Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-28 / 43. szám

1900. október 28. TOLNAVÁRMEGYE. 3. — Dunaföldvártól-Mármarosszigetig. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter az 1901. évi állami költségvetésben a kiépí­tendő dunafóldvár—mármarosszigeti nagy al­földi transversdlis ut létesítésének költsé­geire első részletül 293,000 koronát irány­zott elő. Fölösleges ezen nagyszabású műut kiváló fontosságát bővebben ismertetni, A közgazdasági érdekek követelik, hogy a termékeny és gazdag magyar Alföld, mely­nek közúti közlekedési viszonyai eddig igen el voltak hanyagolva, az ujabbi állami út­hálózat keretében fokozott mértékben fel- karoltassék. Ezen úthálózat akkép lett meg­állapítva, hogy a Duna és Tisza közét, va­lamint a Tisza és Körös, illetve a Tisza és Szamos közét átszelve két nagy útiránynak, nevezetesen : a Baja—Csongrád—Csaba— Erdőhegy útvonalnak és a Dunafóldvár— Kecskemét—Szolnok—Debreczen —Mármaros- sziget—Técsö útvonalnak kiépítése és álla­milag való kezelése terveztetett. Az előbb említett transversalis ut már a múlt év őszén be lett fejezve. A dunafóldvár—már­marosszigeti alföldi műut kiépítése már a jövő év tavaszán megkezdődik, hogy 1905-re elkészülhessen. Ezen útvonalnak hossza 450 kilometer, építési költségei 5,800,000 ko­ronában vannak előirányozva. — Áliandó vizsgálóbíró és helyettese. Az igazságügyminiszter a jövő évre a szegzárdi kir. törvényszék területére vizsgálóbíróul dr. Szabó Gyula törvényszéki birót, állandó helyetteséül pedig alapi Salamon Iván törvényszéki birót nevezte ki. — Szegzárd képviselö-testülete múlt szom­baton ülést akart tartani, s ezen ülés tárgysoroza­tába a többi közt föl volt véve a Széchenyi-utcai gyalogjárók aszfaltozására vonatkozó árlejtési föl­tételek megállapítása is. A képviselő-testület azon­ban nem tarthatott ülést, mert az elöljárósági ta­gokon kívül csak egyetlenegy képviselő-testületi tag (Goldberger J. Mór) jelent meg az ülésre. — Közhivatalnokok és a képviselőválasztás. A belügyminiszter folyó évi 91782. számú s a pénzügyminiszterhez intézett átiratában kimondotta, hogy közhivatalnoknak politikai vagy képviselő­választási kérdésekkel is foglalkozó pártba, bizott­ságba vagy egyesületbe léphetése tiltva nincs. — Felekezeti középiskolák meglátogatása. A vallás- és közoktatásügyi rn. kir. miniszter a gyönki ev. ref. algimnázium és a bonyhádi ág. hitV. ev. algimnáziumoknak meglátogatásával az 1900/1. iskolai évre Spitkó Lajos székesfehérvári tankerü­leti igazgatót bizta meg. — Szegzárd helyőrséget kap. Jól értesült forrásból veszszük azon hirt, hogy illetékes helyen azon tervvel foglalkoznak, miszerint, ha Pécsett a vizkérdés rövid időn belül gyökeres megoldást nem nyer, az ott állomásozó 52. gyalogezred egyik zászlóalját Szegzárdra helyezik át. Midőn felsőbb hely­ről a zászlóaljnak egy közeli vidéki városba leendő áthelyezése felszínre hozatott, az ezredparancsnokság a múlt évben itt töltött gyakorlati időszak emlékeinek hatása alatt azonnal Szegzárdot szemelte ki és hozta javaslatba, mely tervet a tisztikar kebelé­ben általános tetszéssel fogadták, mert az ezredet sem azelőtt, sem azután sehol sem fogadták oly szívesen, mint Szegzárdon. Egyébként, ha ezen terv nem is valósulna meg, r.ehány éven belül minden bizonynyal kapunk helyőrséget. Ugyanis a közel jövő­ben szaporítani fogják a gyalogyezredeket, a mikor is legelső sorban Tolnavármegye lesz külön hadkiegészítő kerületté alakítva, mely eddig a központi, völgység!, tamásii és dom­bóvári járásokból a somogymegyei 44. ez­redhez, a simontornyai és dunaföldvári já­rásokból pedig a fehérmegyei 69. ezredhez adta a legénységet. Az ezred törzse és két zászlóalja Szegzárdon, a harmadik Duna- Fóldvárott vagy Dombovárott fog állomá­sozni ; az uj ezredek ugyanis csak 3 zászló­aljból fognak állani. Természetesen az ez­red zenekara is Szegzárdon lesz. Valószínű­leg 103. lesz a háziezredünk száma, hajtó­kájának színe pedig fehér. — Pályázat. >A néhai özvegy 7allián Ist­vánná született Jeszenszky Zsófia által létesített családi leánynevtlési alapítványnál egy megürese­dett segélydijas helyre pályázat hirdettetik. Ezen helyre jogositvák az alapitónő fivérének, néhai Je­szenszky Jánosnak: József\ Zoltán, Lehel és Flóra nevű gyermekeitől származó, legalább 8 éves, de a 24 életévet még túl nem haladt leánysarjadékok. Az emlitett alapítványi helylyel 240 korona évi segélydij jár, s ugyanez a jogosult részére 24. élet­évének betöltéséig, illetőleg a netalán előbb bekö­vetkező férjhezmeneteléig adományoztatik. A folya­modók leszármazásukat, életkorukat, valamint csa­ládi és vagyoni viszonyaikat is kimutatni kötele­sek. A folyamodványok a kinevezési jogot gya­korló vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszté­riumnál az ipoo. évi október hó 31-ig bezárólag nyújtandók be. Budapesten, 1900. évi október hó 2-án. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter.*. — Hittanári képesítés. Szabó Géza, a szeg­zárdi középiskolák hittanára a múlt héten kitűnő eredménynyel tette le a középiskolai hittanári ké­pesítő vizsgálatot. — A községi közigazgatási tanfolyamra való fölvétel előfeltételeként — az átmeneti időben — nem szükségkép községjegyzői irodai, hanem általában közigazgatázi gyakorlat kimutatása köve- teltetik, továbbá az egy évi gyakorlatnak nem kell szükségkép megszakítás nélkülinek lenni. A felső kereskedelmi iskola II. osztályának elvégzése is­kolai alapképzettség gyanánt — az átmeneti időn belül — elfogadható. (A belügyminiszter 1900. évi 96518., 98782. és 100841. sz. elvi jelentőségű határozata.) — Népszámláló biztosok. Községünk főjegy­zője néyszámláló biztosokká való kinevezés végett a következő névsort terjesztette a közp. járás fő­szolgabírójához : Ocskay János, Kardos Ignác, Mi- kula Dezsőt Kálmán Károly, Várkonyi Sándor, Horváth Ignác, Éber Márton, Tarlós János, Kernes Győző, Báli Sándor, Rácz Gyula, Szabó József, Deutsch Lajos, Kreutzer Károly, Grónay Imre, Hor­váth József, Blum János és Jtlk László. — Halottak napján a budapesti egyetemi if­júság hazánk elhunyt jeleseinek sírja fölött éven­ként szokott beszédet tartani; az idén Garay Já­nos koszorús költőnk sírjánál Bárány Géza fog beszédet mondani s egyúttal koszorút is fog sír­jára helyezni. — A bátaszék—baranyavári vasút kiépítése megint napirendre került. A bos- nyák vasutak ügye tudvalevőleg most van tárgyalás alatt a magyar és osztrák kormány j között s ezen megállapodásoktól függ, hogy Bátaszék—Baranyavár—Eszéken kereresztül vezetik-e a szerajevóval összekötő vasutat, vagy a pécsiek átlal óhajtott hosszabb vona­lon. A bátaszék —baranyavári vonal érdeké­ben az eszéki kereskedelmi és iparkamara a következő -táviratban fordult Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszterhez: «Különös figyelemmel és némi aggodalommal kiséri alulírott kereskedelmi és iparkamara az épí­tendő bosnyák vasutak érdekében folytatott tárgyalásokat. A kamarát, melynek területe Boszniával hosszú vonalon közvetlenül határ ros, nagyban érdekli a boszniai forgalom és joggal kell tartania attól, hogy ezt a forgalmat a bosnyák vasutak, melyek egye­nesen az Adria felé gravitálnak, el fogják terelni az innenső kereskedelmi központból. Az alulírott kamara arra kéri tehát a keres­kedelmi minisztert, hogy a Budapest—Eszék —Szerajevó fővonal még ki nem épült részeit és pedig a báttaszék—baranyavári, eszek— vrpoljei és samánc—dobojí, továbbá a terve­zett banjaluka—gradiska—ujgradiskai eset­leg jajca—banjaluka—ujgradiskai, vonalré­szeket építse ki, mert csak igy terelhető a bosnyák forgalom természetes medrébe. A fönt jelzett vonalak kiépítésével az a hát­rány is csök.kene, mely a magyar és fiumei forgalmat a bugojvó—arzánoi vonal esetle­ges kiépitésével érthetné. A szlavóniai kereskedelmi iparkamara: Miskolczy, elnök. Plavsics, titkár.« — Lelkész avatás. Szász Károly, a duna- melléki ev. ref. egyházkerület püspöke múlt vasár­nap avatta fel a rendes lelkészeket. A fefavatott 7 lelkész között volt Molnár Sándor gyönki ev. ref. lelkész is. — Eljegyzés. Hellebrand Ferenc szegzárdi fiatal kereskedő eljegyezte Lengyel Mariska kisasz- szonyt Szegzárdon. — Kinevezés. A pénzügyminisztér Metzner József volt szegzárdi, utóbb körmöcbányai adóhi­vatali ellonőrt, a pécsváradi m. kir. adóhivatalhoz adótárnokká nevezte ki. — Szölötalaj-vizsgálat. A tolnamsgyei gaz­dasági egyesület javaslata a földmivelésügyi m. kir. minisztérium bizottságot küldött ki megyénkbe azért, hogy az elpusztult és részben már újra te­lependő hegyi szőlők talaja megvizsgáltassék abban az irányban, vájjon az oltványok utján, vagy a hazai vesszők ültetése utján való felújítás mutatko­zik-e célhoz vezetőbbnek és hogy milyen szőlőfaj­ták alkalmazása vezethet jobb eredményre a tele­pítés körül. Ezen bizottság tagjai : Engelbrecht Ká­roly, miniszteri központi szőlészeti és borászati fő­felügyelő, Treitz Péter agrogeologus és Petten- hoffer Sándor központi felügyelő, kik Nits István szegzárdi felügyelő és Molnár József gazdasági ogyesületi titkár kíséretében múlt hétfőn kezdték meg Szegzárdon a szőlők talajának megvizsgálását. És pedig megvizsgálták 22-én délután Szegzárdon a községi és az állami szőlőtelepet, 23-án Szeg­zárdon a hegyvidék déli részét, 24-én Szegzárdon a hegyvidők középső részét, 25-én Szegzárdon a hegyvidék északi részét, 26-án délelőtt Agárdon és folytatólag Harczon, délután pedig Zombán és Szentgálon, tegnap délelőtt őcsényi hedyen, délután decsi hegyen. Holnap délelőtt Várdomb, Pilis, Alsó- Nyék. Délután Alsó-Nána. 30-án délelőtt Bátaszék. Délután leperdi hegy. 31-én Báta. November 2-án délelőtt Mórágy. Délután Apáthi. November 3-án délelőtt Czikó. Délután Palatincza és Mőcsény. Nov. 5-én Bonyhádon, d. u. Börzsöny. — Megszűnt kávéház. A Garay-téren, a Pir- nitzet-féle házban levő Ott-kávcház megszűnt, mert a tulajdonos a kávéházat pártolás hiánya miatt fenn nem tarthatta. Ez már az ötödik vállalkozó, a ki ezen a helyen rövid egymásutánban hiába próbált szerencsét. — Jutalom. Szegzárd nagyközség képviselő­testülete Szűcs József volt községi iktatónak, ki most Pécsett a közig, tanfolyamot hallgatja, a múlt szombati ülésén 100 korona jutalomdijat szava­zott meg. — Néptanítók pótadója. A közigazgatási bí­róság 1900. évi 779. számú elvi jelentőségű hatá­rozatában kimondotta, hogy a néptanítók által ta­nítói minőségükben birt földek után sem a tanító, sem a telekkönyvi tulajdonos iskolafentartó testü­let községi pótadóval meg nem róható. — Halálozások. Bóvári Ferenc Grósz, a ki Szegzárd egyik jómódú polgára volt, teg­napelőtt reggel — hosszas betegség után — el­hunyt. — FüTöp Zoltán, a Luczetibacher-féle váci uradalom gazdatisztje, 29 éves korában Szegzárdon meghalt. — Utóállitás. November hó 6-án Szegzárdon katonai utóállitás lesz. — Az erdöörök szakvizsgája. Most folyik Pécsett az erdőőri szakvizsga. Erre a vizsgálatra Szegzárdról Boros János és Szakáll József jelent­kezett — Gazdasági lóvasut. Strasser Henrik, inám- pusztai lakos, nagybérlő, a bérletéhez tartozó Inám pusztán mintegy 2 00 kim. hosszban gazdasági ló- vasutat épitett, melynek bejárását vármegyénk köz- igazgatási bizottsága október hó 29-ére tűzte ki. A bizottság Nagy István főszolgabíró elnöklete mellett Perssina Alfréd kir. főmérnök, a vasúti és hajózási főfelügyelőség, a m. kir. államvasutak, to­vábbá az érdekelt községek és földtulajdonosok képviselőiből áll. — Tizenkétezer korona három lóért. Dom­bóvárról írják lapunknak, hogy a napokban ott idő­zött Burg báró szászországi nagybirtokos, a ki Dóry József méneséből 3 drb anyakancát vett, fizetvén értük nem kevesebb, mint 12,000 koronát. Ilyen az értéke a magyar lónak külföldön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom