Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-07 / 19. szám

4.

TOLNAVÁRMEGYE.

— Postahivatal Gerjenben. Gerjenben május hó 7-től postahivatal lépett életbe; kézbesítési kerületébe a faddi postahivatal forgalmi köréhez tartozott Gerjen község, továbbá Szeniczey, Kovács, Bernrieder, Gebhardt, Jeszenszky, Kohn és 7encz- ling er puszták csatoltattak. Az uj postahivatal postatakarékpénztári teendők közvetítésével is foglalkozik, postai összeköttetését Paksra és vissza naponkint egyszer közlekedő egyfogatu kocsiküldönc postajárat utján nyeri.

— Eljegyzés. Dániel Mór siófoki iparos eljegyezte Weisz József paárii kereskedő leányát Szelina kisasszonyt.

Névmagyarosítások. Leinwanter Gyula, tolnai néptanító, valamint gyermekei Károly, Antal, Erzsébet és Gyula vezetéknevöket «Lantos*-ra, — Hónig Samu, Győző és Miksa ódombovári illetőségű budapesti lakosok «Hajdú«-ra, Mikoloviis Pál dombóvári vasúti szolga és gyermekei pedig «Marosi*-ra változtatták.

— A robogó vonat elé dobta magát. Dombóvárról írja tudósítónk: Deutsch Jakab hőgyészi ügynök pénteken délelőtt Döbróköz és Uj-Dombo- vár között a Budapest felől érkező gyorsvonat elé dobta magát, mely rajta keresztül haladva szétroncsolta testét. Zsebében levelet találtak, melyben üzletfeleitől búcsúzva bocsánatot kér, hogy kötelezettségeinek nem tehetett eleget. A szerencsétlent hihetőleg a nyomor hajtotta a végzetes tettre. Az öngyilkost özvegye és egyetlen leánya siratják.-- Pályázat postamesteri állásra. A pécsi posta- és távirdaigazgatóság pályázatot nyitott 3 heti hajáridővel a iengcliczi postamesteri állásra. Biztosíték 100 frt; járandóság 200 frt évdij, 40 frt irodai, 24 frt kézbesitési és 180 frt szállítási átalány, melyért naponként kétszer a kölesd-tenge- liczi vasútállomáshoz gyalogküldönc járatot tanozik fentartani.

— Egy fegyelmi ügy vége. Becsi Béla ma- docsai jegyző ellen Bán József és társai madocsai lakosok a belügyminiszterhez folyamodványt adtak be, melyben azt kérték, kogy a jegyző fegyelmi ügyében hozott 50 frt pénzbírságot kirovó alsóbb- foku határozatok a jegyző terhére megváltoztattassanak, s ügye bűnvádi útra tereitessék ; — a belügyminiszter azon kijelentéssel küldte vissza Bán József és társai kérvényét a közigazgatási bizottságnak, hogy a két egybehangzó határozattal befejezett fegyelmi ügy érdemi felülvizsgálására tör- vényes ok hiányában magát indíttatva nem érezte.

— Iskola bezárás. Kölesden mind a három iskola, a községben uralkodó kanyaró, szamár-hurut és fültőmirigylob járványos betegségek miatt zárva van.

— Vásár Szegzárdon. Az áldozó csütörtöki szegzárdi vásár holnap és holnapután fog megtartatni ; kedvező idő esetén bizonyára népes lesz, i mert a legutóbbi a nagy sár miatt nem igen sikerült.

— Cserebogár irtás. A cserebogarak irtása tudvalevőleg kötelezőleg elvan rendelve, de bizony nem sok foganatja van az üdvös rendelkezésnek, mert a nagy kárt tevő bogarak irtásában közönségünk vétkes közönyösséget tanusit. Teljes elismerést érdemel azonban Döry József, dombóvári birtokos és nagybérlő, ki az idén is jó -példát adott mindenkinek a káros bogarak irtásában ; a gyula- jováncai és kocsolai erdőkben 5 nap alatt 11,743 liter cserebogarat szedetett össze s literjéért a szedőknek 5 krt fizetett, úgy hogy eddig már 587 frt 15 krt fordított a bogarak irtására. Sajnos azonban, hogy a szomszédos birtokosuk nem törődnek az irtással s Így a bogarak szaporodásának és kártételének nem igen lehet elejét venni. Nagyon kívánatos volna a mnlasztógazdákat a hatóságnak szigorúan megbüntetni és erélyesen elrendelni és végrehaj ani a cserebogarak általános és kötelező irtására vonatkozó határozatot.

— Megverték a vándorlók. Prikler János és a vele vadházasságban élő Lob Mária esernyő készítő utazók múlt hó 17-én Fadd környékén egy száraz malomba tértek be éjszakázni. Éjfél tájban négy vándorló legény ugyanezt a tanyát kereste fel éjjeli szállásként, a kik részeg fővel ütlegelni kezdték Priklert és Lob Máriát. Prikler valahogy megugrott a duhaj vándorlók elől, de Lob Máriát annyira elverték, hogy ez most a szegzárdi Fe- rencz-közkórházban élet és halál között vivődik.

