Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-13 / 19. szám

TOLNA VÁRMEGYE. 5. 1900. május 13. TÖRVÉNYKEZÉS. Esküdtszéki tárgyalások. A szegzárdi kir. törvényszék, mint esküdt- bíróság előtt f. hó 7-én kezdődött a második ülés­szakra kitűzött ügyek tárgyalása ; összesen öt ügyet tárgyalt az esküdtbiróság : három szándékos ember­ölési, egy gyilkosság kísérleti és egy rablási ügyet. A főtárgyalásokat Selcz József kir. törvényszéki elnök a nála megszokott kiváló alapossággal, kö­rültekintéssel és fáradhatatlan ügybuzgósággal ve­zette. Az elnökön kívül legtöbbnyire Ágoston István, Schmidt Imre és Kóvessy Ödön törv. bírák vettek részt a tanácsban ; egy alkalommal Biróy Béla volt a szavazó biró, jegyzők felváltva: Rudolf Béla, dr. Pesthy Pál, Wagner Andor és Szunyogh Zoltán aljegyzők voltak. A vádhatóságot: Krcsmarik Pál kir. ügyész és dr. Jeney László kir. alügyész fel­váltva képviselték, kik vádbeszédeikben mindent elkövettek, hogy a vádbeli cselekményt és vádlottak bűnösségét az esküdtek előtt kellőképen kidombo­rítsák. Az esküdtek lajstromát már közöltük; az esküdtszék minden egyes tárgyalás alkalmával kü­lönbözőképen alakult meg; a szerint, a mint a vád és védelem képviselői visszautasitási jogukat gya­korolták. Az esküdtek főnökei egy Ízben: Ltpov- niczky Gábor nyug. tiszttartó, két-két ízben pedig dr. Beöthy Károly és dt. Pimiizer Béla ügyvédek voltak. I. Besenczi András-fele gyilkossági kísérlet. Besenczi András madocsai lakos féltékeny volt a feleségére. Addig-addig bántotta a féltékeny­ség, mig egy alkalommal előzetes heves szóváltás után revolverével belőtt az utcáról az ablakon át a szobába, a melyben tíesencziné többekkel együtt helyet foglalt. A lövés nem talált. Az ügyész szán­dékos emberölés kísérletével vádolta Besenczit, aki azonban azzal védekezett, hogy feleségét a lövéssel csupán megijeszteni akarta. Az esküdtek elfogadták ebbeli védekezését és az emberölés kíséretében nem találták bűnösnek, csak a közcsend elleni kihágás­ban, minek alapján 20 napi elzárásra és 20 napi elzárásra átváltoztatható 40 korona pénzbüntetésre ítélte a törvényszék, mely büntetés a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vétetik. Úgy az ügyész, mint Dömötör László védő ügyvéd megnyugodtak az ítéletben. II. Müller Péter és társainak rablási esete. Müller Péter, ifj. Lindheimer Henrik és Hegyi Tódor varsádi fiatal suhancok még múlt évi január­ban éjjel a varsádi erdőben botokkal felfegyver­kezve fát loptak és Puska Pál erdőőr által tetten éretve, az erdőőrt ütlegelni kezdték, mire Puska Pál erdővéd, puskájával a földre célozva, Müller Pétert, az egyik tolvajt lábán megsebezte, ki 20 napnál tovább tartó súlyos testi sértést szenvedett. A kir. törvényszék a 3 varsádi legényt rablás és hatóság elleni erőszak, Puska Pált pedig súlyos testi sértés miatt helyezte vád alá. Müller Péter és társai tagadták, hogy az erdőőrt bántalmazták volna, viszont Puska Pál azt állította, hogy a tolvajok őt dorongokkal ütötték, ezért használta fegyverét. Müller Pétert László Laios ügyvéd, a másik két tolvajt Spátiyi Leó dr., Puska Pál erdő­őrt dr. Leopold Kornél ügyvéd védelmezte. Az esküdtek Müller Péter és társait a rablás és hatóság elleni erőszak bűntettében bűnösnek nem találták, csupán erdei kihágásban, Puska Pálnál pedig ki­mondották, hogy jogos védelemben használta fegy­verét, miért is a törvényszék Müllert és társait erdei lopás miatt pénzbüntetésre ítélte, Puskát pedig felmetiteite. III. A Rikácsi Vendel-féle emberölés. Május 8-án tárgyalta az esküdtbiróság Rikácsi Vendel bűnügyét. Rikácsi Vendel cigánymuzsikus, felső-ireghi lakos rossz viszonyban élt testvérével, Rikácsi Istvánnal, kivel egy bandában muzsikáltak. Rikácsi Vendel és István egy átmuzsikált éjjel után a korcsmából távozva, keményen összetűztek és hajbakaptak, a melynek tüzes verekedés lett a vége. A dulakodó testvéreket ezután szétválasztották és mindegyik hazament. Azonban Rikácsi Vendelnek otthon nem volt nyugta, hanem elment egy bottal felfegyverkezve testvéréhez, Istvánhoz. Itt azután megint összeszólalkoztak, a minek aztán az lett a vége, hogy Rikácsi Vendel fejszével többszörösen úgy verte fejbe a testvérét, hogy ez csakhamar meghalt. A kir. ügyész által indítványozott kérdé­sekre haláltokozó súlyos testi sértés bűntettében találták az esküdtek Rikácsit bűnösnek, minek folytán a törvényszék őt a büntetőtörvénykönyv 301. és 306. §-a alapján öt évi fegyházra ítélte Rikácsit. Az Ítélet jogerős. Rikácsi védője : László Lajos ügyvéd volt. IV. A Heiszler János és társai verekedése, Heiszler János, Eberling és több barátjával mulatott Frank Samu paksi lakos korcsmájában. Ez alkalommal a mulatozó fiatal emberek egyike tánczra kért egy leányt, a ki, mivel menyasszony volt, nem tánczolt. E miatt szóváltás támadt egy­részről a tánczolni akaró, másrészről a leány állás­pontját helyeslő fiatal emberek között. Szó szót követett, utána pedig dulakodás és verekedés. Blatt Ferencz egy üveget vágott Heiszler János fejéhez, a mire Heiszler egy ólmos bottal fejbe vágta Blatt Ferenczet. Blatt Ferencz, ki erős vágást kapott a fején, a fejsebet ki sem mosatta, magát nem is gyógykezeltette, minek következtében az ütés után 10 napra vérmérgezés folytán meghalt. A kihallgatott orvosszakértők egyhangúlag constatálták, hogy ha idejekorán gyógykezelteti magát, nem áll be a seb fertőzése és Heiszler életben marad. Az esküdtek Heisziert haláltokozó súlyos testi sértés bűntettében, melyet erős felindulásban követett el, mondták ki bűnösnek, Eberlinget azonban nem találták bűnré­szesnek, jóllehet ő is részt vett a verekedésben. A kir. törvszék Heiszlert két évi fegyházra Ítélte. Heiszler védője Steiner Lajos ügyvéd volt, ki ha­tásos beszédben mutatta ki, hogy védenczétől az ölési szándék távol állott és hogy Blatt a saját mulasztásának lön szerencsétlen áldozatává. Az es­küdtek Heiszlert a halált okozó testi sértésben találtak bűnösnek, miért 2 évi fegyházra ítélték. V. A Farkas József-féle emberölés. Utolsó napon, május 10-én tárgyalta az es­küdtbiróság a Farkas József bűnügyét. Farkas Józsefet a kir. ügyész a bttkv. 279. $-ba ütköző szándékos emberölés bűntettének elkövetésével vá­dolta, miért Farkas f. évi május hó 14-én Lakics Ferencz dombóvári lakos korcsmájában előzetes szóváltás és dulakodás után zsebkésével Tormási Sándort szándékosan mellbe szúrta, úgy, hogy a szúrás keresztülhatolt a bordán és a szivburkon, minek következtében Tormási Sándor 5 perez múlva meghalt. Az elhalt és Farkas között erős szóváltás volt, mire Tormási F'arkast fejbe ütötte, a ki erre rögtön a zsebkésével ejtett halálos szúrással válaszolt. Az ügyész a szándékos emberölés, esetleg a halált okozó súlyos testi sértés bűntetté­ben kérte Farkast bűnösnek kimondani, a védő az ügyész kérdéseihez hozzájárult, a mire általános csodálkozás közben az eskdüdtek kérték a bírósá­got, hogy intézzen hozzájuk az iránt kérdést, vál­jon Farkas nem-e jogos önvédelemben szúrta le Tormásit. A törvényszék kötelességszerüleg ezen kérdést is föltette, mire az esküdtek kimondották, hogy Farkas jogos védelemben követte el ezen bűncselekményt, mire a törvényszék, miután a jo­gos védelemben elkövetett bűncselekmények nem büntethetők, vádlottat fölmentette. — Védő : dr. Steiner Lajos volt, az ügyész: Krcsmárík Pál semmiségi panaszt jelentett be. — Jogász körökben ezen verdikt, melyről más helyen részletesebben szólunk, nagy és méltó feltűnést keltett. A meg- öltnek édes apja : Tormási Péter, kártéritésével a fölmentő Ítélet folytán elutasittaíott. Az esküdtek egyike: Beeerédj Pál megsajnálta és 30 koronát adott át a szerencsétlen apának. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A „Szegzárdi rám. kath. ovodát és gyermek - menhelyet fentartó egyesület“ közszeretetben álló elnökének, Dóry Pálné úrnőnek, az egyesületi, é. május 3-án tartott közgyűlésében fel­olvasott nagyérdekü jelentése lapunk múlt számából térszüke miatt kimaradt. A jelentés sajnálatos tény­ként felemlíti, hogy a pártoló tagok száma az utódai években tetemesen megfogyott ; 10 éve, 1980. évben 271 tagja volt, most 133; a múlt év ugyan emelkedést mutat. Dacára, hogy a tagok száma csökkent, az egyesület anyagilag jól áll. Ez a jó­tékony adakozóknak köszönhető, kiknek élén Hetyey Sámuel, megyés püspök ur ő méltósága említendő, ki a múlt évben is 200 koronát küldött. Közvet­lenül utána kell említenünk az emberbaráti érzéséről hires Bezerédj Pál főurat, ki 120 koronával, és agráci kormányzóságot, a mely 100 koronával járult hozzá a nemes cél eléréséhez. Hagyományos jótékonysá- j got gyakoroltak : a » Vöröskereszt egyesülete (24 [ korona 74 fillér), a »Szegzárdi takarékpénztáré, a > Tolnamegyei takarék és hitelbanké (20—20 kor.), a »Kath. olvasó-köre (15 korona 42 fillér.) Meleg hangon emlékezik meg a jelentés Szegzárd város képviselő-testületének nemes határozatáról, melynek alapján az egyesületet évenkint 400 koronával j segíti. Az 1900. évi költségvetés szerint a múlt évi készpénzmaradván 369 korona, közel három­szorosa az előbbi évinek. A beirottak száma 304, ezek közül 65 tandíjmentes volt. A záró-ünnepséget junius hó 20-án tartották meg nagy érdeklődés mellett. A siker — mint eddig is — fényes volt, ép ezért elnök indítványozta, hogy a szeretet leg­kedvesebb apostolainak, a kedves testvéreknek mély háláját fejezze ki a közgyűlés; mit — természe­tesen — mindnyájan lelkesen fogadtak. A kará­csonyfa ünnepség alkalmával 24 szegény gyermeket teljesen felruháztak, 17-nek pedig meleg ruhát juttattak. Meleg hangon mond köszönetét elnök: Triebler Ilma, Hoffmann Sándorné, Kiss Károlyné, Rácz Józsefné, Tekus Vilmosné, Jakab Lászlóné és Lőrinczy Crescentia urhölgyeknek, kiknek fáradsá­got nem ismerő buzgalma 501 korona 80 fillért juttatott a szegényeknek. A múlt évben 2 estélyt rendezett az egyesület, mindkettő (különösen az utóbbi) fényesen sikerült. Az első estély fénypont­ját Zichy Jenő val. belső titkos tanácsos ur illusz­trációkkal kisért előadása képezte. Ezen estély tiszta jövedelme 120 korona 70 fillér volt. De a f. évi január 17-én tartott tea-estély sikere meg egyenesen fenomenális! Nem kell egyébre rámutat­nunk, csak arra, hogy ezen estély tiszta jövedelme 6<yy korona 50 fillér volt. > Nem kellene talán erről bővebben szólatwm, — úgymond az elnök, — mert hisz az anyagi siker mindig megbízható tükre a való-képiek; de lehetetlen átsiklanom, mert szivem teljes melegével érzem s áthat a kótelességérzet egész valómban, midőn az áldozatkészség oly pél­dáit idézem fel, a kik nagy fáradsággal mesés értékű kincseiket halmozták össze, hogy a legkénye­sebb ízlésnek is eredetit, újat teremtsenek, s a mu­latság fényét és sikerét biztosítsák. S ez várako­záson felül sikerült is. . . < — A főérdem ebben Wosimzky Mór tudós esperesünké, melléje azonban méltán sorakoznak dr. Leopold Kornélné úrnő és a »Pimiizer testvérek.