Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-28 / 43. szám

1900. október 21. TOLNA VAEKEGY3. 5. Tanító társaimhoz! Egy komoly szavam van hozzátok, Kartársak, szent ügy érdekében. Kérlek azért, ne nézzétek, ki szól; magas tenor-é — első helyről — közis­mert, avagy a tarka tömegből egy közbülső. Jó ügyért esik, a tárgyat tekintsétek. Van-e még vármegye az országban általános tanitóegylet nélkül?! Van. Tolnavármegye. Nem szószaporitásért fogtam tollat; nem raj­zolom hát itt meg, a mit úgyis mindnyájan tarto­zunk tudni, hogy dermedt állapotából forrásba átment népoktatásügyünkben mely főfontosságú szerepe van a tanítóság egyleti életének. De föl­hívom a figyelmet arra, hogy mm a felekezeti vagy bármely más osztályzási alapra lokalizált egyletek letéteményesei és hordozói a nemzeti állam és az ennek szolgálatában álló nemzeti nevelés ma fennlobogó eszméjének. A kinek a kor hivó szava fülébe cseng és azt megértve halad a tanítói apostol-uton, annak szemében napnál vilá­gosabb tény, hogy (minden jelleget, minden kar­társat és tanügybarátot befogadó, testvéri egyesü­lésre ölelő) általános tanitóegyletnek kell ma fenn­állnia és a hazafias buzgó tevékenység tűzében a lelket egygyé forrasztania ott is, a hol talán egyetlen tanító sem léteznék más, mint például mondjuk — csupa egy-felekezetií. Tettre tehát! Tolnamegyében is áftalános tanitóegyletnek kell léteznie mielőbb, mint a haza minden más megyéjében. Működési tér, feladat vár rája sok, nagy. Megyénk tanítósága tekintélynek I örvendő, vezetésre hivatott tagjai, a kiknek szavai­tok sulylyal birnak: elő tehát! . . . Munkára fel! Simontornya, 1900. október 14. Rozenberg Ábrahám tanító. IRODALOM. ZENE. — Világhírű munka magyar nyelven. Brehm Alfrédnek, az állatvilág ritka tehetségű megfigyelő­jének és kiváló zooglógiai Írónak «Tierleben» czimü tiz kötetes munkája legközelebb magyar nyelvű kiadást ér. A világhírű mű, mely gyors egymás­utánban angol, franczia és olasz átdolgozásban j látott napvilágot, a Légrády testvérek kiadásában, az eredetivel azonos terjedelemben s ugyanolyan díszes kiállításban fog megjelenni. A kiadó czég a műnek átültetésére egyik legjobb szakerőnket, Méhe/y Lajos tanárt és akadémikust nyerte meg s a hazai olvasó közönség bizonyára örömmel vesz tudomást a nagy nemzeti vállkozásról. — Gróf Leiningen-Westerburg Károly hon­védtábornok Levelei es Naplói 1848,49. Fordította és bevezette íVlarczali Henrik. Letnigen tábornok Leveleit és Naplóját teszt most a jelon nemzedék o/vasó-aszlalára a Budapesti Hírlap Ujságválalata. A sors kölönös kedvezése az, hogy ezek az iratok most, félszázaddal a nagy dráma után, napvilágra kerültek. Ötven esztendeig nem tudtunk róla, hogy a szabadságharc egyik legnagyobb vezére és az aradi vértanuk egyik dicső alakja megírta tapasz­talatait és benyomásait. A tizenhárom vértanú tábor­nok a szabadságharc katonai történetének bizo­nyara a legilletekesebb szószólója. A Budapesti Hírlap Ujságvállalata szolgálatot vél teljesíteni a tör­ténetírásnak, midőn ez iratokat Jlarczali Henriknek, a kitűnő történettudósnak, a levelek és napló föl­kutatójának nagyértékü bevezetésével és remek fordításában kiadja. A vállalat ezt az ereklye-köny­vet fényes kiadásban, a modern teknika minden vívmánynak fölhasználásával adja ki. Rajta volt, hogy a könyv a kiadás tekintetében is dísze legyen minden könyvgyűjteménynek és szalonnak. A külső köntös, a nyomtatás, berendzés dolgában is arra törekedett, hogy Ízléses, önnálló nyomon haladó, eredeti legyen. Megszerezte Leinigen tábornoknak és nejének eddig ismeretlen és kiadatlan arcképét és — bízvást állíthatjuk — ritka módon sikerült, művészi szinnyomatu sokszorosításban mellékelte a könyvhöz, valamint facsimilében közli Kossuth Lajos­nak Leiningenhez intézet levelét, a tábornok nap­lójának két lapját és a pancsovai, cibakházai es szolnoki ütközetnek a tábornoktól papírra vetett tervrajzát. A könyv negyedrét alakban, az erede­tiek után készült következő mellékletekkel jelenik meg pergamentbe kötve; Leitungen és Leiningenné arcképe szinnyomatban, Kossuth levele Leiningen- hez, Leiningen naplójának 9-ik lapja, a pancsovai, cibakházai és szolnoki ütközet tervrajzai, az utolsó naplójegyzet facsiniléje. Ára 10 korona és megren­delhető a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában (Vili■ | kér, Rökk Szilárd-utca 4. szám) és általa minden j hazai könyvkereskedésben. KÖZGAZDASÁG. — Határidöüzlet ellen. Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlésén foglalkozott a határidőüzleti reformmal s nagyobb vita után Zse- lénszki Róbert gróf indítványára elhatározta az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület, hogy feliratot intéz a kereskedelmi miniszterhez az iránt, hogy a fedezetlen gabona-határidőüzlet teljesen megszün- tettessék és hogy szabjon gátat a miniszter az önér­deken kívül más tekinteteket nem ismerő tőzsdei spekulációknak. Egyszerismind kimondta az egyesü­let, hogy a határidőüzlet eltörlése érdekében akciót indit az összes vidéki gazdasági egyesületeknél. Erre nézve Zselénszky Róbert gróf tervezetet dol­gozott. ki — Az egerek. Ha tudnák a mezei egerek, hogy mi vár rájuk, bizonyára processzióval men­nénk valami szent helyre, hogy maradjon el a készülődő országos egérveszedelem. A fóldmivelés- ügyi minisztertől ered a fenyegető vész egy körirat alakjában, melyet a törvényhatóságoknak s igy Tolna­vármegyének is megküldték. A körrendelet a mezei egerek ellen, óvintézkedésről szól ; Figyelmeztetni kell a munkásokat — mondja többek között — hogy, ha a szántás alatt egereket látnak, amint a felforditott barázdából kiugrik, verjék agyon. A körrendeletnek a többi része is hasonló jó taná­csokat ad. — Állategészségügyi kimutatás. A raga­dós állati-betegségek állasa Tolnavármegye terü­letén a következők: Lépfene\ Tamási 1 udvar, Apáti 1 udvar. Veszettség: Bonyhád 1 udvar. Kis-Dorogh 1 u., Nagy-Mányok 1 udvar, Tevel 1 udvar. Juhhimlő: Udvari 2 u., 1 1. Riihkór: Szegzárd 1 udvar. Sertésorbdncz: Madocsa 4 u., Sertésvész : Báttaszék 5 u., Őcsény 1 udvar, Hidegkút 1 udvar, Hőgyész 15 udvar Simontornya 6 u., Bonyhád 5 u. Börzsöny 6 u., Czikó 11 u., Hant 7 u. Kokasd 1 u. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése: folyó évi október 20-tól 27-ig. Született: 8 gyermek, 5 fiú és 3 leány. Házasságot kötöttek: Özv. Rabelhoffer Antal — Szakács Magdolnával, Sziies Mihály — Morvái Annával. Meghaltak: Bors Erzsébet, Nagy Márton, özv. Dorogi Mihályné szül. Kis Anna, H. Vajda Mihály, Tóth János, Praimayer Rozália, Pata Vince, Rováczi Ferenc, Fiilöp Zoltán. NYÍLTTÉRI 2524. kih. sz.—V. ein. Másolat. Tolnavármegye közönségének Szegzárdon. A vármegye alispánjának 1899. évi szeptem­ber hó 5-én 330. kih. sz. a. kelt Il-od fokú ítélete, mely szerint a központi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet részbeni megváltoztatásával Gehring Márton borkereskedő bátaszéki lakos mes­terséges bor készítése és forgalomba hozatala miatt 1893. évi XX111. t. ez. 6. §-a és 5. §. b) pontja alapján 3 napi elzárásban és 50—50 forint pénz­büntetésben, behajthatatlanság esetén még 5 és 5 napi elzárásban, továbbá 16 frt 7 kr vegyvizsgá­lón, 27 frt 73 kr eljárási és a felmerülhető tar­tási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az eladott 813 liter mesterséges bor értéke fejében 121 frt 9/ kr megfizetésére köteleztetett. A lefog­lalt mesterséges bor denaturáltatni és Bátaszék község szegényalapja javára értékesíttetni, végül az Ítélet a jogerőre emelkedése után a «Borászati Lapok*, «Budapesti Napló», «Tolnavármegye» és «Tolnamegyei Közlöny» czimü hírlapokban egy Íz­ben vádlott költségén közzététetni, a boritaladó ki­szabása végett a szegzárdi kir. pénzügyigazgató­sággal közöltetni rendeltetett, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : ak­ként változtattatik meg, hogy vádlott a mestersé­ges bor készítésének vádia és jogkövetkezményei alól felmentetik, a borérték a 3 liternyi minta le­számításával 810 liter után 121 frt 30 krban, azaz 243 koronában állapittalik meg, végül pedig az keletnek a «Borászati Lapok» és «Budapesti Napló» czimü hírlapokban való közzététele és a kir. pénz- ügyigazgatósággal való közlése mellőztetni rendel­tetik ; egyéb részében az ítélet indokainál fogva helybenhagyatik; mert az, hogy vádlott mestersé­gesnek bizonyult borait maga készítette volna, ta­gadásával szemben törvényszerű beigazolást nem * Ezen rovat alatt közűitekért nem vállal felelős­séget a szerkesztő. nyert; a hírlapi közzététel pedig a cselekmény ará­nyában állónak találtatott, ha az a helyi jellegű és nem egyszersmind az országban elterjedt lapokban is közzétéietik, a helyi lapokban való közzététel azonban elengedhetetlen volt, mert Tolnavármegyé­ben már számos előfordult esetből megállapítható, hogy e vármegyében a mesterséges borokkal elkö­vetett kihágások gyakoriak ; a boritaladó kiszabása végett akkor rendeli a törvény az Ítélet közlését az illetékes hatósággal, ha a törvény 5. §-a mel­lett a 6. §. is alkalmaztatott, ezen utóbbi §. azon­ban a jelen esetben mellőzve lett és az áttétel el­rendelése is. — Erről a vármegye közönsége 1899. évi október hó 29. napján 55. kih. sz. a kelt je­lentés csatolmányainak visszaküldése mellett to­vábbi eljárás végett értesittetik. Budapesten, 1900. augusztus 13 án. A miniszter meghagyásából: Jeszenszky s. k., min. tanácsos. IIIHDETESEK. KALDOR E. „Első pécsi fiizőkeszitő“ Király-utca 19. Szives figyelmébe ajánlja a Nagyérdemű hölgyközönségnek próba teremmel ellátott műtermét, hol a mérték után megrendelt fű­zők, csak francia, dril batiszt selyemből és a legkönnyebb bálnacsonttal készülnek testhez sírr.ulőan és kitűnő saját szabásaik szerint. Különösen igen ajánlom legújabb külföl­dön is ismeretlen Marschalle, Marquise, Medea, Voltaire, Izabella és Dauita nevű szabásaimat, melyek kiváló alakot köl­csönöznek a nélkül, hogy a test egészségére a legcsekélyebb mértében kártékony hatással lennének. Raktáron csakis saját készítményeimet tartom 3 koronától 50 koronáig. Igen sok pénzt takaríthatnak meg a t. hölgyek, ha a régi fűzőket alakítás javítás és tisztítás végett hozzám küldik, mert eze­ket a felismerhetetlenségig annyira újjá alakítom, hogy t. megbízóim meglepetésben részülnek. Készítek mindennemű hátegyenesitő és orthopédia fűzőket, valamint haskötőket min­den system szerint. (2946. 2—3.) Vidékre a legnagyobb készséggel vála­szolok és kívánatra próbára több fűzőt küldök. Megrendelésnél elég a derék-, mell- és csípő bőség beküldése egy jól álló ruhaderék fölött véve. Meghívó. A „Tolna-Kónyi Önsegélyző Szövetkezet“ folyó évi november hó 18-án d. u. 3 órakor a szokott helyiségben ujraalakuló közgyűlését tartja, melyre a jelentkezett tagokat és a még jelentkezni szándékozó gazdákat tisz­telettel meghívja az igazgatóság nevében: Horváth János ig. elnöke. Tárgysorozat: 1. Az alapszabályok felolvasása s megálla­pítása, aláírása. 2. A szövetkezet igazgatóságának s felügyelő bizottságának megválasztása. 3. Indítványok. (2951. Kiadó lakás. Özvegy dr, Traiber Józsefné, Széchenyi- utca 642. sz. házában az emeleti lakás, mely áll: 4 utcai, 1 udvari szoba mel­■ lékhelyiségekkel együtt, Szt. György-naptól kiadó. W (2952. 1—3.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom