Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-28 / 43. szám

2. TOLNA VABMECYE. cég akarati elhatározása korlátozva lett volna. A magyar törvényhozásnak tulajdon­képen nincs egyébként bírálni valója mint csupán az, hogy ugyanazon okból, a mely miatt ez a lemondás és azt megerősítő eskü létrejött, szintén elfogadja-e a lemon­dást s hozzájárul-e ezen lemondáshoz. Mi azt hisszük, hogy sem alkotmányjogi, sem politikai okok nincsenek arra, hogy meg­tagadjuk hozzájárulásunkat a törvényjavas­latba foglalt lemondástól. Valóban kiván­csiak vagyunk, hogy a szélsőbal mily fon­tos alkotmányjogi és politikai okot tud majd felhozni arra nézve, hogy ne fogad­juk el a lemondást. Mi azt hisszük, hogy egyetlen ilyen okot sem tud felhozni. Mert a mit eddig lapjaiban olvastunk, azok nem komoly okok. Épp oly kevéssé azok, me­lyeket az igazságügyi bizottságban fel­hoztak. A mi pedig az uralkodóház családi törvényét illeti, ezeket eddig is mint jog­szokásokat ismertük. Sőt épen a házasági jogra vonatkozó részt hallgatag elismertük, fentartottuk. Ugyanis midőn behoztuk a pol­gári házaságot, akkor kijelentés történt, hogy ez a törvény nem vonatkozik az ural­kodó család tagjaira, hanem ezek házassá­gára nézve egy külön törvény fog intéz­kedni, addig pedig az eddigi szokás marad fenn. Tény, hogy az uralkodó család házas­ság jogában eddig is ismeretes volt a mor- ganatikus házasság. Erre nézve számos eset fordult elő a közelmúltból is. Az a kevésbbé komoly ellenvetés tehát, hogy ezen javas­lattal most mintegy behozzák a morganiti- j kus házasság intézményét, legfeljebb derült­séget kelthet. Mert a királyi családba mor- ganatikus házasság intézményét behozni fe­lesleges, hisz azt ott már ismerik. Ezek az esetek pedig precedensül nem szolgálhatnak a mi polgári házassági jogunkra nézve, mely teljes különálló dolog a királyi család házasság jogától. VARMEGYE. — A büntetés fölemelését indokolni kell. Az Ítéletben nem csak a büntető, hanem a minő­sítő szakasz is megjelölendő. Ügyvédi dijak kihá­gási Ítélettel meg nem állapíthatók. (Földmivelés- ügyi miniszter 1900. évi 32745. sz. a. határozata.) — Vízügyekben hozott elvi jelentőségű hatá­rozatok : htofaknak a farion való fentartása is kihágást képezvén, a faültetés idejétől az eljárás megindításáig eltelt idő alatt a cselekvény büntet­hetősége el nem évül. Vizrendőn kihágási ügyek nem határozattal, hanem Ítélettel fejezendők be. (M. kir. füldmivelésügyt miniszter 1900. évi 39,679. sz. határozata.) — Ideiglenes hatósági engedélylyel létesí­tett vizimunkálatok kivitele ellen felmerült pana­szok a munkálatok végleges megállapításáig viz- rendőri eljárás keretében el nem bírálhatók. Köz- igazgatási gyakorlatunk szerint a felek az eljárás­ból felmerült költségeik megtérítésére igényt nem tarthatnak. —- A vadászati kihágás elkövetésére hasz­nált és bűnjel gyanánt lefoglalt lőfegyver csak azon esetben árvei ezhető el, ha annak elkobzása | a kihágási ügyben hozott marasztaló ítéletben el­rendeltetett. A vadászati kihágás miatt itéletileg j elkoboztatni rendelt lőfegyver értékesítéséből be- 1 folyt vételár, a pénzbüntetésekre nézve az 1883. évi XX. t. c. 368. § ában megállapított czélokra fordítandó. (A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 19,937 számú határozata.) — Dohányosok mint gazdasági munkások el­len, visszatartott járandaságok kiadása iránt folya­matba tett ügyben eljárás a rendes bíróságok ha­táskörébe tartozik. (A belügym. 60,40/1900. sz. rendelete.) Előfizetőinkhez! Lapunk t. előfizetőinek mai számunkkal egyide­jűleg díjmentesen megküldjük a most megjelent „Tolnavármegye Garay János Nagy Képes Naptára“ cimü közérdekű vár­megyei naptárt, I3aczka Ferenc hírneves festő­művész, »Ave Maria« cimü műmellékletével együtt. Kérjük t. előfizetőinket, hogy irán­tuk viseltető tiszteletünk és figyelmünk je­léül fogadják tőlünk a naptárt szívesen. Tisztelettel A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala. 1900. október 28. HÍREK. — Személyi hír. Steineker Ferenc kir. taná­csos, közalapi'ványi uradalmi felügyelőnek tisztele­tére, Szegzárdról való távozása alkalmából a szeg- zárdi kaszinó folyó hó 27-én bucsulakomát kivánt rendezni, de az ünnepeltnek saját kérelmére és óha­jára, ki minden zajosabb ovációt kerülni kíván, a bucsulakoma — a távozó köztiszteletben álló férfiú tisztelői és barátai őszinte sajnálatára — elmarad. — A baja—bátaszéki áthidalás szük­ségességét — mint azt örömmel jegyezzük fel — hangsúlyozta Hegedűs Sándor keres­kedelmi miniszter a képviselőház pénzügyi bizottságában minap tartott beszéde alkal­mával. Talán végre megvalósul a baja— bátaszéki áthidalással egybekötött vasúti összeköttetés, közgazdasági és forgalmi ér­dekeinknek ezen régóta nélkülözött vonala. — Hettyey Sámuel püspök jótékonysága. Heiiyey Sámuel, a közjótékonysági intézmények pátronusa, a pécsi jogászok «Olvasókörének, «Da- lárdá»-jának és «Segélyző-egylet»-ének összesen 500 koronát adományozott. — Kihallgatás a pápánál. Lichtenstein Fri­gyes herceget és nejét, szül. Apponyi Irma gróf­nőt, gróf Apponyi Géza hőgyészi nagybirtokos vejét és leányát — a pápa folyó hó 13-án magán- kihalgatáson fogadta. — Előléptetések. A pénzügyminiszter Fóvé- nyessy István szegzárdi p. ü. titkárt a VIII. fizetési osztály II. fokozatába ; dr. Borostyán Sándor szeg­zárdi p. ü. segédtitkárt pedig a IX. fiz. oszt. Il ik. fokozatába léptette elő. — Uj kanonok. A «Pécsi Figyelő» írja: «Mint hiteles forrásból értesülünk, dr. Kelemen László kurdi esperesplébános, kanonokká kinevez­tetett ; Vajdits Gyula dr. papnöveldéi lelkiigazgató pedig tiszteletbeli kanonok lett.» — Gróf Apponyi Sándorné jótékonysága. A Szegzárdon, szeptember 30-án tartott községi rend­kívüli képviselő-testületi közgyűlés jegyzőkönyvé­nek tanúsága szerint az Augusz-féle árvaházban egy árva fiú 320 koronányi nevelési diját gróf Apponyi Sándorné ő nagyméltósága vállalta el. — Felemelt államsegély. A gyönki ev. ref. algimnázium államsegélyét a jövő évre ezer koro­nával felemel e a kultuszminiszter. — Az uj adótárnok. A pénzügyminiszter a szegzárdi m. kir. adóhivatalhoz Lindtner Ármin zom- bori I. osztályt) adóhivátali ellenőrt II. osztályú adótárnokká nevezte ki. Az uj adótárnok állását november 5-éu loglalja el. tennék, mint visszaköszönnék az érkezőknek s bú­csút intenék a távozóknak. (Kezével egy kis kiol­tott nyelvű kínai szobrocska fejére üt, amely nyom ban a nyelvét öltögeti s fejét bólogatja.) így ni! Bányay 1 Igazad van . . . tökéletesen igazad! Nem marad más hátra . . . (akadozva) mint a . .. Katinka-. (Hevesen férje felé gördíti székét): Csak nem akarsz ekzotikus fejedelmet látni? . - . Bányay. Miért gondolod ? Katinka-. Vagy izgat az a gondolat, hogy ahova leülsz ott másfél év előtt a kapurtalai ma­haradzsa vacsorázott. Bányay: Kicsoda ? Katinka: Szertartásos merevséggel óhajta­nál helyet foglalni . . . Kinyújtott karokkal szelni föl a sültet . . . Aztán nagy kerülőt tenni a villá­val, úgy dugni szájadba a falatot . . . Gyako­rolni akarod magagat a «Finom társalkodó» sza­bályaiban ! . . . Bányay: Istenem! Hisz oda megyek, ahová te akarsz! (Kiveszi óráját.) Fél kilenc! És milyen éhes vagyok . . . Nem határoznád el magad va­lamire ? Katinka-. (Egy martyr lemondásával:) Ha tudná, hogy nekem mennyire mindegy ! . . . Ahova ön akarja barátom! Bányay. Várjunk csak! Van egy kitűnő öt­letem. Ismerek egy vendéglőt. Nagyon nevezetes egy hely . . . Van zaj is, ha akarod, van csend is, ha úgy tetszik. Künn ülhetünk a kertben, s be- j vonulhatunk a szalonba . . . vagy a szeparébe. I Remélem, ez ellen nincs kifogásod ? Kat.nka: (Orrfintorifva.) Képzelem azt a dicső 1 helyet! Te! Nem akarsz talán Írókat, művészeket megbámulni? Oda ugyan nem megyek! Bányay: (kitörve.) Kedvesem . . . akkor keresd ki azt a kiváltságos helyet, a melyet mél­tónak tartasz a becses személyünkhöz. Rajta, mert elájulok az éhségtől. Katinka; (ironikusan): Istenem, mintha az olyan nehéz volna! Egész sereg kitűnő vendéglő áll a rendelkezésünkre. Ott van mindjárt a Mar­gitsziget ! Bányay: Eltaláltad! Októberben — Margit­sziget ! Katinka : (Gúnyosan): Ne tessék idegeskedni . . . Van még más is a világon. Menjünk hát a hüvösvölgybe. Bányay: (Szürnyülködve.) Háromnegyed ki­lenckor ahüvösvölgybe!? Katinka (Úgy tesz, mintha kétségbe volna esve): De végre is . . . tehetnék én arról, hogy te minden vendéglő ellen idio-synkrasiát táplálsz, ha azt hiszed, hogy ott nekem valami ismerősöm akad. Hát akkor ne menjünk sehová! Maradjunk itthon. Úgy sincs már semmi kedvem elmenni . . . (Nyomatékkai) pedig idehaza nincs vacsorám ! Bányay (Kiveszi óráját, kétségbeeséssel).- Pont kilenc ! Katinka : No lám ! Ily későn talán nem is 1 érdemes elmenni . . . Bányay : Ördögbe is ... ne volna érdemes j ha az ember olyan éhes mint egy farkas. Menjünk akárhova kedvesem . . . induljunk ! Katinka: Lássuk csak fiacskám. Ragaszkodói I ahhoz, hogy czigány zenét hallgass? . . . Bányay. Nem ragaszkodom máshoz, mint hogy vacsorát k tpjak ! Katinka: Alt, mi jut eszembe! Hisz múlt vasárnap is czigány zenét hallgattunk . . . Bányay: (Meglepetéssel.) Ne mondd! No erre igazán nem gondoltam ! Katinka: S úgy tudom, hogy ma is . . . Bányay: De hát akkor miért nem szóltál erről mindjárt ? Katinka: Szóltam volna . . . de . . . Bányay: Nagyszerű ! ... Ha van cigányzene . . . hisz akkor . . . Katinka: De nem lehetetlen ám, hogy ez a bolondos Géza . . . sőt bizonyosra veszem, hogy ott lesz. Bányay: Ah, kérlek . . . Bánom is én! Törődöm is én vele! Tőlem ugyan ott lehet! Még a’ kéne, hogy miatta ne mehetnék oda vacsorázni, ahová éppen a kedvem tartja! . . . Igazán nevet­séges . . . Katinka : Eszerint oda akarsz menni ? Bányay : De hát mért ne akarnék ? Katinka: Egy föltétel alatt, barátom . . . Hogy holnap nem fogja a szememre hányni, hogy én akartam. Bányay: (Megkönnyebülve.): Kijelentem ünne­pélyesen, hogy ismét ott akarok vacsorázni — és sehol máshol! Meg van nyugtatva ? Katinka: (Csodás frissességei fölugrik a szé­kéről, egészen útra kész; már a boát is a nyaka köré csavarta.): Ha úgy tetszik, kedvesem, mehetünk I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom