Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-02 / 48. szám
4. — Jóváhagyott alapszabály. A bonyhádi ág. hitv. evang. gyülekezeti nőegylet alapszabá lyait a belügyminiszter jóváhagyja. — Betörések. Rövid pár hét alatt közel 20 községben történt betörés és a betörések száma megközelíti a 8o-at. Legtöbb bajt a kóbor cigányok okoztak. Különös, mig Buday Gyula csendőrfőhadnagy volt a parancsnok, a cigányokról hirt sem hallottunk. Legutóbb Várdombon Vilii Mátyás kereskedésébe, Döbröközön Kreml József és Gyénél Ferenc házába törtek be, Kölesden pedig egy éjjel 6 háznál tették tiszteletüket. A kölesdi betörések két dologról nevezetesek. Az egyik az, hogy jHekker János figyelmeztetésére — aki a boltok körül egy gyanús alakot látott ólálkodni — a csendőrség arra az éjjelre őrsöt küldött ki, mégsem si- sikerült a 6 betörés közül egyet sem megakadályozni; a másik, hogy a gyógyszerész-gyakornok nem ébredt fel, bár csak egy üveg ajtó választotta el a színhelytől, csak akkor, midőn a rablók már eltün ek, pedig az egész patikát felforgatták; feltörtek minden szekrényt, kihúztak minden fiókot és szétszórtak mindent, ami csak kezök ügyébe akadt. Ezen szomorú közbiztonsági állapotokra felhívjuk a csend őrszárny parancsnokság figyelmét. — Váratlan halál. Doszpod Lőrinc mözsi volt lakos november hó 27-én bement Tolnára, hogy ott dolgait elvégezze. Amint az utcán járt — kelt, egyszer csak összeseit és szörnyet halt, hozzátartozói haza szállították. — Duhajkodás. Pfonix Ádám ács és Máhr József kőműves legények nov. hó 26 án reggel 8 és 9 óra küzött Tolnán részegen botorkáltak végig a Hosszú utcában és hatalmasan ordítoztak. Ez még nem volt elég Pfőnixnek, hanem engedve azon benső ösztönzésnek, hogy neki még ma nagy dolgokat kell elkövetni, beverte Heller Mór ablakát, miközben a gazdát éktelenül szidalmazta. Az illető harci dühének ilyetén módon való kitörése miatt, a megtorló lépések meglétettek. — Meglőtt oláhcigány. Csütörtök délután a bonyhádi csendőrőrs Czikó mellett 3 notórius oláhcigányt fogott el, a kik a környéken több rablást és lopást követtek el s lánczra fűzve kisérték be Bonyhádra. Az esti ködös időben az egyik cigány láncát valahogy kezéről levette s vad futásnak indult; a járőr utána lőtt s jobb lábát átlőtte, mire a cigány összeesett. Még az éjjel behozták Szeg- zárdra a kórházba ápolás végett; a másik kettőt pedig átadták a bíróságnak. — Dohánycsempészek. Folyó hó 26-án este 6 órakor Németh Gábor őrmester és Róka Mihály próbacsendőrből álló járőr két gyanús alakkal találkozott a bátaszéki halárban. Péri Mihály és a felesége Novak Magdolna volt a két alak. Gyanúsaknak azért tűntek fel, mert a csendőrök láttára nagyon megrezzentek. Egy egy batyu volt a hátukon. Persze, az őrmester gyakorlott szeme azonnal felismerte a pasasokat. Megvizsgálta bugyraikat, hát az egyikben 10 klgr., a másikban 7 klgr. száz-dohány volt. A dohányt elkobozták tőlük, a csempészeket pedig feljelentették a szeg- zárdi m. kir. pénzügyigazgatóságnál. — Önkéntes tűzoltó testületek bélyegmentessége. Az önkéntes tűzoltó-testületek okmányainak bélyegmentességét a m. kir. közigazgatási bíróság, tehát a legfelsőbb fórum állapította meg, midőn egy adott esetből kifolyólag 1899. évi május hó 30-án tartott ülésében 120/1898. P. számú Ítéletében kimondotta a következőket: »Tekintettel arra, hogy az egyes községekben fennálló önkéntes tűzoltó-testületek minden nyerészkedés kizárásával tisztán közjótékonyság gyakorlása céljából fejtenek ki közhasznú működést, azok kétségkívül az 1869. évi. t.-cz. 3. §-ában említett jótékony egyletek fogalma alá esnek, ekként (azokat) az idézett tör- szakasz értelmében megilleti a bélyegmentesség.« Az ítélet egyébként teljes egészben föltalálható a Tűzoltó-Közlöny 1899. évi november 10-iki számának 175 — 176. lapján. — Magyar héring. A balatoni halászatati részvénytársaság kísérletet tett az iránt, vájjon nem volna-e a Balatonban nagy mennyiségben élő garda héring módjára, besózva kezelhető. Mint értesülünk, a kísérlet annyira sikerült s oly szép kiálitásokkal kecsegtet, hogy a gardabesózást s annak sózott halként kezelését, illetve forgalomba hozását állandóan fenn fogják tartani, a mi közgazdasági szempontból jelentékeny hasznot és haladást jelentene, nagy versenyt és konkurrenciát keltve a külföldről szállított héringgel szemben. , — Jótékony adomány. Hetyey Sámuel, pécsi püspök a szegzárdi népkonyhának és a rom. kath. óvodának ez idén is 200—200 koronát adományozott. — Vármegyék a pálinkaivás ellen. Nem szükséges taglalnunk, mily iszonyú hatást gyakorol a rendszeres pálinkaivás az emberi szervezetre. Hogy pedig mily ijesztő mértékben teljed ez a degeneráló szokás azt különösen a sorozásra kerülők testi és szellemi fejletlenségéből konstatálhatjuk: évről-évre satnyább az emberanyag. Tolnavármegye törvényhatósága is csatlakozott tehát ahhoz a mozgalomhoz, melynek az a célja, hogy a vallás segítségül hívásával és különféle korlátozások által hadat üzenjen a pálinkaivásnak. Aziránt fordultak a törvényhatóságok az országgyűléshez : iktassák törvénybe, hogy a vasárnapokon és az ünnep első napján az isteni-tisztelet alatt a korcsmák és pálinkamérések zárva legyenek. — Fogynak a nazarénusok, vagy a mint Szegzárdon nevezik őket: »rezenerusok.« Ezelőtt 15 évvel városunkban mintegy 50 tagja volt e fele- kezetnek, — de főpapjuknak velük szemben elkövetett magaviseleté, s néhány tagnak kiközösitése után a társaság leolvadt 18-ra. Sőt van egy olyan család is, a hol az apa és anya nazarénusok, a gyermekek azonban róm katholikusok, kik katholikus iskolába járnak s a szülők is azoknak Íratták be őket. — Vásári epizód. Egyik vidéki atyafi két csikót vett a vásárban. Mig az eladóval az áldomást megitták, megkérte a kocsi-szomszédját, hogy legyen gondja a lovakra. Nemsokára egy alacsony ember jött a lovakhoz, és köszönetét mondván a felügyeletért a »gazdája« nevében, elvezette a csikókat. Később megjött a gazda, kereste lovait, de kocsiszomszédjától azt a feleletet nyerte, hogy a »szolgája« már egy jó félórával ezelőtt elvezette. Persze, ekkor kitűnt a csalás, de már későn. — A vasárnapi munkaszünet felfüggesztése. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter a következő rendeletet intézte a hatóságokhoz: »Tekintettel arra, hogy karácsony estéje ez évben hétfőre, az újév napja pedig keddre esik és a nagyközönség ezen ünnepek alkalmából szokásos bevásárlásokat rendszerint az említett ünnepeket megelőző napokon szokta teljesíteni, — a belügyminisztérium vezetésével megbizott m. királyi miniszterelnök és a földmivelé»ügyi m. királyi miniszter úrral egyet- értőleg, kivételesen megengedem, a folyó év december 2j ára és jo ára eső vasárnapokon az 1891. XIII. t.- czikk 3. §-a alapján 1892. márczius 5-én 14.837. szám alatt kiadott rendelet II. 1. 2. 3. 4. és 5. pontjai alatt említett ipari és kereskedelmi telepeken az ipari munka, illetőleg adás-vevés egész napon át végeztessék. Erről a törvényhatóságot azzal a felhívással értesitein, hogy fenti intézkedésem tartalmáról értesítse a hatósága alá tartozó rendészeti és iparhatóságokat « — A váltó. A tanár nagyban magyarázza tanítványainak, hogy mi a váltó. Hogy pedig meggyőződjék, vájjon tanitványai megértették-e magyarázatát, felszólítja egyik hallgatóját, hogy: mi is az a váltó ? A felszólított a magyarázat alatt valamit olvasott s félreértette a kérdést, mivel arra sem figyelt s igy azt hitte, hogy a tanár azt kérdezi tőle, hogy mi az, a mit olvas ? A tanár azon kérdésére tehát, mi a váltó, igy felelt nagy zavarral: »Ifjúsági folyóirat.«. Természetesen ifjúsági folyóiratot olvasott. A tanár nagyot néz, a hallgatóság hangosan felkacag s a félreértéseket végre kimagyarázzák. — A zongorahangolás nem ipar. A kereskedelemügyi miniszter a horvát-szlavon-dclmátor- szági bánhoz intézett átiratában kijelentette, hogy «a szoros értelemben vett zongorahangolás, vagyis csupán csak a zongorának meghangolása — a hangszeren való javítások foganatosítása nélkül — ipari foglalkozásnak nem tekinthető, minélfogva iparigazolvány váltása nélkül is űzhető. A zongorahangolás alkalmával gyakran szükségessé váló javítási munkálatokat azonban csak azok teljesíthetik, a kik a zongorakészités, mint ipari foglalkozás gyakorlására igazolványt szereztek». TOLNAVÁRMEGYE. — Durator által a cipőtalp egyszerű bekenés sei ötször oly tartós és vizáthatlan lesz. E kiválóhazai készítmény nagyon sok takarékos embernek szerez örömet és bizonyára kevés családnál fog hiányozni nemsokára. Ára 1 és 2 korona. Postán 1 kor. 20 fillér beküldése után bérmen'.ve Küldi a Durator-gyárt Budapest, Lipót-körut 3. — Kapható azonban mindenütt. 2. — Asszonyok, lányok, kiket jövendőjük érdekel, hozassák meg Zit-EI.- Lohia most megjelent szellemes jósló könyvét. Rendkívül senzatiós ! 1 korona beküldése ellenében (bélyegekben is) bérmentve, zárt borítékban küldi: Gedeon András könyvkereskedése Miskolcon. Utánvéttel 40 fillérrel több. 5. 1900. december 2. 1000—1900. • A szegzárdi áll. főgimnázium és az á. s. k. polgári fiú- és leányiskola rom. kath. tanulóifjúsága a magyar kereszténység és magyar királyság ki- lenctzázados évfordulója alkalmából 1900. évi december hó 7-én és 8 án jubileumi ünnepélyt rendez^ Az ünnepély sorrendje : December 7-én: 1. Délután fél 2 órakor a főgimn.. polg. fiú- és leányiskola ifjúsága testületileg felvonul a belv. pleb. templomba s ott bűnbánó szent beszédet hallgat. 2. Szt. beszéd után az egész ifjúság a szent gyónáshoz járul. 3. Este 6 órakor a legméltóságosabb Oltáriszentség kitételével, ünnepélyes előest! istentiszteletet, melyen az egész ifjúság megjeleni December hó 8-án: 1. Reggel 9 órakor a három intézet ifjúsága felvonul a belvárosi templomba. 2. */« 9 órakor ünnepi szent beszéd, melyet Szabó Géza hittanár intéz az ifjúsághoz, 3. Szent beszéd után ünnepélyes »Te Deum«, mondja Wosinsky Mór esp. pleb. püspöki biztos. 4. Szent mise alatt az egész ifjúság az áldozáshoz járul. 5. Délután 4 órakor a fó'gimn. tantermében ifjúsági diszünnepély. Az Ifjúsági diszünnepély műsora: 1. Hymnusz. Énekli a három intézet ifjúsága. 2. Megnyitó beszéd. Mondja: ÍVosinsky Mór esp. pleb. püspöki biz: tos. 3. Szent István unokáihoz. Urbányi Gyulától. Szavalja : J'ápay Géza főgimn, VI. oszt tan. 4. Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga. Előadja a főgimn. énekkara. 5, Visszhangok. Pache-től. Valló Albert főgimn. tanár ur vezetése alatt előadja az ifjúsági zenekar. 6. Magyarok éneke. Dr. Rézbányái József-től. Szavalja: Herczeg Mariska polg 1. isk. tan. 7. Szemelvények a zeneirodalom gyöngyeiből. Cimbalmon előadja : Karlovits Vilma polg. 1. isk. IV. oszt. tan. 8. Pápai-himnusz. Előadja a polg. fiú iskola énekkara. 9. A magyar ifjúsághoz. Dr. Gyürky Ödöntől. Szavalja: Puck János polg. fiú iskola VI. oszt. tan. 10. Hajnali harangszó. Weber-től. Előadja az ifjúsági zenekar. 11. Király-himnusz. Előadja a főgimn. énekkara. 12. A kewlári búcsú. Heine-tól. Melodráma. Szavaija: Dr. Steiner Lajos ügyvéd ur, zongorán kiséri Krmmcr Jánosné úrnő, 13. Ápotheozis. Szendrői Józseftől. Szavalja: Tóth Pál főgimn. VI. o. t. 14. »Patrona Hungáriáé« Élőkép. 15. Szózat. Énekli a három intézet ifjúsága. 16. Hunyady László. Induló. Előadja az .fjusági zenekar. A diszünnepély kezdete d. u. 4 órakor. Belépő dij személyenkint 1 korona. Jegyzet. Az ünnepély költségeinek fedezése után fenmaradó tiszta jövedelem a rendezőség által kijelölendő ifjúsági célra fog fordittatni. Az »Élőkép« személyesitői: Szűz Mária Magy. Nagyasszonya ; személyesíti: Klieber Erzsébet polg. 1. isk. IV. o. t. Szt. István király; személyesíti: Pintér András főgimn. VI. o. t. Szent László király; személyesíti: Jóhn Sándor főgimn. VI. o. t. Szt. Imre herceg; személyesíti: Steiner Kálmán főgimn. VI. o. t. Szt. Erzsébet; személyesíti: Szilágyi Róza p. 1. isk. III. o. t. Szt. Margit; személyesíti: Angyal Irma p. 1. isk. III. o. t. Angyalok; szeméyesitői: Adamecz Gabriella, Fóris Erzsébet, Hradek Ilona, Kazamér Emma, Kálmán Teréz, Merwerth Erzsébet, Menverth Margit, Német Sarolta, Papp Mária, Pribitek Mária, Róthschádl Anna, Stann Sarolta, Schwartz Ilona, Szabó Blanka, Várkonyi Jolán, Vinkovits Mária, Vörös Erzsébet, polg. leány isk. növendékei. 1901. évre megjelent TOLNÁVÁ R MEGYE GARAY JÁNOS Nag y Képes Naptára. Ára 80 fillér. Vidékre bérmentve I korona. Viszont eladóknak engedmény. Nélkülözhetetlen lelkészeknek, ügyvédeknek orvosoknak, jegyzőknek, közigazgatási és törvénykezési tisztviselőknek, kereskedőknek, iparosoknak és földbirtokosoknak. Megrendeléseket elfogad: Molnár Mór könyvnyomdája Szegzárd. A vidéken minden könyv- és papirüzletben kapható.