« Példátlan nagylelkűségüket jegyzőkönyvi köszönettel örökítették meg. Mély hálával emlékezik meg elnök : Abafy Gyuláné, Bodnár Istvánné, dr. Leopold Kornélné, Hits Istvánná, Szeghy Sándorné, Tekus Vilmosné, Tenczlinger Gyuláné, Tenczlinger Istvánné és Wilczek Sándorné úrnőkről és a nekik segédkező urhólgyekröl. Végül — megemlékezvén arról, hogy a szent Vince-rend gráci főkormányzója az ovodát látogatásával tisz­telte meg — azon kéréssel zárja elnök jelentését, hogy az egyesület tagjai a szeretet gyakorlásában ezentúl se lankadjanak. — Tizedik évi működését fejezi be f. évi julius 31-én az egyesület. Örömmel értesülünk, hogy ezt a jubiláris évet fényes ünnep­séggel óhajtják megülni. T A N Ü G Y. — A „Szegzárdvidéki róni. katholikus tanítóegyesület“ választmánya 1900. évi május hó 17-én, csütörtökön, Szegzárdon, a belvárosi iskola egyik tantermében délelőtt 10 órakor ülést I tart, melynek tárgysorozata a következő : l.A leg­utóbbi püspöki körirat felolvasása. 2. A megyei központi tanitó-egylet kérdése. 3. A rendes évi közgyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának megállapítása. 4. Folyó ügyek. 5. Indítványok. KÖZGAZDASÁG. — A gazdasági niunkásközvetités szer­vezete Tolnavármegye területén. 1. Törvényható­sági munkásközvetitő : Molnár József, vármegyei I mezőgazdasági előadó Szegzárdon. — 2. Községi munkásközvetitők: Bátán: Purth Adolf, községi j jegyző. Szedresen : Acsádi József, községi elöljáró, i Várdombon: Schamberger Antal, községi pénztárnok, j Bonyhádon: Kuhnel Ferenc, körjegyző. Aparon: Treer Ferenc, községi biró. Döry-Patlanban: Gróf József, községi biró. Zombán : Takács Mihály, köz­ségi esküdt. Szálkán: Pirkner János, körjegyző. J Czikón: Gebauer József, körjegyző. Apátiban : Helfenbein Dániel, körjegyző. Mórágyon : Schleining Lajos községi jegyző. Kakasdon : Horváth György, körjegyző. Tevelen: Schweizer Márton, közs. biró. Bölcskén : Kurz Béla, közs. jegyző. Dunaföldváron : Prehoffer Lajos, községi jegyző. Faddon: Gutái János, közgyám. Gindlicsaládon : Somogyi Mihály, ' községi helyettes biró. Györkönyben : Galambos Frigyes, kereskedő. Kajdacson : Grósz Zsigmond, községi esküdt. Dunakömlődön : Wolf Ferenc, közs. jegyző. Madocsán: Csepreghi János, községi biró. Nagy-Doroghon: Klein Lajos, közs. esküdt. Német- Keéren : Rodenbücher Mihály, községi biró. Pakson: Kelemen Viktor, községi Írnok. Belecskán : Huszár János, községi jegyző. Diós-Berényben : Nagy József,, községi jegyző. Hőgyészen : Klimes Antal, községi jegyző. Felső-Nánán: Hölczl Antal, községi jegyző. Gyönkön : Guttmann Henrik, községi biró. Hideg- kuton : Schultheisz Imre, községi jegyző. Kalaznón : Ritter Béla, községi jegyző. Kétyen : Köhler Henrik, elöljáró. Kis-Székelyen: Kardos József, elöljáró. Kis-Tormáson: Grünwald János, községi jegyző. Kölesden : Laki László, községi jegyző. Medinán : Halmai Tivadar, községi jegyző. Murgán: Eifert István, községi jegyző. Miszlán : Varga József, községi biró. Nagy-Székelyen: Tippel Péter, községi biró. Némediben: V. Ács József, elöljáró. Pálfán : Kovács János, községi biró. Sárszentlőrincen : Győré Pál, jegyző. Simontornyán : Takács János, községi biró. Szakadáton: Albrechtovits Imre, jegyző. Szá- razdon : Marcsa Gyula, községi jegyző. Udvariban : Schäfer Mátyás, biró. Uzd-Borjádon : Horváth Béla, községi elöljáró. Varsádon : Martin Konrád, községi biró. Tamásiban: Bertics Pál, községi helyettes aljegyző. Miklósváron: Elszászer Gyula, községi segédjegyző. Paáriban: Schäfer József, községi elöljáró. Szakályon: Lecsák József, községi biró. Regölyön : Stokinger János, községi segédjegyző. Pinczehelyen: Zsigmond Gyula, községi jegyző. Ozorán : Heinlein Lajos, magánzó. Felső-Nyéken : Molnár István, községi jegyző. Felső - Ireghen : Arany Károly, községi jegyző. Szemcsecsehiben : Kaufmann Móric, községi jegyző. Kányán: Németh Géza, községi jegyző. Bedeghen : Alsó Vörös József, elöljáró. Tótkeéren : Sámuel János, elöljáró. Szántón : Szabó Zoltán, községi jegyző. Értényen: Pintér János, kántortanitó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom