Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-21 / 3. szám

TOLNAVÁRMEGYE. 1900. január 21. ellentmondanak és a vak vezetője lesz a I bénának. Avagy talán az a borzasztó bizal- ; matlanság, melylyel az újabb kor em­berei egymással szemben viseltetnek, un­szolja a törvényhozót, hogy a biró lelki­ismeretére nyomást gyakoroljon és kijelölje az állomásokat, melyeket az igazság fel- : keresése közben útba kell ejtenie? De mire való ilyen körülmények között a kétszínű­ség, melylyel világgá kürtölik, hogy a biró bizonyítási szabályhoz kötve nincsen és hogy meggyőződése szerint szabadon itélkezhetik ? Bizony önhittség, bizalmatlanság és kétszínűség szülői az újabb törvényeknek és nem csoda, ha térfogatuk kiterjedésének arányában tartalmuk mindinkább zavarossá lesz, alkalmazásuk pedig mindjobban lehe­tetlenné válik. Szegény bírák! Zol). VÁRMEGYE. — A rcgatta-csoluakok a vizi jármüvek megvilágitására fennálló hajózási szabály alól kivé­tettek, s elégséges, ha e csolnakok egy lámpást nem állandóan kitűzve, hanem a szükség esetén való használatra (elfödve) készletben tartanak. (M. kir. belügyminiszter 1899. évi 3370. sz. határozata. — A mig a tanoncszerződés érvényesen fennáll, az építő iparos tanoncát a betegsegélyző- pénztárnál a téli munka szünetelési idő alatt is biz­tosítani köteles. A kereskedelemügyi miniszternek 1899. évi március hó 28-án 15.189. sz. a. hozott Ítélete. — Ha törvényhatósági bizottsági tag­választásnál a beadott szavazntlapokat a válasz­tási elnök az átvétel alkalmával megtekintette s azok tartalmáról, valamint arról is. hogy a megje­lent választó kire szavazott, tudom A.-t szerzett s ily- képen a szavazás titkos jellege meg nem óvatott: a választás megsemmisítendő. (M. kir, közigazgatási bíróság 1899. évi 2356. sz. elvi jelentőségű ha­tározata). — A községi elöljárókat a községi köz­munka alól a községi képviselő testület nincs jogo­sítva fölmenteni. (M. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 2764. sz. elvi jelentőségű határozata). — Olyan tisztviselő, aki állásánál fogva a törvényhatósági bizottsági közgyűlésen üléssel és szavazattal bir: más törvényhatósági bizottságnak sem legtöbb adót fizető, sem választott tagja nem lebet. (VI. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 2800. sz. elvi jelentőségű határozata). e> tcheráni borsátor. Hatalmas nyolc méteres keleti szőnyeg képezte a messze előre nyúló tetőt, mely eresz alakiában foglalta el a teret. Alatta hímzés­ből és szőnyegből képződött a drapirozás a nagy keleti pamlagok körül. Pálmák és aranyos állvá­nyok között voltak fölhalmozva a hires szegzárdi borok, melyeknek forgalomba hozataláért súlyos pénzbírság lett kiróva. A felebbezhetetlen marasz­taló ítéletek dacára az est folyamán elkelt legalább 200 palackkal. De nem is csoda, három szebbnél- szebb asszony végezte itt a háziasszonyi tisztet. Következik az ítéletnek hírlapi közzétételére vonat­kozó része, miszerint: Niís Istvánné, Vilesek San­dámé, Bodnár Istvánné, kiknek a bájos csapiáros lányok nagy buzgósággal segédkeztek, alig győzve eleget tenni a sok megrendelésnek D'óry Margit, Diczcníy Fájci, Komáromy Mariska, Fejős Emma, Sztankovánszky Miéi és Wibtr Irénke volak ez ügyes elárusítók. A borsátortól balra emelkedett a fehér bok- karai, fejedelmi sátor, mely csupa valódi bokharai fehér alapú, hatalmas rózsamintáju selyemhimzésből készült. A belsejét fehér redőzet alatt függő gyö­nyörű bronz-mécs világította meg. A hímzéssel borí­tott falak mentén aranynyal és selyemmel átvont pam­lagok húzódtak végig, kényelmes tartózkodást biz­tosítva a bent ülőknek. E sátorban Tekus Vilmosné és Abaffy Gyuláné árulták Ujfalusy Ilonka, Mod'y Ida, Hilbert Jolánka, Stankovánszky Mártha, Szent- here sziy Jolán és Horváth Györgyike kisasszonyok A szegzárdi kaszinó közgyűlése. Folyó hó 14-én tartotta a kaszinó évi rendes közgyűlését a tagok különösen élénk érdeklődése mellett. Pontban 11 órakor nyitotta meg Bárdos elnök a gyűlést az elnöki jelentés megtétele, a számadóknak a felmentés megadása, a számadások és egyéb jelentések előadása után Totih Ödön kor­elnök foglalta el az elnöki széket és megalakult a két szavazatszedő küldöttség és pedig az együk fejős Károly elnöklete alatt Papé Dénes és Viltsck Sándor szavazatszedő tagokból, a másik Kiinger Ferencz elnöklete alatt Per laky József és Báli Sán­dor tagokból. A tisztikarra délután llf2 óráig lehe­tett szavazni. — 1li2 órakor hirdette ki a korel­nök a választás eredményét, amely szerint Bárdos Vilmos, ki már az utóbbi tisztujitások alkalmával mindenkor csak különös rábeszélésnek engedve fo­gadta el az elnöki tisztet, amelyet évek hosszú sora alatt lankadatlan buzgósággal töltött be, nyert 65 szavazatot, Simont sits Elemér 81 szavazatot és igy a casino elnöke Simontsits Elemér lett. Alelnökké Biráy Bélát válaszották meg 145 szavazattal, igaz­gatóknak Per laky József 140, Rács József 139 sza­vazattal, jegyzőknek Sándor József 140, dr. Szent- királyi Mihály 75 szavazattal, pénztárossá Antal Ferencz 140, könyvtárosokká Holub János 144 és Kovács Dávid 144, ügyésszé dr. Mayer Gyula 86 szavazattal választattak meg. A választmány tag­jaira délután 2 órától 4 óráig lehetett szavazni és az eredményt este 6 órakor hirdette ki a korelnök. A választmány tagjai lettek: Ágoston István 104, Steiner Lajos 100, D'Cry Pál 99, Grffy La­jos 99, Tárák Béla 97, Tihanyi Domokos 96, Bodnár István 91, Vargha Lajos 90, Haidckker Béla dr. 90, Krammer János 89, Boda Vilmos 88, Totth Ödön 88, Goldberger J. Mór 87, Székely F'e- rencz 82, Tóth Károly <h\,Fördős Vilmos 80, Stei- nckker F'erencz 80, Fink Kálmán 73, Selcz József 72, Knrcz Vilmos 71, Máthis Kálmán 60, dr. Hcr- czegh Gyula 56, Wigand János 55 és br. Jeszenszky György 54 szavazattal. Kinos és méltó feltűnést kel­tett, hogy Wosinsky Mór tudós, nagyérdemű plébáno­sunk kibukott a választmányból. Valóban érthetet­len dolog, olyan kiváló férfiúnak a casinói választ­mányból való kimaradása, a ki kitűnő egyéniségé­nél fogva a legelőkelőbb testületnek is csak díszére és ékességére szolgálna. Ezt annál is inkább lehet fájlalni és kell restelni, mert az ő kimaradása nem puszta véletlennek tulajdonítható, hanem tervszerűen történt. Dr. Leopold Kornél egy szavazat híján ma­radt ki a választmányból. Ő 53 szavazatot kapott, Wosinsky 50-et, Krcsmarik Pál és Fejős Károly, segédkezése mellett a legraffináltabb gurmand igé­nyeket is kielégitő hideg sülteket és pompás pásté­tomokat. A bejárattól jobbra bambusznád-rudakon nyugvó és köröskörül japán lampionokkal diszitett tea-ház gyönyörködtette a szemlélőt. Az ártat­lanság szine, a fehér dominált itt D, összhangban a tulajdonosok fehér toilettjéve 1. Az egész sátor falát művésziesen festett japán alakok díszítették, itt egy gésa emeli kecsesen legyezőjét feje fölé és kezd táncba, vele szemben pedig a jól táplált mandarin gyönyörködik partnerje gracióz tartásában A tea-ház tetején bár vasszigort kifejezve, fé­lelmetes sárkányok trónoltak, még sem tilthatják, hogy meg ne bámuljuk Peking két fehér rózsáját. Pirnitzer Nelly és Anna ügyességét és festői talen­tumát dicsérte e gyönyörű sátor. A teát benne és egyéb frissítőket Szcghy Sándorné, Tencz/ivger Gyuláné és Tenczliuger Pistáné vezetése alatt Pir­nitzer Nelly, Pirnitzer Annie, Mal.esek Jolán, Vidos- fahy Janka, Mód/y Sarolta és Malzon Anna szol­gálták föl. A világos sátrak között méltósággal bontako­zott ki a valódi perzsa szőnyegekből készült, régi fegyverekkel ékitett, magas lándzsákon nyugvó be-- duin harci sátor. A hadi szerencsét hirdette a lándzsákra magasan kitűzött fehér lengő .strucctoll és keresztbe fektetett kopja. A szőnyegsátor belsejében stilszerü keleti lámpa és sötét tűzben égő mécsek világa vetett ________________ __ ki k a régi választmánynak tagjai voltak, szintén tekintélyes számban kaptak szavazatot. Úgy a Wo­sinsky mint a Leopold-féle szavazás csupán azt mu­tatja, hogy kaszinónkban a felekezeti tekintetek még mindig nagy mértékben érvényesülnek. A választás eredményének kihirdetése után az uj elnök, Simontsits Elemér a következő és élénk lelkesedéssel fogadott igen tapintatos és korrekt be­szédet mondta: Igen tisztelt uraim! Engedjék meg, hogy amikor meghajolva az önök akarata előtt, a választást köszönettel elfoga­dom, néhány szóra kérhessem szives figyelmüket s mielőtt bármit is tennék, azzal kezdjem meg elnöki működésemet, hogy egy kötelességet rójak le a múlt iránt, amely iránt magam is annyi tisztelettel, annyi devocióval viseltetem s ezt abban a formában tehessem, hogy. önöket a következő indítvány elfo­gadására kérjem fel : ‘ Mondja ki a. casinó közgyűlése, hogy a casi- nónak minden tagja az elismerés legbensőbb mele­gével emlékezvén arról az odaadó érdeklődésről, arról a fáradtságot nem ismerő tevékenységről és buzgóságról, arról a tapintatról, szívélyességről és előzékenységről, arról a higgadtságról és jóakarat­ról, melyet Fórdös Vilmos ur (Lelkes éljenzés) a casinónak hosszú időn át volt elnöke, a casinó ve­zetése és fejlesztése körül érvényesített; s örörtimel és megelégedéssel gondoland vissza a casinónak azokra a fényes napjaira, melyek mind az ő műkö­désének eredményei és kiváló eredményeinek emlé­kei, most az ő szereplésének egész idejére vissza- világitanak: Bárdos Vilmos urnák a casinó legben­sőbb elismerését és köszönetét nyilvánítja, (Lelkes éljenzés.) s őtet változatlan tiszteletről, nagyrabe­csüléséről és ragaszkodásáról továbbra is biztosít­ván, ezen határozatáról jegyzőkönyvi kivonaton értesíteni rendeli. A felhangzott lelkes éljenzésből örömmel con- statálva, hogy köztünk igazán élő közvéleményt helyesen interpretáltam, azzal a megnyugvással ve­szem fel soraimnak félbeszakított fonalát, hogy a casinó belbékéje consolidálásra nem szorul, mert látom, hogy a az egyesek akarata magasabb tekintetek előtt égy erős, egységes közakarattá fejlődni képes ! Kitüntető bizalmukért úgy a választmány, mint a tisztikar és a magam nevében őszinte köszönetemet nyilvánítva, különösen hangsúlyozni kívánom, hogy a magam részéről a casinó elnökévé történt jpqg- választatásomat, a kiszolgálhatható legnagyobb meg­tiszteltetésnek tekintem, s mint ilyet fogadom. Fo­gadják érte ismételten is hálás köszönetemet. A jövőt illetőleg, természetesen programnfot nem adhatok, s azt hiszem nem is várják ezt tő­fényt a perzsa aranyhímzésű fali díszre. Különösen bizarr jelieget adott a ferde helyzetben földbe szúrt lándzsákon nyugvó és ivekben lefutó baldachin, melynek portáléját egy meggyvörös bársony, arany- himzéssel bontott antik perzsachabraque képezte. Az ivezet körül vörös, kék és zöld -gömbalaku mécsek emelték a sátor eredetiségét. A sátor belseje ala­csony perzsa kerevetekkel és apró keleti asztalkák­kal volt berendezve. A sátor tulajdonosnője dr. Leopold Kornélné volt, kinek az elárusitásban Stan­kovánszky Elza, Jásek Annuska, Eli Creszence, Wo/f Sárika és Matzon Ella aszisztáltak. Itt árulták a szivarokat, cognacot, Kuglert és pezsgőt. Ebben a sátorban volt a forgalom a legélénkebb és a jö­vedelem a legnagyobb. Kerek háromszáznyolcvan korona volt iá a bevétel. Szerencsére a kvóta ki­rályi döntéssel már el van intézve, különben annak hallatára, hogy itt egy-egy száll gyufáért egy ko­rona, egy-egy cigarettáért egy forint, egy-egy pohár pezsgőért pedig tiz-tiz korona hullott a perzselybe, bizonyára a mostaninál is sokkal magasabbra emel­nék a magyar kvótát. Különös kelendőségnek ör­vendtek a csinos selyembomboniere-ok, amelyekre Auerbach tanár mesteri ecsetje tréfás jeleneteket rajzolt. A szegzárdi hölgyeknek a vidékről négy bájos urhölgy : a Stankovánszky nővérekét, Dáry Margit ritka szeretetreméltósággal segédkeztek az elárusitásban. A fényes mulatság minden izében kitünően sikerült, gyönyörű közönség, szép asszonyok, leányok, . s i

Next

/
Oldalképek
Tartalom