Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-12 / 7. szám

1899. február 12. TOLNAVARMEGm 5. — Gyászhir. Özv. Tóth Jánosné, a «Szeg­zárd Szálló»-nak évtizedeken át tisztelt és becsült tulajdonosa, a kiterjedt előkelő rokonság és isme­. rőseinek mély bánatára hosszas szenvedés után jobblétre szenderült; a boldogult elhunytáról a csa­lád a következő gyászjelentést adta ki: «Tóth Franciska és férje Strínovích Leó, Tóth Gyula és neje Fetter Anna, Tóth Etelka és férje Oszoly Ká­roly a maguk, valamint a többi rokonok nevében is bánatos szívvel tudatják szeretett jó édes anyjuk­nak, illetve napúknak özv. Tóth Jánosné szül. Bertits Borbálának életének 77 ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, bekövetkezett el­hunyták A boldogult földi maradványai folyó hó 11-én délután 4 órakor fognak beszenteltetni és a felső-sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesz­telő szentmise-áldozat ugyanaz nap reggel 8 óra­kor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Szegzárd, 1899. február hó 10-én. Áldás és béke poraira!» A boldogult temetésén nagy részvét nyivánult s őszintén vettek részt a családot ért mély fájdalom­ban mindazok, kik a boldogult nemes lelkét életé­ben alkalmuk volt megismerni. — Megtámadott erdőőr. Gróf Apponyi Géza tulajdonát képező varsádi erdőben Puskás Pál erdőőr két embert talált, a kik ott négy élőfát fűrészeltek ki. Az erdőőr föl akarta írni a nevüket, azonban azok neki mentek az erdőőrnek és ütle­gelni kezdték azt. Az erdőőr erre lekapta a vállá­ról a fegyverét és reá lőtt a támadókra, mire azok ész nélkül megfutamodtak. A csendőrségnek sike­rült a tetteseket Müller Péter és Hegyi Tódor személyében kinyomozni. Lopás és hatóság elleni erőszak miatt feljelentették őket az illetékes ható­ságnál. — Hulla a sínek között. Csíbrák állomás mellett folyó hó 6-án a vasúti pályamunkások egy uriasan öltözött, intelligensnek látszó fiatal ember hullájára akadtak. A hullán semmiféle külső, sérülés jelei sem mutatkoztak. Beszállították a községhá­zához, a hol a holttestet felboncolták és a mérge­zés tüneteit állapították meg. Az illető hovátarto- zásáról, kilétéről semmi adat sincs. — Tolvaj a pályaudvaron. Dombóváron az állomási vendéglőben vakmerő lopás történt. Isme­retlen tettes meglopta Németh Károly főpincért. Feltörte annak szekrényét és onnan egy gyémánt köves aranyfüggőt vitt el. A függő 120 frt értékű volt. A vizsgálat kiderített e, hogy a lopást Rad­nóti Ödön vasúti tisztviselő lapaszti Katalin nevű cselédje követte el. A leány azonban tagadásban van. Á függőt sem találták meg nála. Vagy el­dugta, vagy pedig már értékesítette azt valahol. A vizsgálat folyik tovább. — Megszűnt sertósvész. Felső-Nyéken, va­lamint Kocsolán a sertésvész megszűnt. — Fogorvos. Kovács 1. budapesti fogorvos rövid itt tartózkodása a'att, mindenféle a fogorvosi szakmába vágó műtétet végez; különösen fogak plombirozását és műfogakat, a legújabb módszer szerint végezi. Lakása «Szegzárd Szálló» 1 szám alatt van. A Pesti Hírlap, Magyarország legtekintélye­sebb és legelterjedtebb napi lapja, most, hogy a Mikszáth Kálmán szerkesztette «Országos Hírlap» beleolvadt, ujult erővel futja fényes pályáját tovább, pártfogása mellett annak a nagy és intelligens kö­zönségnek, mely a magyar hirlapirodalem csodás föllendülését előmozdította, A «Pesti Hírlap» úgy szellemi előkelőségével, mint terjedelmességénél fogva manapság a hírlapok között a vezető szere­pet viszi s ez az oka annak, hogy az olvasók nél- külözhetlen s kedvenc lapjává lett. Függetlenül megszabott s a haza érdekében foly atott politikája mindenütt visszhangot kelt s áldásos eredmények okozója. Ennek a politikának a szolgála ában a legkiválóbb publicisták állanak, a kiknek a vezér­cikkei szinte eseményszámba mennek, a mi külön­ben természetes is, hiszen a Pesti Hírlap cikkeit Kenedi Géza, Beksics Gusztáv, ifj. Ábrányi Kornél, Vázsonyi Vilmos és Kóbor Tamás Írják, a kikhez olykor-olykor más kitűnőségek sorakoznak. A mi pedig a megbízható, komoly politikai értesüléseket illeti, e tekintetben a Pesti Hírlap minden kívánal­mat kielégitőleg szolgálja olvasóit, tárgyilagosan, elfogultság nélkül számolva be a történtekről. Bár­mily súlyt fektessen is azonban a Pesti Hirlap a politikai részre, ez egyáltalában nem esik a köny- nyebb, a szórakoztatóbb s minden irányba kiter­jedő közlemények rovására. Ezt bizonyítja az is, hogy a Pesti Hirlap tárcarovata a legmagasabb színvonalon áll. Novellák, rajzok, csevegések, humo­reszkek és aktuális tárcák gyors egymásutánban követik egymást, nemes vetélkedése mellett a hazai s a külföldi irók javarészének. Mikszáth Kálmán gazdag változatosságu tárcái mellé sorakoznak Kenedi Géza (Quintus), Tóth Béla, Gárdonyi Géza, Kóbor Tamás, Murai Károly, Homok, Tömörkény István, Krúdy Gyula és mások do gozatai. Erősen hangsúlyozzuk itt, hogy Flammarion Camil dolgo­zatai csakis a Pesti Hírlapban jelennek meg. Kisebb tárcaszerü közlemények és humoros apróságok ta­lálhatók még a lap minden számában, gyakran a napi események kapcsán. E tekintetben egyébként némi állandósítás történik már legközelebb, amikor Tóth Béla, e nagy tudásu és szellemes iró, meg­kezdi amaz apróbb cikkeit, a mikben a nap tör­ténetének legérdekesebb és legkimagaslóbb esemé­nyét az ő sajátos és mindig feltűnést keltő mód­jával és kritikájával adja elő. A mi a Pesti Hirlap különböző rovatait illeti, azok egytől-egyig élénken állitvák össze. Van még a Pesti Hírlapnak egy ér­tékes s országszerte nagy kedvességben részesülő rovata, a mit Kenedi Géza tett elsőrendűvé. A «Szerkesztői üzenetek»-et értjük ez alatt, a mely­nek keretén belől nemcsak tanácsokat, hanem iro­dalmi becsű útmutatásokat is kapnak a családi s a társadalmi élet hatalmas útvesztőjében iránytalanul álló kérdezősködők. A Pesti Hirlap (mely 24—36 oldal terjedelemmel jelenik meg) külön rovatokat ^szentel a sporttal foglalkozóknak; a sakkozóknak s a bélyeggyűjtőknek, mig a «Vegyesek» cim alatt egész tárházát adja az érdekes és tanulságos kül­földi eseményeknek, tudományos és tréfás aprósá­goknak. Adomái egy év alatt több kötetnyit tesz­nek ki. Ha még megemlítjük nagy gonddal és lelki- ismeretesen Összeállított közgazdasági részét, a jó tőzsdei tudósításokat s azt is elmondjuk, hogy úgy hazai, mint külföldi hírszolgálata teljesen kimerítő és föltétlenül megbízható, valamint, hogy a magyar- országi s a külföldi lóversenyekről szóló tudósításai a legkimeritőbbek : a Pesti Hirlap ismertetésével immár végezhetünk, aunak bevallásával is, hogy kevesebb jóval hozakodtunk elő, mint amennyit ez a legjobban szerkesztett s leginkább elterjedt jó napilap megérdemel. — Különös szerencse az osztálysorsjáték­ban. Olvasóinknak még élénk emlékezetében lesz, hogy a most folyó III-ik sorsjáték 3-ad osztájyu 80,000 koronás főnyereményt a szerencse sikereiről oly előnyösen ismert Török A. és Társa budapesti főelárusitóknál nyerték és ma már újból jelezhetjük, hogy a 4-ik osztályú 90,000 koronás főnyereményt is ugyanezen cégnél nyerték a 83,610 számú sors- jegygyel és ezen főnyereményt, ugyancsak e bank­ház fizette ki pontosan. Ezen főnyereményeken kí­vül Török A. és Társa bankházában más, szinte jelentékeny összegek egész sorozatát nyerték és ezen tények, kapcsolatosan azon körülménynyel, hogy a fenti cég nemcsak pontosan kifizeti ügy­feleit, hanem különben is szolidul és jól szolgálja ki őket, már maguk is ajánlják, úgy, hogy majd­nem feleslegesnek tartjuk tisztelt olvasóinkat figyel­meztetni, hogy csakis saját érdekükben cseleksze­nek, ha bizalmukkal a minden tekintetben jó hírnév­nek örvendő Török A. és Társa bankházát Buda­pesten Váczi körút 4. ajándékozzák meg. VIDÉK. Hőgyész. A hőgyészi dalárda f. hó 4-én saját pénztá­rának gyarapítására énekkel egybekötött táncmulat­ságot rendezett, a mely úgy anyagi, mint. erkölcsi tekintetben igazán ritka szépen sikerült. A mulat­ságot a dalárda nyitotta meg énekével, a mely a daraboknak precíz előadásával a jelen volt közön­ség elismerését nyerte meg. A hangverseny után tánc következett. Lató Jancsi zenekara, a kedvesebbnél kedvesebb és ro- pogósabbnál-ropogósabb csárdásokat húzta ; s a jó kedvet mi sem documentálhatja jobban, mint az, hogy még reggel 7 órakor is járták a csárdást, s a jó dalártisták ugyancsak megmutatták, hogy nem csak tudnak jól énekelni, hanem a táncban is fáradhatatlanok. Jelenvoltak asszonyok ; Bauer Adolfné (Hideg­kút), Baumann Istvánné, Baumann Jánosné, Bienszak Edéné, Csukiy Ignácné (Szakály), dr. Holndonner Adolfné, Galló Sándorné (Gy, Jovánca), Klimes Antalné, Mayer Jánosné, Nagel Péterné (Vadkert), Rammel Vilmosáé (Diósberény), Restinger Istvánné (Duzs), Szvetics Jánosné, Téri Emilné, Tillmann Jakabné, Wenczel Jánosné stb., stb., stb. Leányok: Bauer Ernesztin, Bauer Ilonka, Baumann Erzsiké, Bienszak Mariska, Csukiy Mar­gitka, Fendt Irmuska, Mayer Mariska, Nagel Leona, Nagel Irmuska (Vadkert) Restinger Irmuska, Schulek Mariska, Téry Mariska, Téry Editke, Tillmann Ka- ticza, Wenczel Annuska stb., stb., stb. ílsukly Béla jegyző. MULATSÁGOK. — A szegzardi kaszinóbál múlt szomba­ton tartatott meg a «Szegzárd Szálló» nagy termé­ben A táncestélynek gyönge sikere volt, főleg a férfitáncosok hiánya tűnt fel, mert jelenleg igen szép számú intelligens fiatalság van- Szeg- zárdon, a kik mind részt vehettek vo'na a megye első társasegyesületének idustris mulatságán s a mint halljuk, még a rendezők közül is néhányan hiányoztak, több táncos rendező pedig részt sem vett a táncban. Jókedvben azonban nem volt hiány, s csak a reggeli órákban távozott a közönség. Jelen­voltak asszonyok; Antal Ferencné, Apáth Álajosné (Hidvégh) Bergmann Emilné (Paks), Bodnár Istvánné, Boross Gyuláné, Biróy Béláné, Dicenty Gyuláné, Fejős Károlyné, Gebhardt Imréné (Paks), Komáromy Gyuláné, Korbonits Dezsőné, László Lajosné, Lunova Jánosné (Zomba), Máthisz Kálmánné, Molnár Istvánné, Pirnitzer Manóné, Rácz Józsefné, Schmidt Imréné, Selcz Józsefné, özv. Sonnewend Emánuelné, dr. Spányi Leóné, Szeghy Sándorné, Szendrődy Ká­rolyné, Thury Béláné (Tolna), Wilcsek Sándorné, Wittinger Sándorné (Tolna). Leányok: Antal Ma­riska, Apáth Flóra (Hidvég), Bergmann Stefánia (Paks), Boross Sárika, Dicenty Paula, Dömötör Irén és Mariska (Bölcske), Dömötör Ilona, Engelhardt Olimpia (Paks) E 1 Crescencia, Fejős Emma, Geb­hardt Mariska (Paks), Illés Mariska, Komáromy Mariska, Lunova Ilonka, Pirnitzer íAnnie, Rosmayer Paula (Tolna), Schmidt Margi , Szendrődy Sarol a, Ujváry Bözsike (Bátya), Vidosfalvy Janka és Wit­tinger Paula (Tolna). Á négyeseket 40 pár táncolta. A bál jövedelméből a házalapnak körülbelül 30 fo­rint jut. — A „Szegzárdi kath. legényegylet“ műkedvelői előadása. Derék, műkedvelő ipa­rosaink ezúttal a *Falu rosszán-nak előadására vállalkoztak. Nagy fát a vágták a fejszéjüket, de előre is sietünk konstatálni, hogy vállalkozásuknak derekasan megfeleltek. Nagyobb dicséretet alig mondhatunk róluk, mintha kijelentjük, hogy illusiónk igen sokszor teljes volt, egy-egy jelenet oly bril- liánsul volt megjátszva, hogy teljesen feledtette velünk, mikép műkedvelőkkel állunk szemben. Hogy az egyes szereplőkről külön is szóljunk, hát első sorban Végh Teruska kisasszonyról kell, hogy megem'ékezzünk. Múlt évi sikeres fellépése után nem kételkedtünk, hogy feladatának ezúttal is ki­tünően meg fog felelni, s e várakozásunkban nem is csalódtunk. Bájos megjelenésű Finum Rózsi volt s könnyed, természetes játékával s kellemes éneké­ve; valósággal magával ragadta a közönséget. Bőven ki is jutott, neki az elismerő tapsokból. Ki­tűnő Göndör Sándor volt Moizes László, ki néhány mélyen átérzett jelenet előadásával nagy hatást ért el. Éneke is igen jó volt. Csikós Mihály Feledi Gásp ár szerepében, mondhatnók tökéleteset nyúj­tott. Taglejtése hanghordozása mind meglepő rutint árultak el. Igen jó volt Moizes Ilonka, ki Boriska hosszú szerepét értelmesen játszotta meg, úgy szin­tén Kapuvári Ninuska Báiki Tercsi szerepében. A férfi szereplők között külön ki kell emelnünk Simon Ferencet, a ki a bakter szerepét annyi ter­mészetessé ggel játszotta s annyi meglepő, jellemző vonással ruházta föl, hogy játéka a «műkedvelő» nívón jóval felülemelkedett. Vidács Mariskáról, Banka Mariskáról és Muischenbacher Mariskáról nagyobb dicséretet alig mondhatnánk, minthogy igazi pletykázó asszonyok voltak. Kisebb szerepük­ben igen jó alakitátást nyújtottak Scheer János, mint kántor, Mechtl Mariska [pompás sipákoló bak­ámé volt), Csótányt Bálint (Cserebogár Jóska) ; ezenkívül lennel Ferenc, Véber Ádám, Herpai Ernő, Szellner Ferenc, Darázsi János, s különösen Olt Péter a prímás és Váradi Imre a cimbalmos szerepében valamennyien hozzájárultak az előadás sikeréhez. A szereplők mán illő, hogy megemlé­kezzünk Czernohorszky József ur, belvárosi káplán­ról, az egylet ügyvezető elnökéről, a ki az elő­adás sikeréből méltán veheti ki a maga számára a nagyobb részt a szereplők betanításával fáradsá­gos munkájáért. A zenekart Nemes Győző tanító ur vezette, jobban mondva vezette volna, mert Garai Lajos zenekara Nemes ur minden igyekezete dacára igen sokszor érthetetlen csökönyösséget tanú­sított. Az előadást reggelig tartó kedélyes tánc követte; a terem zsúfolva volt közönséggel és igy lehet- ienné vált lapunk számára följegyezni a jelenvolt hölgyeket. Természetesen az anyagi siker is nagy volt; mint halljuk, a bevétel meghaladja a 400 frtot. — Csütörtökön e hó <y-cu közkívánatra újból adták a tFalu rosszá »-t igen s-ép számú közönség előtt, még nagyobb sikerrel. A vasárnapi tüzpróbán ke­resztül esve, oly kedélyes estét szereztek derék műkedvelőink a második előadás alkalmából, hogy a színtársulat itt időző titkára Vcgh leruskát, a bájos Finum Rózsit, s/ivesen szerződtette volna primadonnának is. Hogy ezen az estén is bőven kijutott ismét a taps és az elismerés, azt fölösleges említenünk. Az énekkar ezúttal sokkal jobb volt, s különösen a búcsúztató nóta aratott zajos sikert. Az énekkarban résztvettek a szereplőkön kivül: Groszbauer Róza, Mészáros Jolánka, Stirling Lujza és Szekeres Böske. Előadás után a kisterembe vo­nultak be mükedve őink, hol Czernohorszky József urnák, az előadások fáradhatatlan rendezőjének őszinte köszönetüket fejezték ki a pompás sikerért. Czernohorszky nagy hatást kellő szavakban éltet­tette a derék műkedvelőket, kik igazi élvezetet szereztek a közönségnek. Ezt tánc, majd ének, dal követte ; s úgy éjfél után távozott haza édes nyu­galomra, habárain pihenve, a szép sikernek örvendő műkedvelői társaság ; az est em'ékeül lefényképez- tették magukat eredeti magyar öltözékükben.- A „Tolnai Kör“ 1899. február hó 13-án saját helyiségeiben zártkörű jelmez estélyt rendez. Kezdete esti 8 órakor. Belépő dij : személyenként 2 korona. Jegyek előre válthatók Maizner jános egyleti pénztáros urnái. Az estélyen Garay szeg­zárdi cigánybandája játszik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom