Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-04 / 23. szám

— Gyümölcstenyésztési jutalmak. A magyar földhitelintézet a hazai gyümölcstenyésztést a köz­ségi faiskolák utján előmozdítani óhajtván, az 1892. évtől kezdve az 1902. évig minden évben 1 drb 300 forintos, 2 drb 200 frtos, 18 drb 100 frtos, jutalmat tűz ki oly tanítok jutalmazására kik fais­kolát keze'nek és a fatenyésztés terén szembetűnő sikert képesek felmutatni. Ezen dijakra pályázhat minden magyarországi faiskolát kezelő néptanító, valamint oly községi kertész, a ki a faiskola ke­zelésén kivül a népiskolákban a gyümölcstenyész­tést hivatásszerűen tanítja és a tanításának ered­ményeként községében és vidékén a nemes gyü­mölcs termelése terén látható sikert képes felmu­tatni. A folyó évi dijakra a pályázati kérvények folyó évi julius hó 1-ig adandók be az illető kir. tanfelügyelőséghez. — Eljegyzés. Fehér József kölesdi r. k. kán- tortanitó eljegyezte Erdélyből Párosi Ilonka kis­asszonyt. — Kivételes nősülósi engedély. A honvé­delmi miniszter a védkötelezetlség fentartása mel­lett kivételes nősülési engedélyt adott Biter József faddi lakosnak. — Nyugdíjba vonulás. Búzás István kölesdi ev. ref. kántortanitó, a ki jelenleg 70 éves s 51 éve, hogy tanító, előrehaladott kora miatt a na­pokban adta be nyugdíjaztatása iránti kérelmét a kir. tanfelügyelőséghez. — Budapest-Páris. Magyarok társas kirándu­lása az 1900. évi párisi világkiállításra a kiállítás egész tartama alatt havonta induló külön vonato­kon. Igazgató: Somogyi Nándor, a felügyelőbizott­ság elnöke: báró Thoroczkay Viktor főispán, igaz­gatóság : Budapest, Erzsébet-körut 48., I. em. Rész­vételi dij az 1898-ban jelentkezőknek 260 frt, 1899-ben 270 frt, a kiállítási évben 280 frt. Befi­zetés előzetes tetszés szerinti összegekben a Bel­városi takarékpénztárnál, Koronaherceg-utca 3. sz. Részvénytőke 2,500.000 írt. Helyek 26 frt előfize­téssel foglalhatók le. Legfokozottabb ízlést kielégítő Programm és kényelem. Kiki önmaga választhatja meg társaságát s utazásának időpontját. Minden megye és testület saját kebeléből küldött rendező bizottságok. Szegzárdon a jelentkezések elfogadásá­val Tauszig Adolf népbanki főkönyvelő van meg­bízva, ki részletes útbaigazításokkal és fölvilágosi- tásokkal szívesen szolgál az érdeklődőknek. — Halálozás. Özv. Hasszál ]qzsefné született Krebsz Alojzia, élete 81. évében elhunyt Szegzár­don május hó 31-én. Kiterjedt rokonság gyászolja a boldogultat. — Eltűnt fiú. Hőgye Kálmán, felsőireghi szü­letésű, 14 éves fiú, újpesti lakásáról még április hó 20-án eltávozott, s azóta vissza nem tért s a fővárosban föltalálható nem volt. A főkapitányság most országszerte körözteti a nyomtalanul eltűnt fiút. — Szökés párosán. Ha édes és jó is a szö­kés párosán, de nem mindig sikerül s börtön lehet a vége, mint azt a jelen rövid történetecske is igazolja. Ugyanis Horváth János, gyulajováncai be­csületes csizmadia egy szép napon, mikor egy kö­zeli községből az országos vásárról hazatért, üre­sen találta a lakást. Pedig mikor elment, benne hagyta a feleségét, Szőke Terézt, egy távoli ro­konával Bujdosó Lajossal. Nos hát a rokon is, az asszony is eltűnt a lakásból, minden elvihető ingó­sággal együtt, mintegy negyedfélszáz forint érték­ben. Horváth nem tehetett mást, minthogy bejelen­tette az asszony és a rokon szökését a hatóság­nál s a szökevény szerelmeseket a pincehelyi ven­déglőben el is fogták, a hol épen átutazóban vol­tak. A szerelmes párt bekísérték a tamásii járás­bírósághoz, hol lopás miatt folytatják ellenük a vizsgálatot. — Megtámadták a cigányok. Vörös József bonyhádi 'szolgalegény múlt hó 30-án Szegzárdra utazott a kora reggeli órákban. Kakasd tájékán négy cigányember botokkal felfegyverkezve egy rejtett helyről elébe ugrott és a védtelen utast megtámadták,, elvették 19 frt pénzét, minden ruhá­ját és ráadásul alaposan elverték. Ideje lenne, ha egyszer már ezt a veszedelmes fajzatot eltisztita- nák a vármegye területéről, mert nem ez az első eset, hogy védtelen utasokat különösen Kakasd es Belacz tájékán megtámadnak és fosztogatnak. 1899. junius 4._______________________ _ — Á gyúzás a jég ellen Régóta beszélik a tudósok, hogy az ágyúzás, a mely a levegőt hatal­masan megrázza, a zivatart rejtő felhőket szétosz­latja, elkergeti, vagy legalább a jégképződést meg­akadályozza. Persze ahhoz, hogy az ágyuk döreje egy egész vidék felett fekvő légoszlopra s a fel­hőkre hasson, sok ágyúra, és még több puskaporra lenne szükség, ezért gyakorlatilag nem sokan fog­lalkoztak még a dolog tanulmányozásával. Az «Alsó- Lendva és vidéke fillokszéra és peronoszpora ellen védekező egyesület» azonban — dacára a nehéz­ségeknek — elhatározta, hogy megpróbálkozik a dologgal; a minisztériumhoz be is nyújtott egy em­lékiratot, a melyben a kisérletezéshez támogatást kér. Mi körülbelül gyanítjuk, hogy mit fog kapni a derék egyesület. Küldenek neki egy szép leira­tot, a mely úgy kezdődik, hogy «bármennyire mél­tányolom is a Cim törekvéseit», a leirattal pedig jön két múzeumból kikerült mozsárágyu avval a használati utasítással, hogy ebbe puskapor duga- szolandó, lefojtandó s akkor talán elsül, de a puska­por kell a katonáknak, a ki civil lődözni akar, ve­gyen magának. Pedig ne adja a sors, ha jéggel terhes felhők borítják az eget, azoknak akkora ágyúzás kellene, mint a milyent Szebasztopolnál, Königgraetznél véghez vittek; mit használ akkor a stridói 6 ágyú ? Csak annyit, mint a harangzúgás, a mely fennen hirdeti, hogy «fulgura frango», a jég azért agyonver bennünket. — Tolvaj asszony. Május 12-én özv. Tórák Pálné elment Burka Ferenc helybeli óráshoz és egy pár aranyfülbevalót kínált neki megvételre ; Burka előtt gyanúsnak tűnt fel a dolog s nem ve te meg. Később pedig kiderült, hogy a 20—25 frtot érő fülbevalók lopottak voltak s Török Pálné el­len lopás miatt a vizsgálat megindult. — Leesett a létráról. Kenák János tamásii lakos múlt hó 31-én felment házának padlására. A mint a padláshoz támasztott létrán lefelé töreke­dett, felesége rákiáltott, ettől aztán Kenák János annyira megijedt, hogy leesett a létráról és össze- zu ta magát. Állapota veszedelmes. — A romok alatt. Kovácsba István bátai la­kos a múlt hónapban a házát akarta kijavítani s már a javítást csaknem befejezték, midőn a ház tetőzete nagy robajjal leszakadt s az ott dolgozó munkások közül Kovácsba Mihályt maga alá te­mette s csak nagy nehezen tudták a romok alól kimenteni ; azóta Kovácska súlyos betegen fekszik a lakásán. — Veszedelmes szédelgő. Novak Henrik, dacára tizenhatéves korának, már a bűn útjára té­vedett és többszörösen bünietett múltra hivatkoz- hatik. Álnév alatt egy nagyobb cég ügynökének, majd egy nagykereskedő fiának mutatta be magát a vidéken és a hol lehetett, ügyleteket kötött, elő­legeket és a hitelezőnek kinnt lévő követeléseit felve'te. Különös előszeretettel a fakereskedőket látogatta meg. Végre aztán hurokra került és most a kir. törvényszék fogházában várja büntetését, a hol ez idő szerint vizsgálati fogságban van. Novák korán mivelte ki magát a csalás mesterségében, , mert már tizennégy éves korában mint rovott múltú veszedelmes csalót ismerték a fővárosi rend­őrség krónikájában. — A krajcár halála. Addig-addig húzták a krajcár életének a kötelét, — mig elszakadt. Most már alig néhány hétig úszkál a felszínen ez a régi pénzdarab, azután lefújnak neki teljesen. Figyel­meztetjük a közönséget, hogy ha lehet, siessen túladni a régi krajcárokon, mert julius elseje után ! már az adóhivatalnál sem fogadják el azokat. — Elfogott tolvajok. Scheiber József majosi j lakostól még a télen elloptak a dohánypajtájából I vagy félszáz forint értékű dohányát. A vizsgálat­nak akkor nem sikerült a tettesek nyomába jutni, de most elfogták őket Buchammer Tamás, Bucham- mer Gusztáv szebényi és Sárközi János fekedi ci­■ gányok személyében, kikkel most a bíróság fog vé- ! gezni, — Dévaj gyermekek. Bátaszéken a múlt hó­nap közepe táján, több sváb gyerek, egymást kö­vekkel dobálták pajkosságból ; egyszer csak Feidt József köve célt tévesztett s az éppen arra haladó Schuszter Andrásnét találta, a ki azonnal össze­i rogyott. TOLNA VÁRMEGYE, 5. — Gonosz nyelv. Az illatszerekről volt szó egy társaságban. Egy fiatal ember megkérdezi a mellette ülő hölgytől : — Melyek az Ön kedvenc illatszerei ? — Leginkább szeretem az ambrakivonatot, de a virág-extractumoknak is barátja vagyok. Rózsa ba­rátnőm a kivonatokról azt tartja, hogy annál jobbak, mennél öregebbek. — Akkor igazán csodálom, hogy miért nem használja a saját — anyakönyvi kivonatát. — Az 1896-iki állatkiállitások emléke. Ké­pek Magyarország állattenyésztéséből. A földmivelés- ügyi miniszter megbízásából kiadja Erdélyi cs. és kir. udvari fényképész. Ez alatt a cim alatt gyö­nyörű kiállítású és nemcsak művészeti, hanem köz­! gazdasági tekintetből is igazán nagybecsű díszmunka I jelent most meg a könyvpiacon. — Tulajdonképen i nem is albumról van szó, bár az mint ilyen, min- j den egyébtől eltekintve is, szintén igen becses, ha­nem állattenyésztésünk sikereinek széles körökben való megismertetéséről. Darányi miniszter szeme előtt is bizonyosan ez lebegett, midőn hozzájárulá­sával lehetővé tette, hogy állattenyésztésünknek újabb időben elért sikerei, úgymint: fejlődése és versenyképessége ily módon bemutattassék. S erre ez a hatalmas a'bum csakugyan a legteljesebb mér­tékben alkalmas; a 100 drb gyönyörű állatkép s'a csatolt rövid, de velős magyarázó szöveg néhány perc alatt képes bárkit is meggyőzni, hogy Magyar- országon az állattenyésztés, nevezetesen pedig a luxus ló és szarvasmarha tenyésztés az állami tele­peken és egyes birtokosoknál oda emelkedett, hogy a nyugoti államok tenyészeteivel bátran versenyez­het, sőt egy s más tekintetben versenyen felül áll, mely minőségében minden kétségen felül elsőrangú és megbizható beszerzési forrásnak is tekinthető. A hatalmas méretű albumban száz kép foglaltatik, nagyobbrészt egyes állatókról, de állatcsoportokról is felvéve. Szerencsés gondolat volt ezen agilis, népszerű minisztertől, ki annyit tett már a magyar földmivelés fellendítésére, hogy ezen fontos munkát létesítette, annál is inkább, mert nézetünk szerint, mikor ezen munka kiadását kezdeményezte, tisztá­ban volt azzal, hogy ez a külföldön hazai állatte­nyésztésünk hírét nagyban fogja emelni és hogy a miniszter ezt célozta, arra vall azon körülmény is, hogy a szöveg magyar, francia, német és angol nyelven van megírva. A pompásan kiállított hatalmas nagyságú album, mely mint diszmü is párját ritkítja, aránylag olcsó, a mennyiben ára 40 frt; megrendelhető minden könyvkereskedésben vagy a kiadónál, Erdélyi cs. és kir. udv. müintézetében, Budapesten. — Megfeleli. Idegen (izzadtan és porosán érkezik meg a keselyüsi állomásról) megszólítja a «Szegzárd Szálló» főpincérét: — Hol lehet itt megfürödni ? Főpincér: (szánalmas mosolylyal néz az ide­genre) Szegzárdon kérem nem szoktak fürödni, itt nagyon tiszták az emberek!? — A revolver. Krausz Adolf, dunafőldvári kereskedő tegnapelőtt revolverét tisztogatta, miköz­ben a fegyver elsült s az ablaknál varró feleségét találta a golyó és pedig oly szerencsétlenül, hogy a szegény asszony rögtön megha't. Növeli az eset tragikumát, hogy a szegény asszonyka áldott álla­potban volt s igy a gyilkos golyó két emberéletet oltott ki egyszerre. Az egész város részvéttel for­dul a szerencsétlen gyilkos felé. — Kukoricát lopott. Május hó 10-én Szűcsény József szegzárdi lakos tanyájából egy zsák kuko­ricát loptak el ; a káros jelentést tett a csendőrök­nek, a kik aztán kinyomozták, hogy a lopást Hóss Sándor követte egy létra segélyével, a melyen be­mászott a padlásra. Érdekes hogy a nadrágja is ellene vall Hóss Sándornak. Ugyanis a frissen sá- rozott padláson épségben megmaradt a tettes nad­rágja térdén levő foltnak a nyoma. — Körözések. A kir. törvényszék Merbl L. Mór sárszentlőrinczi, 28 éves kereskedőt, ki vét­kes bukás bünteltével van vádolva, s legutóbb Győrött lakott, minthogy időközben ismeretlen helyre költözött, országszerte keresteti. A gyönki kir. já- járásbiróság Mandl Ferenc, tolnai illetőségű, 27 éves nyerges segédet keresteti, mert 1 napi fogház büntetését még nem töltötte ki. — Jegyző-segéd kerestetik a felső-ireghi jegyzőségnél azonnali belépésre. Bővebb felvilágo­sítást ugyanott nyerhetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom