Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-12-24 / 52. szám
6. TOLNAVARMEGYE. 1899. december 24. a szökőkút moraja. Most, hogy e könyvet, a mely előttem van, forgatom, elfog a szomorúság. Eszembe jut, mily szegényesek emlékeim e meseszerü gazdasághoz képest, a mely ebben a miiben le van téve ! Mily csekélyke töredék az, a melyet egy el- sülyedt világból megláthat egy ember és egy nemzedék szeme ! Mi persze nem tehetünk mást, csak lapozgatunk a könyvben, a melynek betűi fölött nagyobb áradat hullámzik, mint a Via Corson, és lapozgatva e könyvben úgy érezzük, hogy belesodródunk egy kétezeréves tolongásba, a melynek még nincsen vége. Dr. Molnár Géza. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. EörvéDvszéknél végtárgyalásra kitűzőit bűnügyek: 1899. évi december hó 28-án. Sebestyén János, Móricz János, Bányoczki István, Galambos János, Sebestyén István, Német István, Czobor Sándor és Juhász Imre ellen vagyon rongálás miatt. Schott János, Holb János, Reining Konrád, Reining Konrádné és Krepsz András ellen lopás miatt. 1899. évi december hó 29-én. Péri Mihály és Sárközy Sándor ellen lopás miatt. Győré József ellen zsarolás kísérlete miatt. Roder Ignác ellen lopás miatt. Öcsi Zsófia és Csuprik Jánosné ellen lopás miatt. — Az ügyvédi tiszteletdíj. Az ügyvédi tiszteletdij ügyében a Curia újabban kelt határozatával két fontos elvet statuált. Az ügyvédi rendtartás 54. pontjában, az ügyvédi tiszteletdijra vonatkozó előzetes megállapodás érvényességéhez megkövetelt írásbeliséget ugyanis arra az esetre is kiterjeszti, hogy az eljárás sikertelensége esetére nem tart igényt a tiszteletdijra; ilyen kijelentés tehát csak akkor érvényes a jövőben, ha írásba foglalják. — Továbbá azt is kimondta ugyanez ítéletben a Curia, hogy az ügyvéd nem követelheti eljárásának díjazását, ha a sikertelenség bebizonyítható módon az ügyvéd mulasztásának tulajdonítandó. — A ki elméjének teljes használatában nincs, annak cselekménye vagy mulasztása egyáltalában és igy akkor sem számítható be, ha gondnokság alá helyezve nem volna. (Az igazságügyminiszter 33.025/1899. sz. leirata.) — Gondnokság megszüntetése. A szegzárdi kir. törvényszék közhírré' teszi, hogy a gondnokság alá helyezett Kohn Edéné szül Luszl Adél szegzárdi lakost a gondnokság alól felmentette. — Megöltek egy embert 1899. augusztus hó 24-éu Tolna-Szántón a búcsú alkalmával nagy sereg verődött össze a szövetkezeti korcsma udvarán. A legények a vig mulatozást általános dulakodásra fordították és késekkel szurkálták egymást. A verekedés közben Csima János a szivét érő késszurás következtében azonnal meghalt, Harsai György, Harsai Sándor, Csima Bertalan, Gön- d'ócs Mihály es Keszthelyi István kisebb-nagyobb ' sérülést szenvedtek. A Csima megölésével főképen Keszthelyi Istvánt terhelték, aki nyitott késsel a kezében elegyedett a dulakodók közé és ott ok- nélkül szurkálódott. Nyitott késével kiment a korcsma udvaráról az utcára, majd visszament és a kapuban Csima Jánost megtámadta és agyonszurta. A kir. törvényszék folyó hó 19-én tárgyalta ezt a bűnügyet. Keszthelyi töredelmesen megvallotta bűnét, de tagadta azt, hogy neki ölési szándéka lett volna, mert erre semmi oka sem volt. A kir. törvényszék Keszthelyit két évi börtönre, mig a többi verekedőket, névszeriní Csima Pált egy havi, Fe- rencs Mihályt két havi, Harsai Györgyöt egy havi, Göndöcs Pétert és Szőke Bertalant három-három havi fogházra ítélte el, Kurdi István, Sebestyén István, Levél János, Pásti Szűcs György, Polecsák József, Polecsák Ferenc, Kübli Antal, Horváth Mihály, Ferencz János, Ferencz Márton és' Csatári Lőrinc vádlottakat a vád alól felmentette. A kir. ügyész valamennyi vádlott terhére- felebbezett. — Házasság felbontására irányzott perekben, a fennálló bírói gyakorlat szerint, egyáltalán nincs helye perújításnak. A m. kir. Curia 1899. évi 2578. sz. alatt ezen elvi jelentőségű Ítéletét egy a szegzárdi kir. törvényszék előtt folyamatba tett válóperben hozta.) — Szerződés színlelt voltának bizonyítása ; főesküvel való bizonyítás az okirattal j szemben. Mindkét alsóbiróság az írásbeli szerződés alapján érvényesített tulajdonjogot felperesnek csak arra az esetre ítéli meg, ha főesküt tesz arra nézve, 1 hogy a szerződés nem volt álügylet. A kir. Curia feltétlenül megítéli a tulajdonjogot, mert az okirat a prdts. 167. §. b) pontjának megfelelő módon van kiállítva, az előttemező tanuk vallomása szerint a felek a szerződést előttük minden észrevétel nélkül írták alá, ezzel szemben pedig a főesküvel való bizonyítás nem alkalmazható. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A szegzárdi róni. katli. olvasókör 1900. évi január 6-án délután 4 órakor rendes évi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 3. Évi jelentések: a) alelnök, b) jegyző, c) igazgató, d) pénztáros, e) könyvtáros jelentése. 4. Tisztujitás. 5. Indítványok. IRODALOM. ZENE. — Magyar Bazár, képeá szépirodalmi divatlap. Szerkeszti Wohl Janka. Kiadja az Athenaeum r. t. — A «Magyar Bazárt a legrégibb és legjobb hazai divatlap, mely havonként négyszer jelenik meg. Minden egyes száma, gazdag szépirodalmi tartalmával, gyönyörű színes és egyéb képeivel meglepetés számba mennek. Divatba vágó cikkei országszerte ismeretesek. A «Magyar Bazár» angol és francia divatképekkel kedveskedik. — Miuden számmal 1—2 sőt 3 melléklet jár, színezett vagy fekete nyomású divatkép, amateur munkák mintaive, szabásrajz, vagy kivágott párizsi szabás. — A «Magyar Bazár» előfizetési ára évre 2 frt. Iskolák és tanitónők részére 1/i évre csak 1 frt 50 kr. Mutatványszámot kívánatra küld a kiadó- hivatal. Cim : «Magyar Bazár» kiadóhivatala Budapest, Kerepesi-ut 54. szám. KÖZGAZDASÁG. — Az a kereskedő, ki olyan külföldi cikkeket árul, melyeknek címkéin a magyar címer, vagy a valóságnak meg nem felelő felírások, jelzések vannak, büntetendő. (A kereskedelemügyi miniszter 1897. évi 13.470. szám alatt a másodfokú iparhatóságokhoz intézett rendelete. — Vegyeskereskedésre nyert iparigazolvány alapján a fedőcserépkereskedés nem gyakorolható. (K. M. 62068/1899. sz. rendelete.) — Gyarmat- és fűszeráruk nem tekinthetők oly élelmi szereknek, melyek heti vásárokon nem helybeli kereskedők által és szabadon áruitatnak. A kolozsvári kereskedelmi- és iparkamara azon panaszára, hogy ájlandó lakhelylyel és ipar- igazolványnyal nem biró egyének, a rendes kereskedők megkárosításával, az országos- és hetivásárokon gyarmat- és fűszerárukkal kirakodnak, a jelzett kamarához folyó évi december hó 12-én 63.718. sz. a. következő leiratot intézte: Folyó évi szeptember hó 11-én 5303. sz. a. kelt jelentésére, melyben a zilahi kereskedő-társaság panasza által indíttatva, annak kijelentése végett tesz előterjesztést, hogy a gyarmat- és fűszerárukkal való kereskedés állandó üzlethelyiséggel nem biró vándorkereskedők által az országos- és hetivásárokon nem gyakorolható, következőkről értesítem a kamarát : Jelenlegi törvényes gyakorlatunk értelmében a kir. kiváltságlevél vagy miniszteri engedély alapján tartott országos vásárokon bárkinek bármit szabad lévén eladni, a gyarmat- és fűszerárukra nézve sem állapítható meg korlátozó kivétel. Máskép áll azonban a dolog, a hetivásárokra nézve. Kétségtelen ugyanis, hogy a gyarmat- és fűszeráruk szorosabb értelemben élelmiszereknek nem tekinthetők és ennek folytán hetivásárokon csupán helybeli iparosok, illetőleg iparigazolványnyal biró kereskedők által hozhatók forgalomba. — Kisebb kőműves-munkálatok végzésére jogosító iparengedély elnyeréséhez 18 havi gyakorlat kimutatása elégséges. (K. M. 1897. évi julius hó 28-án 71.255/96. sz. határozata.) — Magánvadőrök cselédeknek lévén te kintendők : hatóságilag felesketésük mellőzendő. (A belügyminiszternek 116,596/99. sz. a. S. város kö- zöaségéhez intézett rendelete.) — Bőrkereskedők kész papucsok elárusi- tására nincsenek feljogosítva. (K. M. 7046/1899. sz. rendelete.) — Az asztalos a műhelyében készült ajtókat és ablakokat zárral s más szükséges vas alkatrészekkel is elláthatja. (K. M. 1899. február 7-én 834. sz. a. kelt határozata.) — A fuvarozási ipar a munkaszüneti napot követő napon reggel 3 órakor kezdhető meg. (A kereskedelemügyi miniszter 1899. évi 27584. számú rendelete.) — Állategészségügyi kimutatás. A föld- mivelésügyi miniszter a vármegyénk területén előfordult ragadós állati betegségek december 13-án konstatált állásáról a következő kimutatást tette közzé. Takonykor és bőrféreg-. Gyula-Jováncza 1 u. Sertésvész-. Döbrököz 5 u., Ó-Dombovár 28 udv., Gerjen 1 udvar, Nagy-Dorogh 7 udvar, Medina 1 u., Miszla 16 u., Udvari 9 u., Kónyi 23 u., Majsa 1 udvar, Döri-Patlan 7 udvar, Izmény 38 udvar, Tolna-Váralja 1 udvar, Zomba 24 udvar. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése: folyó évi december 16-tól december 23-ig: Született: 7 gyermek 3 fiú és 4 leány. Kihirdetve: Csötönyi József — Varga Júliával, Piszter Ferenc — Piszter Annával, Szőnyi Ferenc — Kun Júliával, Fehér János — Kovács Júliával. Házasságot kötött: Fajfarits István — özv. Kaizer Antalné sz. Tam Évával. Meghalt: Aszalai József, Cseniga János, Kiss József, Szilágyi József. Rajska János, Matus István, özv. Kalmár Jánosné szül. Nagy Erzsébet, özv. Varga Józsefné szül. Reizinger Anna, Szokola Sámuel és Lakatos János. SZERKESZTŐI POSTA. — St. A. urnák. »A kovács boszuja» nem közölhető, de nincs minden tehetség nélkül megírva. Külön választ nem adhatunk. — B. Aurél. Majd sorát ejtjük, bár versekkel jól el vagyunk látva. — Karácsony éj. Ennek a cikkelynek is jobb lett volna, ha nem lát napvilágot, hanem az éj sötétje borul reá. — B-D. urnák. Szives üdvözlettel visszonozzuk régi bajtársunk hű megemlékezését. — S. U. urnák. Köszönet. A magán levélre majd az ünnepek után magán levélben válaszolunk. — „Jovendőmoudás,“ „Jégtorlaszok,“ „Ábránd,“ „Szilveszter éjjelén“ nem közölhetők. Kéziratokat nem adunk vissza. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 9833. szam/tkvi 1899. Árverési hirdetmény. Schulcz István és társai felpereseknek, özv. Schul CZ Konrád né úgyis mint kiskorú Schulcz Jakab t. és t. gyámja ellen folyó végrehajtási ügyében a 7329/tlkvi 1899. sz. árverési hirdetménynyel elrendelt s Bátaszéken 1899. évi október hó 28-án megtartott árverés L e n c z Miklós nős Hock Teréz bátaszéki lakosnak 9126/tlkvi 1899. számú utóajánlata folytán hatálytalannak nyilvánittatik és az ujabbi árverés elrendeltetvén, közhírré tétetik, hogy a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, Bátaszék községi 116. sz. tjkvben felvett s Kiasz Gáspár és neje Schanczenbacher Margit által 305 forintért megvett 145/a. hrsz., 96. népsz. ház 556 forint, a 146. hrsz. kert 17 frt, mint utóajánló által kötelezett kikiáltási árban, 1900. évi január hó 12-éu délelőtt 11 órakor megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a 145/a. hrsz. ingatlan után 40 forint, a 146. hrsz. ingatlan után 2 frt 90 kr bánatpénzt letenni, az árverési költségeket 2 forint 87 kr hirdetési díjjal együtt azonnal, a vételárt pedig 2 egyenlő részletben 6%-os kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatalnál, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál, úgy Bátaszék község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1899. évi december hó 5-én. GERLE JAKAB, kir. törv. biró.
