Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-04 / 23. szám
— Gyümölcstenyésztési jutalmak. A magyar földhitelintézet a hazai gyümölcstenyésztést a községi faiskolák utján előmozdítani óhajtván, az 1892. évtől kezdve az 1902. évig minden évben 1 drb 300 forintos, 2 drb 200 frtos, 18 drb 100 frtos, jutalmat tűz ki oly tanítok jutalmazására kik faiskolát keze'nek és a fatenyésztés terén szembetűnő sikert képesek felmutatni. Ezen dijakra pályázhat minden magyarországi faiskolát kezelő néptanító, valamint oly községi kertész, a ki a faiskola kezelésén kivül a népiskolákban a gyümölcstenyésztést hivatásszerűen tanítja és a tanításának eredményeként községében és vidékén a nemes gyümölcs termelése terén látható sikert képes felmutatni. A folyó évi dijakra a pályázati kérvények folyó évi julius hó 1-ig adandók be az illető kir. tanfelügyelőséghez. — Eljegyzés. Fehér József kölesdi r. k. kán- tortanitó eljegyezte Erdélyből Párosi Ilonka kisasszonyt. — Kivételes nősülósi engedély. A honvédelmi miniszter a védkötelezetlség fentartása mellett kivételes nősülési engedélyt adott Biter József faddi lakosnak. — Nyugdíjba vonulás. Búzás István kölesdi ev. ref. kántortanitó, a ki jelenleg 70 éves s 51 éve, hogy tanító, előrehaladott kora miatt a napokban adta be nyugdíjaztatása iránti kérelmét a kir. tanfelügyelőséghez. — Budapest-Páris. Magyarok társas kirándulása az 1900. évi párisi világkiállításra a kiállítás egész tartama alatt havonta induló külön vonatokon. Igazgató: Somogyi Nándor, a felügyelőbizottság elnöke: báró Thoroczkay Viktor főispán, igazgatóság : Budapest, Erzsébet-körut 48., I. em. Részvételi dij az 1898-ban jelentkezőknek 260 frt, 1899-ben 270 frt, a kiállítási évben 280 frt. Befizetés előzetes tetszés szerinti összegekben a Belvárosi takarékpénztárnál, Koronaherceg-utca 3. sz. Részvénytőke 2,500.000 írt. Helyek 26 frt előfizetéssel foglalhatók le. Legfokozottabb ízlést kielégítő Programm és kényelem. Kiki önmaga választhatja meg társaságát s utazásának időpontját. Minden megye és testület saját kebeléből küldött rendező bizottságok. Szegzárdon a jelentkezések elfogadásával Tauszig Adolf népbanki főkönyvelő van megbízva, ki részletes útbaigazításokkal és fölvilágosi- tásokkal szívesen szolgál az érdeklődőknek. — Halálozás. Özv. Hasszál ]qzsefné született Krebsz Alojzia, élete 81. évében elhunyt Szegzárdon május hó 31-én. Kiterjedt rokonság gyászolja a boldogultat. — Eltűnt fiú. Hőgye Kálmán, felsőireghi születésű, 14 éves fiú, újpesti lakásáról még április hó 20-án eltávozott, s azóta vissza nem tért s a fővárosban föltalálható nem volt. A főkapitányság most országszerte körözteti a nyomtalanul eltűnt fiút. — Szökés párosán. Ha édes és jó is a szökés párosán, de nem mindig sikerül s börtön lehet a vége, mint azt a jelen rövid történetecske is igazolja. Ugyanis Horváth János, gyulajováncai becsületes csizmadia egy szép napon, mikor egy közeli községből az országos vásárról hazatért, üresen találta a lakást. Pedig mikor elment, benne hagyta a feleségét, Szőke Terézt, egy távoli rokonával Bujdosó Lajossal. Nos hát a rokon is, az asszony is eltűnt a lakásból, minden elvihető ingósággal együtt, mintegy negyedfélszáz forint értékben. Horváth nem tehetett mást, minthogy bejelentette az asszony és a rokon szökését a hatóságnál s a szökevény szerelmeseket a pincehelyi vendéglőben el is fogták, a hol épen átutazóban voltak. A szerelmes párt bekísérték a tamásii járásbírósághoz, hol lopás miatt folytatják ellenük a vizsgálatot. — Megtámadták a cigányok. Vörös József bonyhádi 'szolgalegény múlt hó 30-án Szegzárdra utazott a kora reggeli órákban. Kakasd tájékán négy cigányember botokkal felfegyverkezve egy rejtett helyről elébe ugrott és a védtelen utast megtámadták,, elvették 19 frt pénzét, minden ruháját és ráadásul alaposan elverték. Ideje lenne, ha egyszer már ezt a veszedelmes fajzatot eltisztita- nák a vármegye területéről, mert nem ez az első eset, hogy védtelen utasokat különösen Kakasd es Belacz tájékán megtámadnak és fosztogatnak. 1899. junius 4._______________________ _ — Á gyúzás a jég ellen Régóta beszélik a tudósok, hogy az ágyúzás, a mely a levegőt hatalmasan megrázza, a zivatart rejtő felhőket szétoszlatja, elkergeti, vagy legalább a jégképződést megakadályozza. Persze ahhoz, hogy az ágyuk döreje egy egész vidék felett fekvő légoszlopra s a felhőkre hasson, sok ágyúra, és még több puskaporra lenne szükség, ezért gyakorlatilag nem sokan foglalkoztak még a dolog tanulmányozásával. Az «Alsó- Lendva és vidéke fillokszéra és peronoszpora ellen védekező egyesület» azonban — dacára a nehézségeknek — elhatározta, hogy megpróbálkozik a dologgal; a minisztériumhoz be is nyújtott egy emlékiratot, a melyben a kisérletezéshez támogatást kér. Mi körülbelül gyanítjuk, hogy mit fog kapni a derék egyesület. Küldenek neki egy szép leiratot, a mely úgy kezdődik, hogy «bármennyire méltányolom is a Cim törekvéseit», a leirattal pedig jön két múzeumból kikerült mozsárágyu avval a használati utasítással, hogy ebbe puskapor duga- szolandó, lefojtandó s akkor talán elsül, de a puskapor kell a katonáknak, a ki civil lődözni akar, vegyen magának. Pedig ne adja a sors, ha jéggel terhes felhők borítják az eget, azoknak akkora ágyúzás kellene, mint a milyent Szebasztopolnál, Königgraetznél véghez vittek; mit használ akkor a stridói 6 ágyú ? Csak annyit, mint a harangzúgás, a mely fennen hirdeti, hogy «fulgura frango», a jég azért agyonver bennünket. — Tolvaj asszony. Május 12-én özv. Tórák Pálné elment Burka Ferenc helybeli óráshoz és egy pár aranyfülbevalót kínált neki megvételre ; Burka előtt gyanúsnak tűnt fel a dolog s nem ve te meg. Később pedig kiderült, hogy a 20—25 frtot érő fülbevalók lopottak voltak s Török Pálné ellen lopás miatt a vizsgálat megindult. — Leesett a létráról. Kenák János tamásii lakos múlt hó 31-én felment házának padlására. A mint a padláshoz támasztott létrán lefelé törekedett, felesége rákiáltott, ettől aztán Kenák János annyira megijedt, hogy leesett a létráról és össze- zu ta magát. Állapota veszedelmes. — A romok alatt. Kovácsba István bátai lakos a múlt hónapban a házát akarta kijavítani s már a javítást csaknem befejezték, midőn a ház tetőzete nagy robajjal leszakadt s az ott dolgozó munkások közül Kovácsba Mihályt maga alá temette s csak nagy nehezen tudták a romok alól kimenteni ; azóta Kovácska súlyos betegen fekszik a lakásán. — Veszedelmes szédelgő. Novak Henrik, dacára tizenhatéves korának, már a bűn útjára tévedett és többszörösen bünietett múltra hivatkoz- hatik. Álnév alatt egy nagyobb cég ügynökének, majd egy nagykereskedő fiának mutatta be magát a vidéken és a hol lehetett, ügyleteket kötött, előlegeket és a hitelezőnek kinnt lévő követeléseit felve'te. Különös előszeretettel a fakereskedőket látogatta meg. Végre aztán hurokra került és most a kir. törvényszék fogházában várja büntetését, a hol ez idő szerint vizsgálati fogságban van. Novák korán mivelte ki magát a csalás mesterségében, , mert már tizennégy éves korában mint rovott múltú veszedelmes csalót ismerték a fővárosi rendőrség krónikájában. — A krajcár halála. Addig-addig húzták a krajcár életének a kötelét, — mig elszakadt. Most már alig néhány hétig úszkál a felszínen ez a régi pénzdarab, azután lefújnak neki teljesen. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy ha lehet, siessen túladni a régi krajcárokon, mert julius elseje után ! már az adóhivatalnál sem fogadják el azokat. — Elfogott tolvajok. Scheiber József majosi j lakostól még a télen elloptak a dohánypajtájából I vagy félszáz forint értékű dohányát. A vizsgálatnak akkor nem sikerült a tettesek nyomába jutni, de most elfogták őket Buchammer Tamás, Bucham- mer Gusztáv szebényi és Sárközi János fekedi ci■ gányok személyében, kikkel most a bíróság fog vé- ! gezni, — Dévaj gyermekek. Bátaszéken a múlt hónap közepe táján, több sváb gyerek, egymást kövekkel dobálták pajkosságból ; egyszer csak Feidt József köve célt tévesztett s az éppen arra haladó Schuszter Andrásnét találta, a ki azonnal összei rogyott. TOLNA VÁRMEGYE, 5. — Gonosz nyelv. Az illatszerekről volt szó egy társaságban. Egy fiatal ember megkérdezi a mellette ülő hölgytől : — Melyek az Ön kedvenc illatszerei ? — Leginkább szeretem az ambrakivonatot, de a virág-extractumoknak is barátja vagyok. Rózsa barátnőm a kivonatokról azt tartja, hogy annál jobbak, mennél öregebbek. — Akkor igazán csodálom, hogy miért nem használja a saját — anyakönyvi kivonatát. — Az 1896-iki állatkiállitások emléke. Képek Magyarország állattenyésztéséből. A földmivelés- ügyi miniszter megbízásából kiadja Erdélyi cs. és kir. udvari fényképész. Ez alatt a cim alatt gyönyörű kiállítású és nemcsak művészeti, hanem köz! gazdasági tekintetből is igazán nagybecsű díszmunka I jelent most meg a könyvpiacon. — Tulajdonképen i nem is albumról van szó, bár az mint ilyen, min- j den egyébtől eltekintve is, szintén igen becses, hanem állattenyésztésünk sikereinek széles körökben való megismertetéséről. Darányi miniszter szeme előtt is bizonyosan ez lebegett, midőn hozzájárulásával lehetővé tette, hogy állattenyésztésünknek újabb időben elért sikerei, úgymint: fejlődése és versenyképessége ily módon bemutattassék. S erre ez a hatalmas a'bum csakugyan a legteljesebb mértékben alkalmas; a 100 drb gyönyörű állatkép s'a csatolt rövid, de velős magyarázó szöveg néhány perc alatt képes bárkit is meggyőzni, hogy Magyar- országon az állattenyésztés, nevezetesen pedig a luxus ló és szarvasmarha tenyésztés az állami telepeken és egyes birtokosoknál oda emelkedett, hogy a nyugoti államok tenyészeteivel bátran versenyezhet, sőt egy s más tekintetben versenyen felül áll, mely minőségében minden kétségen felül elsőrangú és megbizható beszerzési forrásnak is tekinthető. A hatalmas méretű albumban száz kép foglaltatik, nagyobbrészt egyes állatókról, de állatcsoportokról is felvéve. Szerencsés gondolat volt ezen agilis, népszerű minisztertől, ki annyit tett már a magyar földmivelés fellendítésére, hogy ezen fontos munkát létesítette, annál is inkább, mert nézetünk szerint, mikor ezen munka kiadását kezdeményezte, tisztában volt azzal, hogy ez a külföldön hazai állattenyésztésünk hírét nagyban fogja emelni és hogy a miniszter ezt célozta, arra vall azon körülmény is, hogy a szöveg magyar, francia, német és angol nyelven van megírva. A pompásan kiállított hatalmas nagyságú album, mely mint diszmü is párját ritkítja, aránylag olcsó, a mennyiben ára 40 frt; megrendelhető minden könyvkereskedésben vagy a kiadónál, Erdélyi cs. és kir. udv. müintézetében, Budapesten. — Megfeleli. Idegen (izzadtan és porosán érkezik meg a keselyüsi állomásról) megszólítja a «Szegzárd Szálló» főpincérét: — Hol lehet itt megfürödni ? Főpincér: (szánalmas mosolylyal néz az idegenre) Szegzárdon kérem nem szoktak fürödni, itt nagyon tiszták az emberek!? — A revolver. Krausz Adolf, dunafőldvári kereskedő tegnapelőtt revolverét tisztogatta, miközben a fegyver elsült s az ablaknál varró feleségét találta a golyó és pedig oly szerencsétlenül, hogy a szegény asszony rögtön megha't. Növeli az eset tragikumát, hogy a szegény asszonyka áldott állapotban volt s igy a gyilkos golyó két emberéletet oltott ki egyszerre. Az egész város részvéttel fordul a szerencsétlen gyilkos felé. — Kukoricát lopott. Május hó 10-én Szűcsény József szegzárdi lakos tanyájából egy zsák kukoricát loptak el ; a káros jelentést tett a csendőröknek, a kik aztán kinyomozták, hogy a lopást Hóss Sándor követte egy létra segélyével, a melyen bemászott a padlásra. Érdekes hogy a nadrágja is ellene vall Hóss Sándornak. Ugyanis a frissen sá- rozott padláson épségben megmaradt a tettes nadrágja térdén levő foltnak a nyoma. — Körözések. A kir. törvényszék Merbl L. Mór sárszentlőrinczi, 28 éves kereskedőt, ki vétkes bukás bünteltével van vádolva, s legutóbb Győrött lakott, minthogy időközben ismeretlen helyre költözött, országszerte keresteti. A gyönki kir. já- járásbiróság Mandl Ferenc, tolnai illetőségű, 27 éves nyerges segédet keresteti, mert 1 napi fogház büntetését még nem töltötte ki. — Jegyző-segéd kerestetik a felső-ireghi jegyzőségnél azonnali belépésre. Bővebb felvilágosítást ugyanott nyerhetni.