Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-17 / 24. szám
— Rajzkiállitas a főgimnáziumban. Főgimnáziumunk növendékeinek rajzai ki vannak állítva az intézet rajztermében. A rajzok kiállítását Auerbach Lipót tanár rendezte. A kiállítás valóban igen szép és érdekes, és a nagy közönség is a tanév bezárásáig bármikor megtekintheti. — A magyarság erősödése. A statisztikai hivatal most adta ki a magyar korona országainak 1897-ik évi népmozgalmáról szóló jelentését. Vaskos könyv ez, melynek adatai örvendetesek, a magyar faj erősödését, gyarapodását mutatják számokban. Adatai szerint szaporodás tekintetében az 1897. év a jobbak közé tartozik, aminek talán az előző év jó termése az okozója. Az összes szaporodás a magyar birodalomban 219.097 volt, a miből Magyar- országra 197.952, Horvát Szlavonországra 21,145 esik. Az 1897-iki sanyarú esztendő az 1898-ik évben éreztette hatását: a szaporodás ebben az évben Magyarországon 157.519-re esett vissza, ellenben Horvátországban 24.924-re emelkedett. A magyar birodalom népessége az 1890-ik évi népszámlálás szerint 17,463.791 lélek volt; ha ehhez hozzáhozzáadjuk az évenkinti szaporodást, az 1898. év végén 18,953,000-re kellene rúgnia a Szent István koronájának oltalma alatt lakó népességnek. Ebből a számból azonban le kell ütni a kivándorlás okozta csökkenést, ami 1898. végéig mintegy 220 ezerre tehető ; és igy ebben az időpontban a magyar korona országainak népessége mintegy 18,730.000-re becsülhető, amiből 16,460.000 Magyarországra, 2,380,000 Horvát-Szlavonországra esik. Csak Magyarországot véve figyelembe, az 1897-ik évben elért 197,952 főnyi szaporodásból a magyarságra 115,057 esik, vagyis több mint 58 százalék, holott az 1890-ik évi népszámlálás szerint a magyarság az ország népességének 48 53 százalékát tette ki. Így tehát 1897-ben a magyar fajra közel tiz százalékkal több esik az általános szaporodásból, mint amennyi a magyar anyanyelvű k országos százaléka. Az egész magyar biiodalom lakossága az átlagos évi 200.000-nyi népszaporodás alapján kiszámítva, most, a könyv adatainak kelte után másfél év múlva már több mint 2lJ millió; ha hasonló alapon folytatjuk a számítást, arra az eredményre jutunk, hogy ma már az ország lakossága túlhaladta a tizenkilenc milliót s nemsokára be fogja tölteni a huszadik milliót is. — A községi számadások edeni fö.lebbe- zösek. Gyakori eset, hogy a községeknek közszemlére kitett évi számadásával egyes adófizető polgárok nem értenek egyet es ellene jogorvoslattal élnek. Az ilyen felebbezésekre eddig mindig bélyeget követeltek, a mi sokakat visszatartó tt attól, 'hogy felebbezési jogukkal éljenek ; mert úgy gondolkogtak, hogy mintsem a felebbezésre 2 korona bélyeget tegyenek, inkább lemondanak a jogorvoslatról. Most kimondotta a pénzügyi bíróság 7264/1898. számú elvi jelentőségi határozatával hogy ezek a felebbezések bélyegmentesek. Minden adófizető élhet tehát felebbezési jogával a nélkül, hogy ez külön kiadást igényelne. — Külföldre szánt levelezőlapok. Már ez év január elseje óta lényeges változás állott be a külföldre szánt levelező-lapok árában, de, úgy látszik, a közönség nagy része még mindig nincs ez iránt kellőleg tájékozva. Külföldi kereskedők négy filléres levelező-lap után a portó dupláját fizetik büntetésképpen, s ezért figyelmeztetjük a nagy közönséget, hogy Ausztráliával, Bosznia- és Hercze- govinával, továbbá Németországgal, Szerbiával és Montenegróval való forgalomra ötfilléres, a többi külfölddel való forgalomra pedig tizfilléres levelező-lapok szolgálnak. A rendes belföldi levelezőlapokat is lehet azonban fölhasználni, ha hozzáragasztják a hiányzó portót pótló bélyeget. — Az ügyvedek nyugdíjügye. A magyarországi ügyvédek, kiknek száma körülbélül 5000 főre rúg, nyugdíj- és gyámintézetet akarnak létesíteni. A budapesti ügyvédi kamara szabályrendeletet alkotott a nyugdíjintézetről, és ezt jóváhagyás végett Plósz Sándor igazságügyi miniszterhez fölterjesztette, ki azonban ez évi márczius hóban megtagadta a jóváhagyást, mivel az ügyvédi nyugdíj- szabályzat a törvénybe ütközik. Ugyanis az ügyvédek a nyugdij-intézet céljaira kamarai tagsági di1900. junius 17. jat akarnak szedni. Ámde a törvény csak a kamara fenntartására és belső ügykezelésének költségeire jogosítja fel a kamarát a dijak beszedésére. A mostani törvény mellett más czélra kamarai tagsági dijat szedni nem szabad. A budapesti ügyvédek azonban nem nyugotnak meg az elutasító határozatban, hanem felhívták az ország összes kamaráit, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz, és már most egyesült erővel követeljék az ügyvédi rendtartásról szóló törvény oly értelmű módosítását, a mely mellett a nyugdíjintézet részére is lehessen tagsági dijat szedni a kamarai tagoktól. A vidéki kamarák magukévá tették a budapesti ügyvédi kamara ez irányban tett inditványát, és azt, mint az összes magyarországi ügyvédek kérelmét, felterjesztették az igazságügyi miniszterhez, ki már legközelebb dönteni is fog ebben a nagyfontosságu kérdésben. — Korcsmárosok figyelmébe. Sok bajt és gondot okoztak azok a vendégek a korcsmárosok- nak, a kik borukat elfogyasztva, azon flegmatikus kijelentéssel keltek föl az asztal mellől, hogy nincsen pénzük, nem tudnak fizetni. A szegény korcs- máros aztán legfeljebb kidobta a vendégét, de pénzt nem kapott soha. A legfelsőbb bíróság a ! bliccelők ellen érdekes ítéletet hozott. A korcsmában elfogyasztott élvezeti cikkek ára ellenkező megállapodás nem létében azonnal' megfizetendő, s a korcsmái üzlet természeténél fogva a korcsmáros az adóst az elfogyasztott cikkek ára biztosítására kényszeritheti is. Ha a vendég az elfogyasztott bor árát sem kifizetni, sem biztosítani nem akarja s a korcsmáros erre kényszeríti, ennek ebbeli cselekménye büntetés alá nem vonható. A ki tehát jövőre korcsmába megy, jól teszi, ha előbb vagy pénzzel látja el magát, vagy két kabátot vesz. magára. — Mennyi a nö Európában? Erre az éppen nem érdektelen kérdésre a következő táblázattal válaszol egy francia statisztikus: 1000 férfire Portugáliában 1991, Svéd- és Norvégországban 1061, Angliában 1058, Spanyolországban 1054, Finnországban 1044, Svájcban 1041, Németország 139, Ausztria Magyarországban 1034, Dániában 1026, Hollandiában 1022, Francziaországban 1025, Belgiumban 1001, Olaszországban 995, Szerbiában 988, Bulgáriában 952, Romániában 944, Görögországban 906, Bosznia-Hercegovinában 869 nő esik. Az egész számitásból kitűnik, hogy egész Európában hét millióval több a nő, mint a férfi,. Hét millió aggszüz élne tehát Európában, még akkor is, ha minden férfi megházasodnék. — Mikor a zenészek mulatnak. Botrányosan jó-kedvük volt a bátai zenészeknek és Máté János mégsem örült ennek a jókedvnek, pedig ő hozzá, az ő bormérésébe mentek inni. De nem is örülhetett, mert nála olyan dáridót csaptak, melyben az ő torka is szerepelt — de passzív: főidre tepertők és fojtogatták. A csendőrség utána járt a dolognak s most Szekeres János, Ángyó Pál, Kovács Imre és Mózes Imre ellen megtették a feljelentést. — Jófizető lakó. Nem mindenkinek van olyan jófizető lakója, mint Pécsi józsef bátai lakosnak. Folyó hó 12-én bement Pécsi lakójához, Szilágyi Mihályhoz, aki — a körülmények legalább mindenben erre vállán á — ház bér fejében úgy eldóngette háziurát, hogy az még hetek múlva is az ágyat fogja őrizni. Az ügyészség sokallja ezt a készfizetést, s most e miatt nagy előszeretettel kérdezősködik utána. — Eltűnt. Juhász János, paksi születésű, 41 éves ácssegéd még május 3-án, budapesti lakásáról eltávozott, oda azóta vissza nem tért, s a főváros területén megtalálni nem tudták : azért a főkapitányság most hozzátartozói kérésére körözteti országszerte. — Zárlat. Bátaszéken a sertésvész fellépett, s igy a hatóság a zárlatot elrendelte. — Elveszett aranyóra. Egy kettős fedelű értékes női aranyóra pénteken délelőtt 9—10 óra között Szegzárdon a Bezerédj utcában elveszett. A becsületes megtaláló illő jutalomdij mellett adja át Várkonyi Sándornak Szegzárdon. Lakása Szarka utcza 1290. szám. TOLNA VÁRMEGYE. KÖZSÉGI ÉLET. ___ — Szegzárd képviselő testületének ülése. Tegnap délután két órakor a városháza nagy tanácstermében képviselő-testület ülést tartott, melynek tárgysorozata a következő volt: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére 3 tag kiküldése. 2. A Széchenyi- és budai-utcáknak a vashidig terjedő részén aszfalt gyalogjáró létesítése tárgyában szabályrendelet alkotása. 3. A bátaszéki utcától a vashidig terjedő állami útszakasznak megfelelőbb állapotba helyezése iránt előterjesztés. 4. A villamos világítás létesítése tárgyában előterjesztés. 5. A szegzárdi államépitészeti hivatal átirata az úgynevezett tiszttartói lak élőt* levő járdacsatorna tárgyában. 6. A közsegélyezés módjáról és mérvé ről szabályrendelet alkotása. 7. Mang János a »Szegzárd Szálló« volt bérlőjének kérvénye óvadékösszegének kiutalványozása iránt. 8. A múlt évi községi közmunka számadásának megvizsgálása és a jövő községi közmunka mérvének megállapítása. 9. A »Báró Augusz-Árvaház« alapítvány múlt évi számadásának megvizsgálása. 10. Finta Ferenc faiskola-kezelő kérvénye fizetés felemelése iránt. 11. Prantner Antal és társainak kérvénye a Selyem- gyár-utcában 2 utcai lámpának felállítása iránt. 12. Szedresi Béla és társai kérvénye a »Báró Augusz- Arvaház« alapítványához tartozó kert előtti járdának elkészítése iránt. 13. A csatári patak partbirtokosainak kérvénye a patakhoz tartozó érdekeltség megállapitása iránt. 14. Szűcs Ferenc kérvénye juialomdij megadása iránt. 15. Az «Egyesült szegzárd-toinamegyei nőegylet« kérvénye terem- dij elengedése iránt. 16. Verier Keresziély kérvénye a tSiegzárd Szálló«-ra vouatkozó szerződés megszüntetése iránt. 17. Major József és társai kérvénye, a városi major mellett levő területből utcának szükséges rész átengedése iránt. 18. A tankerületi főigazgató átirata a jövő évben a főgimnáziumban szükséglendő bútor beszerzése iránt. 19. Wosinsky Mór esperes kérvénye a tévesen befizetett községi pótadó visszatérítése iránt. A tárgysorozat egyes pontjaira vonatkozólag dr. Hirhng Ádám főjegyző, mint előadó, a következő javaslatokat tette: A második pontra vonatkozólag mondja ki a képviselő-testület a kötelező aszfaltozást — még pedig olyanformán, hogy az egészet megcsináltatja a község, a háztulajdonosok pedig a reájuk eső részleteket a községnek fizetik. A harmadik pontban foglaltak tárgyában intézzen a község a miniszterhez egy kérvényt, melyben kéri, hogy az említett útszakasznak kockakővel való burkolását rendelje el ; kérvényük kedvező elintézését csaknem bizonyosra veszik. A negyedik pont a villamvilágitásról szól. Erre vonatkozólag előadó elmondja, hogy a tervezetek immár teljesen készek; azt javasolja, hogy a képviselőtestület — minthogy több társulat tett ez irányban ajánlatot — tűzzön ki egy rövid határnapot, amikorra az illető társulatoknak ajánlatukat a tervezet adataihoz mérten — be kell nyujtaniok; ekkor a legelőnyösebbet kiválasztván, a munkálatokat még ez idén megkezdhessék. Az ötödik pontra vonatkozólag közli előadó, hogy a keresk. miniszter is megadta beleegyezését a tisztartói lak előtti csatorna befödésére. A tizenötödik pont a nőegylet kérvényét tárgyazta. A nagyteremért, ha tánczmulatságot tartanak benne, 50 korona, ha csak előadást — 10 korona jár. Volt ugyan táncz a nőegylet legutóbbi estélyén, de még a czigány is leengedett a kialkudott összegből. A kért 40 koronányi leengedést nem véleményezi. — Nem pedig azért, mert maga a nőegylet beismeri kérvényében, hogy három órakor volt vége a táncestélynek. Hogy fényes volt az erkölcsi siker (a kérvény azt mondja!), azt a község nem nézheti. A tizenhatodik pontot Perler Keresztély kérvénye képezte. A község humanitásból egy ember iránt nem mehet bele oly dolgokba, amelyekből a községnek könnyen kára származhatnék, miért is a kérvényt elutasitandónak véli. Wosinsky Mór esperes kérvényére vonatkozólag az a véleménye, hogy : a tévesen befizetett pótadó igenis visszautalványózandó. A képviselőtestület az előadó inditványát pont- ról-pontra magáévá tevén, mindenben az előttrjesz tett javaslatok szerint határozott. 5.
