Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-27 / 21. szám
2. TOLNA VARMEGYE. Tetemesen gyorsabbá tennék a köz- igazgatási eljárást és kevesbítenék a felszaporodott Írásbeliséget a közigazgatási telefonhálózat és fórvény hatósági hivatalos közlönyök. Mindkettőről meggyőződést lehet szerezni a gyakorlatban, — mert már mindkettő használatban van több vármegyében és üdvösnek bizonyult. Az első nem szorul indokolásra, mert az kétségen felül áll, hogy élőszóval gyorsabban és alaposabban meg lehet tárgyalni az ügyeket mint Írásban. A megyei hivatalos közlönyben jelenik meg minden megyei-hatósági általános érdekű hivatalos közlemény és egy időben s közvetlenül adatik ki valamennyi megyeihatóságoknak és hatósági közegeknek. A hivatalos közlöny gyorsabbá teszi a közigazgatást és kevesöiti a munkát, főkép a főszolgabirák hivatalában, mert minden hivatalos lapot — bármennyi közleményt tartalmazzon is az — csak egyszer kell iktatni és nem kell továbbítani községeknek és hatósági közegeknek, hanem csak (úgy mint eddig) a határidőket kell előjegyezni és pontosan nyilvántartani. Ezeken kívül még több hasznos és gyakorlati javaslatot vet fölszinre a pestmegyei főszolgabirák kör irata, mely valóban megérdemli azt, hogy a megyei köz- igazgatás vezetői komolyan fontolóra vegyék ezeket az üdvös és célszerű eszméket, melyek közigazgatásunk gyorsítását és egyszerűsítését biztosítanák s ez által az eddigi kalamitásokat nagyobbrészt megszüntetnék. Azért melegen üdvözöljük a vezérvármegye főszolgabiráinak figyelemre méltó törekvését s reméljük, hogy mozgalmuknak közigazgatási bajainak orvoslása terén meg lesz az annyira óhajtott eredménye. — Rátkay László ur, a pinczehelyi kerület országgyűlési képviselője a következő sorok közzétételére kért fel bennünket: Tekintetes szerkesztő ur! Kedves barátom! Lapodnak legközelebb megjelent száma szóvá tette az ellenem összeférhetlenség címén emelt bejelentést. A törvény világosan megmondja, hogy a felügyelő bizottsági állás nem összefér- hetlen a képviselői állással. Én egyébként ezt az állást nem kerestem, tudtomon kivül és beleegyezésem nélkül lettem megválasztva, azon a cimen, hogy a dunaföldvári nép is legyen képviselve. Amint azonban tavai, a vasúti kisajátítási kérdések rendezve lettek és a nép érdekeit többé ellenőrizni nem kellett, én még a múlt év nyarán leköszöntem az állásról; de mert a közgyűlés lemondásomat el nem fogadta, azt az idén újra megtettem. Az állás 40 frt évi tiszteleti díjjal jár, melynek fejében az utazási és megjelenési költségeket viselni kell. — Tisztelő hived Rátkay László orsz. képviselő. VARMEGYE. — Hivatalvesztésre Ítélt tisztviselők. Előfordultak olyan esetek, hogy a fegyelmi hatóság által hiva alvesztéssel büntetett törvényhatósági tisztviselőt más vármegye főispánja, nem lévén tudomása a hivatalvesztési büntetésről, újra kinevezte tisztviselőnek, noha a törvény (1886. évi 23 t.-c.) akként rendelkezik, hogy a hivatalvesztésre ítélt törvényhatósági tisztviselő a rendes tisztujitás bekövetkezése előtt újból meg nem választható, sem pedig ez idő alatt ki nem nevezhető. Minthogy az ily esetek csak akkor lesznek elkerülhetők, ha a főispánoknak a hivatalvesztésre Ítélt tisztviselőkről tudomásuk van: fölhívta a belügyminiszter a főispánokat, hogy a midőn vármegyéjükben valamely tisztviselőt vagy segéd- és kezelőszemélyzeti tagot akár a fegyelmi hatóság, akár a büntető bíróság jogerősen hivatalvesztésre itél, az ítélet rendelkező részének rövid kivonatát közöljék a többi főispánnal, az ekként tudomásukra jutott esetekről pedig valamennyien nyilvántartást vezettessenek. — Községeknek a községi vadászterületek bérbeadása iránti összes megállapodásai és intézkedései, kivévéu a nyilvános árverés mellőzésével eszközölni kívánt szabadkézből való bérbeadást — melyben az engedély megadása a törvény- hatósági bizottság hatáskörébe tartozik, az alispánnak és nem a törvényhatósági bizottságnak fokozatos elbírálása alá tartoznak. (A m. kir. közigazga| tási bíróság 1899. évi 2276. sz. határozata.) — Nagykorú örököst, ki egy évnél hosz- szabb idő óta ismeretlen helyen távol van, távoliét címén hivatalból gondnokság alá helyezni nem lehet. (M. kir. belügyminiszter 1899. évi 74451. sz. elvi jelentőségű határozata.) — Oly izraelita hitoktató, aki tanítói képesítéssel nem bir, a hadsereg póttartalékába való beosztás iránti kedvezményre igényt nem tarthat. (M. kir. honvédelmi miniszter 1899- évi 94907 sz. elvi jelentőségű határozata.) 1900. május 27. — A törvényhatósági virilisták névjegyzékének egybeállításánál csak a férjet és az atyát illeti a nő és a kiskorú gyermekek államadójának beszámítására nézve kedvezmény, s ez más személyre, tehát a fiúra, ha egyébként kezeli is az anya és a testvér ingatlánát, vagy ha az egész ingatlan után kivetett államadók fizetését magára vállalta, vagy azok helyett az államadókat tényleg ő fizeti is, oly joghatállyal ki nem terjeszthető, hogy a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének egybeállításánál azok adója az ő javára számba vétessék. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 3280 számú határozata) — Mig a kiskorúnak községi és gyám- hatósági illetősége meg nem állapítható: addig a kk. érdekében szükséges gyámhatósági intézkedéseket az árvaszék köteles ellátni, melynek területkörén fekszik az eljáró hagyatéki bíróság illetékességének megállapításánál alapul vett község. (A belügyminiszter 1899. évi 128758. sz. határozata.) — Aki tudva borsókás húst árusít, az 1879. évi XL. t.-cz. 104. §-ának 4. pontja alapján büntetendő ; ha pedig mint mészáros vagy hentes gondatlanságból árusít ily húst, azt 1876. évi XIV. t.-cz. alapján vonandó felelősségre. HÍREK. — Személyi hir. Mádi Kovács György v. b. t. t., vármegyénk nagybirtokosa a fővárosból ger- jeni birtokára érkezett, a hol a nyara' tölteni szándékozik. — Miniszteri kiküldött. A közoktatásügyi miniszter a szarvasi főgymnasiumban az érettségi vizsgálatokhoz miniszteri biztosul Wigand Jánost,, a szegzárdi főgymnasium igazgatóját küldötte ki. — Kossuth Ferenc, a függetlenségi és 48-as párt elnöke — nem mint tervezve volt — pünkösdkor, hanem junius 9-én este érkezik Szegzárdra. Másnap több képviselő társaságában a sárközi községeket: Ocsényt, Decset, Pilist és Alsó-Nyéket látogatja ineg. A községek már nagyban készülnek, hogy a. fogadtatás minél szebb és ünnepélyesebb legyen. — Katonai áthelyezés. Bonyhádi Peresei Guidó honvédhuszár főhadnagy Bajáról Pápára helyeztetett át. — Jubileum. A megyés püspök rendelete folytán a pécsi egyházmegye összes kath. iskoláiban pünkösd, mám kedden ünnepük Magyarország kereszténységének kilencszázados évfordulóját. — Felhívás a községekhez. Dóry Pál alispán, mint a vármegyei muzeum-egyesület elnöke felhívta a községeket, hogy a muzeum alapitó tagjai közé ők is lépjenek be. Kát dós: Igaz. Márta: Látod!? Akor te nem sikkaszthattál, kivéve, ha .. . Kardos: Úgy van! Ő is bűnös. Együtt követtük el évről évre a bűnt s együtt palástoltuk. Birói letétekhez nyúltunk, melyek sok éven át érintetlenül hevernek, hagyatéki tömegekhez, melyek csak futó vizsgálat tárgyai; értékpapírokhoz, melyeken könnyedén átsiklanak, mert végigolvasásuk unalmas. Márta (Összecsapja kezeit): Szörnyű, szörnyű! Eszerint ő is . . . ő is . . Kardos: Mindketten el vagyunk veszve. Mána: Ő is öngyilkossá lesz ? Kardos: Már aligha van az élők közt. Márta -. És most te is, te is meg akarod ölni magad ? Csakhogy én itt vagyok és nem engedem. Itt maradok melletted . . . nem mozdulok egy lépést se. Átölelve tartlak. Így! Nem adlak oda! Kellesz nekünk! Te a miénk vagy. Enyém s a gyermekeké . . . kardos: Hallgass meg, szerencsétlen asszony. Meg kell halnom. Nem annyira miattam, mint a ti jövőtökért. Marta: Nem értelek. Kardos: Ha meghalok akkor nincs bünvizs- gálat, nem veszthetem el az állásomat. Nem lehet elitélni, anélkül pedig az állam nem foszthat meg benneteket a nyugdíjtól és nevelési igényetektől. Szóval: ez a menekülés! Ha ellenben életben maradok, nemcsak, hogy minden elveszett, de öt évi fegyház vár reám. Gondold meg . . . fegyház ... Ez alatt fölnőnek a gyerekek ... a leánykák . . . Apjuk pedig fegyházban lesz . . . vagy onnan kerül elő . . . Nos, ugy-e meg kell halnom! nincs más hátra! Menj . . . Hagyj egyedül ... Ne üss zajt, ha lövést hallasz. Engedd, hogy utolsó tartozásomat becsülettel lerójjam. Márta (Zokogva borul keblére): Oh, Bálint Bálint! S te azt hiszed, hogy ezzel a hideg, számító okossággal le fogsz rázni magadról? ... S azt hiszed, ha megérteted velem, hogy nincs más utad a menekülésre, akkor szépen belenyugszom j abba? Képesnek tartasz arra az elvetemültségre, hogy meghalni engedjelek. Kardos: Az Isten szerelméért, mit segíthetsz ezen? Mária: Lássuk csak! Ha megértenők a hiányt I Kardos: Lehetetlen. Honnan vennők elő a sok pénzt? Aztán meg hiábavaló volna. A sikkasztás azért napfényre jönne. Márta: Várj csak . . . Gondolkozzunk . . . talán mégis ... Ne adjuk meg magunkat egyköny- nyen . . . Kell valami módon találni rá . . . Kardos: Nincs. Márta: Van. Kardos: Mondom, hogy nincs. Márta: Kell lennie. Kardos: Szegény, szerencsétlen asszony. Már virrad s te még itt vagy. Azt akarod, hogy fegyházba jussak? Márta: Megvan! Megvan! Kardos: Mi van meg? Márta: (Örömittasan.) A mentő eszme! Kardos: Ki van zárva. Márta : Hallgass meg. Kardos: Szólj! Beszély! Márta: Azt mondod, hogy Baky is . . . Kardos: Bizonyára túl van mindenen . . . Márta: Ez esetben te meg vagy mentve. Kardos: Hogyan ? Mártha: Ő követte el a bűnt egyedül ! . . - Érted-e? Egyedül! Bizonyítja öngyilkossága. Ellenben a te életbenmaradásod bizonyítja ártatlanságodat. A kulcs ? Nos ! Csináltatott másikat. Megszerezte a módját. Nem tartozol igazolni, hogy és miként ? Ő volt a sikkasztó egymaga! Bátorság! Emeld föl a fejed . . . nézz bátran az emberek szemébe 1 Meg vagy mentve ! . . . Kardos: (Bárgyún néz maga elé.) Lehetséges volna? . . . Igaz . . . Miért ne . . . (Mindinkább átengedi magát a mentőeszmének.) Egyedül ő . . . S amint a rovoncsoló-bizottságok figyelmét elkerülte, azonkép én se vettem észre semmit... Bíztam benne ... Jó barátom volt... Ennyi az egész! Márta: Hála Égnek ! Megértettél! Kardos: Már most . . . mindössze is az szükséges, hogy csakugyan öngyilkossá legyen. És pedig több, mint bizonyos . . . Egyébként kora hajnalban megtudhatjuk . . . Odáig ... Be hosz-
