonatkozó része érintetlenül ha.- gyatik. Vesztergombi István I. r. panaszlottra nézve módosítandó volt az Ítélet a bor értékének megfizetését illetőleg azért, mert törvényszerű beigazolást nem nyert az, hogy a borvizsgáló állandó szakértő bizottság által meg nem vizsgált borok szintén mesterségesek, a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvben sincs semmi nyoma annak, hogy a többféle boroknak azonossága — amit vádlott különben is tagadásba vesz — szabályszerűen megállapitta- tott volna, ennélfogva tehét I. r. panaszlottat az 535.575 (a másik) 628 és 404 literes hordó hiányzó tartalma értékének megtérítési kötelezettsége alul fel kellett menteni. — A mesterséges bornak forgalomba hozataláért fenti büntetéssel volt marasztalandó panaszlott, mert a mesterségeseknek kijelentett borokat még a szakvélemény előtt forgalomba hozta. A másodfokú Ítéletnek II. r. panaszlott Maleta Józsefre vonatkozó része meg volt semmisítendő, mert nevezett az I. fokú Ítélet ellen nem felebbezett s igy az első fokú Ítéletnek teá vonatkozó része jogerőre emelkedett, tehát felülvizsgálat tárgyát nem képezhette. — Erről a vármegye közönsége f. évi február hó 20-án 126. kih. sz. a. kelt jelentés csatolmányainak visszaküldése melleit további eljárás végett azzal értesittetik, hogy ezen harmadfokú ítélet a végrehajtási rendelet 35. § a értelmében a borellenőrző bizottsággal is közlendő. Budapesten, 1899. évi november hó 13-án, a miniszter meghagyásából dr. Sélley s. k. miniszteri tanácsos. hivatalos hirdetések. 3304. sz.'tlkvi 1899. Árverési hirdetmény. ..... ^ S.'önki kir. iárásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírre teszi, hogy Tolnain »gyp árvaszéke végrehajfatónak, . szneimer Konrád s néhai Weiszheimer Konrádné örökösei végrehajtást szenvedő elleni 20« forint tőkeköve elés és jár. iránti végrehajtás, ügyben a gyönki kir. járásbíróság terii- le en levő ketyt 745 sz. tjkvben A. I. 56. és 13S5. hrsz. a. felvett haz és legelőre az árverést 510 frt ezennel megái la- pitott kikiáltási urban elrendelte és hogy a fennebb meg- je olt ingatlan az 1900. évi február lió 26-áu d. e. 9 ólakor fueSt;artafidó nyilvános árverésen a me0allapitott kikiáltási áron alul is eladatni fognak. tn», ,,ure? ®zándék°zók tartoznak az ingatlan becsárának lO Vat készpénzben, vagy az 1881 : 60. t. c. 42. §-ban jelzet! árfolyammal számított s az 1881. évi november hó 1-én 3333. r,ende. et ?■ §‘ban kÜelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezehez letenni, avagy az 1881: 60. t. c. 170. §-a vAi^n-tV ba“atPénz“ek a bíróságnál előleges elhelyezésétől kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. > ,. . kbn: .a,kir- járásbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi julius hó 25-én. * Ezen rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerk. Muráközy, kir. jbiró.