— Nagy tűz Szakályban. Erősen pusztított a tűz a napokban Szakályban. Lezsák István udvaI rán a száraz trágyaszalma kigyuladt és a dühöngő szél az égő tüzcsóvákat szerle elszórta a faluban. Nemsokára különböző négy helyen ütött ki a tűz és igy a mentési munkálatok csak nehezen mentek. Hét lakóház, három me lék épület és nagy mennyiségű takarmány lett az éhes elemek martalékává. Némelyik háznál a rajtuk levőnél egyebet nem tudtak megmenteni. Hátborzongató rémes jelenet is játszódott le a tűz alkalmával és csak nagy erő megfeszítéssel tudtak egy anyát attól visszatartani, hogy be ne rohanjon az egyik roskadozó égő házba, mert azt hitte, hogy kis négy éves fia ott benn maradt a szobában. Hatan, nyolcán is csak nehezen tudták a kétségbeesett asszonyt le fogni. Mint egy őrült tépdeste a haját, végre valaki előkeritette a kis fiút, ki többi kis társával együtt kiszaladt a mezőre, mikor a tűz kiütött. — A veszedelmet Lezsák István idézte elő. Hajnalban, mikor lovait befogta, az udvaron rágyújtott a pipájára, de az égő gyufát a trágyadombra dobta, hol a száraz szalma meggyuladt.

— Igen fontos betegeknek. Fölhívjuk t. olvasóink figyelmét egy rendkívül áldásos és hatásában páratlan uj gyógymódra : a haemopatiára, melynek megalapítója és egyedüli képviselője dr. Kovács J. haemnpata. Rendelő intézetében (Budapest, V. Váczi körút 18.) napról-napra a legfényesebb eredményeket éri el súlyos idegbajoknál, — különösen : neurastheniánál; szív- és gyomorbajoknál', asthma- és köszvénynél. Bőr és vérbetegségeknél minden vegyi szer alkalmazása nélkül az áltaia feltalált párolgási és belégzési rendszere által a legrövidebb idő alatt teljes gyógyulást ér el, anélkül, hogy a beteget hivatásában megzavarná. Minden betegnek ajánljuk, forduljon, mielőtt fürdőhelyet felkeresne, dr. Kovács J. orvos úrhoz, mert azáltal sok időt és pénzt, takaríthat meg.

— Kirabolt gyermek. Kóhn Andrásné zombai lakosnak Katalin nevű 13 éves gyermeke f. hó 1-én kora reggel Belacról Szegzárdi a igyekezett és a Paradicsom-puszta mellett négy cigány neki rontva, ruháját, cipőjét és a nála levő kevés kis pénzét elrabolták. A zombai csendőrség széles nyomozás után a tetteseket elfogta, a kik most a kir. ügyészség fogházában vannak letartóztatva.

— A kölesdi május 2-iki orsz. állatvásár. Figyelembe véve azon körülményt, hogy közvetlen előtte Bonyhádon és Tolnán, ugyanazon napon pedig Hőgyészen is volt vásár — elég jó befolyásúnak mondható, a mennyiben a szokottnál sokkal kevesebb számban felhajtott állat-állományból eladatott 299 drb szarvasmarha és 125 drb ló. A jövő állatvásár junius hó 27-én, a kirakodó vásár pedig junius hó 28-án lesz.

— Negyedik m. kir. szabadalmazott osztálysorsjáték. Az előttünk fekvő tervezet szerint május hó 18-án és 19-én lesz az 1. osztály húzása és figyelmeztetjük különösen olvasóinkat, hogy a nyerési esélyeket csak akkor lehet ezen sorsjátéknál teljesen kiaknázni, ha már az első osztálynál megkezdjük a játékot. A mint különböző helyről értesülünk a sorsjegyek iránti kereslet éppen oly élénk és nagy, mint az első játéknál volt és azért tanácsos, hogy minél elébb egy sorsjegy birtokába jussunk. Az I. osztályú sorsjegyek árai 1ll sorsjegy 6 frt, — 1/2 sorsjegy 3 frt, — */, sorsjegy 1 frt 50, 1/s sorsjegy 75 krajcár. Ha a különböző fő- elárusi'ók felett szemlét tartunk, akkor az előttünk ismerős Török A. és Tsa céget. Budapest, Váczi- körut 4/a, mint szolid bankhazat, melyet nagy szerencsével játszik, bizvást ajánlhatjuk. A ki tehát Török A. és Társánál Váci-körut 4/a. alatt vásárolja sorsjegyét, az a legjobb kezekben van.

„Felhő Klári“ Szegzárdon.

Rátkay László 100 arany pályadijjal jutalmazott hírneves népszínművét, a «Felhő Klári»-t, múlt vasárnap adta elő a «Szegzárd Szálló» dísztermében a szegzárdi róni. kath. olvasókör tagjaiból alakult műkedvelő társulat zsúfolt ház előtt, úgy, hogy 8 órakor már minden jegy elkelt, s a később jövők már jegy nélkül tódultak be a színházba. A darabban szereplő férfiak és nők elfogultság nélkül bátran és természetesen játszották végig az egész darabot, még lámpalázt sem kaptak. Fög- lein Ferenc Aba Andrást természetes hévvel adta s énekében is megtartotta azt a bús melancholikus hangot, melylyel egész szerepét végig játszotta. Prantner János a molnár céhmester szerepéhen különösen sikerrel játszott, szépen énekelt, úgy, hogy többször zajos tapsot aratott. Fátyol Ferkó nehéz szerepében Szőke János elfogadható alakítást nyújtott; különösen az utolsó felvonásban az Aba Andrással és feleségével való indulatos jelenetét elég sikerrel játszotta. Csik Vendelt, az okoskodó szabót Búzás Mihály, ennek fiát pedig Frei Vencel játszotta sok ügyességgel és komikummal ; Frei Vencel helyi vonatkozású kupiéi nagyon tetszettek a közönségnek. Gergőt, a molnár inast Baka István személyesítette, szép ügyességgel és jóizü humorral. Az öreg Bencze mindenest Taksonyi János adta ritka hévvel és érzéssel.

A nők közül a Felhő Klári személyesitője Meer Róza tűnt ki szép csengésű, magas hangjával és eleven játékával. Jól állott rajta a magyaros főkötő és a szép magyar öltözék. Minden egyes jelenetét jó felfogással tudta érvényre emelni. Nagyon sok tapsot és éljent kapott szép, élénk játékáért. Mellette kitűnt játékával László Erzsiké, Viola Éva szerepében. Szép alt hangja tetszést aratott. Özv. Aba Györgynét Búzás Mihályné mély érzéssel alakította; s oly bensőséggel játszott, hogy méltán dicséretet érdemel. Felhő Katicát sok elevenséggel, pajzán jó kedvvel Frei Erzsiké játszotta ; üde, naiv hangja éppen beleillett kedves szerepébe; mig Rokkáné szerepét László Teruska adta helyes felfogással és oly kedves hangon csevegett, hogy nyílt színen megtapsolták.

A mellékszereplők Búzás János, mint Tömjén János esperes, Búzás József, Szita Pista, Frei Mihály, mint Turbék Máté. Magda személyesitője László Annus, Furuglyás József mint vőfély jól betöltötték szerepöket. Nagy Juliska, Nagy György biró szép leánya, pompás nyoszolyó leány volt, s kedves hangjával mintegy vezette az énekkart. Nagyon jó adták a muzsikus cigányok szerepöket, különösen Búzás István, mint primás.

Az előadásra nagy számban jelent meg az intelligencia, az iparososztály, valamint a polgárság szine-java, s nagyon jól mulattak. A jó siker reményében ma újra adják, ugyanoly szereposztással.

Rátkay «Felhő Klári «-ja egyike a legnehezebb népszínműveknek, s hogy ezt mégis olyan sikerrel adták elő, aminőt a publikum nem is várt, azt elsősorban Szabó Géza olvasóköri alelnöknek, mint rendezőnek és Nemes Győző karmesternek az érdeme, a kik a tisztán polgári elemből válogatták össze az erőket, hogy egy ilyen, drámai jelenetekben bővelkedő, nehéz darabot sikerrel adhassanak elő. Nekik is bőven kijutott az elismerésből, s a közönség hálás tapssal köszönte meg buzgalmukat.

Előadás után a kisterembe s mellékhelyiségeibe vonult be a közönség nagy része, hogy gyönyörködhessen a műkedvelők magyaros táncaiban és festői szép ruháiban.

A bevétel, mint halljuk, 300 írton felüli ösz- szeg volt.

Csak egyet nem hallgathatunk el. Nem tünt-e föl a szereplőknek is, a mi az intelligens közönség körében elég beszéd tárgya volt, hogy Rátkay szép magyar nevű alakjait Föglsin, Meer, Frei, Prantner, Ferger nevű magyarok játszák ! — I Igazán furcsa volt még csak a szinlapról is leolvasni ezeket a törzsökös német neveket. Ezek a német nevű, szegzárdi magyarok, — de már az apjok és öregapjok se tudott egy kukkot németül, — teljesen magyarokká váltak szívben, ruhában, érzésben, csak névben nem ! Elődjeiknek ezt a mulasztását nekik kellene jóvá tenni ; és mi azt hisszük, hogy a róm. kath. olvasókör vezetői nagyon dicsérendő, hazafias cselekedetet követnének el, ha erre az illetőket rábeszélnék ; reájok bizonnyára jobban hallgatnak. A kör céljával és kulturális irányával nagyon megegyeznék egy olyan üdvös mozgalom, hogy a német nevű szegzárdi polgárok vegyenek föl szép hangzású magyar nevet és igy végre váljanak teljesen magyarokká.

1899. május 7.