Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-06 / 18. szám
X. évfolyam. M 4 TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. _______:__ Me g-jelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Var-utca 130. sz. Előfizetési ár : Egész évre . . . 12 korona. Fél évre . . . 6 > Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóiratalon kirül elfogad Kramraer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY PEEEUÍ Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékel'en megállapított j árszabály szerint számíttatnak. Széli és a szabadelvíipárl. A szabadelvüpárt minap tartott értekezletén a leglelkesebb hangulatban fejezte ki föltétien és törhetetlen bizalmát a pártnak vezére és az ország miniszter- elnöke : Széli Kálmán iránt. A szabadelvű- pártnak eme fényes és osztatlan bizalmi nyilatkozata nyilvános demonstrációja akart lenni ama ténynek, hogy Széli Kálmán nemcsak névleges vezére a pártnak, hanem annak ténylegesen vezető szelleme. Bebizonyult, hogy a párt szolidáris minden tekintetben és a pártnak minden tagja, a régiek és az uj tagok egyaránt, helyeslik a kormányelnöknek nemzeti és szabadelvű politikáját. A szabadelvű-párt tüntetése azt is igazolta, hogy nincs oly töredéke vagy árnyalata a pártnak, mely azokkal a támadásokkal, melyek Széli Kálmán miniszter- elnök ellen, látszólag a szabadelvűsig jelszava alatt és védelmében intézteitek, egyetértene. A gyanúsítások és vádak egyaránt összeomlottak és érintetlenül áll a szabadelvű pártnak egységes szabadelvű politikai irányzata, nemkülönben bizalma az ö vezérének : Széli Kálmánnak személye és működése iránt. Széli Kálmán miniszterelnök parlamenti és egyéb felszólalásai alkalkalmával mindenkor a legnyomatékosabban kifejtette, hogy rendidet lenül ragaszkodik a szabadelvű politikához, a minek legújabban a temesmegyei küldöttséghez intézett ragyogó szónoklatában a következőképen adott ismét kifejezést: »Hogy én liberális politikus vagyok és liberális politikát csinálok, azt nem azért csinálom, mert azt a politikát akármi okból akceptáltam vagy reci- piáltam, vagy nem tudom, ahhoz alkalmaztam magamat. Én azt azért csinálom, mert úgy érzek, úgy gondolkodom és máskép nem tudok gondolkodni (Élénk tetszés.) és igy gondolkodtam egész életemben és teljesen áthatnak azon igazságok, a mikre az én t. barátom is alludált és a miket én elmondtam a nyilvánosság előtt sokszor, hogy ezt az országot, az egységes magyar nemzeti államot, az egységes magyar nemzeti kulturállamot, egy erős és művelt Magyarországot, másképpen mint a liberális politika elveivel, lényeivel, vívmányaival, törekvéseivel megalkotni, fejleszteni és megszilárdítani nem lehet. (Úgy van!) Ez* én nem ma vallom és nem azóta, mióta miniszterelnök vagyok, hanem vallottam azóta, a mióta az ábécéjét megismertem a politikának. Én abban a korban nevelkedtem, a melynek az atmoszférája telítve volt annak az önzetlen, lelkes és kristálytiszta magyar liberálizmusnak tanaival és elveivel, a melyeket Magyarország vezető -értelmisége, a középosztály, Magyarország nagy szellemei e század első negyedének befejezésétől folytatólag az 1830-as és negyvenes években hirdettek, a melyekért azokat a dicső lelkes harcokat folytatták az ébredés korszakában, abban az atmoszférában nevelkedtem fel, a mely éltető elemét ezektől az időktől vette át és a mely az igazi, valódi magyar liberális felfogás a lángoló liberálizmus elveivel volt szaturálva. Hát, a ki ezekben, az időkben nőtt fel politikusnak és azokban a tanokban izmosodott meg, az másképpen nem gondolkczhatik és mást nem vallhat. De nem azért mondom ezt, hogy önöket biztosítsam erről; önök ezt mind tudják rólam ; ez csak mintegy viszhangul támadt bennem t. barátom beszédjének arra a passzusára, a melyben azt j mondta, hogy voltak ez irányban kételkedők is.c Ezen határozott és ünnepélyes nyilatkozatok után valóban sem oka, sem joga i nincsen senkinek a miniszterelnök szabadI elvüségében kételkedni, a ki pedig ezt teszi és hirdeti ezentúl is, az célzatosan nem mond igazat. VARMEGYE. — A központi választmány múlt hétfőn ülést tartott Simoni sits Elemér főjegyző elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek : dr. Kramolin Emil, Őrjfy Lajos, Steineker Ferenc, Török Béla, Kurz Vilmos, Forster Zoltán és László Lajos. Az ülésen felolvasták a m. kir. Curiának a legkevésbbé megrótt '/i telek adójára vonatkozólag egyes községek által a központi választmány határozata ellen beadott fellebbezésekre vonatkozó végzéseit ; továbbá az országgyűlési képviselőválasztók 1901. évre érvényes névjegyzékének közszemlére tétele iránt intézkedtek. A névjegyzékek a községeknél május 5—25-ig lesznek közszemlére téve; 5 —15-ig bárki saját személyét illetőleg felszólalással élhet, 16—25-ig pedig a felszólalásokra észrevételek tehetők. A névjegyzékek a levéltári helyiségben is közszemlére vannak téve. 20. sz./kp. vál. 1900. Hirdetmény. Tolna vármegye központi választmánya részéről közhírré tétetik, hogy: I. Az országgyűlési képviselők választására az 1874. évi XXXIII. és 1899. évi XV. t. ez. alapján jogosított választóknak az 1901. évre összeirt s a központi választmány által egybeálli- tott ideiglenes névjegyzékei és pedig : az egyes választókerületek összes választóinak névjegyzékei Szegzárdon, a vármegyei levéltári helyiségben, az egyes községek választóinak névjegyzéke pedig minden nagyközségben, illetőleg a kisközségeké a körjegyzőségek székhelyén lesznek az 1899. XV. t. ez. 146. és 151. §-ai értelmében folyó 1900. évi május hó 5-tol 25-ig 20 napon át közszemlére kitéve. II. Ezen névjegyzék a levéltári helyiségben a hivatalos órák alatt, nagyközségekben a községházánál, a körjegyzőségek székhelyén pedig a körjegyzők hivatalos helyiségeiben d. e. 8 órától 12 óráig egy elöljáró jelenlétében betekinthetők, délután 2—6 óráig pedig lemásolhatok. — III. A névjegyzékek ellen az első 10 nap alatt, vagyis május 5-tól 15-ig bárki saját személyét illetőleg felszólalással élhet, — ugyszinte mindenki bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt azon választókerületben, melyben felvétetett, felszólalhat. A következő 10 nap alatt, vagyis május 16-tól 25-ig pedig a beadott felszólalásokra észrevételeket is tehetnek mindazok, kik a törvény szerint felszólalásra jogositvák, — ezen felszólalások, illetőleg az azokra teendő észrevételek, a központi választmányhoz intézve, írásban és a szükséges okiratokkal felszerelve, bélyegmentesen azon község elöljáróságánál, illetőleg azon körjegyzőnél nyújtandók be, mely község névjegyzéke ellen a felszólalás, ille* tőleg észrevétel történt. IV. A nagyközségek elöljáróságai és a községek körjegyzői kötelesek: a) a jelen hirdetményt községeikben szokott és legkiterjedtebb módon azonnal közzétenni s arról gondoskodni, hogy az ideiglenes névjegyzékek a kitűzött napokon és órákban egy elöljáró jelenlétében akadálytalanul betekintethessenek, illetőleg lemásoltathassanak; b) külön iktató jegyzőkönyvet nyitni s abba a folyó évi május hó 15-ig benyújtott felszólalásokat, valamint az ugyanazon hó 25-én lejáró határidő elteltéig beadott észrevételeket, beérkezési sorrendjük szerint beiktatni; c) az iktatókönyvet május 25-én esti 6 órakor lezárni s a beérkezett felszólalásokkal, — illetőleg észrevételekkel együtt, avagy a mennyiben ilyenek be nem nyujtatfak volna, az erről szóló bizonyítvány kíséretében és az ideiglenes névjegyzék visszajuttatása mellett, a körülményekhez képest küldönczczel vagy posta utján, ez év május hó 31-ig a központi választmányhoz közvetlenül beküldeni. Kelt Tolnavármegye központi választmányának Szegzárdon, 1900. évi április hó 30-án tartott üléséből. László Lajos jegyző. Simontsits Elemér. főjegyző, h. elnök. A magyar tud, akadémia Bezerédj Pálnak. Beserédj Pált, a selyemtenyésztés megteremtőjét, áldásos működéséért és halhatatlan érdemeiért a magyar tudományos akadémia nagy kitüntetésben részesítette. Egyhangúlag oda ítélte neki a Wahrmann-féle 1000 frtos jutalmat, vagyis az annak megfelelő aranyérmet. A javaslattételre kiküldött bizottság: dr. Fauler Gyula orsz. főlevél- tárnok elnöklete alatt Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter, König Gyula műegyetemi tanár, Láng Lajos v. b. t. t. orsz. képviselő és Szili Kálmán akadémiai főtitkár, az akadémia nagygyűlése elé terjedelmes javaslatot terjesztett, melyben az alapítvány célját ismertetvén a következőképpen méltatja Bezerédj Pál érdemeit. Van egy férfiú, ki több mint két évtizede egész ét tét a magyar gazdasági élet egy ágának szentelte, melyet némelyek talán inkább az ipar körébe sorolnának, de a melynél az alapot és ezzel a legfontosabb tényezőt mégis a forgalombahozatal és ezzel a kereskedelem alkotja. Elismeréssel kell fogadnunk azt az eredményt, hogy ezen czikkben a termelés szépen halad, hogy immár nemcsak a mennyiség emelkedik, hanem a minőség is javul. Elismeréssel kell feljegyeznünk, hogy jelenleg már három telep foglalkozik a nyers anyagnak félgyártmánynyá való feldolgozásával, a minek köszönhető kétségtelenül az is, hogy legutóbb gyárat készülnek felállítani, mely magát a teljesen kész iparczikket is előállítsa. Szintúgy elismeréssel kell adóznunk azért is, hogy
