Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-17 / 24. szám

— Rajzkiállitas a főgimnáziumban. Főgim­náziumunk növendékeinek rajzai ki vannak állítva az intézet rajztermében. A rajzok kiállítását Auer­bach Lipót tanár rendezte. A kiállítás valóban igen szép és érdekes, és a nagy közönség is a tanév bezárásáig bármikor megtekintheti. — A magyarság erősödése. A statisztikai hivatal most adta ki a magyar korona országainak 1897-ik évi népmozgalmáról szóló jelentését. Vaskos könyv ez, melynek adatai örvendetesek, a magyar faj erősödését, gyarapodását mutatják számokban. Adatai szerint szaporodás tekintetében az 1897. év a jobbak közé tartozik, aminek talán az előző év jó termése az okozója. Az összes szaporodás a magyar birodalomban 219.097 volt, a miből Magyar- országra 197.952, Horvát Szlavonországra 21,145 esik. Az 1897-iki sanyarú esztendő az 1898-ik év­ben éreztette hatását: a szaporodás ebben az év­ben Magyarországon 157.519-re esett vissza, ellen­ben Horvátországban 24.924-re emelkedett. A ma­gyar birodalom népessége az 1890-ik évi népszám­lálás szerint 17,463.791 lélek volt; ha ehhez hozzá­hozzáadjuk az évenkinti szaporodást, az 1898. év végén 18,953,000-re kellene rúgnia a Szent István koronájának oltalma alatt lakó népességnek. Ebből a számból azonban le kell ütni a kivándorlás okozta csökkenést, ami 1898. végéig mintegy 220 ezerre tehető ; és igy ebben az időpontban a magyar ko­rona országainak népessége mintegy 18,730.000-re becsülhető, amiből 16,460.000 Magyarországra, 2,380,000 Horvát-Szlavonországra esik. Csak Ma­gyarországot véve figyelembe, az 1897-ik évben elért 197,952 főnyi szaporodásból a magyarságra 115,057 esik, vagyis több mint 58 százalék, holott az 1890-ik évi népszámlálás szerint a magyarság az ország népességének 48 53 százalékát tette ki. Így tehát 1897-ben a magyar fajra közel tiz szá­zalékkal több esik az általános szaporodásból, mint amennyi a magyar anyanyelvű k országos százaléka. Az egész magyar biiodalom lakossága az átlagos évi 200.000-nyi népszaporodás alapján kiszámítva, most, a könyv adatainak kelte után másfél év múlva már több mint 2lJ millió; ha hasonló alapon folytatjuk a számítást, arra az eredményre jutunk, hogy ma már az ország lakossága túlhaladta a tizenkilenc milliót s nemsokára be fogja tölteni a huszadik milliót is. — A községi számadások edeni fö.lebbe- zösek. Gyakori eset, hogy a községeknek köz­szemlére kitett évi számadásával egyes adófizető polgárok nem értenek egyet es ellene jogorvoslat­tal élnek. Az ilyen felebbezésekre eddig mindig bélyeget követeltek, a mi sokakat visszatartó tt attól, 'hogy felebbezési jogukkal éljenek ; mert úgy gondolkogtak, hogy mintsem a felebbezésre 2 ko­rona bélyeget tegyenek, inkább lemondanak a jog­orvoslatról. Most kimondotta a pénzügyi bíróság 7264/1898. számú elvi jelentőségi határozatával hogy ezek a felebbezések bélyegmentesek. Minden adófizető élhet tehát felebbezési jogával a nélkül, hogy ez külön kiadást igényelne. — Külföldre szánt levelezőlapok. Már ez év január elseje óta lényeges változás állott be a külföldre szánt levelező-lapok árában, de, úgy lát­szik, a közönség nagy része még mindig nincs ez iránt kellőleg tájékozva. Külföldi kereskedők négy filléres levelező-lap után a portó dupláját fizetik büntetésképpen, s ezért figyelmeztetjük a nagy kö­zönséget, hogy Ausztráliával, Bosznia- és Hercze- govinával, továbbá Németországgal, Szerbiával és Montenegróval való forgalomra ötfilléres, a többi külfölddel való forgalomra pedig tizfilléres le­velező-lapok szolgálnak. A rendes belföldi levelező­lapokat is lehet azonban fölhasználni, ha hozzára­gasztják a hiányzó portót pótló bélyeget. — Az ügyvedek nyugdíjügye. A magyaror­szági ügyvédek, kiknek száma körülbélül 5000 főre rúg, nyugdíj- és gyámintézetet akarnak létesí­teni. A budapesti ügyvédi kamara szabályrendele­tet alkotott a nyugdíjintézetről, és ezt jóváhagyás végett Plósz Sándor igazságügyi miniszterhez föl­terjesztette, ki azonban ez évi márczius hóban meg­tagadta a jóváhagyást, mivel az ügyvédi nyugdíj- szabályzat a törvénybe ütközik. Ugyanis az ügyvé­dek a nyugdij-intézet céljaira kamarai tagsági di­1900. junius 17. jat akarnak szedni. Ámde a törvény csak a kamara fenntartására és belső ügykezelésének költségeire jogosítja fel a kamarát a dijak beszedésére. A mostani törvény mellett más czélra kamarai tag­sági dijat szedni nem szabad. A budapesti ügyvé­dek azonban nem nyugotnak meg az elutasító hatá­rozatban, hanem felhívták az ország összes kama­ráit, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz, és már most egyesült erővel követeljék az ügyvédi rend­tartásról szóló törvény oly értelmű módosítását, a mely mellett a nyugdíjintézet részére is lehessen tagsági dijat szedni a kamarai tagoktól. A vidéki kamarák magukévá tették a budapesti ügyvédi ka­mara ez irányban tett inditványát, és azt, mint az összes magyarországi ügyvédek kérelmét, felterjesz­tették az igazságügyi miniszterhez, ki már legkö­zelebb dönteni is fog ebben a nagyfontosságu kér­désben. — Korcsmárosok figyelmébe. Sok bajt és gondot okoztak azok a vendégek a korcsmárosok- nak, a kik borukat elfogyasztva, azon flegmatikus kijelentéssel keltek föl az asztal mellől, hogy nin­csen pénzük, nem tudnak fizetni. A szegény korcs- máros aztán legfeljebb kidobta a vendégét, de pénzt nem kapott soha. A legfelsőbb bíróság a ! bliccelők ellen érdekes ítéletet hozott. A korcsmá­ban elfogyasztott élvezeti cikkek ára ellenkező meg­állapodás nem létében azonnal' megfizetendő, s a korcsmái üzlet természeténél fogva a korcsmáros az adóst az elfogyasztott cikkek ára biztosítására kényszeritheti is. Ha a vendég az elfogyasztott bor árát sem kifizetni, sem biztosítani nem akarja s a korcsmáros erre kényszeríti, ennek ebbeli cselek­ménye büntetés alá nem vonható. A ki tehát jövőre korcsmába megy, jól teszi, ha előbb vagy pénzzel látja el magát, vagy két kabátot vesz. magára. — Mennyi a nö Európában? Erre az éppen nem érdektelen kérdésre a következő táblázattal válaszol egy francia statisztikus: 1000 férfire Por­tugáliában 1991, Svéd- és Norvégországban 1061, Angliában 1058, Spanyolországban 1054, Finnor­szágban 1044, Svájcban 1041, Németország 139, Ausztria Magyarországban 1034, Dániában 1026, Hol­landiában 1022, Francziaországban 1025, Belgium­ban 1001, Olaszországban 995, Szerbiában 988, Bulgáriában 952, Romániában 944, Görögország­ban 906, Bosznia-Hercegovinában 869 nő esik. Az egész számitásból kitűnik, hogy egész Euró­pában hét millióval több a nő, mint a férfi,. Hét millió aggszüz élne tehát Európában, még akkor is, ha minden férfi megházasodnék. — Mikor a zenészek mulatnak. Botrányosan jó-kedvük volt a bátai zenészeknek és Máté János mégsem örült ennek a jókedvnek, pedig ő hozzá, az ő bormérésébe mentek inni. De nem is örül­hetett, mert nála olyan dáridót csaptak, melyben az ő torka is szerepelt — de passzív: főidre teper­tők és fojtogatták. A csendőrség utána járt a dolog­nak s most Szekeres János, Ángyó Pál, Kovács Imre és Mózes Imre ellen megtették a feljelentést. — Jófizető lakó. Nem mindenkinek van olyan jófizető lakója, mint Pécsi józsef bátai lakos­nak. Folyó hó 12-én bement Pécsi lakójához, Szilágyi Mihályhoz, aki — a körülmények lega­lább mindenben erre vállán á — ház bér fejében úgy eldóngette háziurát, hogy az még hetek múlva is az ágyat fogja őrizni. Az ügyészség sokallja ezt a készfizetést, s most e miatt nagy előszere­tettel kérdezősködik utána. — Eltűnt. Juhász János, paksi születésű, 41 éves ácssegéd még május 3-án, budapesti lakásáról eltávozott, oda azóta vissza nem tért, s a főváros területén megtalálni nem tudták : azért a főkapi­tányság most hozzátartozói kérésére körözteti ország­szerte. — Zárlat. Bátaszéken a sertésvész fellépett, s igy a hatóság a zárlatot elrendelte. — Elveszett aranyóra. Egy kettős fedelű értékes női aranyóra pénteken délelőtt 9—10 óra között Szegzárdon a Bezerédj utcában elveszett. A becsületes megtaláló illő jutalomdij mellett adja át Várkonyi Sándornak Szegzárdon. Lakása Szarka utcza 1290. szám. TOLNA VÁRMEGYE. KÖZSÉGI ÉLET. ___ — Szegzárd képviselő testületének ülése. Tegnap délután két órakor a városháza nagy tanácstermében képviselő-testület ülést tar­tott, melynek tárgysorozata a következő volt: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére 3 tag kiküldése. 2. A Széchenyi- és budai-utcáknak a vashidig terjedő részén aszfalt gyalogjáró létesítése tárgyában sza­bályrendelet alkotása. 3. A bátaszéki utcától a vas­hidig terjedő állami útszakasznak megfelelőbb álla­potba helyezése iránt előterjesztés. 4. A villamos világítás létesítése tárgyában előterjesztés. 5. A szegzárdi államépitészeti hivatal átirata az úgyne­vezett tiszttartói lak élőt* levő járdacsatorna tár­gyában. 6. A közsegélyezés módjáról és mérvé ről szabályrendelet alkotása. 7. Mang János a »Szegzárd Szálló« volt bérlőjének kérvénye óvadék­összegének kiutalványozása iránt. 8. A múlt évi községi közmunka számadásának megvizsgálása és a jövő községi közmunka mérvének megállapítása. 9. A »Báró Augusz-Árvaház« alapítvány múlt évi számadásának megvizsgálása. 10. Finta Ferenc faiskola-kezelő kérvénye fizetés felemelése iránt. 11. Prantner Antal és társainak kérvénye a Selyem- gyár-utcában 2 utcai lámpának felállítása iránt. 12. Szedresi Béla és társai kérvénye a »Báró Augusz- Arvaház« alapítványához tartozó kert előtti járdá­nak elkészítése iránt. 13. A csatári patak part­birtokosainak kérvénye a patakhoz tartozó érde­keltség megállapitása iránt. 14. Szűcs Ferenc kér­vénye juialomdij megadása iránt. 15. Az «Egye­sült szegzárd-toinamegyei nőegylet« kérvénye terem- dij elengedése iránt. 16. Verier Keresziély kérvé­nye a tSiegzárd Szálló«-ra vouatkozó szerződés megszüntetése iránt. 17. Major József és társai kérvénye, a városi major mellett levő területből utcának szükséges rész átengedése iránt. 18. A tankerületi főigazgató átirata a jövő évben a fő­gimnáziumban szükséglendő bútor beszerzése iránt. 19. Wosinsky Mór esperes kérvénye a tévesen befi­zetett községi pótadó visszatérítése iránt. A tárgysorozat egyes pontjaira vonatkozólag dr. Hirhng Ádám főjegyző, mint előadó, a követ­kező javaslatokat tette: A második pontra vonat­kozólag mondja ki a képviselő-testület a kötelező aszfaltozást — még pedig olyanformán, hogy az egészet megcsináltatja a község, a háztulajdonosok pedig a reájuk eső részleteket a községnek fizetik. A harmadik pontban foglaltak tárgyában intézzen a község a miniszterhez egy kérvényt, melyben kéri, hogy az említett útszakasznak kockakővel való burkolását rendelje el ; kérvényük kedvező el­intézését csaknem bizonyosra veszik. A negyedik pont a villamvilágitásról szól. Erre vonatkozólag előadó elmondja, hogy a tervezetek immár teljesen készek; azt javasolja, hogy a képviselőtestület — minthogy több társulat tett ez irányban ajánlatot — tűzzön ki egy rövid határnapot, amikorra az illető társulatoknak ajánlatukat a tervezet ada­taihoz mérten — be kell nyujtaniok; ekkor a leg­előnyösebbet kiválasztván, a munkálatokat még ez idén megkezdhessék. Az ötödik pontra vonatkozó­lag közli előadó, hogy a keresk. miniszter is meg­adta beleegyezését a tisztartói lak előtti csatorna befödésére. A tizenötödik pont a nőegylet kérvényét tárgyazta. A nagyteremért, ha tánczmulatságot tartanak benne, 50 korona, ha csak előadást — 10 korona jár. Volt ugyan táncz a nőegylet leg­utóbbi estélyén, de még a czigány is leengedett a kialkudott összegből. A kért 40 koronányi leenge­dést nem véleményezi. — Nem pedig azért, mert maga a nőegylet beismeri kérvényében, hogy három órakor volt vége a táncestélynek. Hogy fényes volt az erkölcsi siker (a kérvény azt mondja!), azt a község nem nézheti. A tizenhatodik pontot Perler Keresztély kérvénye képezte. A község humanitás­ból egy ember iránt nem mehet bele oly dolgokba, amelyekből a községnek könnyen kára származhat­nék, miért is a kérvényt elutasitandónak véli. Wosinsky Mór esperes kérvényére vonatkozó­lag az a véleménye, hogy : a tévesen befizetett pót­adó igenis visszautalványózandó. A képviselőtestület az előadó inditványát pont- ról-pontra magáévá tevén, mindenben az előttrjesz tett javaslatok szerint határozott. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom